Tolnamegyei Közlöny, 1893 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1893-02-19 / 8. szám

& 1893.' február 19. TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY (8. sz.) volt az életkedv, a rugékonyság testben és szellem­ben ; a hatalmas testben hatalmas dolgokra képes lélek fejlődött; volt bennök kedély, vidámság, mely bár a pajkosságra is hajlátt ugyan, rossznak még se volt szülő anyja, de annál több élettapasztalatnak forrása. S mi tette ezt? Az, hogy akkor több időt engedtek a játéknak s nem bilincselték a szobába az ifjúságot mindenféle olyan kötelezettségekkel, melyekkel ölik agyon a tüdejét, az agyát, de oko­sabbá nem teszik a1 fiút. A közoktatásügyi minisz­tériumban mindinkább kezdik belátni, hogy a gye­reknek játék, mozgás kell. Sok üdvös rendeletnek lett forrása az a felfogás: a nagy ifjúsági torna­ünnepélyek, a leányiskolák korcsolyapályái stb. Most Csáky Albin gr. közoktatásügyi miniszter leiratot intézett az összes törvényhatóságokhoz, melyben fel­kéri ezeket, hogy az ifjúság testi nevelésének elő­mozdítása érdekében játszó-tereket létesítsenek, az ország minden részében, a hol az ifjúság a lapdá- zásban, futásban | egyéb játékokban kedvére ki- hanczurozhassa magát. — Véres verekedés. Ágoston György és Gazi&ó Ferencz szegzárd-ujvárosi garázdálkodó polgár legénykék húshagyó kedden boros fővel ék­telen kurjongatással dülöngve haladtak végig a budai-utczán, a járó-kelő békés polgárokat inzultálva, s féktelen duhajkodásukban még a kapukat és ab­lakokat is.mindenfelé megdöngették. Garázdálkodá­sukkal — daczára többek jóakaratu figyelmezteté­sének — sem hagytak fel, sőt az újvárosi templom­hoz érve, még fokozottabb mértékben káromkodva adtak kifejezést gonoszságuknak, figyelembe nem véve, hogy éppen ekkor a templomban az Isten szolgája misézett, hova az éktelen káronkodás be is hallat­szott. — Fodor István községi rendőr figyelmez­tette és csendre intette a duhajkodó suhanczokat, kik azonban a helyett, hogy a figyelmeztetésre el­csendesedtek volna, még neki ugrottak a rendőrnek s őt leteperve, Ágoston György az előrántott késsel vállon szuzta*, erre az őr minden erejét összeszedve, lerázta magáról a támadókat és kritikus helyzetében nem tehetett mást, mint önvédelemből kardját hasz­nálta, melylyel dulakodás közben Ágostonnak kezét és fejét, ?Gazsónak pedig kezét összevagdalta. — iliszszük, hogy a két duhaj suhancz példás büntetés­ben fog részesülni. — Meghívó. A Kaposvizet levezető társulat 1893. évi márczius hó 2. napján délután 3 órakor. Dom- bovárott (a nagyvendéglő termében) rendes közgyű­lést tart. Tárgysorozata: 1. Az 1892. évi pénztárnoki számadások vizsgálata. 2. Az 1894. évi költségelői­rányzat elkészitése. 3 A társulat vagyon mérlegének megvizsgálása és intézkedés a társulati pénzek el­helyezése iránt. 4. Az 1892. évi jelentés tárgyalá­sára és intézkedés a foganasitandó munkálatok iránt. 5. Három tagú számvizsgáló bizottság és egy póttagvá­lasztása az 1893. évi számadások megvizsgálására. 