Tolnamegyei Közlöny, 1894 (22. évfolyam, 1-53. szám)

1894-10-14 / 42. szám

1894r- október 14. 5 De még egyet!-------A közrebocsájtott névsor sz erint úgy a műszaki, mint az előadó sze­mélyzet sok derek taggal rendelkezik, kik névszerint meg vannak jegyezve, ki vannak nyomatva. Hanem a névsoron végül az áll: „nyolcz zenekari tag“ _— Ezek a névtelen bősök! —— — — Bizony ezek ne m is igen érdemlik meg a megnevezést! — — Nagy baja a vidéki szintársulatoknak, hogy nincs jó zenekaruk, s a mily erős a fény — a fővárosi m. kir. opera zenekarát tekintve —, oly sötét az árny, a vidéki szinpadok pár tagból álló s nagyon kévés zenei képzettséggel, még kevesebb nemes am- biczióval bir.o zenekarát veve figyelembe. S miért ez igy | ifi Mert jó zenekarnak nagy a gázsija, ■— holott az igazgatóknak kevés a pénze! Igen, de I zajgó közönségnek nem kell Rátkay remek nép­színműve, Tóth Ede, Lukácsy,' Csepregi és a többi magyar drámaírók classicus alkotása, — nem, — mert különösen a mi közönségünk (pardon a kifejezésért!) veszettül bomlik a tartalmatlan, semmitérő operet­tekért ! így hát a vidéki igazgatónak kötelessége, hogy inkább az olcsó húsnak big levét tálalja fel az erre éhes nagyközönségnek, semhogy jó nép­színművek korrekt előadásának tápláló húsával, zsí­ros eledelével elégítse ki a nagy közönség divatos étvágyát, mely borzad a finom, zsíros falattól és Karlsbadtól, tehát inkább eszi a sovány idegen Ope­rette hig zagyvalékát, olyan zenekari kiséret rossz mártásával, mely voltaképp nem zenekar, nem fül­gyönyörködtető, hanem inkább kartács, fülostromló, éktelen hangzavar. Ezt tapasztaltuk már legelsőben is a „Kis alamuszi“ előadásánál. A mily derekasan és be­csülettel játszották el a társulat drámai erői első es­tén a „Becsületet“ —: épp oly hatalmasan igye­kezet másnap a gyarló zenekar hangszerekkel elját­szani a társulat becsületét! —- — A közönség lépten- nyomon attól félt, hogy: Mig a szinész játsza a „Kis alamuszit“ Addig a zenekar szépen elaluszik! . . . Játékuk oly bágyadt, fakó és színtelen; Mint a sárga levél mely lehull hirtelen! — — Hangszerelés : semmi, — harmónia: gyarló, — A nyirettyű nyerit, mint egy jó magyar ló Szóval, e zenének Csehország a hona, Mert ez nem is zene, csupa zene-bona! Azért nagyon kérjük ifjú Polgár Károly érde­mes polgártársunkat, hogy eme zenetársulatot tanítsa meg — magyarán szólva®? kesztyűbe dudálni, — és akkor a bizonytalan hangok és színtelen akkordok nagy tömege nem bántja a hallgató közönség nagy hali-érzékét, —- mert a mi népünk — par­fén nagy zenekedvelő és é r t ő ! — ■— P. EGYLETEK, TÁRSULATOK. Jegyzőkönyv felvéve Szegzárdon, a szegzárd-bátai dunavédgát- társulat választmányának 1894. évi szeptember 28-án tatott üléséből: Jelen voltak: állami felügyelet gyakorlásá­val felruházott Hekler Károly kir. főmérnök, minisz­teri megbízott. A társulat részéről: Miután társulati elnök élutazott, elnökhelyettes pedig betegsége miatt meg nem jelenhetett, helyettes elnökül felkért Stei- neckér Férencz választmányi tag, továbbá Kelecsényi Ambró társulati igazgató, úgyis mint választmányi tag, Mittvégh Henrik, Szél P. István, Balázs István, Balázs József és Horváth Pál választmányi tagok; Tóth Károly társulati mérnök, Nagy József pénztáros, Steinsdörfer József ellenőr és alulírott ügyvezető, mint jegyző.