Tolnamegyei Közlöny, 1894 (22. évfolyam, 1-53. szám)
1894-08-26 / 35. szám
6 TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY (35. sz.) 1894 augusztus 26. ____K ÖZGAZDASÁ G.____ Bu dapesti gyümölcsészeti tanfolyam. Közli: BQZSOLIK FERENCZ. • (Folytatás.) Ha a termő fák számára külön helyünk nincsen, akkor a középút szélére helyezük azt el. A közép ut szélén 2 méter széles rabátot hagyunk, Az anya (termő) fákat kell, hogy törpe alanyra ojtsuk, mert azokból kapjuk a legjobb ojtóvesszŐket s a legfejlettebbeket. Ha sok termő fákat kell ültetnünk, akkor a keresztutakat is beültetjük, a hol szinte kell szegély ágyat hagyni. A főutra almát és körtét váltakozva ültetünk. A mellékutakra: mandulát, cseres- nyőt, meggyet stb. A faiskola tervét előbb papíron készítjük el. A hol vizenyős a talaj, lecsapolásról, alagcső- vezésről kell gondoskodnunk. Egy hold föld lecsapo- lása mintegy 60 forintba kerül. Alagcsövezés helyett azonban alagcsatornázást is használhatunk, ez jóval olcsóbb. Ezen munkára mérnököt kell igénybe venni, kinek a szükséges mérő eszközei megvannak. A minisztérium által kiküldött mérnökök a tulajdonosoktól díjazást nem kapnak és igy csak a szükséges anyagot és napszámot kell e tekintetben megfizetnünk. Miként fennen emlitóm, az előbb említett 30 ctmnyi leásott utakat, a hol könnyen juthatunk kőszénhamuhoz, s leginkább a hol termő kő nincs, azzal is feltölthetjük. Néhol gyepesítik is az utakat. Ez egyrészt szép, másrészt esős időben tiszta, nem csinál sarat s a földjét sem hordja el a viz ; de ezen előnyei daczára mégsem ajánlatos, mert a vinczellér bogár ott szeret tartózkodni és szaporodni, úgy szintén más kártékony bogarak is. Azonkívül az ilyen gyepben a taraczk is annyira terjed, hogy alig győzzük irtani. Ezen hátrányainál fogva jobb az utakat tisztán, gyep nélkül tartani. A föld forgatása. Forgatás alatt az eljárást értjük, midőn különböző mélységre hozzuk a kemény-, kötött talajt, azaz felforgatjuk. Gyümölcsfák ültetésére elég, ha 40^-60 ctm. mélységre forgatjuk. A forgást úgy eszközöljük, hogy előre kijelöljük azon szélességet, mely szerint a földet forgatjuk, úgy szintén a mélységet is. Az első földet halomra dobjuk, miáltal árkot nyerünk, ezen árokba dobjuk a második szélességű földet és igy tovább, mig a kijelelt terület bevégeztetik. Ezután az első árokból levő főidet az utolsó árokba hordatik, hogy tir ne maradjon és hogy az egész terület egyenlő magasságra jusson. Ha a föld hordást megakarjuk takarítani, akkor a forgatandó telket hosszában két részre osztjuk Az első részben felfelé, a második részben felfelé haladunk, miáltal az első rész elején dombot, a második részben ugyanott vagyis a végzettnél árkot érünk, melybe az első árokból összeszaporodott dombot bedobhatjuk. A hátsó résznél szinte lesz fele árok, fele domb, mely egymást a folytatólagos-, vagyis a második rósz forgatásánál kiegészíti. Rigolirozás alkalmával az évelő növény gyökereit és a cserebogár álczáit ki kell szednünk. A forgatást lehetőleg őszszel kell végeztetnünk, hogy a fagyos nedvesség az alsó rétegbe is hatolhasson. Ha a kijelelt talaj megforgattatott és azt a fagy és nedvesség kellőleg átjárta, úgy rá következő tavaszszal beültetjük alanyokkal. De mielőt az ültetéshez fognánk, meghatározzuk a sortávolságot is. Ami a sortávolságot illeti, itt különböző távolságot használnak. Legczólszerübb a 70—80 ctm. sortávolság, mely a budai vinczellér kópezdénól is használatban van. Az egyes tövek 20—40 ctmnyire ülte- tendők. Részemről czólszerübbnek tartom a sortávolságot egy méterre, a tő vagyis fa távolságot 50 ctmre, miként ezt a tanfolyamon elő is hozám. '"A kertészetben nemcsak jól, de szépen is kell dolgozni. Hogy ezt tehessük, két ültető zsinórra van szükségünk. Az egyiket hosszában, a másikat s/.