6. Hatósági rendeletek, átiratok tárgyalása. — Sikerült tánczmulatság. A bedeghi polgári olvasókör sikerült tánczmulatságot rendezett. Felül- fizettek Özv. Búzás Ferenczné 80 kr, Németh Ferencz 30 kr. Németh Géza (Kánya) 30 kr. Steiner Lipót 10 kr. Karpelesz Simon 10 kr. A szives felülfizetők fogadják a kör köszönetét — Batyubál. A szegzárdi penzügyigazgatósági tisztviselők folyó hó 13-án szükebb körű batyubált rendeztek, mely kedélyesség s derült vig hangulat tekintetében bízvást sorolható a farsang folyamán meg­tartott legsikerültebb mulatságok közé. A nagy si­kerért az érdem koszorúja a fáradhatatlan rendező­ket illeti. — Halálozás. Katies József, püspök-bogádi káplán élte 39-ik évében Pécsett elhunyt. A boldo­gult évekig gyengélkedett s legutóbb özvegy édes­anyjánál tartózkodott. Béke hamvaira! — A szegzárdi kiterjedt Orbán család egyik tisztelt tagja s a pol­gári társulat elnöke, Orbán Antal folyó hó 12-én 70 éves korában Szegzárdon elhunyt. Temetése folyó hó 13-án ment végbe általános részvét mellett a felső- sirkertben. Az örök világosság fényeskedjék neki! — Huszannégy lúd. Nemcsak a divatnak, hanem __ úgy látszik — a tolvajlásnak is bizonyos megha­tározott idénye van. Nyáron a gyümölcs, őszkor a szőlő, karácsonyi ünnepek előtt a sódar, szalonna, zsir kel­nek lábra, a farsang ideje alatt pedig a ludaknak, kácsáknak s tyúkoknak csavarják ki a nyakát a tol­vajok. Múlt héten is N. M. -jómódú gazdának az éj sötét leple alatt huszonnégy lüdját vitték el, hogy a farsang utolsó napjain elmondhassák az álmoskönyv szerint „lűdhust enni jó“. __ A posta és a kiállítás. A kereskedelmi mi­niszter az 1896-ki országos kiállítás összes posta- küldeményei számára portomentességet engedélyezett. — J ótékonyság. A felvilágosodott XIX-ik szá­zadnak egyik legfelemelőbb vonása, hogy a jószivü emberbarátok igyekeznek a szegények nyomorát eny­híteni az által, hogy juttatnak fölöslegesükből azok­nak is, a kik önliibájokon kívül nélkülözések között tengetik napjaikat. Dicséret illeti Fried Mór si- montornyai bőrgyárost humánus gondolkozásáért, ki 25 irtot adott át a simontornyai elöljáróságnak, hogy azt a község szegényei között oszsza szét. — Szőlöszeti előadás. Múlt számunkban már megemlítettük, hogy Nits István szőlőszeti és borászati tanár Szegzárdom a városháza nagytermé­ben az amerikai szőlőfajokkal való telepítésről elő­adásokat fog tartani. Az előadások sorozatát ma fogja a mondott helyen |11 órakor megkezdeni, melyre ismételve felhívjuk szőlősgazdáink figyelmét. — Lóvásár. Tavaszi katonai lóvásár lesz már­czius 19-én S i m o n t o r ny á n, márczius 21-én Ho­gy 11 z e n, márczius 23-án pedig Dombóváron. — Megszökött katona. A katonai élet sehogy sem tetszett Müller Lázár nevű huszárnak s azért hacsak tehette, megszökött ezredétől. Már négyszer oldott kereket s mind a négyszer elfogták, hogy visszavigyék abba a gyűlölt kaszárnyába, mely­ben megunta ifjú életét. Legutóbb Faddon fogták el a szökevényt s a 10-ik huszárezredhez kísérték. — Háromas szülés. Bö'cskén egy leányzó há­rom gyermeknek adott életet. A kis testvérek az anyával együtt — a körülményekhez képest — jól érzik magukat. — Idők jele. Még néhány évvel ezelőtt busás áron sem lehetett Szegzárdon, különösen a belváros­ban házat venni, addig most — a kedvezőtlen vi­szonyok következtében — a házak értéke annyira alászállott, hogy a legszebb eladó épületekre is alig akad vevő. — Sok hirdetés után végre elkelt R é b e r György szegzárdi borbély apát-utezai újon­nan épült csinos háza 7000 fitért, pedig a volt tulajdonosnak 12—13000 forintjába került az. — Pótvásár. A kereskedelemügyi m. kir. mi­niszter megengedte, hogy a Tolnavármegye terüle­téhez tartozó H ő g y é s z községben a január hó 25-ére és 26-ára esett, de elmaradt országos vásár helyett folyó hó 22-én országos pótvásár tartassák. — Csaló