Tolnamegyei Közlöny, 1894 (22. évfolyam, 1-53. szám)

1894-05-20 / 21. szám

1894 május 20. 3 TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY (21. sz.) költségbe kerültek. A part védmüveket mind a Sár­víz mellett, mind a keselyüsi dunaparton kipótoltatta, ez utóbbit fűzzel bedugványoztatta; e pout alatti munkákra összesen 489 frt 77 . kr, költséggel. Az elősorolt munkákon kívül a zsilipek csatornáit ki- tisztogattatta, minthogy a télen olcsó munkaerő állott rendelkezésre. A decsi zsilip csatorna kitisztítását átlag 60 írtért adta ki. A bátai zsilip ós a Duna | közt fekvő u. n. bátai kisduna medrét a múlt évi 29. számú választmányi határozat értelmében kiásatta, miről a ideszóló jelentésével később fog beszámolni. A keselyüsi duuapart véd müveinek fűzzel be- dugványozása érintetvén, ennek kapcsán társulati elnök felemlíti, hogy az állami helybeli szőlőtelep kezelőjétől beszerezhetők az ott feleslegessé vált arany-füz veszszők, melyekből a védtöltős némely részén dugványozandók ós idővel előnyösen felhasz­nálhatók volnának. Mindezek folytán: társulati mérnök jelentését a választmány tudo­másul veszi; igazgatót pedig megbízza, hogy az ' eladásra szánt arany-füz vesszőkből kellő mennyi­ség átvétele iránt a helybeli szőlőtelep kezelőjével magát érintkezésbe tegye és azt a vódtöltós men­tén alkalmas helyen dugványoztassa. 2. sz. Tóth Károly társulati mérnök a múlt évi 32. számú választmányi határozatra vonatkozólag előterjesztvén, hogy az „uj vízjogi törvényjavaslat előmunkálatai“ cdmü müvek együttes megbeszélésére és tanulmányozására a kiküldött albizottság értekez­letet nem tarthatott: ennek teljesítésére a választmány felhívja az al­bizottságot, melynek netáni észrevételei — a mennyiben még nem késő — esetleg elnöki utón felterjesztendők lesznek. 3. sz. A társulat védműveibe 1886-ik év óta pótlólag beépített alapbefektetósi költségek liquida- lása tárgyában a nagymőltóságu m. kir. pénzügy­minisztériumnak 95620/94. számú rendelete folytán folyó évi április hó 5. ós 6-án bizottságilag megtar­tott liquidálásáról felvett ós a társulati igazgató által másolatban bemutatott jegyzőkönyv — mely szerint 191,765 frt 94 kr alapbefektetósi költség li- quidáltatott — felolvastatván: A társulati meghatalmazottak részéről abban elő­adottakat a választmány magáévá teszi egyebekben tudomásul veszi és az egybehívandó közgyűlésnek a szegzárdi m. kir. pónzügyigaIgatóságtól 9004/94. szám alatt érkezett átiratot pedig, melyben folyó évre adóvisszatóritós fejében a. társulat mint egy­séges testület javára 28030 frt 06 kr utalványoz­tatok, miheztartás végett a társulat pénztárosával közöitetni rendeli. 4. szám. A fegyelmi eljárásra vonatkozó mi­niszteri utasítás 7. §-nak b. pontjához képest: a választmány kebeléből — fegyelmi bizott­ság rendes tagjaiul — újból Mittvégh Henrik ós Steinecker Ferencz, póttagokul pedig Rull János — De barátom, hisz ón már öt éve nem is utaztam vasúton. — Bocsáss meg de ón láttalak, éppen ma két hete. — Hja, akkor sem én utaztam, hanem csak beszólni ákartam egy úrral, a ki átutazóban volt.’