Tolnamegyei Közlöny, 1893 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1893-09-10 / 37. szám

TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY (37. sz.) 1893. szeptember 10. 6 pes kereteknek csendes ide-oda rakása nem zavarja őket, akkor nem csípnek, ha gyengéden bánunk ve­lük, ők is finomak, előzékenyek. Arczvédőt csak ak­kor használok, ha valamely bőszült vagy idegen el­vadult méhek közé megyek. A szükséges előismeretek elsajátítása, úgy az eszközök, kasok ős móhtörzsek beszerzése manapság igen könnyen megy. Én már is többeket avattam be a méhészet ismeretébe, kik bámulandó gyorsasággal és kedvvel sajátították el tőlem e szép foglalkozást 1 majdnem nagyobb sikerrel működnek mint én; ki­nél kevesebb alkalomszerüsőg ős reá való helyiség kínálkozik. Azért tehát karoljuk fel a méhészetet, hogy hazánkban is oly virágzó legyen, mint a külföld egyes országaiban. Ne hagyjunk annyi kincset par­lagon heverip, amit az ügyes méhészet által kiaknáz­hatunk. Igen ám, de miféle méhészet utján tegyük azt ? Azt már a gyakorlatlan egyének is tudják, hogy kétféle kaptárral móhészkedhetünk, u. m. ingó ős ingatlan szerkezettel. Ingó szerkezetnek nevezzük azt, a hol a sejtek ktilön-külön keretekben vannak építve s igy az egész mőhtörzs építménye laponkint szétszedhető és ismét összerakható. Az ingó kaptároknál a lépek a kas oldalaira vannak il­lesztve s onnét el nem mozdíthatók. Azért az ily kaptárokkal való kezelést nem tartom méhészetnek, mert a méhész nem urai méheinek, nem rendelkez­hetik felettük, akkor kap rajt tőlük, mikor nekik tetszik s a rajok vesződséges befogása csúszás- mászás ; már ez maga is elidegenitene a méhészet­től, de ez még hagyján volna; hanem midőn a rajok közt előjön az anyátlanodás, látjuk, hogy méheink nem hogy gyarapodnának, hanem egyre fogynak, ügyes méhész azonnal tudja, hogy anyátlanság állott be, segíteni kell a bajon. Ingó szerkezetű kaptároknál kibontom, megvizsgálom őket s ha még életképes a törzs- vagy tartalék anyával kisegítem őket, vagy fiatal költéssel felsegélyzem, amelyből maguknak anyát is nevelhetnek, ha esetleg nagyon gyenge volna, egy másik kisebb törzszsel egyesítem, mely­ben azonban termékeny fiatal anya van. Ingatlan kaptáraknái ezen kezelés elesik, ott csak termékeny anya beadása, vagy oltás által segíthetünk. Ajánlom azért minden méhésznek: anyanevelő kast készítsen, hogy termékeny anyákkal rendelkezzék. Az ingó szerkezetű kaptároknál — ha az idő kedvez — tavasztól kezdve egész őszig pergethetem a mézet, míg a közönséges kaptároknál be kell várni a késő őszt, a mikor kimondjuk ártatlan kis munká­sainkra fáradságuk jutalmáért a halálos Ítéletet és sorban öldössük azokat, hogy magunkévá tegyük szerzett gyűjteményeiket. Ma már méhészeink sok­kal nemesebb gondolkodásúak s a méhészet oly mo­dern, oly előrehaladott, hogy némely vidéken egyes gazdáknak egész Isten áldás; de azonban több he­lyen e szép jövödelmet kínálkozó forzást parlagon hagyják. így pl. mennyi kincs rejlik a Kárpátok lej­tőjén, az