Tolnamegyei Közlöny, 1893 (21. évfolyam, 1-52. szám)
1893-06-11 / 24. szám
6 TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY (24 sz.) 189B. junius 11. — Hangverseny. Nagyszámú és intellegens közönség gyönyörködött a folyó évi junius hó 8-án este megtartott hangversenyben. Ritkán hallható műélvezetet nyújtottak Ney Dávid ur és Semsey Mariska kisasszony énekkel, Liedl Ferencz ur hegedű játékával. A műsort Liedl kezdte meg saját szerzeményével, mely három részből állott: a) „Mythe Hongroisce“. b) „A nap lemente“. c) „Az arany lepke“. Hegedüjátóka híven visszadta a nap leáldozását: a végső ütemek lelki szemeink elé tárták annak eltűnését; láttuk a pillangót himes szárnyaival virágról- virágra repdesni. Játékának fénypontja az volt, midőn az est további folyamán Wieniawszky „Legenda“ czimü darabjában mintha két hegedűt hallottunk volna, a melyek egyike a thémát, másika a kíséretet játszaná. Bemutatta legújabb szerzeményét a „Kossuth Ábrándot“, a mely műben az üveghangokkal játszott „Kossuth nóta“ nagy technikai ügyességre vall. Gyönyörű trillái, a vonó rendkívül könnyed kezelése s játékának elegáncziája mindazt bizonyítják, hogy Liedl ur hazánk egyik legkiválóbb zeneművésze. Liedl után Ney Dávid ur lépett pódiumra és az ő remek bassus hangjával, úgy szólván lebilincselte és megnyerte magának a hallgató közönséget. Mozart yarázsfuvolájából az „Iris iris“ dalt és Riesz „Dalaim “at énekelte s meglepte az embert terjedelmes, öblös, órczes és csengő hangjával. Tünemépyszerü és csodálatos valami, hogy honnan is fakadnak azok a hatalmas és szívhez szóló hangok, a mikor Schubert- nek „A vándor“ és Ábrányi Kornélnak „Magyar dalok“ darabjaikban hallottunk. A „Ncdda ős Sylvia“, Leoncavalló Bajazzó operájának nagy kettőse módfelett sikerült, mely kettőst Semsey Mariska k. a. és Ney Dávid ur énekeltek. A kisasszonynak különösen mély hangjai csodálatosak. Hogy miért nem tagja a m. kir. operának, az valóban érthetetlen! Különösen szép volt az olasz dal, de a magyar nótákkal is hódított a kisasszony. Pichler Elemér ur diszkrét játéka ős piecziz kísérete nagyban hozzájárultak a hangverseny fényes sikeréhez. — Csődnyitás. Rózner Béla báttaszéki kereskedő ellen a szegzárdi kir. törvényszék a csődöt elrendelte, csődbizto ul Biróy Béla kir. tszéki bíró, tömeggondnokul Geiger Gyula ügyvéd és helyetteséül Beszedits Ödön ügyvéd neveztettek ki. — Betöréses lopás. Folyó hó 5. és 6. közti éjjel Wurm Albert dombóvári lakos kárára ismeretlen tettesek betörés utján 3600 frtot elloptak, a a nyómozás ez irányban a legerélyesebben folytattatik. — Rácz Guszti nemzeti zenekarvezető külön- válott a Garay Lajos zenekarától és egy újonnan szervezett kitűnő zenekarral gyönyörködteti a közönséget minden este a „Korona“ kávéházban. — G a ra y Lajos pedig bandájának néhány jobb tagjával ismét testvére, Garay Ferencz bandájához állott be. — Többszörös lopás. F. hó 4-én a simontor- nyai őrs egyik járőre Száka Ferencz simontor- nyai lakost letartóztatta azért, mivel a nyomozás során kiderült, hogy f. év márczius 3-án Szabó György simontornyai lakos kárára, ugyancsak márczius 4-én Varga András és márczius 18-án Jobbágy Pál és végül f. hó 4-én Száka József simontornyai lakos kárára lopás bűntettet követett