.. — Az mindegy, a kinek olyan előkelő ismerő­sei vannak, az ne sajnálja az államtól sem azt a kis adót. De különben is ott van az ameriki nagybácsid. Ismét kérdő tekintet részemről. — Ejnye be rossz emlékező tehetséged van. Hát nem emlékszel, mikor a múltkor nálad voltam s figyelmemet egy az íróasztalod fölött függő arcz- kóp ragadta meg s én azt kérdeztem tőled, hogy ki az, te egész büszkén mondottad: egy amerikai nagy­bácsim. Emlékezhetek Én erre azt kérdeztem, hogy gazdag? Te meg egész flegmával vágtad oda: láttál már valaha szegény amerikai nagybácsit? — De barátom, ez a nagybácsim már húsz év­vel ezelőtt meghalt. .. — Annál jobb rád nézve .. . — De feleséget s tizenöt törvényes gyermeket hagyott hátra . . . — Az mindegy . . , azok is meghalhatnak s akkor mégis csak te lősz a boldog örökös. Beláttam, hogy az adómeglágyitotta fejű bará­tomat sehogysem tudom rábírni, hogy belássa, hogy száz forint mégis csak sok tőlem. Beláttam, hogy ezek az urak olyan leleményesek az adóalap meg­találásában, hogy nekem még örülnöm kell, hogy csak száz forintot kérnek tőlem. Bele is nyugszom, többé nem panaszkodom s újra jámbor polgár leszek. — zső. ós Balázs István választmányi tagok — folyó évre szóló hatálylyal — megválasztattak. 5 sz. Felülvizsgálat alá vétetett az 1893. évi megvizsgált pénztári számadás ős felolvastatott a számvizsgáló bizottságnak erre vonatkozó, folyó évi márczius hó 4-ón kelt jelentése, mely szerint a 18/894. szám alatti megbízás folytán a számadást folyó évi február 23-tól kezdve márczius hó 3-ig tartott üléseiben megvizsgálta; minden tételeit a pénztári ős ellenőri naplókkal a felhozott okmányok­kal, valamint a főkönyvvel egyezőknek találta; csu­pán a számadás kiadási rovatának 21-ik lapján, vízvédelem czimén 125. napló sz. a. merült fel 25 kr. különbözet, a mennyiben a tényleg kifizetett 160 frt 85 kr helyett csak 160 frt 50 kr lett a számadásba felvéve. Habár ekként 25 kr a számadás javára esik: ahhoz való joguktól elállanak. Számadás szerinti bevétel . 99730 frt 75 kr, kiadás . 96647 „ 09 „ melyet a bevételből levonva . . 3083 frt 66 kr. A társulat vagyona tesz: Hátralékos követelésekben . 22683 frt 20 kr. A tolnamegyei takarók- ós hitelbank részvény-társaságnál elhelyezett tartalék alapban . . 61500 „ — „ A szegzárdi takarékrárnál és a tolnamegyei takarék- és hitelbank részvény-társaságnál betett rendel­kezési alapban...............................|| 8254 frt 93 kr. Összesen j 92387 frt 13 kr. A számvizsgáló bizottság jelentőse szerint ugyan­azon alkalommal megvizsgálta egyesek érdekéből le- tótileg kezelt kisajátítási összegek kimutatását ós miután ezeket is számadásilag összeállítottaknak s különösen a letétek értékét takaréktári betétetek­ben összesen 2140 frt 47 krban ós 2 drb nyere­mény kölcsön kötvényben 100 frt névértékben el- helyzetteknek és igy mindent rendben talált, kije­lenti, hogy az 1893-ik évi pénztári számadás elfo­gadásra és helyben hagyásra ajánlható. Ennek kapcsán olvastatott az 1893. évi elő­irányzattól eltérőiéi vízvédelem, töltés fenntartás, őrházak és eszközök -s töltés felmagasitás czimén felmerült-összes 588Í frt 65 kr túlköltekezés, ellen­ben gyepesitósi, iroda, fűtés ós nyomtatvány, kilo­méter adó, dijjazás ós útiköltségek, sárviz- ós du- part védmüvek czimén mutatkozó