ügynök. Szakcson Pollák Mihály pécsi illetőségű csaló, ki magát álnév alatt egy pécsi közvetítő iroda ügynökének adta ki, azzal szedte rá a szakcsi jóhiszemű' polgárokat, hogy nekik külön­böző nagyságú kölcsönöket Ígért, ha ezért minden 100 frt kölcsön után 50 krt fizetnek A csaló ügynök elegáns megjelenése, finom modora, ügyes rábeszélő képessége sokat lépre csalt s derüre-borura fizették neki a kikötött 50—50 krokat. Végre a csendőrség­nek feltűnt az elegáns ügynök manipulácziója és igazolásra hívta fel őt, midőn is kitűnt, hogy a szakcsiak furfangos csalónak ültek fel. — Difteritisz. Szegzárdon a difteritisz a be­állott enyhe időjárás daczára is még egyre szedi áldozatait a kis gyermekek közül. E rettenetes be­tegség különösen a polgár szülők gyermekeit pusz­títja; mert a gondatlan szülők vagy későn hívják az orvost, vagy egyáltalában igénybe sem veszik annak segítségét. — Vadorzó a veremben. Az ó-falui erdőben vermet készítettek az elszaporodott vaddisznók ré­szére s az erdész minden nap lesve-leste, hogy mi­kor mennek lépre a vaddisznók s végre a negyedik napon, midőn a száraz galylyal jól elfödött veremhez közeledik, vaddisznó röfögés helyett embertől eredő jajgatást hallott. A veremhez érve, kétségtelenül meggyőződött, hogy vaddisznó helyett vadorzót fogott, ki bocsánatért esdekelve, élete megmentéséért kö- nyörgött. Az erdész megkönyörült a kelepczébe ke­rült vadorzón és kihúzta a veremből, melyben 24 órát töltőt a hidegben étien, szomjon. — Nagy faiskolák. A földmivelési miniszter a vidéki gyümölcstermelésre nagy állami faiskolák fel­állítását határozta el, hogy ezzel a községi faiskolá­kat emelje és egyszersmind kárpótolja a filloxerától kárt szenvedett gazdákat, ott hol a szőlőtermelés re- konstrucktiója nagy akadályokba ütközik. Hogy ennek meglegyen a kívánt eredménye, mivel eddig is a szak­értő kezelés hiánya akadályozta a gyümölcstermelés fellendülését, a néptanítók számára, kik a községi fa­iskolák leghivatottabb kezelői, képesítő tanfolyamot állít fel a tavaszszal — Szabadalom-tulajdonosok figyelmébe. A sza­badalom-tulajdonosok közül számosán szabadalmi ok­mányok alapján az ország czimerónek használatára is jogosítva vélik magukat és azt tényleg használják is. A kereskelmi m. kir. miniszteri rendelete szerint az ország egyesitett és külön czimere csak külön en­gedély kieszközlése s dij lefizetése esetén használ­ható, s pusztán a szabadalom nem jogosít fel azok használatára. — A difteritisz ellen. A belügyminiszter véle­ményt kórt az országos közegészsógi tanácstól, mit tegyen a járvány ellen. A tanács Bókái János egye­temi tanárt bízta meg a jelentés megírásával, ki azon­kívül, hogy a városunkban is már régóta alkalmazott intézkedéseket ajánlja, a difteriától való óvakodás eszközeiül a következőket jelenti: a) A difteriás be­teg torkán levő bacillusok fertőzése mintegy 4 hétig tart; azért a mely családban difteriás beteg volt, az összes gyermekeket legalalább is 4 hétig el kell til­tani az iskolázástól, b) Beszáradva a baczillusok 4—5 hónapig is fertőztetnek ; azért a mi csak a beteggel érintkezésbe jutott, ágynemű^, fehérneműt, evő- és ivó-eszközöket, ruhákat forralással kell fertőzteleni- teni, értéktelen ruhát és ágyneműt (szalmazsákot) el kell égetni. A pallót, falakat és butorekat fertőtele* niteni kell c) Gondoskodni kell a nedves, sötét la­kások gyökeres kitisztításáról és világossá tételéről. Költözködés idején kell