Tolnamegyei Közlöny, 1893 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1893-11-05 / 45. szám

6

TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY (45. sz.)

1893. november 5.

— Dr. Klamerik János Pécseát. Mint múlt számunkban megírtuk, dr. Klamerik János miniszteri tanácsos Bonyhádról Pécsre utazott, hogy az ottani középiskolai mizériákat megvizsgálja. A miniszteri tanácsos ur azt találta, hogy a főreál-isko- lában az első s a negyedik osztály számára párhuzamos osztályt kell állítani; hasonlóképen szükségesnek mondotta ki, hogy a főgimnáziumban már a jövő iskolai évben, a három legalsó osztály mellett párhuzamos osztály legyen s e végből a gimnáziumnál pótépitkezésre lesz szükség; továbbá azt is kívánatosnak jelentette ki, hogy a város polgári iskolát állítson.

— Esküvő. Mancsu János tolnai fodrász-mester ma tartja Szegzárdon a ref. templomban esküvőjét, B ó d a y Mariska kisasszonynyal.

— Szegzárd község pctadója. Már elkészült Szegzárd község jövő évi költségvetése, mely szerint az 1894-ik évi pótadó 38%‘han állapíttatott meg.

— A szegzárdi kereskedelmi egylet könyvtára örvendetesen gazdakszik jótékony adományok által, melyeket az egyesület tagjai ajánlanak önként fel. Újabban Udvardy Sándor egyleti elnök és Hirschfeld I. egyleti tag ajándékozott az egyesület könyvtárának több diszkötésü válogatott művet.

— A szegzárdi kér. betegsegélyző-pénztár igazgatósága folyó hó 5-én, azaz ma délután 2 órakor, saját helyiségében, ülést tart.

— Ingatlanok forgalma. A Széchenyi-utczában fekvő Ko ns t a n ez e r-f él e emeletes házat a folyó hó 4-én tartott árverésen Konstanczer László, a szegzárdi róna. kath. hitközség pénztárosa, vette meg 14050 írtért.

— A „Béla“ királyhoz czimzett szegzárdi gyógyszertárat tulajdonosa, Bátory Elek 32000 forintért adta el.

— Országos vásár. A kereskedelemügyi miniszter megengedte, hogy a D u n a-S z e k c s ő n folyó évi november hó 6-ára eső országos vásárt ki- j vételesen november hó 13-án tartsák móg.- Részvétlenség miatt. A „Szegzárd-köz- ponti tanító-egyesület“ folyó hó 2-ára hirdetett választmányi ülését a tagok részvótlensége miatt nem tarthatta meg. A tagok rószvétlenségét azon körülményből kell kimagyaráznunk, hogy a tanítói kar jobbjai hiába küzdöttek az egyleti életből kifolyólag legvitálisabb érdekeikért s, hiába kérték, sürgették anyagi helyzetök javítását.

— Tanitó-választás. Hábel Jgnácz udvari-i kántor-tanitó egyhangúlag Liptódra választatott meg kántor-tanitóvá.

— Halálozás, Nemeskóri Kiss Kálmán szepetneki plébános meghalt 37-ik évében Szepetne- ken. Béke hamvaira!

— Ilumináczió. Múlt csütörtökön este a csatári hegyet hatalmas lángok világították meg, melyek fel-felcsapkodva, Szegzárdra is elküldöttók világukat és megveresitették Bakta és Bartina feletti égboltot. A tűz — mint értesülünk — több présházat pusztított el a csatári torokban s ez okozta az éji iluminácziót.

— Kóbor czigányok. Fáraónak gonosz fajzat- jai újabban, az erélyes csendőrség őrködése daczára is, majd itt, majd ott garázdálkodnak mások vagyonában. Bogyiszlón több lovat loptak a múlt héten, Szegzárdon pedig kiürítették f. hó 2-án éjjel Hájsz- ler János szegzárdi gazda lakását, melyből nagymennyiségű ruha- és ágyneműt loptak el. — A förtelmes karaván egy részét folyó hó 3-án sikerült a csendőrségnek a szegzárdi határban elcsipni.

