Tolnamegyei Közlöny, 1894 (22. évfolyam, 1-53. szám)

1894-07-29 / 31. szám

1894 augusztus 12

TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY (33. sz.)

— Halálozás. W i 11 Sándor nagy-kajdacs község érdemes jegyzője folyó hó 7-én reggeli 9 órakor élte 39-ik évében tüdő-gyulladásban elhuoyt. Halálát bánatos özvegyén s kiterjedt rokonságán kivül egész Kajdacs község gyászolja, mert a boldogultban nem csak jegyzőjüket, hanem legjobb akaró barátjukat vesztették el. Temetése folyó hó 8-án ment nagy részvét mellett végbe. Haláláról a következő gyászjelentést vettük: Özvegy Witt Sándorné szül. Csúthy Róza a saját, valamint József, Ignácz, Teréz férjezett Gyüszü Lajosné, Anna és Erzsébet testvérei, özv. Csúthy Zsigmondné anyósa, Csúthy László sógora, Julianna férj. Lagler Sándorné és Karolina sógornői, ugy az összes rokonság nevében mély fájdalommal jelenti a felejthetetlen férjnek, a kedves testvérnek és a szerető rokon Witt Sándor Nagy-Kajdacs község jegyzőjének folyó évi augusztus hó 7-én reggeli 7 órakor életének 39-ik, boldog házasságának 11-ik évében; hosszas szenvedés ős a halotti szentségek ájtatos felvétele után történt gyászos elhunytát.

A boldogultnak hült tetemei folyó hó 8-án délután 4 órakor fognak a róm. kath. vallás szertartásai szerint a kajdacsi sirkertben örök nyugalomra tétetni; az engesztelő szentmise-áldozat pedig ugyanazon napon reggeli fél 10 órakor fog a Mindenhatónak bemutat- tatni. Nagy-Kajdacs, 1894. évi augasztus hó 7-őn. Áldás és béke hamvaira!

— Tolnai születésű búvár. A csorbái tónál szerencsétlenül járt négy fiatal ember hullájának felkeresésére Pólából felrendelt búvárok között van egy Kerner Mihály nevű is, a ki Tolnán született s jelenleg a pólai hadi kikötőben búvár-gyakornok. Kerner Mihálynak sikerült a már kiemelt 3 hullát feltalálnia 23 méter mélységben.

— A szombati vihar, mely megyénk több határát érte, Kis-Ye jke, Yar asd és Aparon is pusztított, melyre vonatkozólag levelezőnk a következőket írja: Sötét felhők tornyosultak Kis-Vejke fölött a múlt szombaton. Daczára a kőt hónapig tartó nagy szárazságnak, félve tekingettek rá a lakosok. Ki is tört a vihar nagy hamar, volt rettenetes villámlás és dörgés, minőt már régen nem láttak és hallottak. — Az emberek, kiket kint a határban a szérűn ért a vihar, félve húzták meg magukat a szalmakazalok ős asztagok mellett, midőn egyszer egy retteneteset villámlot, mely után nyomban egy hatalmas dörrenés következett s leütött egy szérűre, a földön egy nagy lyukat ásott és éppen akkor arra menő Márt Éva 10 éves árva leányt lesújtott. Ijedten rohantak oda hozzátartozói, kik a kis lányt félholtan megmerevedve vitték a közeli malomba ős ott dörzsöléssel ős hidegvíz locsolással nagy nehezen életre hozták. Jó félóráig tartott ez iszonyú vihar, mely elmúlta után az oly régóta várt eső elkezdett esni s a már majdnem egészen kiszáradt növényzetet uj életre hozta. — Varasdon ugyanakkor (aug. 4-én) Keller Márton nevű 35 éves polgárt éppen midőn induló félben volt a mezőről hazafelé kocsin, a villám leütötte őt lovaival együtt. A szerencsétlenül járt embert hatósági orvosi bonezolás után általános részvét mellett temették el. — Aparon, az e hó 4-őir a déli órákban dühöngött zivatar alkalmával a villám egy istállóba beütött és azt felgyújtotta, mely le is égett. Csak a kötelező tűzoltóság sikeres működésének köszönhető, hogy a tűz tovább nem terjedt.