különösen a fertőzött lakos­okat fertőteleniteni. d) A baczillus jól tenyészik a tejben, azért a tejes üzleteket szigorúan ellenőt-ízzék, a mely családban difteria van, ne adhasson tejet, e) Járvány idején a gyermekek szájának, torkának, orrának gondos tisztogatására gondot kell fordítani. A műveltebb osztály tartson erre a czélra szubimá- tot készen (1 grammot 10 liter vízre,) az alsóbb néposztály legalább borszeszes vagy illatos vizeket használjon a száj és torok öblögetésére. A difteria gyógyítására nézve a tanács a miniszter figyelmében ajánlja, hogy a kuruzslók zavartalanul, sőt hival­kodva űzik, hatósági személyek tudtával is titkos szereikkel való ötletszerű működésüket, bizalmatlan­ságot keltenek a tudományos orvosi működés sikeres­sége iránt s a legszükségesebb óvó szabályok elmu­lasztásával idézik elő járvány terjedését — Névváltoztatás. Kohn Etel dunaföldvári illetőségű budapesti lakos, vezetéknevének „Gén-* tei“-re kért átváltoztatását a magyar kir. belügy­miniszter megengedte. > — Polgári temetési „ Mü. H/ főváresi lapb&.e&h a különös hirt küldötték be: „Tolnamegye Nagy- Székely községében történt a következő eset: 1891. május havában Szatmajer Jakab róm. kath. és Schilling Anna Református vegyes. házasoknak iker-gyermekük született egy fiú és egy leány; Miután helyben róm. kath. lelkészi hivatal nincs, a nagy- szókelyi református lelkész keresztelte meg a gyer­mekeket. A fiú keresztelési esetét a ref. lelkész át­tette a kis-székelyi róm. kath. plébánia hivatalhoz anyakönyvelés végett. Ez a fiú február 1-én Nagy- Székelyben meghalt. A ref. lelkész utasította a fiú szüleit, hogy a halálesetet jelentsék be a kis-székelyi plébánia-hivatalnál és kérjék, hogy a temetést is a plébános végezze eh De a kis-székelyi róm. kath. plébánia-hivatal azon a czimen, hogy a gyermek nincs anyakönyvelve, a temetést megtagadta. A nagy-, székelyi ref. lelkész a temetést szintén megtagadta. Ekkor a nagy-székelyi jegyző feltalálta .magát, meg­jelent a halottas háznál elöljáróival és a kis ha­lottat hivatalosan eltemette, az egész esetet pedig bejelentette az illetékes főbírói hivatal­nak. Denikve van már polgári temetés. — Szőlőbirtokosaink figyelmébe. A tolnamegyei gazdasági egyesület igazgató választmánya múlt óv tavaszán Nits István szegzárdi szőlőszeti és bo­rászati tanfolyam tanárának és megyei filloxera biz­tosnak 1 darab Japy-féle permetező-gépet adott át oly czélból, hogy ezen géppel, más hasonló czélra szolgáló szerkezetekhez kégest, összehasonlító kísér­leteket tegyen. A megbízatásnak Nits István megfelelve, az összehasonlító kísérleteket megtette s az eredményről referálva, a többek között ezeket mondotta:,,A Japy-féle gép működését, munkája fi­nomságát és gyorsaságát tekintve, egészben véve ki­elégítő : mindazonáltal, ha a Yermorel-féle hasonczélra szolgáló géppel hozzuk összehasonlításba, a bírálat az előbbinek nagyon is hátrányára üt ki. A Japy-féle gép tartánya vékonyabb rézpléhből készíttetik, mint a Vermorelé, szerkezete egészben véve nem oly szi­lárd, tökéletes, úgy, hogy a Japy-féle gép egy óv alatt jobban elviselődik, mint a Vermorelé két óv alatt. Rendkívül nagy hátránya a Japy-féle gépnek a gőmes- kut-szerkezet, mely használat közben minden egyes húzásnál a munkás vállát üti meg, mig a Vermorel- fóle gép egy oldalt levő fogantyurud által hozatik mozgásba, melynek kezelése könnyű ős kényelmes. A

Next

/
Oldalképek
Tartalom