— Takarékpénztári könyv. Hoffmann Janka szedresi lakos nagyobb összeget tett be a szegzárdi takarékpénztárba gyümölcsözés végett, s midőn múlt hó 29-én egy szegzárdi rokonát felkérte, hogy számítaná össze kamattal együtt mennyire növekedett a néhány évvel elhelyezett összeg; akkor Hoffmann Janka ámulatára konstatálta a felkért rokon, hogy abból móg augusztus hó 14-én valaki 800 irtot kivett. A megkárosított rögtön jelentést tett az esetről a szegzárdi csendőrségnek és a megindított nyomozás során csakhamar kiderült, hogy Csomó János és ennek neje, szedresi lakosok és Hoffmann Janka házigazdája csenték el a takarékpénztári könyvet és abból 800 irtot felvettek a szegzárdi takarékpénztárnál, a megdézsmált könyvet pedig észrevétlenül visszacsempészték a megkárosított szekrényébe. A nyolezszáz írtból csak 150 írt került meg, melyet a csendőrség egy zsák kukoricza közt lelt meg, mig a többin részint nagyobb bevásárlásokat tettek, részint pedig adóságaikat fizették ki. A tetteseket elfogták, kik most az ügyészség börtönében várják méltó büntetésüket.

— Az idei boreladás. Az idei szüret eredménye Szegzárdon igen sokkal kedvezőtlenebb volt a tavalyinál. Csekély termésünk minőségileg is az előbbi évek mögött áll, a mennyiben a kedvezőtlen időjárás folytán a szőlőszemek nem édes.edtek meg s igy a termés majdnem kivétel nélkül fanyar s sa- vanyó bort adott. Mindennek daczára a gazdág idei vörös bor termésöket már a legnagyobb részt eladták 20;—26 írtjával hektoliterjét. — Ezzel kapcsolatban felemlítjük, hogy hivatalos kimutatás szerint tiz évvel előbb Magyarországon 4.636.135 hektoliter bor termett, addig az idei összes termés csak

835,000 hektoliter. Tehát tiz év alatt leszállott bortermésünk olyan fokra, melyet soha még képzelni sem mertünk volna.

— A joggyakornokok segélydija. Az igazság- tigyminiszter utasította az adóhivatalokat, hogy a joggyakornokoknak segélydijait, az eddig követett eljárástól eltőrőleg, november 1-től kezdve ne havi utólagos, hanem havi előleges részletekben szolgáltássa ki. E szerint a joggyakornokok folyó hó 1-én két havi segélydij-részletet kaptak.

— Kombináczió. A megüresedett pécsi székes- egyházi kanonoki állomásra — mint a „Pécs“ czimü jólórtesült újságból olvassuk — dr. Rézbányái János árvaszóki igazgató, s a „Pécsi Közlöny“ nagytudományu szerkesztője fog kineveztetni. A hir általános megelégedést kelt az egész egyházmegyében, mert a kitűnő egyliázférfiu köztiszteletnek és nagy népszerűségnek örvend.

— Ügyes tolvaj. Múlt szombati heti piaczon egy mester legény, kinek szép ezüst zsebóra volt a zsebében, annyira belemerült egy őcsényi menyecske villogó szomeibe, hogy mig ezzel beszélgetett, valaki zsebóráját és ezüst lánczát ellopta. Az enyveskezü tolvaj kilétéről nem tudott a káros felvilágosítást adni, s igy bottal ütheti csak vesztesége nyomát. Az esetből pedig megtanulhatja, hogy veszedelmes önfeledten csábos menyecskével a nép sokaság között diskurálni.

— A vásárterek tisztántartása ügyében a föld- mivelésügyi miniszter szigorú körrendeletét intézett valamennyi törvényhatósághoz, melyben elrendeli, hogy a vásártartásra jogosult (vásártulajdonos vagy bérlő) minden vásár után a vásártéren visszamaradt trágyát és hulladékot tartozik összetakarittatni és fertőtlenittetni. Jó lesz e rendelet betartására szigorúan őrködni, mert.— úgy tudjuk — hogy sok helyen a vásártereket vásár után se nem sepertetik össze, se nem fertőtlenítik, hanem azon módon hagyják.