- ; Helyettes elnök a miniszteri megbizott urat és a választmány tagjait üdvözölvén, e jegyzőkönyv hi­telesítésére Mittvégh Henrik és Szél P. István vá­lasztmányi tagokat felkéri, a tanácskozmányt megnyi- tottnak és az alapszabályok 40. §-a értelmében hatá­rozatképesnek kijelenti. — Ezek után: 25. sz. Olvastattak a belvíz rendezés kérdése iránt az ártéri érdekeltség meghallgatásával Deesen és Báttaszéken tartott helyszini tárgyaláskor felvett jegyzőkönyvek, melyek szerint főleg az uralkodó gazdasági válság miatt, a különben is csekély mérvű belvizek rendezése mellőzendőnek véleményeztetik. — Ennek folytán: A választmány-közgyűlés elé terjesztendő ja­vaslatkép a belvízrendezést -r- ez idő szerint — szükségesnek nem tartja, de mihelyt az ártéri ér­dekeltség a belvizszabályozásnak idejét látja, annak napirendre újból felvételét inditványozandja. Addig is a helyszini felvételt, lejtmérezést, terveket, előméretek és költség számzást a nagyméltóságu földmivelésügyi m. kir. minisztériumhoz átvizsgálás végett feltexj eszteni rendeli. 26. sz. Az 1895. évi társulati költségelőirányzat tervezetének egyes tételei s azokra vonatkozó - részle­tes indokolás, melyek szerint az.összes szükséglet: X tisztviselők, szolgák fizetése 5290 frt — kr, II. fontartásra................... 12596 „ 15 „ III, 1896-ik évben rendezendő érsz. kiállítási és egyéb költsé-. gekre . . . I . . I 1 i 1702 „ 88 | Összesen . 19589 frt 03 kr. TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY (42. sz.) A fedezet: pénztári marad­vány, rendelkezési alap, füter- melés, partbér, befolyandó hát­ralékok, adóvisszatérités és tar­talék-alap kamatai után össsze­sen I . I , ..................73786 frt 28 kr, me lyből levonva a szükségletet . 19589 „ 03 „ Az összes rendelkezési alap 1895. év végén . . . . . 54197 frt 25 kr, közgyűlés elé teijesztendő javaslatkép megállapit- tatván, minthogy ekként a szükséglet a rendelke­zési alapból fedezetét találja, a társulat kötelékébe tartozó ármentesitett területek utáni kivetés 1895. évre is mellőzendőnek véleményeztetik. 27. sz. Olvastatott a társulat pénztári állapotáról beterjesztett jelentés, mely szerint a folyó 1894. évi január 1-től mai napig összes be­vétel ..... . . . 28607 frt 09 kr, az összes kiadás ! . ... 28502 „ 62 „ ekként a pénztári maradvány . 104 frt 47 kr. Eme maradványon túl, a tolna- megyei takarék- és hitelbank rész­vénytársaságnál gyümölcsözés vé­gett elhelyezve van „tartalék alap“ czimén, melynek kamatai a rendelkezési alapot illetik . . 65100 frt — kr. A szegzárdi takarékpénztárnál „rendelkezési alap“ czimén . . 17000 frt — kr, Pénztári maradványban és el­helyezett pénzekben tehát ösz­szesen . . 78604 frt 47 kr. A társulatnak egyes ártéri bir­tokosoknál künn levő követelése 1893. év végével volt tőkében és kamatokban ...... 22642 frt 71 kr. Ebből: a) folyó évben a hátai közbirtokosság, a bátai iskola-alap és református lelkész javadalma- sok részéről közvetlen a társulat pénztárába befizetett..................... 1150 frt 21 kr, b) a kir. pénzügyigazgatóság köz­vetítése mellett befolyt 60 frt 98 kr. c) egyesektől közvetlen a társulat pénztárába befizettetett . 42 frt 18 kr. d) választmányi határozatok foly­tán leírásba hozatott .... 5025 frt 97 kr. Összesen . 6279 frt 34 ki’, melyet a 22642 frt 71 krból le­vonva, mutatkozik hátralék 16363 frt 37 kr. Ezen hátralékból adósok: 1. Báta község mint erkölcsi tes­tület . . .... 