Tolnamegyei Közlöny, 1894 (22. évfolyam, 1-53. szám)

1894-06-17 / 25. szám

hanem csak' szűk marokkal, apró részletekben \ tör- lesVtgeti komoly hivatalos munkám és humoros tövisezésem jól megérdemelt dijjait: hát darabonként is elküldöm családom minden tagját megtekinteni az Adria-gyöngyét, Fiúmét és a fejedelmi

szépségű, bájos Abbáziát!-------Hiszen az utazás

oda és vissza oly mesésen olcsó (8—10 frt!) I mily mesésen drága Abbáziában a kováriély. (Egyí szoba egy napra csak 20 frt!) No de ott oly kellemes, meleg és balzsam-illatos levegő van, hogy me|g lehet lakni akár a szabadban is, éjjel-nappal, ott Szazán „minden bokor szállást ád“ s a szó szoros értelmében nyughatik az ember babérain, mertN az utakat fenyő és babérfák szegélyezik; a vendéglőt pedig helyettesítheti egy öblös bőrtáska, ott a tenger-öböl partján, megrakva elemózsiával s kész a fejedelmi élvezet!...

Mellőzve itt a már köztudomásúlag olajba főzött rossz étkek undorító voltának leírását, csak a halakról akadok röviden megemlékezni, ille'őleg a hal-piaczról, mely Fiume világraszóló specziális nevezetessége. Akkora lármát, annyiféle nyelven, oly bőre tátott szájjal megcselekedni, mint a fiumei halpiacz árusai, nem tudnak a kerek világon ... A Jérikó falait hajdan összedöntött zsidó harczi-zaj ehez képest csak májusi csendes alkonyat lombok közt elhaló Zephir suttogása, avvagy a haldokló gerle hallhatatlan végső nyögése, beteg mőhike szárnyának hangre/gést alig szülő nesztelen suhogása!.. Talán e halpiaczi éktelen kiabálás kellemes ellensúlyozásául alkalmazzák a fiumeiek a madár-füttyöket ? . . . Mert ott minden házban van 10 kanári, 20 rigó, 30 pacsirta, 40 fülemüle, 50 papagály és a jó isten tudja, hányféle éneklő madár! . . .

Hanem Fuménak másik kiváló speczialitása, hogy ott — pardon óh hö'gy koszorú! — szép nő nagyon kevés van. Miért? — — Mert a hölgyek legtöbbnyire foghíjasok! (Persze, hogy a férfiak is, csak hogy azt nem vizsgáljuk, hát nem vesszük észre!) A fogak hiánya — úgy mondják — a meszes víztől ered (s tán a czukedli-szeretés is közbejátszik?) No, mert tengervizet nemihatnak!... E bajtól magunkat megóvandók, gondosan kerültük a vizivást — ezt tán mondani se kell!?.... — s ne hogy mi is a foghíjasok osztályába soroztassunk egy második Cuvier által tenger-bőrt ittunk! Persze, hogy olaszbort, dehát azt megszoktuk már itthon — fájdalom! — és igy nem tett nálunk semmi változást, olyan jól éreztük magunkat ivása közben s olyan józanok maradtunk, akárcsak itthon iddogáltuk volna, saját korcsmáinkban, a hamisítatlan szegzárdi firma alatt árulgatott, édeskés- izüolasz káposzta-1 eveit,[melyben „nóta nem terem“ De legalább megmaradt a fogunk, mert nem ittunk vizet! . . .

*

Az utazás tőlünk oda igen kellemes, változatos és szép : különösen Zágrábtól Fiúméig az ut igazán borzasztó s z é p, annyira, hogy a ki ezen sziklás hegyek között, mélység felett, alagutak alatt, bércz- tetőkön kanyargó és soha egyenes vonalban nem haladó vasúti utazást végig csinálta: az nem fél többé semmi más utazás borzalmaitól, az meg van edzve a touristaságra, úgy, hogy például Pestre utaznia csak annyi, mintha a szomszédja házába lépne át üveg fedél alatt vezető mozaik parketten, Tessék megpróbálni s igazam lesz!

