Tolnamegyei Közlöny, 1894 (22. évfolyam, 1-53. szám)
1894-08-05 / 32. szám
1894 augusztus 5. TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY (32 sz.) szederfájuk van; mi ha nálunk is elérhető volna, ugy akkor azon százezer család, mely az országban ma már selyemtenyésztéssel foglalkozik, nem egy, hanem 5—6 millió kiló selyCmgubót volna képes termelni; végül ha meggondoljuk, hogy elégséges eperfa esetében az ország évi selyemgubó-termése 15—20 millió kilóra volna emelhető, ugy akkor hihetjük, miszerint az országos selyemtenyésztési felügyelőséget nem illetheti szemrehányás azért, hogy erejét nem forgácsolja szót, hanem a selyemtenyósz- tós érdekében egy oly czólra conczentrálja, mely ezen törekvést igenis megérdemli. Az országos selyemtenyésztési felügyelőség. Budapesti gyümölcsészeti tanfolyam. Közli: BQZSOLIK FERENCZ. (Folytatás.) Az eperfa nevelése a selyemtenyésztősre nól- külözhetlen. Az eperfamagot is kell, hogy élőkészitsük. Érés után mindjárt elvethetjük homokkal vegyítve, de miután ez alany csak gyöngén fejlődik, télen pedig kifagy, ezen elvetés nem czélszerü. Legjobb ezen magvakat megmosni, megszáritani, és jövő évi májusban elvetni Elvetés előtt jó langyos vízben 12 óráig áztatni, vagy langyos vízzel naponta kétszer megöntözni és aztán homokkal keverve, homokba elvetni. Nehéz földbe nem jó vetni; ha mégis kell, ugy csak ráhintjük ős mohával vagy komposzttal behintjük. Sokan a körtemagot az almamaggal vegyítve szeretik elvetni. Ennek magyarázata az, hogy a körte gyökerei mélyen hatolnak a földbe ős onnan szedik toplálókukat, mig az alma a felső részekből veszi tápanyagát és igy jól fejlődnek egymás mellett. Ez tehát ezen vetés előnye. Hátránya pedig, hogy iskoláztatáskor ki kell válogatni és külön tenni az almát ős körtét, ami lényeges időveszteséggel jár és a legnagyobb óvatosság mellett is megtörténik, hogy egy-egy alma alany a körték közzé keveredik vagy megfordítva. A vetés kétféle u. m. szórva és sorba vetés. A szórva vetés ugy történik, hogy a magot elszórjuk, letapossuk, rövid . szalmával vagy levelekkel betakarjuk. A sorba vetés előnyösebb, amennyiben könnyebben tisztíthatjuk ős a kiszedés is egyszerűbb. A sorba vetésnél 120 ctm. ágyakat készítünk, azokba 20 ctm. távolságban barázdákat. Minden mag oly réteggel takarandó be, minő a mag vastagsága. Ez kötött talajnál áll. Homok vágy laza földben 2—3-szór oly mélyre tesszük a magot. Ha a vetést egerektől vagy madaraktól kell félteni, akkor vetés előtt a magot csávázni kelt. Erre pedig több mód van. Egyik mód, hogy a magvakat meszes vízzel leöntjük. Ezt ott alkalmazzuk, a hol a vetést öntözhetjük. Legjobb minium festékkel (por alakban) behinteni a magvakat, ezen festék arzént (mérget) tartalmaz, a mi az állatoknak nem ízlik s azért a magvakat sem bántják, vagy ha bántják, tőle elpusztulnak. Még ugy is megvédhetjük a magvakat, ha petróleumot tejjel keverünk, mig vaj szerűvé' lesz, aztán vízzel hígítjuk, (2—3-szor annyi vizet veszünk mint amennyi a petroleum és tej) ebben áztatjuk a