800 2. A bátai rk. lelkész . 2. 3. A. 1}elteli rk. 1 -sö . 30 4. A bátai rk. 2-ik tanító 36 5. A bátai rk. 3-ik tanító 35 77 a v 77 6. A bátai reform, tanító . 35 77 22 „ 7. A bátai jegyző ..... 49 77 87 „ 8. Egyes községekben ártérri birtokosok ............................. 81 35 7) 77 „ Összesen tehát . 16363 frt 37 ki\ Az előadottak szerint a társulat vagyona: a) pénztári maradványban 104 frt 47 kr, b) a tolnamegyei takarék- és hitel­bank részvénytársaságnál . 61500 79 77 c) a szegzárdi takarékpénztárnál . 17000 7? 77 d) künn levő hátralékokban . 16363 77 37 „ Összesen . 94967 frt 84 kr. Mely jelentés a választmány részéről tudomásul vétetik. 28. sz. Olvastatott Tóth Károly társulati mér­nök jelentése, melynek első része az idei vízvédelem csekély voltát és a rendes fentartási munkálatokat, különösen a partbiztositások tovább fejlesztését, a pörbölyi, bátai és lankóczi szakaszokon a töltés tö­mörítését, az uj töltés begyepesitését és a bátai zsilip lefolyó csatornájának nagy részben kiásatását tartal­mazza. A jelentés Il-ik részében előterjeszti, hogy a társulati igazgatóval egyetértőleg, Decs elöljáróságá­nak kivánatára és felelősségére a decsi zsilipet két Íz­ben, a bátai zsilipet pedig a bátai elöljáróság kivá­natára és felelősségére egy Ízben felnyitotta s azon a magasan álló Duna-vizeí a Kis-Duna, illetve a Pösze medrébe beeresztette. Mely eljárás indokolva volt a nagymérvű aszály következtében a kutak kiszáradása folytán beállott vízhiány pótlásául. Végül jelentő mér­nök az ily vizbeeresztés megengedhetőségének módo­zatairól, a kérelmező községek felelősségeiről és az általuk létesített vizfolyási akadályok s gátak eltávo- litási kötelezettségéről választmányi határozatot kér. Mely jelentés I-ső része a választmány által tudomásul vétetik, a Kis-Duna, illetve a Pösze medrébe vízbevezetést tárgyazó Il-ik részét illető­leg, pedig az eddigi gyakorlat fentartatni hatá- roztatik. (Vége következik.) KÜLÖNFÉLÉK. — Kinevezés. Az igazságügyi m. kir. miniszter Engelmann Frigyes gyönki kir. járásbirósági ír­nokot a vaáli kir. járásbírósághoz segéd-telekkönyv- vezetővé nevezte ki. — Tolnavármegye monográfiája. Tudvalevőleg Tol­navármegye törvényhatósági bizottsága Wosinszky M. szegzárd-belvárosi esperes-plébánost, hírneves régészt és Kämmerer Ernő orsz. képviselőt bízta meg a megye monográfiájának a milleniumra való megírá­sával oly formán, hagy Wosinszky Mór az őskor­tól a honfoglalásig, Kämmerer Ernő pedig a hon­foglalástól a jelenkorig írja meg megyénk történetét. Wosinszky Mór — mint volt szerencsénk meg­győződni — már eddig is igen sok és rendkívül érdekes anyagot gyűjtött össze a nagyfontosságu mű megírásához. Fáradságot nem ismerve, e végből személyesen keresi fel a megye azon helyeit, a hol ős- és ókorból való leleteket sejt. A tudóst kitartó kutatásai meglepő eredményekre vezették s a nap­fényre hozott prehistoriukus ereklyékből megyénk hajdani lakóira, azok kultúrájára, iparára, szokásaira, egyéb viszonyaira fog helyes következtetéssel véle­ményt és Ítéletet mondani. A csekélynek látszó kő­balta, kőfejsze, bronzékszer, egy darab szoborkő, egy edény, egy felásott őskori sirmező mind megbecsül- hetlen értékű a tudós előtt, melyek tán teljesen el­vesztek volna a tudományszomjas jelenkor részére, ha