Tolnamegyei Közlöny, 1893 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1893-03-19 / 12. szám

— Lélekjelenlét. Bobrovics Sándor, a tolnai uradalom ellenőrjé nagy karerejének és lélek- jeleiének adta jelét. Ugyanis márczius 15-én a helybeli tűzoltó-zenekar trombitáinak harsogásától a Pir- nitzer ház előtt lova megbokrosodott, egy kis gyermek a ló elé futott; egy lépés s már elgázolja, de ekkor, a hatalmas gyeplő megrántás a lovat megállított s igy a gyermeknek a megijedésen kivül semmi baja nem történt.

— A helybeli népbank f. hó 12-én tartott gyűlésén a gerjeniek javára 25 frtot utalványozott.

— Helyiség-változás. Tóth és Réber fodrászok látszólag helyiséget cseréltek-, a mennyiben Tóth a báró Augusz-féle házba, Réber pedig a Mehrwerth- féle házba tették át officinájukat.-r- A Nymródok. A Duna erdejében folyó hó 12-én Matzon Elek, Fejős Károly, Szen- drŐdy Károly, Nagy Laczi és Kristoffek Béla vadászokból álló társaság sikerűit vadászatot tartott, melynek eredménye 1 vaddisznó és 7 róka.

— Udvari fényképész. EIbi és Pietch budapesti fényképészek, kik két évvel ezelőtt Szegzárdon is több sikerült felvételt eszközöltek, mint halljuk, császári ős királyi udvari fényképész czimet nyertek.

— Betörés. Özv. Molnár lstvánné szegzárdi lakosnak a Baktában levő présházát ismereretlen tettesek feltörni akarták. Először a wertheim lakatot áíkulcscsal próbálták kinyitni, de a kulcsuk ben- törött, ezután pedig a tanya tetejét óhajtották felemelni s ily módon a tanyába jutni; azonban az erős tetőfa szerkezet itt is meggátolta őket, igy tehát a wertheim lakat elrongálá^a s a tető felemelésén kivül egyéb kárt nem okoztak.

— Lócsiszárok. Furfangos lócsiszárok látogattak e hó 13 án Mucsfa községbe s az éj sötét leple alatt feltörték Decker Henrik jómódú gazda istállóját s abból kót gyönyöiü 500 frtos lovát ellopták. A rendőrség erélyesen nyomozza a lócsiszárokat.

— Előmunkálati engedély. A kereskedelmi miniszter Schapringer I. pécsi czógnek a pécs-barcsi vasút Pécs állomásától Pogány—Szalánta—Szilvás— Rosta, Viszló—Terehegy—Harkány és Dráva-Sza- bolcs—Miholjacz—Dollijáig és Harkánytól Siklósig vezetendő gőzmozdonyu közúti, esetleg helyi érdekű vasútvonalra előmunkálati engedélyt adott.

$&* Az első Leányházasitási Egylet Budapesten f. hó 5-én tartotta Schvarc Ármin bankigazgató elnöklete alatt harminczadik évi rendes közgyűlését. Az igazgatósági jelóntós visszapillantást vet az egylet harmincz évi működésére, megvilágítja azon külöm- böző állapotokat, melyeken az egylet 30 évi fennállása alatt keresztül ment. Az egylet 1869 óv óta, mely időben a nászjutalék kifizetések kezdetűket vették 1892 év végéig 1,600.000 frtot fizetett ki uászju- talékok fejében, melgy összegből 536 árvának 216.850 frt jutott. Az 1892 igazgatási óv a legfigyelemre méltóbb eredményeket mutatja fel. Az egylet tartalékalapja 128.547 frt, 64 krral emelkedett, Az egyleti vagyon 686.411 frtra rúg, miáltal az egylet képes volt a Teróz-köruton egy négyemeletes palotát ópi- tetni. Az igazgatóság és választmány azon indítványa, hogy 4892.-k évi bevételi feleslegesnek 30% vagyis 38 564 frt 10 kr a nászjutalék emelésére forditassák olyképen, hogy minden 1892 deczember 31-ig beirt ős rendesen fizető jutalékrősz javára a reá eső felesleg hányad könyveltessók, mely a nászjutalékkal együtt kerülend kifizetésre, a folyó évben kiutalványozandó nászjutalék azonban már e felesleg hányaddal dijaztassanak, ellenben a felesleg 70% vagyis 89.983 frt 54 kr a tartalékalaphoz csatoltassék egyhangúlag elfogadtatott. A beiratkozások az 1892 évben is igen örvendetes eredményre vezettek, a mennyiben 12228 jutalőkrósz lett újonnan beírva, melyek közül 52°/0 a fiatalabb korosztályhoz tartozik. Miután több tag indítványára az igazgatóságnak, a felügyelő bizottságnak és a válaszmánynak köszönet szavaztatott meg, a közgyűlés véget ért.

