Tolnamegyei Közlöny, 1894 (22. évfolyam, 1-53. szám)
1894-05-06 / 19. szám
1894 május 6. TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY (19. sz.) meg, utána Keck n.-székelyi ey. ref. s. lelkész imádkozott németül; most a szentlőiinczi dalárda éneke után Sántha Károly szentlőrinczi ev. lelkész tartott szoutbaszédet, a harangok szaváról: Az élőket hívogatom, a holtakat elsiratom, a tűzveszélyt eloszlatom imára, munkára, nemes életre, emberbaráti segélyre s békés egyetértésre intve az ünnepelő sokaságot. A harangra közel 200 frt jött össze, Má- nyoki Tamás, Keck Endre, Sántha Károly lelkészek és Győré István k.-székelyi jegyző fölhívására. A protestánsok adományai közt ott szerepel Fonyó főszolgabíró ur, sok n.-székelyi rom. kath. és zsidó honfitársaink adománya. A hai’ang beszerzésére az adott okot, mert protestáns halottra nem húzták meg a harangot, holott a protestánsok mindenütt meghuzatják a harangot katholikusra. Testvériség, jöjjön el a te országot! — Furfangos kocsis. A napokban G ó t c z y János báttaszéki kereskedő Szegzárdra küldötte egyik fuvarosát, hogy a nagytőzsdéből nagyobb mennyiségű dohányt hozzon, mely czólra 117 frtot adott át neki. A fuvarosnak nagyon nyomta az oldalát a szép summa pénzecske s egész utón azon törte a fejét, miképpen mehetne az át az ő tulajdonába. A sok fejtörés után, hallgatva a rossz szellem sugallatára, sajátkezüleg kivágta a kabátja zsebjót és csakhamar Szegzárdról hazahajtott, hol rimánkodva beszélte el küldőjének, hogy a szegzárdi piaczon ügyes zsebmetszők kezei közé került, kik kabátja zsebét felvágva, észrevétlenül megfosztották a 117 írttól az erszénynyel együtt, a zsebében maradt két forintnyi ezüstpónzt azonban átadta. — Gótczy János kereskedő a zavart előadás és a kabátnak ügyetlen bevágásából rögtön arra a gyanúra jutott, hogy a fuvaros valótlanságot beszól, s igy megindi- tatta ellene a vizsgálatot, melynek az lett az ered^ mónye, hogy bevallva gonosz tettét, átadta a 117 frt pénzt, melyet a kalapjába rejtett el. SZÍNÉSZET. — már csak rövid ideig élhet, de élni fog bizonyáré s kiköszörüli a pénzügyi csorbát másutt, hol nem divat a közöny, hol igy beszélnek: „Czirkusra kadenczia: kuss! — Komédia-------ugyan mi a ? — Ná lunk: legelső Thália!“ No, talán majd máskor, ha jóval rosszabb társaság vetődik hozzánk szorultságból: nálunk is igy lesz. Addig egy kis türelem igazgató url.. . Még jönni fog-------— m ég jönni kell------------a m ikor azt a hires kupiét igy fogja Ön énekelni: „Csak a beteg marad otthon szép csendesen, Minden más a színházba jár nagy rendesen!“ Én meg hozzá teszem: adja isten, hogy igy legyen! P. KÖZGAZDASÁG. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK. lfj. Polgár Károly jeles színtársulata még mindig városunkban időz és működik, ernyedetlen buzgalommal, nemes kitartással, nem lankadó jó kedvvel, habár a t. közönség igazán érthetetlen közönye miatt a legkaczagtatóbb bohózatok előadását is szo- morujátók gyanánt lehetne előadniok!-------»Szegé nyek vagyunk!“ mondjuk most lópten-nyo- mon; „megevett a filokszera!“ — Igaz, de azért a Balogh Árpádok igen közepes, vagy azon ololi művészi erőkkel rendszerint alaposan becsapnak bennünket ; tavaly is volt már filokszera vész, — még az idén remény teljesebben hajtanak szőleink!