magvakat és azután elvetjük. A barázdában minden mag 4—5 ctmnyi egymástól való távolságra jusson. A barázdát nem takarjuk be teljesen, hanem kis mélyedést hagyunk, hogy a hó oda nagyobb mennyiségben összegyűljön. Az agyagos ős meszes talajon kéreg szokott képződni, melyen a csírázó mag nem tud kihatolni s hogy ezen kéreg képződését megakadályozzuk, a talajt pornemü trágyával behintjük. (Ez alma ős körte magnál szükséges.) A mandulát mindjárt az oltó-iskolába vetjük, ezt nehéz, kötött talajban tehetjük. Könnyű talajban egy, néha 80 dm. hosszú karógyökór támad ős csak kevés hajszálgyökór, itt tehát előbb magiskolába vetjük. A kötött talajban a gyökér akadályokba ütközik, oldalt kénytelen hajtani, ős többször kitérni az útban levő akadályoknak, ez által több hajszál gyökér támad s ez az oka, hogy ezen talajban mindjárt az oltó-iskolába vethetjük a magot. Ha tavaszszal kikeluek, szalinatrágyával betakarjuk, mig az utófagyok elmúlnak, aztán leszedjük a trágyát. Az elsőővi gondozás ekkor abból áll, hogy a csemetéket ritkítjuk és tisztítjuk. Ha azt tapasztaljuk, hogy a csemeték nem fejlődnek eléggé, annak oka, hogy a talaj nem volt kellőleg elkészítve. Ilyenkor ugy segítünk magunkon, ha az öntöző kannába Ye résznyire trágyás-hamulét teszünk ős tele öntjük vizzel. Legjobb ezen oldattal akkor megöntözni csemetéinket, ha utána eső jő. Ha az be nem állana, akkor magunknak kell azt megöntözni, egyrészt, hogy a leveleket lemossuk, másrészt, hogy a hamus-trágya lót hígítsuk, mert akkor könnyebben szivárog a földbe. Ha jól gondoztuk, csemetéink az első évben I izom vastagságúak lesznek. Ezután 3 osztályba sorozzuk. Az első oszályba jönnek azok, melyek dús gyökórzettel bírnak és kifejlődött karógyökórrel. A második osztályba jutnak azok, melyek kevéssé szépek; a harmadik osztályba végre, amelyek egészen 1 satnyák, ezeket el is dobjuk. A második osztályt az j osztályozás után az erősitő osztályba, az elsőt pedig a tulajdonképpeni faiskolába ültetjük. Azon magcsemetéket, melyek kevés gyökérrel bírnak, a karógyökeret 8—10 ctmnyire visszamet- szük. A visszametszóst éles késsel és nem kerti ollóval kell eszközölni. Azon csemetéknél, melyek egészen alant lesznek nemesítve, a törzset 20 czenti- mőternyire lemetszük. Azon csemetéket, melyek a koronánál lesznek nemesítve, (pl. a cseresznye) a szárat nem raetszük vissza, mert a csúcson levő szem képezi a legegvenesebb törzset. Az igy elkészített csemetéket 10 ctm távolságra kell elhelyezni egymástól. De nem csak ezeket, hanem a magoncz-iskolában levőket is, — ezen eljárást pikirozásnak nevezzük. Czélszerü pedig nevezett pi- kirozást akkor végezni, ha a csemeték 2—3-ik levelűket hajtják; ekkor nem érzi annyira az átültetést. Most pedig áttérek az ivartalanok szaporítási módozataira: Az ivartalan szaporítás módozatai. Ide tartoznak mindazok, melyek nem mag által szaporittatnak. 