— Agyonzuzott fékező, Folyó hó 9-én Gajdó Ádám döbröközi vasúti fékező, ki a Budapest felé közlekedő 855. számú vonathoz volt segédfékezőnek beosztva, Ercsi álloméin délután 5 órakor tolatás közben vigyázatlanul két vaggon ütközője közé került és rögtön szörnyet halt. A szerencsétlen fókezőt felesége és négy kiskorú árvája siratja.

— Két ügyes csaló állott folyó hó 14-én a szegzárdi kir. törvényszék előtt, kiknek egyike nóy- szerint Bicsérdi Ferencz, ki szegzárdi születésűnek vallja magát, az elmúlt télen felkereste Mözs községben id. Kurtnokkel Antal vagyonos gazdát és előadta, miszerint ő ügyészségi hivatalnok, és ki tudja eszközölni, hogy nevezett gazdának fia, ki testvérének megölése miatt a szegzárdi törvényszék foghá1891. márezius 19.

TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY (12. sz.) _____________________________5

zá

han van, a büntetés alól felmentessék annál is inkább, mert — mint mondá — a kir. tábla ez ügyben pótvizsgálatot rendelt el és a hulla megvizsgálásával dr. Donner egyetemi tanárt bízta meg, kinek jó ismerőse és rokona. A könnyen hivő apa lépre ment, s előlegül a fáradságért 20 frtot adott Bicsérdinek, az állítólagos dr. Donner egyetemi tanárnak pedig egy hordó bort küldött a fővárosba. Nemsokára ismét megjelent Bicsérdi Mözsön az öreg Kurtnakkernél, s ekkor már magával hozta Szálasi Ferencz budapesti massirozó képében a hires Donner professort is, de oly ügyetlenül viselték magukat a megmentők, hogy id. Kurtnackerben gyanút keltettek, ki őket aztán elfogatta. A kir. törvényszék csalás büntette miatt Bicsérdi Ferenczet 2 évi, Szálasi Ferenczet pedig 1 évi börtönre és 100—100 frt pénzbüntetésre ítélte.

— Lopások. SzakácsJózsefósKölesdi Éva bölcskei lakosok kamaráját e hó 9-én ismeretlen tettesek feltörték, s onnan nagymennyiségű ruhaneműt loptak el. Folyó hó 14-én pedig Tüske pusztán garázdálkodtak a tolvajok, hol Berki György, Lázár Mihály és Csöndes Mihályné közös kamarájukat üresitettók ki.

— A kit a szerencse Istenasszonya szeret. Szendrődy Károly szegzárdi kir. járásbiró, mint halljuk, a herczeg Wiudischgrátz-féle sorsjegyen nagyobb össeget nyert. Ez nem az első eset, hogy a szerencse Istenasszonya szegzárdira vetette szemét.

— Állandó méhésztelep. A szegzárdi méhészegylet dicséretes tevékenységet fejt ki, hogy a méhészetet lehetőleg nagy körben elterjeszsze ős Szegzárdon minden tekintetben mintaszerű állandó raéhésztelepet létesítsen. Az egyesület vezetőinek kitartó buzgósága folytán anyagi tekintetben is oly kedvezők lettek most már az egyesület viszonyai, hogy legközelebb egy alkalmas kertet vásárolhat az állandó méhes elhelyezésére.