— Felakasztotta magát. Gyimóti Ferencz 28 éves szegzárdi polgár ember, ki még csak két éves házas, múlt kedden, délután 6—7 óra között tóvölgyi hegytetői lakásán felakasztotta magát. Tettét egy régi betegség okozta, miért is fiatal felesége elhagyta. Temetése múlt szerdán délután ment végbe.

— Tűzkár. Múlt csütörtökön este az újvárosi távbeszélő állomás tüzet jelzett. A tűzoltóság csakhamar kivonult, de mire a város legszélső részén levő úgynevezett kis Bakavároshoz ért, már Csep- regi Ferencz lakóházának teteje egészen leégett. Szélcsend lévén, a még égő tetőzetet csakhamar eloltotta s alig egy óra múlva már ismét visszavonulhatott.

— Véres verekedés. Nincs vasárnap, melyen Szegzárdon verekedés ne történnék, mely komolyabb sérüléssel végződik. A múlt vasárnap este is Ranga István és Majsai József kocsisai vesztek össze a nagy-utczán s egymást jól megbicsakolták s mindkettőt vérrel borítva vitték a községi orvoshoz. Je- lemző, hogy ügyüket egyáltalán nem akarták a bíróság elé vinni, hanem kiakartak egymásközt egyezni. Azonban tervük nem sikerült, mert egyik egész öltözet, a másik pedig egy vadonat uj nadrág árát szerette volna a másikon behajtani.

— Véres verekedések Tolnán. Tolnán, — mint levelezőnk írja — a nyáron át napirenden vannak a vasárnap tartani szokott ifjuság-tánczmulatságain a véres verekedések. Nem múlik el egy ily táncz- mulatság a nélkül, hogy egyik-másik legény beütött

fejjel,

vagy megszűrt testtel ne hagyná ott a táncz— Vigyázatlanság áldozata. Kölesden, Horváth Józseféé, a ki a cséplőgép körül dolgozott, vigyázatlanság következtében a gép kerekei közé került. A gép annyira összetörte a szerencsétlen

asszonyt,

meghalt.

hogy pár óra múlva nagy kinok között

teret. Legutóbbi vasárnap is, augusztus 5-én délután 5—6 óra között kezdődött meg a páros viaskodás a kőmives ős halász legények csoportja között. A kő- mives legények 50—60 tagból álló csoportja levonult a Duna melletti sörházba ős ott a halász legényekbe belekötöttek, kik a többség elől megfutamodva, egy szomszéd házba menekültek, a melyet a kőmivesek valóságos ostrom alá fogtak. Az utcza egyszerre megtelt jajveszéklő asszonyokkal és férfiakkal, csak a csendbiztos és rendőrök tüntettek huzamos távol- létőkkel, — valószinüleg éjjeli fáradságaikat pihenték ki valahol árnyékban; — a megjelent emberek lecsillapították a felbőszült ifjonczokat. A harczi kedv azonban nem múlt el, az éj sötétsége lángra lobban- totta a tűz szikráit ős a kihullott vér pirosra festette egy ház falát. Ugyanis éjfél után egy óra felé a „Klopfer-testvérek“, bevált ujonczok, szövetséget kötve egy uhlánus katonával, rálestek a plébánia- ház szomszédságában levő Brezlmayer Gottfried házának kapujában az arra menő M a g á t h István halász-legényre, durunggal ős karddal fólholtra verték, a kifecscsent vér most is látható a ház falán. Hát ilyen a közbiztonság éjjel Tolnán! Fizetjük a rendőröket, az állam gondoskodik csendőrökről ős ilyenek mégis megtörténnek a plébánia közelében, a nyilt főtéren. Valóban ideje volna már, hogy az illetékes hatóság, — ha az elöljáróság ezen éjjeli botrányos állapotokat megszüntetni nem tudja, — szigorúan intézkedjék és különösen aszokásos vasárnap éjjeli táncz- mulatságok tartását ellenőrizze, kevesbítse, esetleg büntetőskóp Tolnán határozatlan időre felfüggessze, betiltsa. A fentebbi szomorú esetre nézve pedig felhívjuk az igazságszolgáltatás közegeit, nemkülönben a csendőrséget is, hogy kutassa, nyomozza a tetteseket, vegyék el méltó büntetésöket már csak azért is, hogy példájukon okuljanak a többi szilaj legények is, nehogy ily botrányos verekedések ismétlődjenek. A tolnai századparaucsnokságot pedig kérjük, hagyja meg szigorúan katonáinak, hogy kardjaik élét ne a békés polgárokon, hanem annak idején majd az ellenség testén fenjék ős köszörüljék ki, ellenkező esetben megszűnnék azon jó és békés viszony, mely fenállot eddig az itt volt magyar huszárokkal.