És ezzel bezárom amugv is hosszúra nyúlt, egytárgyu czikksorozatomat, mert hátha most meg a fiumeiek haragudnának meg rám a továbbiakért, mint a szegzárdi dalár-urak cselekedtók? — Vagy — isten ments! — az olvasó közönség jönne haragba a szellemtelen hoszadalmasság miatt?

............

Pa

rdon! .... pardon! ....

Palást.

EGYLETEK, TÁRSU1

B_____________________________________I____

Je

gyzőköny

felvéve Szeg/árdon, a szegzárd-bát gát

társulat választmányának 1994. óv i-án

a közgyűlést megelőzőleg tartó (Folytatás és vége.)

Miniszteri megbízott ur hely lati

mérnök előterjesztését, minthogy a Irének kikotrása által a társulat eleget ény

ama intézkedésének, mely szerint a folyása biztosítandó; a meder kiko ban

— eliszapodás esetén — mindenkoi &ek

véli. Steiuecker választmányi tag szi ii a

társulati mérnök előterjesztését; indítványára a választmány részéről egyhangúlag Határoztatott:

Báta község északi területén levő mocsarak eltávolítása iránt előterjesztett mérnöki jelentés I-ső részében foglalt megoldási mód mellőzésével — annak Il-ik részét, melyszerint ä mult évi 29 számú választmányi határozat értelmében a bátai kisduna medrének kikotrása 1417 frt 01 kr költséggel eszközöltetett és mely szerint a belvizek szintjének további leszállítása szempontjából fölfelé a róvjá- rástól a bátai zsilipig terjedő úgynevezett „holtsár“ v. medernek 800 f. m hosszban — 360 frt. költséget ^jgéuylő kikotrása terveltetik : minthogy e munká'at- tal áVsz§ilip küszöb teljesen szárazzá tehető és a holtsár moésartti eltávolithatók — a választmány közgyűléseié terjesztendő javaslatkép elfogadásra; a már eszközölt kikotrást .pedig — az ezzel elért sikerre való tekintettel — jóváhagyásra véleményezi és intézkedéseiről Tolnavármegye alispáni hivatalát értesíteni határozza.

24. sz. A belvíz rendezési ügy tanulmányozásával múlt évi 29. számú választmányi határozattal megbízott Tóth Károly társulati mérnök által előterjesztett jelentés folytán, mely szerint a tél elmúltával a külső munkálatokat és felvételeket a társulat viszonyaihoz, mórt véleményéhez képest legczélszerübb belvizrendezési tervezetet dolgozott ki s azt I—XVII számok alatt beterjeszti ős a belvíz rendezés főelveit következőkben véli megállapítani:

1- ször. A meglevő kőt zsilipen kívül — okulva a kis'.iszai zsilep elsülyedésóből — több zsilip építését nem javalja. Ebből kifolyólag}

2- szor. A meglevő két zsiliphez szükséges két fő reczipiens létesittesék, illetve épittesék ki csak a bátai zsilipre vezető Pösze-sárviz főcsatorna „Dor- gona“ hídtól kezdve, miután a decsi zsilipre vezető kisduna reczipiense a természettől elég mély mederben fekszik ős csatornázást nem igényel.

3- szor. A lajvéri malomárok és az ettől lejebb található hegyi vizek nyitott elvezetést nyerjenek, a bátai zsilipen keresztül a Dunára, elkülönítve a társulat többi belvizeitől. Az ekként keresztül viendő belvíz rendezés költségei 70391 frt 02 krt tesznek ki és ezen tetemes összeg is csak oly feltétel alatt lesz betartható, ha a társulat az építkezést házilag vezeti, vállalkozók kizárásául, mégis a jeltn kedvező munkás viszonyok további íenmaradását feltételezve. Hogy ama költség arányban áll-e az elérendő ered raénnyel, kik által s mily mérvben viseltessék, hogy a kész építmények fentartása kiket illett, hogy a szükséges mellék gazdasági csatornák létesítése mily feltételekhez legyen kötve és miként mozdittassék elő azok kiépítése: ezen ős más felmerülhető fontos kérdések elbírálására az esetben, ha a társulat a belvíz rendezési terveket elvileg elfogadta, egy szü- kebb körű bizottság kiküldése válik szükségessé, összeállítva leginkább az érdekelt birtokosságból ős községi bírákból; mely bizottság — ha a terveket gazdaságilag helyeseknek és pénzügyileg kivibetők- nek ítélné, később mint végrehajtó bizottság kezdhetné meg működését; — miután miniszteri megbízott ur, úgy a választmány az ártéri érdekeltségnek az iránti meghallgatását, váljon a belvíz rendezést szükségesnek véli-e ős a mérnöki jelentőst egész terjedelmében helyesléssel fogadta, egyhangúlag