Alföld sik téréin, a Sárköz, Balaton és Ér­mellék viránydus rétjein; azt leírni nem lehet, csak kellő mennyiségű törzsek ügyes kezelése tudná azt bebizonyítani. Azért ne hagyjuk ezt értéktelenül el­veszni, hanem méhőszkedjünk! Mi vagyunk tanítók arra hivatva, hogy e nem- zetgazdászati ágat a nép közt terjesszük, velők meg- kedveltessük s az okszerű kezelésbe belevezessük és igy silány anyagi helyzetükön segítsünk. (Folytatása - következik.) Országos sörárpa-kiállitás és vásár. Az országos magyar gazdasági egyesület f. évi október hó 1-től 15-ig terjedő időben rendezi Buda­pesten, köztelki helyiségében a Vl-ik sörárpa-kiálli- tást és vásárt. — Ezen kiállításnak hármas czélja van: 1-ször a sőrárpa termelés; 2-szor a magneme- sités előmozdítása és 3-szor sörárpa termésünk mi­nél jobb értékesítése. E végből bírálat tárgyává tétetik az ország különböző vidékein termett árpa minősége, tekintet­tel az ipari felhasználás követelményeire, a mivelési mód ős az elővetemény, valamint a nemesitett vető­magvak befolyására. — A sörárpának minél jobb ér­tékesítése végett a kiállított árpákra árpafogyasztó- jnk és kiviteli czégeink figyelme felhivatik ős ez ál­tal a termelő és vevő között a közvetlen érintkezés útja előkészíttetik. A kiállításon részt vehet minden magyarországi termelő, de csak 1893-dik évben termelt árpával. — Árpa-minták szeptember 1-től 20-ig küldhetők a ki­állításra és ezen határidőn túl küldemények el nem fogadtatnak. Az eladásokat a „Magyar Mezőgazdák Szövet­kezete“ eszközli, ha ez iránt a kiállító a bejelentési Ívben intézkedik. A beküldendő árpa-minta mennyi­sége 4.75 kgrm. A csomagolás módja: kis zsák, zsák­vászonból. B vásár, iletve kiállítás részletes tervezete, amely egyúttal bejelentési, iv gyanánt is használható, megszerezhető Budapestről az „Orsz. magyar gazda­sági egyesületinél. KÖZÖNSÉG KÖRÉBŐL. Köszönetnyilvánítás. Főtisztelendő Ilanny Gábor apát-plebános ur a belvárosi róm. kath. iskola könyvtár részére több értékes és tanulságos könyvet volt szives aján­dékozni, mely adományért ez után is hálás köszö­netét nyilvánítja. A belvárosi tanító-testület. Tisztelt Szerkesztő Úr! Becses lapjának múlt számában „Furcsa Szállítmány“ czim alatt megjelent czikkre, az igazság érdekében és az olvasó közönség tájékozta­tására, kénytelen vagyok pár szóval reflektálni. A lent elmondottakból láthatja t. szerkesztő ur, mit ér sokszor egy: „biztos forrásból vett értesü­lés“. A czikkiró határozottan mystifikálja a publi­kumot ős felülteti a t. szerkesztőséget is, midőn ő egy nem régen a budapesti napilapokban elmondott esetet felhasználva, elferdíti a következő tényt: Tisztelettel alólirott két hónappal ezelőtt egy árvaságra jutott rokon 3 éves gyermekét házába vette ős miután gyermekei nincsenek, tán örökségbe is fogadja, s nem hagyja távol Németországban, hova az idő folyamán a szülők jutották, — elveszni e Magyarországban született árvát. Helytelen, hogy valaki ilyen emberbaráti tettből csúnya tréfát űz! Kiváló tisztelettel maradtam Bonyhádon, 1893. évi szeptember hó 5-én a tek. szerkesztő urnák alázatos szolgája Forberger László, tanár. ___SZERKESZTŐI ÜZENETEK. Pintér Károly, Ozora. Nagy terjedelme és későn érke­zése miatt a következő számra maradt. Kiadótulajdonos és felelős szerkesztő': BODA VILMOS. HIVATALOS HIRDETÉSEK. 