— A gazdasági egyesület köréből. Telivér si- menthali importált fiatal tenyészbikák érkeznek a gazdasági egyesület által részben már megejtett és még folytatandó svájezi importban. Ezen apaállatokat a gazd. egyesület első sorban olyan községek szükségletének fedezetére szánta, a melyekben a bonyhádi tájfajta fejlettebb állapota mellett a tenyésztés tovább fejlesztése érdekében czélirányos lehet ilyen apaállatok alkalmazása. Jelentkezéseket elfogad az egyesület titkári hivatala Kölesdén, amely jelentkezések folyó hó 15-ig annál is inkább benyújtandók, mert magán tenyésztők köréből már any- nyian fordultak az egyesülethez ilyen apaállatokért, amennyi az importban érkezni fog. A bikák folyó hó

6-tól kezdve megtekinthetők Kovács László egyesületi elnök katalin-pusztai birtokán Kölesd mellett.

— Ki fizeti a lelkészek és tanítók által élvezett földek után az adót? E kérdés tisztázása végre egy felmerült esetből kifolyólag eldőlt, mit sietünk is közölni, a mennyiben Tolnamegyében több helyen, igy Szegzárdon is a rk. hitközség megtagadta a lelkész és a tanítók által használt földek után az adó fizetését. Ugyanis egy felmerült eset alkalmából a péuzügyi közigazgatási bíróság közelebb a következő döntvéuyszerü határozatot hozta: „Lelkészek és tanítók által használt, de a községek tulajdonát ké-- pező földek adóját a községek fizetik.“ (Pénzügyi biróság 1885. évi 360. sz. határozat. Ugyanott olvasható, hogy — „A földadót mindig a tényleges birtokos tartozik fizetni.“ 1886. évi 22. t. ez. 138. §. szerint a tanítók községi adót nem tartoznak fizetni.

Ázsiai kolera Tolnán. Mint tolnai levelezőnk írja, múlt héten Tolna községben ázsiai kolerában meghalt egy asszony, ki Budapestről jött. F. hó 2-án pedig ugyancsak Tolnán egy asszony betegedett meg kolerában, ki szintén Budapestről jött haza látogatóba. Az esetről rögtön értesítették a megyei alispáni hivatalt és a legmesszebbre menő óvintézkedések haladéktalanul megtétettek.

— Balog Árpád színtársulatának névsora: Réthy Lina első opera-operette s nópszinműőnekesnő. E. Kovács Ilka Operette s népszinműénekesnő. Kun- hegyiné Margit drámai szende, naiva. H. Szapáry Janka drámai hősnő. Bercsényi Gizella anyaszinósznő- Csanády Lenke operette comica, subrett. Lenkeffiné Erna társalgási. B. Szikora Anna szende ős hősnő, mint vendég. Arányinó Carolin s. anya. Bandy Róza, Palóczy Lujza, Póchy Vilma, Szöllősy Róza és Vári Ilona kar- és segódszinósznők. Balog Árpád jellem- szinósz — igazgató. Kunhegyi Miklós apaszinész — titkár. Hrubos Árpád opera és operette tenor. Ha- vasy Ferencz operette buffó, comicus. Ágotay Ferencz comicus. Ernyey János szerelmes, énekes. Lenkeffy Cornól bonvivant, naturburcsh. Kovács Béla nőpszin- műőnekes. Bodnár Károly, Fekete Mihály, Nagy Kálmán, Török. Dezső segódszinészek és kardalosok. Fekete Mihály kellékes. Balog Juliska pénztáros. Ungár János díszítő. Palotay Antal karnagy s hat zenész.