el, a tettes a gyönki kir. jbiróságnak átadatott. — Pinczetörők. F. hó 7. és 8. közti éjjel Käs Gottfried szegzárdi magánzó pinczéjét ismeretlen tettesek feltörték ős abból egy 59, 57, 56, 32, 50, ős 57 literes hordó fehér és siller bort loptak el. A szegzárdi erélyes csendőrség a nyomozást megindította. — Rablógyilkosság Szegzárdon. Azon megtörtént esetre, melyet alább leírunk, a fenti czim tökéletesen ráillik, mert folyó hó 6-ra viiTadó reggel Szegzárdon, a város kellő közepén csakugyan rablásnak és gyilkosságnak nyomaira akadt a tettes után kutató csendőrség; az a vigasztaló azonban, hogy a gyilkosság áldozata egy növésben levő jó süldő, a rablás tárgya pedig 12—15 liternyi jó siller. Ugyanis e hó 5-én éjjel beugrottak Kálmán Károly tanítónak a Sét-patakra nyiló alsó udvarába az ilyféle ugrásra igen alkalmas pinczesipról, belülről feltörték a jó erős zárral ellátott ajtót, hogy azon alsó udvaron levő ólból 3 növendék malaczot kihajthassanak. Előbb azonban a jómadarak feltörték ezen alsó udvarról nyiló pinezét is s onnan felhoztak az udvarra egy 20 literes hordócskát és egy üveg hébért, melylyel a hordóban levő 12—15 liternyi bort kiszívták. Átlátogattak azonban a szemtelenek a szomszédba is KlieTaer György urékhoz és itt követték el a gyilkosságot, a mennyiben a vadonatúj ólban levő 3 szép süldőből az egyik feketét kihúzták s ott nyomban meg is ölték. Ezután hajtották el Kálmán tanítónak három malaczát; de ezek oly nevelésnek voltak és gazdájukhoz annyira ragaszkodtak, hogy reggel 7 órára, a reggelizős idejére szépen megjöttek. Történt pedig mindez oly csendesen, hogy a komédiából senkisem hallott egy hangot sem. — Letartóztatás. Múlt hó 28-án a teveli őrs egyik járőre Eprőnyi Károly, Simon István, Kőszegi György és Kovács János (utóbbi ltóbor- czigány) kis vejkei lakosokat letartóztattak és pedig azért, mért a nyomozás során kiderült ellenük, hogy ők még múlt hó 20-án Pittner Á d á m kis-vejkei lakos kárára, április 28-án Női István apari lakos kárára, f. hó 1-én pedig Trap Kon rád teveli lakos kárára egy Fülöp János nevű kis-vejkei társukkal betöréses lopásokat követtek el; a 4 előbbi a bonyhádi kir. járásbirósgnak átadatott, mig Fülöp János társuk önként jelentkezett.- Tüzesetek. Múlt hó 20-án Keller József szegzárdi lakos 120 írtig biztosított almáshegyi náddal fedett présháza 150 fit értékben leégett; — ugyancsak múlt hó 27-én Kecskés János szegzárdi lakos almáshegyi náddal fédett tanyája szintén ismeretlen módon kigyulladt, s ennek következtében Kecskés József szomszédja tanyája szinte leégett; az összes kár 300 frt; biztositva voltak. — Szőke József őcsőnhegyi lakos f. hó 1-őn letartóztattatott a helybeli csendőrség által azért, mert 1877. évben rakodt adósság fejében Abaffy Gyula szegzárdi lakos ügyvédnek 50 frtot 1890. évben törlesztett és a kezelt 50 frtos elismervényt 500 írtra hamisította; a tettes a helyi kir. törvényszéknek átadatott. — Uj zöldojtási módszer. Heininger József nagy-marosi szőlőbirtokos, a napokban Szeg- zárdra rándult le, hogy a báró Augasz-féle szőlőkben, a legpraktikusabb zöldojtási módozatra, az említett uradalom vinczellérjőt beoktassa. Három napi itt időzőse alatt többeknek, az intelligencziából, volt alkalmuk a föntemlitett