5882. sz. r {^718937 Árverési hirdetmény. 313. népszámu ház 800 forint, a Szegzárd községi 2400. számú telekjkvben ugyanezek tulajdonául felvett 4323. hrsz. hidasi szántóföld 127 frt, a Szegzárd községi 4506. sz. telek- íkvben szinte ezek tulajdonát képező 9460/1). hrszámu esötönvi-völgyi szőlő 488 frt, a Szegzárd; községi 5295. sz. telekjkvben utóbb nevezett tulajdonául felvett 9934/b. hrsz. kisfaluhelyi szőlő és szántóföld 116 frt, úgy a Szegzárd községi 6192. sz. telekjkvben szinte ennek tulajdonát képező 10689/a. hrszámu baktai szántóföld 142j frt kikiáltási áron 1893. éwi október hó 14-ik napján délelőtt 10 órakor Szegzárdon a kir. igazságügyi palotának 9. sz. telekkönyvi irattárában megtartandó árverésen el­adatni fognak. • ,,, ... , Figyelmeztetnek venni szándékozok, hogy az árverés megkezdése . előtt a fenti kikiáltási ár 10%-át bánatpénz fejében letenni és a vételárt 4 egyenlő részletben 6% ka­matokkal együtt a szegzárdi kir. adóhivatal, mint letéti pénz­tárnál lefizetni kötelesek, végre, hogy az árverési feltételek a hivatalos órák alatt alulirott telekkönyvi hatóságnál, úgy Szegzárd község elöljáróságánál megtekinthetők. Szegzárdon, a kir. törvényszék telekkönyvi osztályá­nál 1893, évi augusztus 29-én. Kiss Károlyi kir. tszéki biró. 5843. sz. ' » tkv. 18937 Árverési hirdetmény A szegzárdi kir. törvényszék, mint telekkönyvi ható­ság részéröl közhirré tétetik, hogy a telnavidéki takarék- pénztárnak 70 frt, a tolnai polgári takarékpénztárnak 800 frt és Freud Simon szegzárdi lakosnak 100 frt tőkék, úgy járulékaik iránt Héber Mihály szegzárdi lakos ellen folyó végrehajtási ügyében a szegzárdi kir: törvényszék területén fekv Sző,egzárd községi 426. sz. telekjkvben Réber Mihály és neje Prajner. Erzsébet tulajdonául felvett 461. rhsz., 416. népszám alatti háznak Réber Mihályt illető fele része 214 frt kikiáltási áron 1893. évi november hó 14. napján délelőtte 10 órakor Szegzárdon a kir. igazságügyi palotának 9. sz. telekkönyvi irattárában megtartandó árverésen el­adatni fog. Venni szándékozók figyelmeztetnek, hogy az 'árverés megkezdése előtt a fenti kikiáltási ár 10°/o-át bánatpénz fejé­ben letenni és a vételárt 3 egyenlő részletben 6% kamatokkal együtt a szegzárdi kir. adóhivatal, mint letéti pénztárnál lefi­zetni köteles, vépre, hogy az árverési feltételek a hivatalos órák alatt alólirt telekkönyvi hatóságnál, úgy Szegzárd község elöljáróságánál megtekinthetők. Kelt Szegzárdon, a kir. törvényszék telekkönyvi osz­tályánál 1893. évi augusztus hó 14-ik napján. Kiss Károlyi kir. törvszéki bíró. 2979. sz. r r tkv. 1893. Árverési hirdetmény. A bonyhádi kir. jbiróság, mint tkvi hatósága részéről közhirré tétetik, hogy Bárány Sándor, mint a