Tolnamegyei Közlöny, 1894 (22. évfolyam, 1-53. szám)

1894-01-07 / 2. szám

4

összes beadott szavazatok száma oly csekély volt. Reit tér bukása veszteség a városra úgy, mint annak intelligens elemeire; a városra annyiban, hogy vasakarattal és erőlylyel gátolta és büntette a városi javakkal való visszaéléseit egyes polgároknak, kiknek régi gazdálkodásaik szomorú emlékeket hagytak hátra. A város uj feje nem a kaputosok közül való. Vajha ő is képes volna megakadályozni azokat a régi garázdálkodásokat. — Az iutelligentia pedig Reitterben egy ujitó és város-szépitő bírót vesztett el.

A másodbirói állást közfelkiáltással Pulai István iparos nyerte el. Nagybeszédü, nyilt eszü ember, a ki hazafias tósdijairól hires. Pénztárnok újból és egyhangúlag Bekker Antal, közgyám pedig Bérky Ignácz lett. Az esküdtek választását részben egy részeg legőnycsoport, részben pedig a közgyűlési teremben levő képviselők cselekedték meg. Az egyik kereskedő esküdtet pláne két-három lelkesült képviselő választá meg. A főbíró egyenként kérdó meg kell-e ez vagy amaz? A fentebbi esetnél a távol álló választó polgárok egyértelmüleg tiltakoztak a szolgabiró közelében álló borközi állású csoporttal a nem valami nagyon népszerű kereskedő megválasztása ellen. Sűrűn hangzott a „nem köll.“

De az a pár lelkesült képviselő jobb ügyre méltó buzgósággal harsogják a főbíró fülébe az ablakból jelöltjük nevét, úgy, hogy az igazán csak azt az egy nevet hallotta és igv lett az illető ur „k ét- hangulag“ esküdtté. Ez ugyan kissé fura választás volt, de tekintve, hogy az igy megválasztott esküdt ártani nem fog a községnek, b^j belőle nein származhatik.

Esküdtek lettek: Révész Antal, Czobor L, V i d a István, C z i n t u 1 a József, V i d a József, Valentovics István, Schmidt László, Gy 1 r kő Lőrincz, Keller József, Nagy Imre, Csörgő József és Weisz József. Érdekes és örvendetes jelenség, hogy az uj biró és másodbiró, továbbá 10 esküdt a függetlenségi pártból való.

n

Szilveszter.

A mi casinó társulatunk vigalmi bizottsága, az a „zajos csendben, élénk titokzatossággal működő bizottság“ (ez a pompás epitheton különben Lévai Dezsőtől származik) az ó év utolsó estéjén újból ta- nujelét adta lázas tevékenységének, a mennyiben szil- veszter-eStélyt az idén — nem rendezett. És már- már kétségbe kezde esni a mindkét nembeli fiatalság, hogy a régi esztendőből az újba nem mint eddig ősi szokás szerint áttánczolni, hanem átaludni I fognak, a mikor e töprengésből egy kis névjegy vi- ditá fel a csüggedőket, a mely egyik felén igy nézett ki:

Szívesen látjut Szilveszter estéjén hideg-vacsorára stb.

1898. XII/29. •/.

a másik oldalon _ pedig ez a név volt: Hirsch Henrik és neje.

A csüggedők nem kezdtek el remélni, nem hittek és nem bíztak, mint azt regényekben szokás mondani, hanem egyszerűen „tudták“, — tisztában voltak vele, hogy az 1893-iki esztendőt vigan, pompásan fogják elbucsuztatni. Mert az az úri ház, a hova hiva voltak, egyike a legkedveltebbeknek Földváron, a szép fiatal háziasszony egyike azon menyecskéknek, a kikre büszkék vagyunk, férje pedig egyike a legnépszerűbb és legbecsültebb úriembereknek. És valóban az összegyűlt fényes társaság pompás jó kedélyben együtt mulatott reggeli 4 óráig folytonos fesztelenségben.

Esti fél kilenczkor ültek vacsorához mintegy ötvenen az elegáns ebédlő teremben, a férfiak tin- nepi^feketében, a hölgyek szinte báli toiletteban, az egésznek inkább bankett képe volt, mint házi mulatságé. A pazar nemű számtalan fogásokból állott. Ezek egyikénél dir. Spitzer Károly az ő szokott szellemes modorában szépen köszöntötte fel a vendéglátó háziasszonyt és férjét, majd Fischer József újból a háziasszonyt éltette.