gyakorlati zöldojtás legpregnánsabb sikeréről meggyőződni, s maguknak erről igen kedvező sikert jósolni. A Heininger-féle rendszerrel az összes szegzérdi elpusztult szőlőhegyeket 3—4 év alatt helyre lehet állítani, s így a régi termelőképességet visszaadni. így különösen a „Ripari a porta 1 is“‘legjobban diszlik a szegzárdi szőlőhegyeken, mig a „Riparia sauvage“ jobban a nyirkos és meszes talajt szereti. A Heininger-féle redszerrel a riparia alanyban, naponként 500 drb oj- tást lehet sikerrel végezni, I az eredményről már 12 óra alatt meg lehet győződni. így azután az alanyok pontos megválasztása által, ezen rendszerrel, egész szőlőhegyek helyreállithatók, mert a beültetés évétől számítva, az ilyenféle zöldojtással a 3-ik évvel már oly termés érhető el, hogy ez az egy termő év, az eddigi reá fordított költségeket, kamatostul együtt behozza, amint ez már egyes egyedeknél szemmel látható. Megjegyzendő, hogy Heininger József nagy-marási gazdag szőlőtulajdonos, csupa szívességből jött le az uradalom meghívása folytán és egész díjtalanul adta meg felvilágosításait. IPAR és KERESKEDELEM. A pécsi kereskedelmi és iparkamara legutóbb tartott közülésén Littke József elnök bejelentette, hogy a kamara kerületében levő gyárak és nagyobb iparvállalatok megvizsgálásával ez évben Magyaríts Ágost iparfelügyelő bízatott meg a kereskedelemügyi m. kir. miniszter ur által. Felkérte a kamatai tagokat, hogy nevezett iparfelügyelőnek eljárásában előzékenyen segédkezet nyújtani, esetleges kívánalmaikat, sérelmeiket előterjeszteni s ez által nehéz feladatának minél sikeresebb megoldását megkönnyíteni szíveskedjenek ; egyszersmind figyelmébe ajánlotta a tagoknak, hogy ezen gyárvizsgálatoknál kiváló gond fordittatik a munkások baleset elleni biztosítására szolgáló intézkedésükre s amennyiben egyik-másik gyárban talán némi hiány mutatkoznék e tekintetben, az már a törvény ide vágó szakaszainak rendelkezésénél fogva, de a gyáros jóhirneve érdekében is mielőbb eloszlatandó A pécsi keresk. és iparkamara közgyűlésén szóba került újra egy kamarai ház vétele, mely különben elvileg már egy korábbi közgyűlés által elfogadtatott. A megvalósítást több körülmény sietteti, s különösen elősegíti az, hogy a kamarához újabb időben több házeladási ajánlat érkezett. A közülés, minthogy concrót adatok nem állottak rendelkezésére s különben is a kamara intentiója az, hogy vagy olcsó funduson felépittessék, vagy egy jó karban levő ház átalakításával a kamara hivatásához illő helyiséggel rendelkezzék s ez által Pécs monumentális épületeinek számát szaporítsa, Zsolnay Vilmos elnöklete alatt egy szükebb körű s szakférfiakból álló bizottságot küldött ki, melynek feladatává tette hogy az ajánlott házakat használhatóságuk- és czól- szerüségükre nézve vizsgálat alá vegye, tudakozódjék egyszersmind, hogy kik hajlandók megfelelő házat vagy telket eladni s az igy beszerzett adatokat javaslatával együtt olyképen készítse elő, hogy azok felett a jövő hó első felében tartandó közülés mái döntő határozatot hozhasson. Az ezredéves országos kiállítás XX. csoportbizottsága átiratot intézett a keresk, és iparkamarához, melyben felkéri, miszerint mivel a kiállító a háziipari és ethnografiai csoportja úgy van tervezve, hogy az