1. A bujtás. Bujtás alatt azon eljárást értjük, midőn az egy éves hajtást ugy hozzuk a földbe, hogy az gyökeret hajtson anélkül, hogy az anyatőtől elválasztatnék, pl. ribiszke, pöszméte, birs, szőlő, mogyoró, Szent- Iváni alma stb. Az elültetett tők 2 évig vissza lesznek vágva, hogy fejecskét kapjanak. Az erős hajtásokból a felét lehajtjuk, a másik felét visszametszük 2—3 szemre, hogy a nedv a lehajtott hajtásba menjen. 1. A közönséges vagy porhajtás a leghasználtabb. Egyszerűen lehajtjuk a hajtást, ha az nagyon erős ős a kevés föld, mely takarja, nem bírná kellőleg letakarni, ugy egy fakampóval leszorítjuk. A hajtásnak azt a részét, mely a földbe jut, egyszer megcsavarjuk. Némelyek késsel bevágják, hogy ott hamarább gyökér fejlődjék. A hajtásnak végén levő két szem a földből kell, hogy kiálljon. Egy év után kitakarjuk s az erősitő osztályba ültetjük. (Folytatása következik) Kiadótulajdonos és felelős szerkesztő; BODA VILMOS HIVATALOS HIRDETÉSEK. délelőtt 10 órakor ezen igazságügyi palota 9. számú helyiségében megtartandó árverésen eladatni fog. Figyelmeztetnek venni szándékozók, hogy az árverés megkezdése előtt a fenti kikiáltási ár 10%-át bánatpénz fejében letenni és a vételárt 3 egyenlő részletben 6% kamatokkal együtt a szegzárdi kir. adóhivatal, mint letéti pénztárnál lefizetni kötelesek, s végre, hogy az árverési feltételek a hivatalos órák alatt alólirt telekkönyvi hatóságnál ugy Szegzárd község elöljáróságánál megtekinthetők. Kelt Szegzárdon, a kir. törvényszék telekkönyvi osztályánál 1894. évi junius hó 7-én. Hamza Géza» kir. tszki biró. 4650. r tk. 94. Árverési hirdetmény. A szegzárdi kir. törvényszék, mint tlkvi hatóság részéről közhírré tétetik, hogy Abaffy Gyula ügyvédnek, Taksonyi József ás neje Németh Rozália elleni 191 frt 50 kr és járulékai iránti végrehajtási ügyében a szegzárdi kir. törvényszék területén fekvő őcsény községi 613. sz. tjkvben foglalt Taksonyi Józsefné Németh Rozália tulajdonául felvett f 3164. hrsz. szőlő és pincze 188 frt, az 1092. sz. tjkvben Taksonyi József tulajdonául felvett | 3128. hrszámu szőlő 472 frt kikiáltási árban 1894. évi október hó 12. napjának délelőtt 10 órakor őcsény község házánál megtartandó árverésen eladatni fog. Figyelmeztetnek venni szándékozók, hogy az árverés megkezdése előtt a fenti kikiáltási ár 10°/o-át bánatpénz fejében letenni és a vételárt 3 egyenlő részletben 6% kamatokkal együtt a szegzárdi kir. adóhivatal, mint letéti pézlárnál lefizetni kötelesek, végre, hogy az árverési feltételek, a hivatalos órák alatt alólirott telekkönyi hatóságnál és őcsény község elöljáróságánál megtekinthetők. Kelt Szegzárdon, á kir. törvényszék telekkönyvi osztályánál, 1894. évi junius hó 23-án. Hamza Géza> kir. tvszki biró. Tk;11894. Árverési hirdetmény. A bonyhádi királyi járásbíróság, mint telekkönyvi hatóság közhírré teszi, hogy Bárány Sándor, mint a bonyhádi takarékpénztár igazgatójának Forster Konrád alperes elleni 250 frt és járulékai iránti végrehajtási ügyében a mórágyi 2900. sz. f 1 sor tjkvben 79. hrsz. foglalt 51. népsz. ház 400 frt, a f 2. sor 3800. hrsz. alatt foglalt présház 50 trt kikiáltási árban 1894. évi augusztus hó IO-ik napján délelőtt 10 órakor