— Csőd. Csillag Ignácz szegzárdi férfiszabó a napokban csődbe jutott s a Garay-téren levő ruhaüzletét bezárták. A gyakori csődbejutások szomorúan illusztrálják a szegzárdi kereskedők és iparosok kétségbeejtő helyzetét.

— Lopás. Váralja községben a lopások egy idő óta igen gyakoriak; maid ennek, majd annak a ga/dának emelik el jószágát, de a tolvajok nyomát rendesen csak bottal üthetik. A napokban özv. Péter Józsefué kéményéből szedték le a viszonyokkal jó ismerős tolvajok a felaggatott disznóhust és 3 oldal szalonnát.

— Államsegély. „A Szegzárdi Alapnevelősi egyesület“ helyiségében felállítandó dajkaképző-intózet fentartá^ához a vallás- és közoktatásügyi miniszter 300 frt évi államsegéllyel fog hozzájárulni.

— Helyreigazítás. A bedeghi polgári olvasókör által rendezett mulatságról közölt tudósításunkban elősorolt felülfizetők közül Lobi Zsigmond neve tévedésből kimaradt, mit ezennel helyreigazítunk.

— Díjazással összekötött faoltási tanfolyam. Nits István szőlészeti és kertészeti tanár e hó 22., 23. és 24-én díjazással összekötött faoltási tau- folyamot tart a szegzárdi amerikai szőlőtelepen. A tanfolyamon mindenki részt vehet, s a legszorgalmasabb és legügyesebbek 1 darab arany és 3 darab ezüst- tallér jutalomban fognak részesülni.

— A szegzárdi regálé bérlő a múlt héten tartotta meg a szőlőhegyekben a szemlét s erre a közönség naponkint dobszó által lett figyelmeztetve.

— Pályázat segédtelekkönyvvezetöi állásra. A szegzárdi kir. törvényszéknél Il-od osztályú segód- telekkönyvvezetői állásra két heti határidővel a pályázat kiíratott.

— Fegyelmi eljárást rendelt el Simontsits Béla, Tolnavármegye alispánja Szentpótery Sándor alsónyéki jegyző ellen, mivel több rendbeli mulasztást és visszaélést követett el.

— A fanatikus nazarénusok. A názárénusok mindenfelé szaporodnak a községekben, azzal csábítva az együgyü polgárokat, hogy csak azoknak lesz a mennyben jussuk, a kik az ő fanatikus tanaikat követik. Egy ily rajongó gyülekezetét ugrasztott szót legközelebb Bonyhádon a főszolgabíró, éppen akkor, midőn morogva végezték zsolozsmáikat. Valóban kívánatos volna, ha erélyes kézzel hozzálátnának e ferde hitüek kiirtásához azok, kik erre hivatottak.

— „Veszünk, pusztulunk“ czimen lapunk ez évi 5. ős 6. számában megjelent közleményünkre vonatkozólag M a j s a i András decsi lakos egy terjedelmes nyilatkozatot küldött be hozzánk, melyben

I egyebek Közt kijelenti, hogy a fennemlitett czikk

írója: „Más szemében a szálkát meglelte, de övében a gerendát feledte.“

— Távollevő hadkötelesek. Az ország minden részében általános a panasz, hogy a hadköteles ujonezok közül a sorozástól igen sokan távol maradtak ; a központi járásban a sorozás alá került hadkötelesek közül nem kevesebben, mint nyolczvan- öten maradtak távol, a teljesen ismeretlen tartózkodásunk száma pedig 33 volt.

— Az egyházmegye köréből. A pécsi megyés püspök Francsits Pál vásáros-dombói káplánt Berkesdre, Csizmazia Alajos berkesdi káplánt pedig Vásáros-Dombéra kölcsönösen áthelyezte.