—■ m0gis, holmi, jött-ment németbe oltott cseh lovardatársulat imádásának alacsony oltárára marokkal dobtuk a megfeszített anyagi áldozat drága kincseit s kitartottunk egy rövid nyári évad alatt meg hízásig vagy 4 lovardát! (Egyesek még privatim kó- peztettók magukat úri műlovarokká is drága pénzért, sőt talán voltak olyanok is, kik titokban leczkót vettek az ugráló kutyák dreszirozásából!) S most?... Itt van egy minden tekintetben derék, jeles szín- társulat, majdnem valamennyi tagja avatott művész — s nekünk nem kell, nem pártoljuk! — Igazán difficile est satyram non scribere! Magyarán: nem kell nekünk a dió, jobb a lyukas mogyoró!!.... Dehát a jeges közönynek parancsolni nem lehet, hogy egy varázsütésre felolvadjon? . . . Nálunk ez a divat —-------punktum. — A hót folyamán műsorra jöttek: „A tót legény Amenkábau“, „Az asszony verve jó“, „Fatinicza“, „Kamóliás hölgy“, „Lelencz“, „Kornevillei harangok“. — Részletes bírálat helyett most is csak nagy általánosságban szólunk az előadásokhoz. Hiszen, a kik el nem járnak — pedig módjukban állana! — azokat úgy sem érdekli e részletes bírálat, — ignoti nulla cupido ! ; a kik pedig a nemes pártolásban kitartanak : azok úgyis látták, hallották és élvezték minden este az egyes színművészek igazán pompás játékát, az ensembló-k fényes sikerét! Turner Ilka kitünően iskolázott kedves hangjával, különösen a magas fekvésű hangok művészi érvényesítésével, Gy. Mészáros Kornélia fülbemászó kedves, tiszta énekével, jeles játékával, fáradhatlan szorgalma és ügyességével folyton elragadták — minden szere- | pükben — a kicsiny, de lelkes közönséget. A többi i nő-szereplők is, — különösen Laczkó Aranka, e remek Gauthier Margit, Nagyfalusy Julia, Véber Ferike, Kerekesnó, Keresztély Vilma és Flóra, Lévai Ilon, Serfőzy Jenike, Lenkeinó, Nagy né, Kissné, Benkő Jolán, Kövesy Juczi stb. — mondhatjuk, mind jelesül megállják helyeiket s híven betöltik feladatukat. Asztalos, Érczkövy, Gyarmathy, Morvay, Kerekes, Kishonti, Nyitray, Serfőzy, Ágh. A, Lenkeffy stb. mind igen szakavatott jeles művészek, kiki a maga szerepkörében, kivált az első sorban említett Asztalos és Érczkövy igazán szép érczes, iskolázott hangjuk s pompás éneklésükért a közönség méltó kedvenczei. Különösen ifjú Polgár Károly, e jeles színigazgató, még jelesebb játékos, minden téren oly otthonos, miuden szerepben oly remekül alakit, hogy valósággal elragadja esténkint a közönséget, de fájdalom, a gyér közönség által se taps-vihart nem produkáltathat magának, se falrengető óljent (mert kevés a tenyér, gyenge a hang,) se a pénztár tö- möttsége nem nyújt neki vigaszt a többiekkel való nemes versenyében, — hanem azért ő mindig kitünően játszik. Sokáig éljen!... Köztünk úgy hírlik Szerelmi dráma. A szegzárdi kir. törvényszék folyó évi április hó 28-án délután tartotta meg a vógtárgyalást azon szerelmi dráma ügyében, mely folyó évi márczius bó 12-ón Alsó Nyék községben játszódott le. A törvényszék a következőleg alakult meg: elnök : S e 1 c z József, bírák: Ágoston István ős Schmidt Imre, jegyző: Kelemen Imre, a vádhatóságot Námesy János kir. alügyósz képviselte, a védelmet pedig dr. Steiner Lajos szegzárdi ügyvéd teljesítette. A bűneset a következő: Harczi János alsó-nyéki lakos sokszor hallotta, hogy Görbe Gábor szolgalegőny az ő felesége után jár és hogy a hűtlen asszony viszonozza is a legény szerelmét; ezért azután köztük többször czivakodás, szemrehányás ős perpatvar támadt. Folyó évi márczius 12-én Harczi