— Lopások. Folyó hó 9—10 közti éjjelen, ismeretlen tettesek Vésztérgombi Mihály szegzárdi lakos házába az ablakon át betörtek s szobájából 132 frt 90 kr értékű ágy és ruhaneműt elloptak. A nyomozás folyamatban van, a tettesek kóbor czi- gányok voltak. — Balaskó Lajos diósberónyi lakos feljelentésére Tóth Mari ottani lakos bejárónő ellen lopás miatt a csendőrsóg által megejtett nyomozás során kiderült, hogy ez 6 hó alatt 100 frt. pénzét apródonkint zárt helyről ellopta s a pénzt Tótt Já- nosnő anyjának adta át, kinek birtokában ezen pénzből csak 31 frt 57 kr találtatott meg. Mindketten a gyönki kir. jbiróságnak feljelentettek.

— Agyon rúgta a ló. Tolnai Sándor 22 éves bogyiszlói, alig kéthetes nős fiatal embert, midőn a legutóbbi tolnai vásárra ment, mén-csikaja ugy fejbe rúgta, hogy azonnal szörnyet halt.

— Veszettség áldozáta. Tamásiban, honnan csak a folyó évben már 5 egyént küldtek föl a bndapesti Pasteur intézetbe, 3 héttel ezelőtt ebmarás történt, melynek áldozata, a 7 éves Koralóczy György a veszettség folytán rövid, de borzasztó kinok között múlt ki.

— Templom-rablás. Ujabbau a következő sorokat vesszük : Múlt hó 28-án éjjel B ö 1 c s k e község róm. kath. egyház rácsozatos ablakát ismeretlen tettesek feltörték, behatolva az oltárszekróny ajtaját szinte felfeszitettók s onnan egy szentség-felmutatót (monstranczia) egy szentség-tartót (cziborium) és egy oltári nagy ezüstös függő-lámpát 290 forint értékben elloptak. A nyomozás folyamatban van.

— Tűz Decsen. Dani János esküdt 800 írtra biztosított búzája múlt kedden ismeretlen tettes által felgyujtatott, de mivel a kötvény még nincs a kezében, kérdés, megtéritettetik-e a kár ?! Ez már a második eset, hogy gyújtás folytán Decsen buza- asztag elégett.

— A mohácsi pénzhamisítók. A mohácsi pénz- hamisitó-banda ügyei mindinkább bonyolódnak. A legújabb nyomok Szlavóniába és Boszniába vezetnek. A csendőrsóg legújabban ismét nyolcz egyént tartóztatott le, köztük egy tekintélyes paksi ke reskedőt is.

KÖZGAZDASÁG.

Budapesti gyümölcsészeti tanfolyam.

Közli: BQZSOLIK FERENCZ.

(Folytatás.)

2. Szőlőnél és ribiszkénél a sugaras bujtás hasz- náltatik, mivel ezt a kinaiak használták, kínai bujtásnak is nevezik. Ez abban áll, hogy a tő körül körben árkot, barázdát ásunk és sugarakként hajtjuk le a hajtásokat. A hány szeme volt a lehajtott hajtásnak, annyi külön gyökérrel biró uj hajtást nyerünk. Eldarabolni csak a következő év tavaszán szükséges. A lehajtott hajtást akkor takarjuk be földdel, mikor a nedvkeringős megindul.