Evvel vége volt a tósztoknak, a mi még sikerültebbé tette az estélyt. A czigány vacsora alatt szép magyar nótákat játszott, fél tizenegykor a par- fait-k és gyümölcsök után „felemelték az asztalt“ és a fiatalság tánczba kezdett.

Éjfélkor egy előre el nem készített jelenet történt, mely pái*atlanul sikerült: A czigány javában húzta a „szállj ide, szállj oda fecske madár“-t, a

mikor valaki hirtelen ötlettel kissé lecsavarja a te- [ rém közepén levő nagy lámpát, pillanatnyi félhomály .... többen kiáltják : „itt az újév“ a magasba [ a lámpához nyúlt kéz lassan újból felcsavarja azt, durrognak a felnyíló pezsgős palaczkok, a zene a . Rákóczy indulót kezdi játszani, általános éljenzés és boldog ujesztendő kívánás.

Ezzel a mesterkéletlen kedélyességtt jelenettel kezdték meg az uj esztendőt. Rövid szünet, mely alatt Deutsch Gizella k. a. Heltai Jenő „Babfis álmok“ czimü szellemes monológját adta elő kedvesen, hatalmas tapsokat nyerve. Majd Vasvári Aranka k a. szavalt néhány komoly költeményt dilletansnál ritka ügyességgel élénk tetszés mellett,

Szünet után megkezdődött újból a táncz és egyhuzamban eltartott reggeli 4 óráig, a mikor is a kedélyes szép társaság egy pompásan eltöltött éjjel emlékét vivén magával — feloszlott. B. J.

EGYLETEK, TÁRSULAT OK. Jegyzőkönyv

felvéve Szegzárdon, a szegzárd-bátai Duna-védgát- társulat választmányának 1893. évi deczemher 12-én tartott üléséből.

Jelen voltak: Állami felügyelet gyakorlásával felruházott Helder Károly kir. főmérnök, miniszteri megbízott. — A társulat részéről: Dr. Szigeth Gábor elnök, Kelecsényi Ambró igazgató, mint választmányi tag; Mittvegh Henrik, Balázs István, Szél P. István, Papp János, Sörös István, Horváth Pál, Szőke István és Balázs József választmányi tagok; továbbbá Tóth Károly társulati mérnök, Nagy József pénztáros, Steinsdörfer József ellenőr és alulírott ügyvezető, mint jegyző.

Társulati elnök a miniszteri megbízott urat s a választmány megjelent tagjait üdvözölvén, a ta- nácskozmányt megnvitottnak és az alapszabályok 40, §-hoz képest határozat-képesnek kijelentvén:

29. sz. Tárgyalás alá vétetett Tolnavármegye alispánjának f. évi november hó 29-ről 24833. sz. alatt a társulat elnökéhez intézett ama felhívása, hogy Báta község északi szélén elterülő s a köz- egészségügyre káros befolyást gyakorló ingoványok — a belvizek levezetésének czélszerü rendezése által — eltávolíttassanak. Ezzel kapcsolatosan felvétetett egy levezető csatorna létesítéséhez való járu- lás tárgyában Báta község ártéri birtokosai képviseletében Szántó István és társai által benyújtott kérvény és Hekler Károly kir főmérnök, ministeri megbízott részéről, a belvíz rendezés sürgős tanulmányozása iránt intézett megkeresés, valamint újból felvétetett a Kis-Duna eliszapolt torkolatánál a vízlefolyást gátló akadályok elhárítása iránt Báta község bírája által beadott kérvény és felolvastatott a társulat szakközegének erre vonatkozó jelentése, mely szerint az úgynevezett bátai kis-dunai torkolata, mintegy 70Q—800 m. hosszban, minden erősebben eliszapolódik.

Mindezek beható tárgyalása és a miniszteri megbízott véleményének meghallgatása után:

A választmány részéről egyelőre — az egybehívandó tavaszi közgyűlés jóváhagyásának reményében — a közegészségügyi szempontokkal összefüggő- leg — a kis Duna eliszapolt torkolatának még e tél folyamán kikotrása elrendeltetik, minthogy ily munkálatok czélszerüen csak télen át eszközölhetők.