bonyhádi takarékpénztár igazgatója felperesnek Forner János alperes elleni 780 frt s járulékai iránti végrehajtási ügyében a mórágyi 934. sz. tjkvben j* 1—4. sorsz, alatt felvett kisházi birtok 514 frt, a mórágyi 68. sz. tjkvben f 5. sor 2577/c. hrsz. a. foglalt szőllő 218 frt, a f 6. sor 2581/a. hrsz. a. foglalt szöllő 24 frt, a f 7. sor 2605/a. hrsz. a. foglalt szőllő 72 frt, a f 8. sor 3587/b. hrsz. a. foglalt szőllő 48 frt, a mórágyi 1090. sz. tjkvben f 1. sor 2394/103. hrsz. alatt foglalt szőllő 6 frt kiáltási árban 1893. évi szeptember hó 16-ik napján d. e. 10 órakor Mórágy község házánál megtartandó árve­résen eladatni fognak. Venni szándékozók figyelmeztetnek, hogy az árverés megkezdése előtt a fenti kikiáltási ár 10°/0-át bánatpénz fejében letenni, s vevő a vételárt 3 egyenlő részletben lefi­zetni köteles, s végre, hogy az árverési feltételek a hivata­los órák alatt alulirt tkönyvi hatóság és Mórágy község elöl­járóságánál megtekinthetők. Kelt Bonyhádon, a kir. járásbiróság mint telekkönyvi hatóságának 1893, évi junius hó 9-én. Szendrödy, kir. aljárásbirp. A szegzárdi kir. törvényszék, mint telekkönyvi hatóság részéről közhirré tététik, hogy Veisz Mórné, Fehér Jánosné, Simon Johanna és Pásztor Anna szegzárdi, úgy Csorba Fe- renczné, Sághi Etelka gödöllői lakosoknak 150 frt, 200 frt, 300 frt, 160 frt és. 2100 frt tőkék, úgy járulékaik iránt Mészáros István és neje Szücsény Julianna pécs-somogyi szénbányái lakosok ellen folyó végrehajtási ügyeikben a szegzárdi kir. törvényszék területén fekvő s Szegzárd község 876. sz. tjkvben Mészáros István és neje Szücsény Julianna tulajdonául felvett 7255. számú ingatlan 1610 frt, a Szegzárd községi 1501. sz. tjkvben utóbb neve­zettnek tulajdonát képező 2695. hrszámu ingatlan 178 frt, a 2697/a. hrszámu ingatlan 107 frt, a 2741/a. hrszámu in­gatlan 62 frt, az 5120/b. hrszámu ingatlan 62 frt, és a 3365/a. hrszámu ingatlan 230 frt, a Szegzárd községi 5129. sz. tjkvben fentnevezettek tulajdonául felvett 7203. hrszámu ingatlannak Szücsény Juliannát illető fele része 518 frt, a Szegzárd községi 7352. sz. tjkvben szinte ezek tulajdonait képező 1070/a. hr., 970. népszámu háznak Szücsény Julian­nát illető fele része 400 frt, úgy a Szegzárd községi 7713. sz. tjkvben szinte nevezettek tulajdonait képező 7261. hrsz. ingatlan 130 frt, a 7256/a. hrszámu ingatlan 19 frt és a 7260/a. hrszámu. ingatlan 20 frt kikiáltási áron 1893. évi november hó 28-án d. e. 10 órakor Szegzárdon a kir. igazságügyi palotának 9. sz. telekkönyvi irattárában megtartandó árverésen eladatni fognak. Venni szándékozók figyelmeztetnek, hogy az árverés megkezdése előtt a fenti kikiáltási ár 10°/o-át bánatpénz fejében letenni és vevő a vételárt három egyenlő részletben 6°/0 kamatokkal együtt a szegzárdi kir. adóhivatal, mint letéti pénztárnál lefizetni kötelesek, végre, hogy az árverési feltételek a hivatalos órák alatt alulirt telekkönyvi ható­ságnál úgy Szegzárd és Decs községek elöljáróságánál meg­tekinthetők. Kelt Szegzárdon, a