Mórágy község házánál megtartandó árverésen eladatni fog. Figyelmeztetnek venni szándékozók, hogy az árverés megkezdése előtt a fenti kikiáltási ár 10°/0-át bánatpénz fejében letenni s a vevő a vételárt 3 egyenlő részletben lefizetni köteles s végre, hogy az árverési feltételek a hivatalos órák alatt alulírott telekkönyvi hatóságnál és Mórágy község elöljáróságánál megtekinthetők. Kelt Bonyhádon, a kir. járásbíróság mint telekkönyvi hatóságnál, 1894. évi április hó 16-án. Szendrödyj kir, aljárásbiró. HIRDETÉSEK. Könyvkötő-üzletembe egy jó házból való fiú tanonczul felvétetik; — ki a polgári iskola néhány osztályával bir, előnyben részesül. (ns i-i> Perencz Gi-3njLla,, könyvkötő Szegzárdon, Garai-tór. 650. sz. 1894. Árverési hirdetmény. Alulirt bírósági végrehajtó az 1881. évi LX. t.-cz. 102. §-a értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a szegzárdi kir. járásbíróság 1894. évi 1526. és 2350. számú végzése következtében dr. Schwartz Gusztáv ügyvéd által képviselt Lusztig és Beck ezég és dr. Steiner Lajos ügyvéd által képviselt Mayer János javára Dömötör Sándor öcsényi lakos ellen 20 frt 25 kr és 57 frt 27 kr s jár. erejéig foganatosított kielégítési végrehajtás utján felülfoglalt és 1200 írtra becsült Marschal fia és társa-féle gőzgép feléből álló ingóságok nyilvános árverésen eladatnak. Mely árverésnek a szegzárdi kir. jbiróságnak 3513/1894. sz. végzése folytán 20 frt 25 kr tőkekövetelés, ennek 1893. évi február hó 4. napjától járó 6% kamatai és 57 frt 27 kr tőke, ennek 1893. évi okt. 1-től járó 6% kamata, ugy az eddig összesen 36 frt 98 krban biróilag már megállapított költségek erejéig őcsényben alperes lakásán leendő eszközlésére 1894-ik évi augusztus hó 14-ik napjának délutáni 3 órája határidőül kitüzetik és ahhoz a venni szándékozók oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok az 1881. évi LX. t.-cz. 107. és 108. §-a értelmében készpénzfizetés mellett, a legtöbbet ígérőnek becsáron alól is el fognak adatni. Kelt Szegzárdon, 1894. évi julius hó 20. napján. Tóth Ignáczj kir. jbirósági végrehajtó. Árverési hirdetmény. 4112 sz. tkv. 1894. A szegzárdi kir. törvényszék, mint telekkönyvi hatóság részéről közhírré tétetik, hogy a tolnai polg. takarék- pénztár és ezennel csatlakozottnak kimondatott Szászi Bálintnak Tóth Györgyné szül. Ősz Klára és Tóth Jánosné Bali Anna elleni 8 frt 50 kr és 23 frt 49 kr s jár. iránti végrehajtási ügyében a szegzárdi kir. törvényszék területének fekvő Szegzárd községi 2053. sz. tjkvben foglalt Tóth Györgyné, szül. Ősz Klára tulajdonául felvett f 1001/a. hrsz. 962/b. npsz. ház az 160 frt, a 2084. sz. tjkvben Tóth János és neje Bali Anna tu- donául felvett | 1061./b. hrsz. [962/c. npsz. ház az 1881. évi 60. t.-cz. 156. §-a alapján egészben 400 frt kikiáltási árban 1894. évi szeptember hó 28-ik napján Legjobb minőségű kereskedelmi levélpapírok és borítékok czégnyomattal, DÍSZ-DOBOZ LEVÉLMPIROK, névjegyek és esketési meghívók jutányos áron kaphatók: BATES, JÁNOS könyvnyomdájában (117.1-1.) MT SZEGZÁRDON.