összes 1253 frt 15 kr megtakarítás kimutatása ós az erre vonatkozó indokolás. Mindezek folytán határoztatok: A számvizsgáló bizottság jelentőse szerint száma­dásiig helyesen összeállítottnak, rendben levőnek talált, elfogadásra ós helybenhagyásra ajánlt s a választmány részéről fölülvizsgált 1893-ik évi pénztári számadás végelbirálásra oly javaslattal rendeltetik közgyűlés elé terjesztetni, miszerint Nagy József pénztárolás Steinsdörfer József el­lenőr ama számadás tekintetében felelősség terhe alól szokott óvás mellett felmentedők. Egyszersmind a választmány részéről véle­ményeztetik, hogy az 1893 évi előirányzattól elté­rőig felmerült 5881 frt 55 kr tulköltekezési ösz- szegből — a töltés fölmagasitása alkalmával ki­sajátított erdő területeken nyert fák eladási árának levonása után — fenmaradó összeg a jövő évi költségelőirányzatba felvétessék; ellenben a meg­takarított 1253 frt 18 krnyi összeg a folyó évi vízvédelmi eszközök beszerzésére átutaltassák, fi. sz. A társulat számvizsgáló bizottsága által megvizsgált ós helyesen vezetettnek talált 1893-ik évi leltári számadás tekintetében: Számadó Tóth Károly társulati mérnöknek felelő- i sóg terhe alól — szokott óvás melletti — felmen­tése véleményeztetik ős a számadás végelbirálásra közgyűlés elé terjesztetik. Egyszersmind ezen, úgy az 5. szám alatt letárgyalt pénztári számadás megvizsgálása után Ujfalussy Imre, Hajpál Sándor és Bencsik Kálmán bizottsági tagok részére — tiszteletdij fejében — egyenkint (50) ötven torint és az írásbeli dolgo- | zatokórt jegyzői külön dij fejében (20) húsz forint, összesen (170) százhetven forint a társulat pénz­tárából kifizetésre utalványoztatik. Miről Ujfalussy Imre számvizsgáló bizottsági elnök kivonaton értesítendő. 7. sz. Olvastatott a társulati pénztár állapotá­ról beterjesztett jelentés, mely szerint a folyó 1894. január 1-től a napig összes bevétel 14335 frt 79 kr, az összes kiadás ..........................14103 „ 27 „ ek ként a pénztári maradvány . 232 frt 52 kr. (Folytatása következik) ______KÜLÖNFÉLÉK. Birói vizsga. Klie Lajos, a szegzárdi kir. tör­vényszék jeles készültségü aljegyzője, a napokban tette le Budapesten jó sikerrel a gyakorlati birói vizsgát. — Az egyházmegyéből. A megyóspüspök legú­jabb körlevele közli, hogy Szilvek Lajos, szentszóki ülnök, udvari káplán a szegények ügyvédévé nevez­tetett ki; — Prantner Ferencz himesházi plébános a kómóndi kerület esperesévé ós tanfelügyelőjévé neveztetett ki; — Neumayer Dezső pusztaszenterzsó- beti káplán a lucsi plébánia adminisztrátorává, Fetter Gyula szebényi káplán pedig ugyanoda adminisztrá­torrá neveztetett ki. — Fájth Lajos bátai adminisz­trátor Szegzárdra, Masson Lipót Beremendről P.-Szt.- Erzsébetre, Siriska Ignácz Himesházáról Beremendre, Dióssy József Szegzárdról Himesházára, Gyimóthy Jenő Kúráról Hőgyészre, Krum Péter Olaszról Kurdra, Kis Rezső Mozsgóról Olaszra, Rudolf Mátyás Abali- getről Mozsgóra, Svertsits Domokos karmelita nö­vendék az egyházmegye kötelékébe visszatérve, Aba- ligetre küldetett káplánul. — Főúri jótékonyság. Gr óf Appönyi Gózánó ő méltósága hőgyószi kastélyában néhány műkedvelő előadást rendezett gyermekeivel s a befolyt 200 