az ő kutató szelleme elő nem hozza azokat. Wo­sinszky e becses leleteket tudományosan leirja, raj­zokkal illusztrálja s oly bőven látja el magyarázatok­kal, hogy a tolla alól kikerülendő történelmi mű valódi s megbecsülhetlen kutforrása lesz azoknak, kik me­gyénket a honfoglalás előtti korból akarják megis­merni. A kiváló régész most dolgozik Tolnavármegye térképén, mely híven fogja feltüntetni az itt talált régiségek leihelyeit. — Tanítói kinevezés. Az egyházmegyei tan- felügyelőségi hatóság Körmendy Józsefet nevezte ki a felső-ireghi róm. kath. iskolához osztálytanítónak. — jegyzői közgyűlés. A tolnamegyei községi és köijegyzők egylete folyó hó 15-én, azaz jövő hét­főn délelőtt 10 órakor Szegzárdon, a városház nagy­termében tartja meg évi rendes közgyűlését Erdős Gábor elnöklete alatt. A választmány pedig ma dél­után 4 órakor a „Szegzárd-Szálló“-ban fog ülésezni, hogy a közgyűlés programmját megbeszélje. — Kettős menyegző. Szép családi ünnep lesz folyó hó 23-án Hőgyészen Rauschenberger Ro­mán nagyvendéglős családjában. E napon esküszik I két szép és kedves leánva örök hűsésret vőleírénvének posta- és távírda segédtiszt Szegzárdról hason minő­ségben Paksra helyeztetett át. — Névmagyarosítás. Freund Herman tengődi lakos vezeték nevét belügyminiszteri engedélylyel Hantosra változtatta át. — Ügyvéd Ó-Dombovárott. A pécsi ügyvédi ka­mara Rolf Aladár dr. ügyvédet O-Dombovár szék- helylyel a kamara lajstromába folytatólag felvette. — A tengeliczi fegyveres rabiók. Az egész vármegyében általános feltűnést keltett Tengelicz pusz­tán három fegyveres rabló pénzcsikarási tette. Az eset részletei a következők: Szilassy Lajos kasznár családjával és Szeif Elemér ispánnal esteli fél 8 órakor épen a vacsoránál ült, mikor is 3 fegyveres rabló jelent meg a ház körül. Kettő az ajtót állotta el, a harmadik pedig a kert felöli ablakon át be­kiáltott: „500 frtot, vagy az életet!“ A kasznár erre kinyitotta az ajtót és bebocsájtotta a fegyveres rablókat, kiknek kijelentette, hogy neki pénze nin­csen, de hajlandó velük menni az urasághoz. A rab­lók a kasznár ajánlatát elfogadták s a kasznárt és az ispánt fegyver közé fogva, felkisérték a mintegy 700 lépésre fekvő kastélyba Csapó Vilmos uraság­hoz. Szilassy Lajos kasznár és Szeif Elemér ispán bementek az urasághoz, mig a rablók kívül maradva, az ajtót és az ablakokat állották el. Midőn az uraság értesült a dologról, úgy vélte, hogy talán 50 írttal is ki lehet elégíteni a rablókat, miért is a kasznámak 50 frtot adott, ki azt az ablakon keresztül kézbesí­tette is, kik erre a sötétségben eltűntek. A nyomozás rögtön megkezdődött, melyet 10 csendőr nagy erélyel folytat s már több gyanús egyént el is fogtak, kik alibéjüket igazolni nem tudják. Ugyancsak Tengelicz pusztán 5—6 nappal ezen eset előtt 9 fegyveres rabló szintén zsarolást követett el. — A feltámadt halott. Két tolnai fuvaros haj­tatott haza csütörtökön este, úgy 9 óra tájban. A hold szépen sütött s ők pedig megelégedetten beszélgettek a napi keresményről, a mi egészen várakozáson felül ütött ki. Áthaladtak már a vasúton, midőn egyszerre az egyik fuvaros rémülten mutatott az országút men­tén elvonuló árok szélére, hol egy mozdulatlan emberi test feküdt. Néhány keresztvetés után bátorságot vet­tek s óvatosan közeledtek a hullához, mely éleseit

Next

/
Oldalképek
Tartalom