János a szomszéd Pilis községbe ment búzát mázsálni, s azt mondta feleségének, hogy majd csak másnap tér. haza, dolgát azonban előbb végezvén, váratlanul még az nap az esti órákban hazaérkezett. Kis szolgájával az udvaron találkozván, az megsúgta a gazdának, hogy Görbe Gábor szolgalegőny benn van a szobában feleségével. A megcsalt férj rögtön elment a faluban egyik barátjához, kinek tudta, hogy van forgópisztolya s azt tőle megvóve, csakhamar hazatért. A konyha-ajtó kilincsét leszedve találta, kissé zörgetett, de nem eresztették be; akkor a hátulsó szoba ablakát kiemelvén, bemászott és midőn lámpát gyújtott, látta, hogy felesége nincs az ágyban. Majd a konyhán keresztül az első szobába ment, a hol feleségét együtt találta Görbe Gáborral. A kellemet- I len meglepedósre Görbe Gábor^ az előre elkészített I baltát felkapva, Harczinak rohant, hogy őt agyonvágja. A halálos vágást azonban Harczi János szerencsésen kikerülve, a kezében levő bottal a szerelmes párra ütött. Görbe Gábor erre menekülni akart, de az ajtót bezárva találván, hirtelen visszafordult és a baltával ismét nekiment Harczinak, aki látva a veszélyt, előrántotta csizmaszárából a forgópisztolyt és ellenfelére lőtt, a ki a lövéstől találva, összerogyott és ennek következtében másnap meg is halt. A vőgtárgyalás folyamán ezt a tényállást vádlott be is ismerte. A hűtlen asszony azonban férjének helyzetét súlyosbítandó, azt vallotta, hogy Görbe Gábor szolgalegény nem is vette kezébe a baltát, hanem menekülés közben lőtte le férje. A gonosz asszony ezen állítását azonban maga a haldokló Görbe Gábor czáfolta meg, ki kihall- gattatásakor azt állította, hogy birkózás közben lőtte őt meg Harczy János. A bizonyítási eljárás után Námesy János kir. alügyósz,. közvádló a büntető törvénykönyv 279. §-ba ütköző szándékos emberölés büntette miatt, a sok enyhítő körülmény figyelembe vételével kért ítéletet. Dr. Steiner Lajos érvekben gazdag vódbe- szédében hangsúlyozta, hogy vádlott jogtalan támadást torolt meg, s tettét önvédelemben követte el, azért kéri védenezónek felmentését, de ha mégis a törvényszék elitélné, úgy a büntető törvénykönyv 281. §-ában körülirt és erős felindulásban elkövetett szándékos emberölés bűntettében mondjon Ítéletet. A törvényszék visszavonulván, meghozta az ítéletet, melyet Sei ez József törvényszéki elnök hirdetett ki. A törvényszék csakugyan Harozi János vádlottat a 281. § első pontjába iitkOző erős felindulásban elkövetett szándékos emberölés miatt — számos enyhítő körülmény figyelembe vételével, 6 havi börtönre Ítélte. Úgy a vádlott, mint az ügyész is felebbeztek, a védő azonban megnyugodott az Ítéletben. — Az ítélet jogerőre emelkedéséig Harczi János szabadlábra helyeztetett. Amicus. Mosonyvármegyei Gazd. Egyesület emlékirata. (Folytatás és vége.) Legnagyobb eredményt várok részemről a szövetség megalakulása után attól, hogy a társult egyesületek egymással való érintkezése következtében azok tagjai körében a mezőgazdaság ügyére vonatkozólag közvélemény keletkezik, melyet eddig mélyebb rétegekbe terjedőleg oly sajnosán nélkülözünk. Föltehető továbbá, hogy a társult egyesületek az eddigi szűk hatáskörből és elszigeteltségből kilépve, tagjaiban nagyobb hajlandóságot fognak ébreszteni a közös, egyes egyesületek erkölcsi és anyagi erejét meghaladó czólok megvalósítására. Szövetkezhetnek a gazdasági egyesületek közös értekezletek