kir. törvényszék telekkönyvi osz­tályánál 1893. évi augusztus hó 19-én. Kiss Károlyi kir. tvszéki biró. 6191. sz. tkvTl893! Árverési hirdetmény. A szegzárdi kir. törvényszék, mint telekkönyvi ható­ság részéről közhirré tétetik, hogy Nyéki Józséf Réiter szegzárdi lakosnak és a tolnavidéki takarékpénztárnak Tóth János és neje Horváth Szabó Anna ellen 55 frt és 66 frt tőkék, úgy járulékaik erejéig folyó végrehajtási, illetve végrehajtást szenvedőknek önkéntes árverési ügyében a szegzárdi kir. törvényszék területén fekvő, Szegzárd községi 315. számú telekjkvben Tóth János és neje Horváth Szabó Anna tulajdonát képező j 343. hrsz., Árverési hirdetmény. Alulirt bírósági végrehajtó az 1881. évi LX. t.-cz.. 102. §-a értelmében ezennel közhirré teszi, hogy a szegzárdi kir. járásbíróságnak 5447/93. sz. a. kiküldetést tartalmazó vég­zése folytán dr. Beöthy Károly javára, Schwarsz István báttaszéki lakos ellen 140 frt töke, és eddig összesen 30 frt 77 kr. perköltség követelés erejéig elrendelt kielégítési végre­hajtás alkalmával biróilag lefoglalt és 420 írtra becsült ingóságok, u. m. 2 pej heréit ló, 1 fehér tehén, 1 vastenge­lyes kocsi nyilvános árverés utján el fognak adatni. Mely árverésnek a 6729/1893. sz. kiküldetést rendélö végzés folytán a helyszínén, vagyis Báttaszéken alperes la­kásán leendő eszközlésére 1893. évi szeptember hó 18-ik napjának délutáni 3 órája határidőül kitüzetik és ahhoz a venni szán­dékozók oly megjegyzéssel. hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok az 1881. évi LX. t.-cz. 107. és 108. §-a értelmében készpénzfizetés mellett, a legtöbbet ígérőnek becsáron alul is el fognak adatni, a netalán elsőbbségi igénylők pedig felhivatnak, miszerint jogaikat az említett t.-cz. 111. és 112. §-a alapján az árverés megkezdéséig érvényesítsék. Az elárverezendő ingóságok vételára az 1881-ik évi LX. t.-cz. 108. §-a szerint fizetendő. * Kelt Szegzárdon, 1893. évi szeptember hó 3. napján. Tóth Ignáczi kir. jbir. végrehajtó. tiv. 1893. Árverési hirdetményi kivonat. A paksi kir. jbiróság mint telekkönyvi hatóság köz­hírré teszi, hogy Egner Anna, férj. Ochs Jánosné végre­hajtatnak, Paul Juliánnal férj. Kovács Andrásné végrehajtást szenvedő elleni 32 frt 50 kr. tőkekövetélés és járulékai iránti végrehajtási ügyében a szegzárdi kir. trvszék területén, a paksi kir, járásbírósághoz tartozó és a kömlődi 33. sz. tjkvken fekvő f 33. hrsz., 206. nsz. a.' házra' az 1881. évi 60-ik t.-cz. 156. §-a d) pontja értelmében egészen az árverést 377 írtban ezennel megállapított kikiáltási árban elrendelte és hogy a fennebb megjelölt ingatlan 1893. évi október hó 9. napján délelőtt 10 órakor Kömlőd község házánál megtartandó nyil­vános árverésen a megállapított kikiáltási áron alól is el­adatni fognak. Árverezni szándékozók tartoznak az ingatlan becsárá­nak 10 százalékát készpénzben, vagy az 1881. LX. t-cz. 42. §-ában jelzett árfolyammal számított és az 1881. évi november hó 1-én 3333. sz. a., kelt igazságügyminiszteri

Next

/
Oldalképek
Tartalom