— Kedvezmény a deákoknak. A kereskedelmi miniszter a nyilvános jelleggel felruházott hazai tanintézetek tanulmányi kirándulásaiban résztvevő tanulók és tanárok részére azt a kedvezményt adta, hogy az államvasutak vonalain az illető tanintézet igazgatóságának hivatalos pecséttel ellátottigazolása alapján, melyben az utazás czólja, a beutazandó vo- nalrősz és az utazó tanárok és tanulók nevei ben- foglaltatnak, személy- és omnibusz-vonatoknál (gyorsvonatok kizárásával), a második kocsiosztályban egy harmadosztályú egész jegy és a harmadik osztályban egy harmadosztályú féljegygyel utazhatnak. Ehhez a kedvezményhez csakis az a feltétel van kötve, hogy a kirándulásban a tanár vezetése mellett legalább tiz tanulónak kell részt venni.

— Kútba ugrott. Évek óta gyógyíthatatlan betegségben szenvedett özv. Kovács Ádámné szegzárdi polgár-asszony, kit még az is folyton keserített, hogy fiai az örökség miatt sokat czivakodtak, melyet ő osztott ki közöttük. A beteges asszony múlt kedden mindenkit elküldött a háztól s az egyedüllétet felhasználva, felkelt beteg ágyából és ki- vánszorgott a kúthoz, melybe belevetette magát. Mikor a szerencsétlen öngyilkos hozzátartozói hazajöttek, sok keresés után a kutnál találták Kovács né papucsát. Ebből rosszat sejtve, lámpával leereszkedtek a kútba, honnan már csak a meghidegült holttestet húzhatták ki. A sokat szenvedett asszony 70 éves volt, kinek temetése a polgárság nagy részvételével ment végbe.

— Nyomtalanul eltűnt. Fehér Józseffé szegzárdi polgár-asszony néhány hót óta nyomtalanul eltűnt. Sok keresés után gyermekeinek sikerült meg- tudniok, hogy édes anyjuk a Sárvízbe ölte magát, holttestét azonban még mindeddig nem találták meg. A szerencsétlen asszony végzetes tettét elmezavarodott állapotában követte el.

— Uj zenemű. Rózsavölgyi és társa bizományá- ban Budapesten „Gyöngyvirág“ czimmel díszes kiállítású uj zenemű jelent meg Joó Károly báttaszéki kán torhelyettes és zenetanár-jelölttől. A „Lengyelke“ zongorára készült és alapos zeneismeretet és tehetséget árul el. Mint az ifjú szerző első müve, kiváló figyelmet érdemel és megszerezhető Rózsavölgyinél Budapesten, vagy a szerőnől Báttaszéken 1 korona és 60 fillérért. A mű Szániel Carola urhölgynek van ajánlva. Gratulálunk a szerzőnek első sikeres fellépéséhez. Bátran ajánlhatjuk az alakilag és tartalmilag egyaránt jeles müvet.

— Afrikai levél. Czimmermann István dőlafrikai hittérítő hazánkfia, ki Szegzárdon is megfordult, a következő érdekes levelet küldötte:

„Ez óv januáris hó 16-án elmúlt egy éve, hogy én egy beteges fráter kíséretében elhagytam Boro- mát, a hol öt évnél tovább működtem és a mely állomás jelenleg legjobban be van rendezve és elindultam a távol fekvő Zumbó vidékére, a hová egy hónapi bajos utazás után előrkóztünk. Mivel ezen vidék előttünk móg egészen uj és ismeretlen volt, azt sem tudluk, hol telepedjünk le és hogyan kezdjük missiói működésünket?! Szükséges volt, hogy előbb az egész vidéket némileg tanulmányozzuk, hogy egyes törzsekkel és főnökökkel érintkezésbe lépjünk és hogy igy alkalmas helyet kikutassunk. Mi ennélfogva heteken át utazgattunk ős bolyongtunk Zumbó környékén, mig végre Ricicó helyiségét, mely Zumbótól négy órányi távolságban dél felé fekszik, az uj állomás berendezésére kiválasztottuk. Január hó vége felé megkezdtem az itteni négerekkel az építkezést, mig társam, a segéd-testvér, Boromába utazott, hogy onnét vásznat ős egyéb az élethez szükséges czik-