Ellenben Tóth Károly társulati mérnök — vé- leményes jelentésének bevárása mellett — a belvíz rendezés sürgős tanulmányozására utasittatik. Az egybehívandó kögyülés lévén hivatva a belvíz rendezés ügyében, úgy Báta község ártéri birtokosai által tervezett levezető csatorna létesítéséhez való járulás tárgyábani intézkedésre és ugyanazon közgyűlés hatásköréhez tartozand érdemileg a fölött is határozni, hogy Báta község északi szélén elterülő belvizek — közegészségi szempontból — mi módon lesznek eltávolitandók.

30. sz. Az 1894-ik évi társulati költség-előirányzat jóváhagyása és két összekapcsolható ponton beszerzése tárgyában — a nmlt. földnrvelésügyi m. kir. Minisztériumtól 62424/93. és 64684/93. sz. alatt érkezett rendeletek:

A választmány részéről tudomásul vétetvén, miheztartás végett a társulati igazgatóval s a pénztári tisztséggel közöltetni rendeltetnek.

31. sz. A társulat monográfiájának kiállítása iránt az ezredévi országos kiállítás albizottságától folyó évi november 23-ról érkezett felhívás folytán:

A szükséges megállapodások létrehozatala czél- jából folyó hónap 18-ik napján d. e. 10 órakor Budapesten, a földmivelésügyi m. kir. minisztérium palotájának tanácstermében tartandó értekezletre, a javaslat tárgysorozatának közlésével s az eredmény- rőli jelentősének bevárása mellett, Tóth Károly tár- i sulati mérnök küldetik ki.

32. sz. A nmlt. földmivelésügyi m. kir. minisztérium részéről 48145/V/14 /893. sz. alatt közölt „Uj vízjogi törvényjavaslat előmunkálatai“ czimü műnek társulati mérnök általi következő ismertetése:

„Az 1885. évi XXIII. t.-czikk, úgy a társulat

____ TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY (2. sz.)

i»

y4. január 7.

alapszabályai szerint a társulat ügyeit eddig a választmány vezette. — Az uj törvényjavaslat szerint a választmány hatásköre főkőp a társulati ügyvezetés felügyelete ős ellenőrzése leend. — A társulat összes ügyeinek és munkálatainak vezetése ős végrehajtása az igazgatóság teendői közé soroltatnak; az igazgatóság végrehajt és végérvényesen határoz mindazon tárgyak fölött, melyek elintézése a köz- I gyűlés, választmány; avagy az elnök hatáskörébe nem tartoznak. Az igazgatóság tagjai: az adminisztratív igazgató, a ki a társulatot hatóságokkal ős harmadik személyekkel szemben képviseli ős a műszaki igazgató (mérnök). Az igazgatóság negyed évenként ülést tart, melyre a hivatalnokok berendelhe- tők. Az adminisztratív igazgató rendelkezik az adminisztratív tisztviselőkkel, az irodai és szolga személyzettel; fölöttük a fegyelmet gyakorolja, ellenőrzi azok működését ős a társu’ati pénztár kezelését. Utalványoz az előirányzat és árviz védelmi alap keretében, gondoskodik a védelmi anyagokról; védekezésnél a műszaki igazgatónak segédkezik; intézi a társulat összes adminisztratív teendőit. — A műszaki igazgató helyettesíti az adminisztratív igazgatót, rendelkezik a műszaki személyzettel, gátőrökkel; fölöttük fegyelmet gyakorol, a gátőröket felfogadja avagy elbocsátja ős intézi a társulat összes műszaki ügyeit.— Az igazgatóság tagjai nyugdíj igénynyel bírnak. — A választmány az igazgatóságot ellenőrzi s annak minden — a közgyűlés elé terjesztendő tárgyait — véleményes jelentéssel látja el, egyátalán minden — a közgyűlés határozata alá jutó ügyet behatóan tárgyalva, terjeszt fel. A választmány tagjainak egy harmada évenkint kilép. — A közgyűlés választja 3 évre az elnököt, a választmány tagjait. Mindezek elmozdítása, felmentése, valamint hatáskörüknek s egymáshoz való viszonyuknak megállapitása a közgyűlés hatáskörébe tartozik. — A közgyűlés állapítja meg a tisztviselők, gátőrök és minden alkalmazottak létszámát, dijjazását és szolgálati alkalmazását. — Egyebekben a közgyűlés hatásköre egyezik az eddigiekkel. — Ez elnök összehívja a közgyűlési, választmányi és igazgatósági gyűléseket, azokon elnököl, felügyel azok határozatainak végrehajtására. Az igazgatóságnak a választmány által is támogatott előterjesztésére a tisztviselőket kinevezi. A miniszteri megbízott hatásköre pontosan megjelöltetik; őrködik afölött, hogy a társulat igazgatásában, kezelésében fennakadás ne forduljon elő. Ha mulasztást, hanyagságot vagy szabálytalanságot észlel : arra a társulatot figyelmezteti ős a minisztériumhoz jelentést tenni köteles. Azon közgyűlési határozatokat, melyek szerinte a törvényt ' •:

rendeletekkel vagy az alapszabályok állanak, vagy melyek a társulat ó közérdekeket veszélyeztetik, felfüggi azonban 3 nap alatt az ily kifogáso felülvizsgálat végett a miniszterhez felebbézm. — A törvényjavaslat egy, egészen uj ellenőrző intézményt creál. A földmivelésügyi miniszter a társulatokhoz állandó árvédelmi biztost rendel ki. Az árvédelmi biztos figyelemmel kiséri ős ellenőrzi az árvédelmi előkészületeket, a védelmi munkálatoknak kellő időbeni pontos végrehajtását. Árvízveszély beálltával az igaztóság működését a helyszínén ellenőrzi ős felügyel arra, hogy a hatósági közegek kötelességüket pontosan teljesítsék. Az árvizek betörése esetén azok levezetéséről gondoskodik. Az árviz-védelmi biztos rendelkezéseit a társulati, hatóság, csendőrségi, községi közegek — felelősség mellett — feltétlenül teljesíteni tartoznak. Ha rendelkezés közben azt tapasztalná, hogy a társulat közegei feladatuknak nem felelnek meg; azokat működésűktől felfüggeszti s más alkalmas közegekkel helyettesíti. A mennyiben igazgatósági tagot függeszt fel: erről a miniszternek jelentést tesz. Az állami felügyeletért katasztr. holdankint évente 1 kr átalány fizetendő. Igen fontosak a javaslatnak a belvizekről szóló részei. — A belvizek szabályozása a társulatok hatáskörébe utaltatik s foganatosításához ős fentartásához a tagok hason arányban hozzájárulni tartoznak s a társulatoknak azon tagjai, kik a belvizek által érdekelve nincsenek: a belvíz rendezési költségektől menekülnek. Részletes intézkedés történik az érdekeltségi kerület mikénti megállapitása ős a kivetési kulcs ügyében. Mindez azonban csak a főcsatornák létesítését illeti; a gazdasági szempontból szükséges mellékcsatornák létesítése külön társulatok, vagy egyesek feladatát képezi. Közérdekből is elrendelheti a miniszter valamely terület lecsapolását, mely esetben kataszt. holdankint évente 2 írtnál nagyobb teher nem nehezedhet az érdekeltekre“ — előterjesztetvén :

az „uj vízjogi törvényjavaslat előmunkálatai“ czimü műnek bővebb tanulmányozására és egyes szakaszaira netán felterjesztendő javaslatnak 1894-ik évi február 15-ig leendő kidolgozására albizottság tagjaiul Steinecker Ferencz, Mittwegh Henrik és Dr. Haidecker Béla választmányi tagok, úgy Tóth Károly társulati mérnök — jelentésük bevárása mellett — megválasztattak.

33. sz. Társulati igazgató bemutatja a mérnöki kimutatást, illetőle rajzot ama 480 □ öl területről, mely a báttaszóki kir. alapitv. uradalom birtokából a decsi zsilip mellett — anyagkészlet ős földraktár helyiségül kisajátítandó löszén. Igazgató előterjeszti továbbá, hogy a kérdéses terűlet a „Lassi“-i gátőr által használt veteményföld területével felméretvén,