tartására, melyeken az egyesületek bel- ügyei, különféle javaslatok ős korkérdések tárgyaltatnának, — egyesült erővel helyi ős általános gazdasági kiállítások rendeztetnónek stb. Habár kívánatosnak tartanám, hogy a fent felsorolt egyesületek kivétel nélkül csatlakoznának a szövetséghez, a szövetkezés sikerét még azon esetben sem látnám veszélyeztetve, ha netalán némely egyesület egyelőre tartózkodó álláspontot foglalna el a szövetséggel szemben és kivonná magát belőle. Ez a szövetségbe tényleg belépett egyesületeket egyáltalában nem fogná gátolni közös eljárásukban. Viszont pedig, ha a fentnevezett egyesületeken kívül a Dunántúl vidékén már működő, vagy csak utóbb keletkező, a mezőgazdaság bármely ágát felkaroló egyesületek csak utóbb csatlakoznának a szövetséghez, ez ellen sem lehet észrevétel, sőt remélhető, hogy a szövetség működésének eg nye éppen az lesz, hogy kisebb körre jelentőségű vagy speciális mezőgaz- felkaroló egyesületek a társulás üdv ismerése és terjedése következtében azontúl nagyobb számban fognak létesülni. De még azon körülmény sem zavarná a szövetség működését, ha netalán a Dunántúllal szomszédos területen fennálló gazdasági egyesületek, esetleg addig is, mig az illető területen, hova tőrmészet- szerüen tartoznak, hasonló szövetség nántúlihoz csatlakoznak s annak mozgí vesznek. Azon ténynyel szemben, hogy a mezőgazdaság őrdekképviseletetét illetőleg többféle terv merült fel, különösebb hangsúlyt kívánok helyezni arra, hogy az egyesületünk által kezdeményezendő szövetség semmiféle, akár kisebb körre szorítkozó, akár országos jelleggel czólba vett érdekképviseleti alakulásnak nem áll útjába, sőt nagyban hozzájárulhat hazai mezőgazdaságunk ezenel őbb-utóbb okvetlenül megoldandó kérdésének tisztázásához, mert a szövetségnek módjában van mezőgazdaságunk minden fenforgó korkérdését tanácskozása tárgyává tenni. Továbbá azt is ki kell emelnem, hogy a szövetség megalakulása a jelenleg meg már fennálló, vagy utóbb keletkező országos hivátásu, a mező- gazdaság összeségét vagy bármely ágát felölelő intézményeket nem fogná kedvezőtlen irányban érinteni, hanem ellenkezőleg: csak jó befolyással lehet azokra. * Ami már most a fentiekben előadott és megokolt javaslatom végrehajtását illeti, engedje meg a tekintetes igazgató-választmány, hogy erre vonatkozó nézeteimet a következőkben röviden összefoglalva terjeszthessem elő. Föltéve, hogy a javaslat a tekintetes igazgatóválasztmány tetszésével találkozni szerencsés lesz s azt a közelebbi időben tartandó közgyűlésünknek ajánlva, az azt szintén magáévá teszi, az igazgatóválasztmánynak egyúttal felhatalmazást kell kieszközölnie arra nézve, hogy a szövetség létrehozása érdekében a czélravezető lépéseket a mosonyvármegyei gazdasági egyesület nevében megtehesse. , Az igazgató-választmány az e részben teendőket azontúl esetről-esetre tanácskozás tárgyává tevén, a hozandó határozatok végrehajtásával az egyesület elnöksége lesz megbízandó. Az elnökség feladata, lenne pedig mindenekelőtt a jelen javaslatot igazgató választmányunk és közgyűlésünk rávonatkozó határozata kíséretében a fent felsorolt társegyesületekhez juttatni és fölkérni azokat, hogy igazgatóválasztmányaik, illetve közgyűléseik e részben hozandó határozatait nem nagyon hosszúra terjedő záros határidő alatt egyesületünkkel tudatni szíveskedjenek. A társegyesületek határozatai azután az összes