fo­rintnyi jövedelmet jótékony czőlra fordította. A ne- messzivü grófné, ki Hőgyószen maga tart fönn egy zárdát, az említett összegből 100 irtot a regölyi apácza-zárdának volt kegyes adományozni, s a pénzt a grófi pár maga vitte el Szemenyei Mihály pá­pai t. káplán ós regölyi plébánosnak, kinek buzgó- sága folytán az ottani zárda létesült. A másik 100 frtot a főúri pár a „vörös-kereszt-egylet“ hőgyószi fiókjának adta. A szinielőadások sikere körül nagy érdeme van T ó r y Emil ügyvéd urnák, amennyiben fáradhatlanul buzdította az előkelőbb csáládokat az előadásokban való részvőlelre. — Jutalmazott tanítók. A pécsi egyházmegyei tanfelügyelő által nevelés- és gazdaságiam tételek kidolgozására felajánlott pályadijakat Lengyel Fe­rencz tolnai, Bozsolik Ferencz decsi, Bodonyi Dándor baranya-sellyei ős Gergelics József pécsi tanitók nyerték el kitűnő dolgozataikkal. — Jegyző választás. Évek óta nem volt már Báta községnek rendes jegyzője, Kopacsek Aurél fel­függesztése, majd pedig nyugdíjaztatása után egyik helyettes jegyző a másikat érte. E hó 10-ón végre be lett töltve ezen állás is, a mikor is szótöbb­séggel Purth Adolf alsó-nánai jegyző választatott meg jegyzővé. Purth Adolf erélyes, ügybuzgó, mun­kaképes ember, s azt hisszük, hogy rövid idő alatt rendbeszedi a bátai zilált dolgokat, s rószrehajthat- lanságával leküzdi a folyton háborgó elemeket. — Vizsga. Kis Péter szegzárdi, Góczy Ferencz ós Schwa rczkopf Lajos tolnai pénzügyőri felvigyázók a szemlőszi vizsgát a kir. pénzügyigazgatóság kebelében, Rehák Ödön kir. p. ü. igazgató, T e k u s Vilmos p. ü. titkár, Wei- ninger Sándor p. ü. főbiztos ós Csizmadia József állami végrehajtó, mint jegyzőből alakított bizottság előtt a legjobb eredménynyel letették. — Most már van vizsgájuk, de mikor kerül reájuk ki­nevezés tekintetében a sor. „Csak lassan . . . lassan!“ — Vasúti ügyek. A szegzárd-báttaszéki vasút törzsrészvényei jegyzésére Decs község 50,000 frt, Őcsóny község 20,000 frtot ajánlott fel. — Helyettes jegyző. Purth Adolf alsó-nánai jegyzőnek Bátára történt megválasztatásával megüre­sedett alsó-nánai jegyző állásra helyettes minőségben B e r ó n y i Jenő volt bátai helyettes jegyző lett a főszolgabíró által kinevezve. — Halálozás. A következő gyászjelentést vettük: Özvegy Hesz Mátyásnő, született Contardi Teréz a maga, úgy testvérei: Anna, férjezett Bertóni Antalnó, Jenő ós sógora Bertóni Antal nevében is fájdalomtól megtört szívvel jelenti felejthetetlen jó férje, illetve sógoruknak Hesz Mátyás volt megyei utbiztosnak folyó évi május hó 11-ón élete 73-ik, boldog házas­ságának 26-ik évében, a haldoklók szentségének áj- tatos felvétele után. déli 12 órakor történt csendes elhunytét. A boldogult hült tetemei folyó évi május hó 12-ón délután 5 órakor fognak a felső sirkertben örök nyugalomra tétetni, — az engesztelő szentmise­áldozat pedig ugyanaznap reggeli 8 órakor fog az I egek Urának bemutattatni. Szegzárd, 1894. május 11. Áldás ós béke hamvaira! — A paksi fiú népiskolában folyó hó 15. és 16-án tartattak meg az évzáró vizsgálatok. Ez al­kalommal újból látható volt, hogy a paksi rk. nép­iskolában olyan tanerők működnek, kik hivatásuk-

Next

/
Oldalképek
Tartalom