éltiben feszítjük ki az előre kimért és bevert czölöpre erősítve. A hol a zsinórok találkoznak vagy keresztezik egymást, ott lesz az alany beültetve. Ha most akár a keresztsorokon, akár a hosszsorokon tekintünk végig, azok is egyenesek lesznek. Lehet négyes és hármas kötést alkalmazni. Leggyakoribb a négyes. Az ültetendő csemete gyökerét meg kell metszenünk. A metszés lapja kell hogy lefelé nézzen. A metszést mindenkor késsel teljesítsük, mert az olló zúzott sebet hagy hátra, mely nehezen gyógyul. A metszett lap mindig őzláb alakú legyen, vagyis kissé rézsútos. Azon alanyokat, melyeket magról nyertünk, mindig oly mélyre kell ültetnünk, mint előbb voltak és nem mélyebbre, mert ha mélyebbre ültetjük, tőjük nemcsak hogy gyökeret nem ver, (a mélyített részen) hanem mindenféle betegségnek lehet kútfeje. Az ivartalanoknál már az elenkezőt kell cselekedni. Ezeknek csemetéit mindig mólyebre ültessük mert a földbe került tőrószek is gyökeret vernek, mi a tő gyorsabb fejlődését nagyban elősegíti. Az ültetésnél több embert foglalkoztathatunk. Egyik a talajt elkészíti, a másik iszapoltatja, két ember pedig ültet. A megmaradt alanyokat nem kell mindenkor elajándékozni vagy eldobni, mert megtörténhetik, hogy egy-egy példány kimarad, akkor azt a fenma- radottakból pótoljuk. A nyári gondozás ezután a tisztítás és kapálásból áll. Azonban sokan azt hiszik, hogy ide mindenféle embert lehet használni, miként ezt a községi faiskoláknál látjuk, ahol 12—13 éves gyermekeket és czivakodó suhanczokat küldenek robotba dolgozni. Pedig ez nem áll, mivel némelyek az alany tövében levő fűszálat, fücsomót nemhogy kézzel kitépné, erre a lustaság nem engedi, hanem kapával addig ütögeti, mig a csemetét megnyomorítja és tönkre teszi. Juuius elején az alsó hajtásokat levágjuk, hogy egyrészt a szemzósnól utunkban ne legyenek, másrészt hogy a szemzósig a seb beforjon. Ott, hol a szemzóst alkalmazzák, ott a tartalék alanyokat, melyeket félre ültettünk is be lehet szemezni, de csak annyit, amennyire szükségünk van a pótlásra. (Folytatása következik) KÖZÖNSÉG KÖRÉBŐL. __ Mi kő György emléke érdekében. Nem hogy megbotránkoztatnak — mert ez nagyon szelíd kifejezés — hanem vérig sértenek és j fellázítanak engem és sok mást azok az amilyen piszkos, oly teljesen légből vagy inkább a rossz akarat büzhödt fertőjéből szedett gyanúsítások, melyekkel felejthetetlenül kedves és kitűnő paptársam s barátom, az oly megrendítő váratlansággal kimúlt Mikó György halála körülményeit némelyek kommentálni nem pirulnak. Ennek következtében egyik derék kollégámat arra kértem fel, hogy ő —: ki legközelebbről lehetett beavatva M. Gy. utolsó napjai s órái lefolyásának részleteibe — erélyes hírlapi nyilatkozattal verné vissza azokat a jellemezhetetlen támadásokat, melyek kedves halottunk mocsoktalan emléke ellen bizonyos oldalról ismételten intéztettek. Erre a következő szép, higgadt és okos, engem is teljesen meggyőző és a lehetőségig megnyugtató levelet voltam szerencsés válaszul nyerhetni: Kedves Plébános ur! Semmit sem csodálkozom a sorain elömlő elkeseredés fölött. Hiszen tudom, hogy Mikót, velem együtt, mennyire szerette. Azonban nem értek egyet a gálád rágalmak orvoslását illetőleg. Ha én, vagy Kommandinger (kőröshegyi plébános) vagy Brodszky (kinél meghalt) nyilatkozunk, mit használ az, midőn az orvosok komoly véleményét is a rossz akarat egyszerűen sutba veti. Legjobb módszernek hiszem a hallgatást. A ki nem győződött meg a hivatalos iratokból a halálozás mikéntjét illetőleg: az nem fog meggyőződni a privát ember egyszerű nyilatkozatából sem. Én a templomban is elmondottam Mikó utolsó