— Hűtlen kurátor. A bonyhádi ág. evangélikus lelkész sokáig nem tudta kideríteni, hogy miért gyűl be oly csekély összegecske a kurátorok átal a templomban körülhordozni szokott perselybe, s végre sikerült kitudnia, hogy a perselyt nem más dézsmálja meg, mint a hűtlen kurátor. A manipuláczióra úgy jöttek rá, hogy több megjelelt 20 krajezárost csúsztattak a perselybe és az elszámolásnál ezek közül csupán egyetlen egyet találtak meg abban, mig a többi a kurátor urnái volt.

— A Leopold-Klein-féle sajtópörben tudvalevőleg Klein József egy havi államfogházra ítéltetett el s most biztos forrásból arról értesülünk, hogy e büntetés legmagasabb királyi kegyelem utján elengedtetett.

— Ügyvédi kamara. A pécsi ügyvédi kamara részéről közhírré tétetik, hogy Brezlmayer József tolnai ügyvéd, a kamara területéről való távozása folytán, a kamara lajstromából kitörültetett.

— Adomány. A bogyiszlói és a környékbeli árvízkárosultak részére Császka György kalocsai érsek 1000 frtot adományozott.

— A szegzárdi népbank. A legnépszerűbbnek mondható pénzintézet Szegzárdon a virágzó népbank, hova a nép hetenkint kis összegekben viszi megtakarított filléreit, hogy legyen mihez nyúlnia, ha pénz- szükségbe jő. Ez a népszerű pénzintézet ma tartja délelőtt 9 órakor közgyűlését a városháza nagytermében, melynek lefolyásáról a jövő számunkban fogunk referálni.

— Bor- és sörcsarnok megnyitás. Kiausz Mór szegzárdi kávés múlt szombaton nyitotta meg, _ a volt kereskedelmi csarnok helyiségében újonnan berendezett bor- ős sörcsarnokát.

— Uj takarékpénztár. „Felső-Iregh ős vidéke takarékpénztár ezég alatt uj takarékpénztár van alakulóban, melynek részvényeire Mehrwerth Ferencz és Steiner Károly szegzárdi kereskedőknél lehet előjegyezni. — Különben felhívjuk az érdeklődő közönség figyelmét e tárgyban közzé tett hirdetésünkre.

— Amerikaiak Kossuth Lajosnak. New-Yorkban az ott élő magyarok elhatározták, hogy a magyar állam ezredéves fölmállásának ünnepére Kossuth Lajos hazánk nagy fiának szobrot állítanak. A tervezett szobor 100 ezer dollárba fog kerülni, melyet aláírás utján fognak összegyűjteni az Amerikában élő magyaroktól.

— Tanitóválasztás. Lengyelen megüresedett tanitói állomásra Szedlacsek István oki. tanító s képesített tornamester választatott meg. — A len- gyeli plébániához tartozó Szárász fiókközség kántor- tanítójául pedig Bucsky Mihály volt mucsi-i oszt. tanító, később baranya-oroszlói tanító választatott meg.

— Öngyilkosság. Tolnán e hó 15-én este Bálind József nevű 47 éves ember hosszas betegség miatti elkeseredésében fejbe lőtte magát. A boldogtalan még 8 nappal előbb magához vette a haldoklók szentségét. Valószínűleg megzavart elmével követte el az öngyilkosságot.

— A pécsi püspökség területe hajdan és most. Az 1893. évről legközelebb megjelent pécsegyház- megyei Névtár (Schematismus) elején latinul ezeket olvassuk: A pécsi püspökség a magyarok első királya, sz. István által 1000. évben alapittatott, melynek határai Áron, pápai követ közbenjárásával megálla- pittatván, egész Baranya ős egész Tolna, valamint Somogy megye egy részén kivül Slavóniának a Dráva és Száva között fekvő rengeteg területét (nyugat felől a Lisnica vagy Pakra folyóig, kelet felől a Szerémségig) foglalták magokban. A gyászos emlékű mohácsi csata után 1543—1686-ig török iga alatt nyögött a siralmas képet öltött püspökség. Ez időszakban a püspökök többnyire száműzetésben élvén, a slavóniai rész tényleg a boszniai és zágrábi püspökök igazgatósága alá került; később pedig, a dolgok rendjének helyreálltával, a pécsi püspökök