Határoztatott:

Mielőtt a belvíz rendezés tárgyában érdemleges határozat hozatnék, a választmány közgyűlés elé terjesztendő javaslatkép az ártéri érdekeltségnek a belvíz rendezés kérdése ős esetleg egyéb — a mérnöki jelentésben foglalt — módozatok megállapítása iránt, a helyszínén bizottságilag leendő meghallgatását elrendelendőnek és a bizottság tagjaiul — társulati elnök, igazgató, mérnök ős ügyvezető közbejövetele mellett — Mittvegh Henrik, Steinecker Ferencz és dr. Haidekker Béla választmányi tagokat, valamint az illető ártéri képviselőket ős közsőgenkint két elöljárót — az érdekelt községek helyi viszonyaihoz képest — akként véli megbizandóknak, hogy Ocsény, Decs és Pilis községek érdekeltségével a tárgyalás De csen; Alsó-Nyék, Várdomb, Báttaszék ős Báta községek őrdekeltőgével pedig Báttaszóken tartandó és mindezek foganatosítása után a belvíz rendezési tervek a Nagyméltóságu Földmi- velésügyi m. kir. ministériumhoz felterjesztendők. Ezzel a tárgysorozat kimerittetvén, — miután e jegyzőkönyv hitelesítésére Steinecker Ferencz ős dr. Haidekker Béla választmányi tagok felkórettek, a tanácskozmány véget ért d. e. fél 10 órakor. Hollós

TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY (25. sz.)

____

Al

ajos s. k. társulati ügyvezető mint jegyző. Fenti megbízatás folytán e jegyzőkönyv 23. és 24 sz. hitelesíttetik. Steinecker Ferencz s. k. Dr. Haidekker Béla s. k.

Jelen másolat hiteléül:

Szegzárd, 1894. évi május 23-án.

Hollós Alajos,

társulati ügyvezető, mint jegyző.

KÜLÖNFÉLÉK.

1894 junius 17.

— Uj főrendiházi tag. A főrendiház igazgatóbizottsága folyó hó 14-én S z 1 á v y József koronaőr elnöklete alatt tartott ülésében gróf Széchenyi Bertalant, főispánuuk fiát, a főrendiházi tagok nyilvántartási jegyzőkébe felvette.

— Áthelyezés. Az igazságügyminiszter Schneider István szegzárdi és Pribenszky Lajos tamá- si-i kir. jbirósági írnokokat, sóját kérelmükre, kölcsönösen áthelyezte.

— Közigazgatási ülés. Tolnavármegye közigazgatási bizottsága gróf Széchenyi Sándor főispán elnöklete alatt folyó hó 14-én tartotta meg rendes havi ülé&ot. melyen több fontos ügy nyert elintézést.

— Személyi hir. Zsigray San marsa József gróf, vasmegyei szt.-kereszti birtokáról városunkba érkezett, hogy a gyárasáea alatt levő Zsigray kiskorú grófokat illető Augusz-féle birtokot megtekintse. A gróf elő Kalocsára dr. Haidekker Béla ügyvéd és az Augusz birtok jószágigazgatója utaztak.

— Megyés püspökünk állapota. Múlt számunkban megírtuk, hogy Dulánszky Nándor dr. megyés püspökünk betegeskedik. Értesülésünk szerint a fő- písztor egészségi állapotában javulás nem ál'ott ba, s igy Ángyán dr. egyetemi tanár rendelésére Herkules fürdőbe megy több heti kúrára, hogy megrendült egészségét visszaszerezze.