napjainak történetét s a jóakaratuaknál a kétkedés hullámverése lecsendesült s most már a bánatos kegyelet őrzi a boldogult emlékét. A legnagyobb baj természetesen az, hogy kath. pap volt és — becsületes: de hirtelen kimúlása a-------1 felbátorítja, hogy még halálában is üldözze a papot. Üdvözítőnk megmondotta, hogy: ha engem üldöznek, titeket is üldözni fognak. Requiescat in pace! Isten Önnel! Igaz tisztelője N. N. A kinek e mintaszerűen szép, de erős levél — szűre: azok igenis vegyék magukra. És ha van lelkűk: hagyjanak fel hiéna-munkájukkal s ne bántsák azt a halottat. Ne bántsák azt a halottat, kinek sok ezrek „bánatos kegyelete őrzi emlékét,“ kiről kegyelettel megemlékezni — főispánunk közgyűlési kijelensése szerint is — becsületes emberre nézve szomorú kötelesség s a kinek a bizonyos „rágalomban dolgozó“ kicsiny emberek sohasem voltak, de sohasem is leendettek méltók — jellem dolgában — a sarujakötelékót megoldani. Várdomb, 1894. augusztus 23. Honfiúi tisztelettel Pártos Z8igmond, plébános. Nyilvános köszönet. A tolnai önk. tűzoltó egyesület által f. hó 15-én rendezett tánczmulatság alkalmával a zászlóalap javára következő felülfizetósek történtek: Rosmayer Ferencz 5 frt, özv. Rozmayer Ferencznó 3 frt 50 kr, Gauzer János, Cziegler N., Fekete Ágoston, Bene- dikty József 70—70 kr, Diczenty N. 50 kr, Schelly József, Schmied Kocsárd 40—40 kr, dr. Varga Pál, Pisser Károly 30—30 kr, Tenzlínger Gy., Böty N., Léváid N, N. N., P. E, Bucher I., Györkő Ferencz, Geiger Károly, 20—20 kr, Osztronits J., Malícsek E., Berger M., Körmendi N., Schäffler A., Fi see r János, Tantos J. 10—10 krt. Összesen 15 frt 70 kr. Fogadják a szives felülfizetők, az egyesület őszinte köszönetét. A parancsnokság. Kiadótulajdonos és felelős szerkesztő: BODA VILMOS. NY'ILT TÉR. Csemegeszól ő legnemesebb fajokból ± H-sziló 23 Isiraöczár. Kapható: SALAMON TESTVÉREK fűszer- és csemege-kereskedésében SZEGZÁRDON, Széchényi-utcza, dr. Hangéi Ignácz-féle házban. HIVATALOS HIRDETÉSEK. 3521. sz. r tkv. 1894. Árverési hirdetmény. A szegzárdi kir. törvényszék mint telekkönyvi hatóság részéről közhírré tétetik, hogy Zsizsó Ferencznek végrehajtási árverés joghatályával biró önkéntes árverési ügyében a szegzárdi kir. törvényszék területén fekvő . Alsó- Nyék községi 433. sz. tjkvben foglalt és Zsizsó Ferencz tulajdonául felvett f 203/2. és 207/2. hrsz. ingatlanok együttesen 1931 frt, — a f 2Ó4/2. és 206/2. hrsz. ingatlanok szintén együttesen 246 frt kikiáltási árban 1894. évi szeptember hó II. napjának délelőtti 10 órakor Alsó-Nyék község házánál megtartandó árverésen — mind a négy ingatlan a G. b. alatt özv. Zsizsó Mihályné javára bekeblezelt haszonélvezeti joggal terhelten — mégis a mennyiben ezen ingatlanok vételára a megelőző teher tétel kielégítésére szükségesnek mutatkozó 6000 frtot el nem érné — az árverés azonnal hatálytalanná válik és az ingatlanok a szolgalmi jogra való tekintet nélkül fognak újabban elárvereztetni. Figyelmeztetnek venni szándékozók, hogy az árverés megkezdése előtt a fenti kikiáltási ár 10°/o-át bánatpénz fejében letenni és a vételárt három egyenlő részletben 6°/* kamatokkal együtt a szegzárdi kir. adóhivatal mint letéti pénztárnál lefizetni kötelesek, végre, hogy az árveréji feltételek a hivatalos órák alatt alulírott telekkönyvi hatóságnál, úgy A.-Nyék község elöljáróságánál megtekinthetők. Szegzárdon, a kir. törvényszék telekkönyvi osztályánál 1894. évi' május hó 20-án. Hamza Gézái kir. törvényszéki biró. HIRDETÉSEK. Firss lövött (203. 1—3.) fáczánkakasra, nyulra és más vadakra megrendelést elfogadnak Sliil TESTVÉREK fűszer- és csemege-kereskedésében HZ. SZEGZÁRDON, ====— Széchenyi-utcza, Dr Hangéi Ignácz-féle házban.