3. A feltöltéses bujtást a birsnél és Szt.-Iváni almánál használjuk. Ez abban áll, hogy május közepén a hajtásokat 30 ctmre visszavágjuk, hogy a nedvet visszaszorítsuk. Azután homokos földdel betakarjuk, csak a csücskök néznek ki, a hány hajtás van, annyi csemetét nyerünk.

4. A cserép vagy kosár bujtás. A szőlőnél használják akkor és ott, ha a tőt gyümölcscsel együtt akarjuk bemutatni, pl. kiállításnál, vagy ha valamely falat akarunk gyorsan befuttatni. A hajtást nem egyszerre, hanem három részben vágjuk el lent a cserépnél.

II. A dugványozás.

A dugványozás abból áll, hogy az egy éves vesszőt beledugjuk a földbe, hogy gyökeret verjen. Azon növények, melyek bujtás által szaporithatók, dugványról is szaporithatók. A különbség csak az, hogy a dugványozásnál egy pár mindig elmarad, mig a bujtásnál csak nem egytől egyig mind megered.

A dugványok ősztől tavaszig metszhetők.

Azon növényektől, melyek az ónos esőtől szenvedtek, nem alkalmasak dugványozásra. Ilyeneket

adni s alkalmas helyre elhenózve áll ez. A 'ő nem árt. A 'etn.

rí

uelyre ba kötve. ji homokróteggel

legczélszerübb őszr lyezni. Különöse’ kének, köszmét dugványok küL.

50—60 ctm. a rin.

Lehet 1—2 szemes duc üvegházban, cserépben. A l. vagy pinczóbe helyezzük, fajs..

Vízszintesen lerakjuk ős három betakarjuk, ezáltal a kiszáradástól ős megpenőszedés- től megóvjuk. Rézsútos árkot is készíthetünk, melybe 40° szög alatt lefektetjük a vesszőket s csak kőt szemet hagyunk kint.

Van sima ős csapos dugvány is. A csapos dugvány kulcsos dugványnak is neveztetik ős előbb ős jobban fog- azaz megered, mint a sima dugvány. A sima dugvány közvetlenül a rügynél metszendő le, sőt egy negyedrésze a rügynek le is metszhető, ez csak előnyére válik a dugvesszőnek. Oka abban rejlik, hogy minden rügynél tartalék nedv van, mely a lemetszős után kallus képződményt idéz elő, melyből a heg ős legtöbb esetben a fiatal gyökér származik.

Az előgyökerezóst csak is a szőlőnél alkalmazzuk. Nálunk a buktatás vagy fordított gyökerezős van leginkább elterjedve. 100—200 drbot teszünk egy csomóba, alul fölül megkötjük, a felső kötésnél kötélre kötjük egymás mellé a csomókat ős az előre megásott gödörbe akként helyezzük, hogy sem a gödör oldalát, sem egyik csomó a másikat ne érintse. Ezekre mohát teszünk, arra pedig földet. így légmentesen elvermeljük a vesszőket. A calluskőpződős négy hót alatt képződik s május közepén kivesszük és állandó helyükre ültetjük. Ennél czőlszerübb azonban Angyal tanár ur szerint egy meleg ágy vagy trágya domb. A vesszőket a trágyadombot fedő homokba függélyesen dugjuk és szalmával betakarjuk. Ezen munkát márczius végén vagy ápril elején már megkezdhetjük. A gyökőrkőpzósre nagyon szükséges a talaj meleg, mely ezen esetben a trágyadombról bőven, fejlődik. A dugvesszőket 1—2 évig hagyjuk aa iskolában. Az egy éves szőlővesszőt őszszel felhalmozzuk, hogy el ne fagyjon. A kétéveseket tavasz- szal kivesszük ős elültetjük. A három évesek a ki- ültetést már megsinlik ős ez által szenvednek, mely miatt több ki is pusztul.

III. A tő és gyökér sarjakról való szaporítás.

Vannak fák, melyek gyökerei különböző irányban elterjednek ős törnek elő. Tősarjakat hoznak a