— Ideiglenes jegyző. A dunaföldvári másodjegyzői szék tudvalevők ”

fólytán üresedésbe jövé

ideiglenesen N i e f e r g i

— Sok a munka.

széknél és a kir. járásbirosagm..---vény

széki elnök közbenjárására egy-egy uj albirói állást rendszeresítettek, melyekre a pályázat már ki is íratott. A birói kar szaporítása valóban égetően szükséges volt, mert a munka annyira megsokasodott, hogy csak a birói kar kitartó munkabírásának köszönhető az ügykezelés rendes menete.

— Záróünnepély. A szegzárdi polgári fiú- és leányiskola tanulóinak szokásos zárünnepélye jövő vasárnap lesz megtartva az intézet tornatermében, melynek programmját jövő számunkban hozzuk.

— Halálozások. Városunk egyi legmagasabb korú, köztiszteletben álló úrasszonya, özv. S z i g e t h Ferdinándné élte 87-ik évében múlt pénteken délelőtt 11 órakor csendesen elszenderült. A gyászesetről az alábbi jelentést vettük: „Alulnevezettek úgy a maguk, mint az egész rokonság nevében fájdalomtelt szivvel tudatják a legjobb édes anyának, nagyanyának, dédanyjuknak, anyósuknak, iletve testvérüknek özv. Szigeth Ferdinándné született Schubert Zsuzsannának, rövid szenvedés ős a halotti szentségek ájtatos felvétele után folyó hó 15-én délelőtt 11 órakor, életének 87-ik évében történt gyászos elhunytát. A boldogultnak hült tetemei folyó hó 17-én délután 4 órakor fognak a róm. kath. vallás szertartásai szerint beszenteltetni és a felsővárosi sirkertben örök nyugalomi-a tétetni; — az engesztelő szentmise-áldozat pedig folyó hó 18-án reggeli 9 órakor fog a belvárosi róm. kath. templomban a Mindenhatónak bemutattatni. Szegzárd, 1894. junius 15. Áldás és örök béke bégjén hamvai felett! Szigeth Mihály, özv. Szabó Pálnő szül. Szigeth Borbála, dr. Szigeth Gábor, mint gyermekei, özv. Szigeth Alajosnő szül Rill Mária, Szigeth Gáborné szül. Traiber Györgyike, mint menyei. Szigeth Nándor, Szabó Ida, Szabó Aranka, Szabó Teréz, Szabó Dezső, Szabó Pál, Szigeth Alice, ifj. Szigeth Gábor, Szigeth Margit, mint unokái. Glöckner Olga, Glöckner Jolán, Glöckner Pista, ifj. Glöckner Béla, Ványek Olga, mint dédunokái. Glöckner Béla, Ványek Béla, Grónay Imre, mint unoka vejei. Özv. Ellmann Mi- hályné született Schubert Anna, Schubert József, mint testvérei. — Sebeczky András köz- és váltó-ügyvéd hosszas betegeskedős után Dunaföld- várott elhunyt. Sebeczky szabadságharczunk alatt is jelentékeny szerepet játszott, a polgárőrségnél őrnagyi rangot viselt. Erősen függetlenségü érzelmű volt, ki az atillát s Kossuth kalapot élte utolsó le- helletéig nem tagadta meg. A dunaföldvári „Egyen- lőségi Kör“, mely függetlenségi ős 48-as érzelméről ismeretes, neki köszönheti keletkezését. Nyugodjék békében a nagy idők tanúja, a dicső honvéd! 1— Ugyancsak a lefolyt héten hunyt el egészen váratlanul Ráth György, dunaföldvári takarékpénztári péuztárnok is, ki agilis tagja volt a földvári társadalomnak, pontos és becsületes hive kötelességeinek. Rátkay László közeli rokonát gyászolja az elhunytban, kinek temetése óriási részvét- mellett ment végbe. Áldás poraira! — Förster Béla pécsi ügyvéd