mint egységes falu feltüntesse az ország nevezetesebb vidékeinek tipusait, a legjellemzőbb pa- rasztházakról fényképfelvételeket készíttessen. A közülés megbízta titkárt, hogy hivatalos körútja alkalmával az ide vonatkozó adatokat rész nt közvetlenül, részint a kamarai kültagoktól, főszolgabiráktól beszerezze s azokat az elnökség a csoportbizottságnak rendelkezésére bocsássa. A pécsi keresk. és iparkamarához intézett keresk, miniszteri leirat szerint az „Adria“ m. kir. tengerhajózási részvénytársaság a múlt évben Algírba 10 gőzöst irányított, Tangerba pedig minden hónapban járatokat hirdetet\ A társaság áldozatkészsége minden valószínűség szerint kereskedelmi köreink tájékozatlansága miatt nem járt a kellő eredménynyel, mert Marokkóban éppen semmi, Algírba pedig elenyésző csekély mennyiség szállíttatott hazai termékeink közül, jóllehet hazai czikkeink közül különösen a liszt, gabona, hüvelyesek és fa, továbbá, bőr, üvegáru, posztó az algíri pinezokon mind nagyobb tért hódíthatnának. Az „Adria“ társaság jövőre is hajlandó a nevezett helyekkel a tengeri összeköttetést fentartani, a Tangerbe irányuló forgalomnál azonban azon féltétel alatt, hí az oda rendelt rakományok nyolez nappal a menetrend szerint hirdetett gőzös elindulása előtt bejelentetnek. A marokkói (Tanger) piaczokon kelendőségnek örvendő áruk mintái a budapesti kereskedelmi múzeumban „marokkói beviteli czikkek“ czégtábla alatt közszemlére ki vannak téve. A mágocsi állami agyagipariskolánál megüresedett kamarai ösztöndíjat a kamara Hosszú István József nevű fiának adományozta. KÖZÖNSÉG KÖRÉBŐL. Egy miikertész, nős és gyermektelen, a ki a virág, mü- és konyha-kertészetben egyaránt jártas, állást keres f. évi Szent Mihály hóra. — Szives ajánlatok a kiadóhivatalba kéretnek. Tekintetes Szerkesztő ur! A „Tolnamegyei Közlöny“ ez évi 22-ik' szá’”' ban a „Különfélék“ rovatában az volt olva hogy P... J... decsi községi írnok eljegyezd zolán Paula kisasszonyt. Ily nevezetű kisas pedig a decsi közönség nem ismer. Azonban / is ismer egy M. P. nevű urhölgyet, kit Hajna jajos decsi körorvos az összes decsi közönségnek Tníht nejét mutatott be és igy mint az öregek, úgy a fiatalok előtt is mint Doktorné, tehát mint Hajnal orvos, neje ismeretes, kit Hajnal úgy a decsi, mint pedig a szomszédbeli községek intelligencziája előtt, mint feleségét bemutatott s kit az 1890. évi népszámláláskor szinte mint nejét bejelentett, mi az illetékes helyen a bevallási bárczából kitűnik. Tehát ezen Mozolán P. urhölgyet, kit Hajnal L. orvos ur nejének vallott, s kit most nevelő leányának vall, adta Hajnal orvos ur férjhez, illetőleg jegyeztette el az említett szép tehetségű s nagy reményekre jogosított tehetős fiatal férfiúhoz. Hogy ennek az eszencziáját kivonhassuk, helyesen cselekedne Hajnal doktor ur, ha megmagyarázná az érdemes közönségnek, vájjon mikor mondott igazat: akkor-e, amidőn Mozolán Paulát mint nejét a közönségnek bemutatta ; vagy akkor-e, a midőn a népszámláláskor nejének vallotta, vagy végre most, amidőn őt mint nevelő leányát a lelkészek előtt bevallotta s bejelentette stb. ? Elég az hozzá, hogy más világban élünk, mint Salamon király idejében! Requiscant in pace. Sárközi. Kiadótulajdonos és felelős szerkesztő; BODA VILMOS.
