Tolnamegyei Közlöny, 1893 (21. évfolyam, 1-52. szám)
1893-12-17 / 51. szám
1893. deczember 17. 3 sittassék, czólszerü egy czimirat másolatot a küldeménybe legfelül elhelyezni azon czélból, hogy a küldeményre alkalmazott czimirat leszakadása esetén is, a bizottsági felbontás alkalmával a czimzett megállapítható legyen s a küldemény kózbesittet- hessék. A burkolat összefoglalása végett a küldeményre különösen a varrásra,' illesztőkre és zsinegre annyi pecsétet kell alkalmazni, a hány elégséges arra, hogy a küldeményt ,a pecsétek megsértése nélkül felbontani ne lehessen. A pecsőtelésre egyáltalán csak jó minőségű, erős, tartós pecsótviaszt szabad használni. Vignetták csak a csekély értékű küldemények bezárására használandók. A ki rossz minőségű pecsótviaszt használ, mely könnyen leválik, annak következményeit maga viseli. Különösen elengedhetlen feltétel az, hogy valamennyi pecséthez, úgy a küldeményen, mint a szál- litólevelen egy és ugyanazon pecsótnyomó használ- tassék. Minden csomaghoz szállítólevél szükséges melynek a csomagra irt összes czimiratokat kell tartalmaznia. A czimzós a szállítólevél adataival egybehangzóan, tisztán, olvashatóan és tüzetesen (vezeték- és keresztnév, társadalmi állás, lakhely, község vagy puszta, utolsó posta, vármegye, utcza, házszám, emelet, ajtószám) magára a csomag göngyöletére írassák, hogy a czimzett főleg, ha a küldemény nagyobb városba szól, könnyen ős késedelem nélkül feltalálható legyen. Ha göngyöletre írni egyáltalán nem lehet, ez esetben azon papírlapot, melyre a czim írva van, nemcsak széleivel, hanem egész lapjával kell a csomagra és pedig mindig az azt összekötő zsineg alá ragasztani. Aranyat, ezüstöt, pénzt, ékszert és drágaságokat tartalmazó küldeményeknél a czimet mindig magára a göngyöletre (vászonra vagy faládára) kell írni. Gyorsan romló tárgyaknál szükséges, hogy e záradék „G y o r s a n romló“, törékeny tárgyaknál pedig e záradék „törékeny“, vagy a szokásos palaczk alak szembetünőleg kitétessék. Fődolog, hogy a czim oly szabatosan, tisztán és olvashatóan legyen magán a csomagon — lehetőleg jó nagy betűkkel — kiírva, hogy a czimzett azonossága és tartózkodási helyére nézve minden kétséget kizárjon; s a helyes irányítás czóljából az első pillantásra a rendeltetési hely kivehető legyen. A Budapest és Bécs fő- és székvárosokba szóló élelmi szereket tartalmazó küldemények fogyasztási adó alá esnek. A bor és húsfélét tartalmazók pedig bárhova szóljanak, utólagosan fogyasztási adóval ter- heltetnek, szükséges tehát, hogy a szállitólevelen és csomagon a fogyasztási adó alá eső küldemény minősége és mennyisége kilogramm, darab vagy liter a hidegtől megdermedt, szinevesztett virágokat. Ő ültette ezeket a virágokat. Látta az első kibúvó fűszálat, a fesledő rügyeket, a duzzadó bimbót, a mikor kipattant belőle a virág első szirma. Aztán látta élni, hervadni... Hozzászokott már annak a látásához, hogy fogy az élet napról-napra, perczről-perczre. Odahajtja fejét a hideg fakeresztre. Az ő forró homloka meg se érzi. Meg se látja, hogy a temető lassan-lassan kiürül. Alig lézeng itt-ott egy-egy gyászoló alak. Hát vájjon ezeknek nem épen oly kedvesek voltak-e halottaik, mint neki? Oh és ő se sirhatja vissza azt az elveszettet. — Erzsiké, jer haza! A megszólitott rémülten ugrott fel. Szemei tágan meredtek az előtte álló férfiú arczába. — Erzsiké, jer haza! Ideges reszketős futott át a nő egész testén. Csak egyetlen egy szó jött ajakára. — Károly! De ebben az egy szóban benne volt a múlt minden fájdalma, a jelen minden keserűsége. Csak egy nem volt benne: a jövő bocsánata. — Erzsikéin, bocsáss meg! Az erős férfi zokogva hullott térdre. — Itt, gyermekünk sirján kérem bocsánatodat. E szent porok fölött esküszöm, hogy életem egyetlen czélja, cselekvéseimnek egyetlen rugója lesz megédesíteni éltedet. Erzsikéin, jer haza! szerint megjelölve legyen. (Például 1 pulyka, 1 klgr. szalona, 3 kacsa, 2 klgr. őzhus stb.). mert különben a küldemény a rendeltetési helyen megadóztathatás czőljából felbontatik, mi a kézbesítést felette késlelteti. Végre még felemlítem, hogy a torlódás lehető csökkentése czőljából, de még azért is, hogy a küldeményeket még az nap biztosan tovább küldeni lehessen, igen kívánatos, hogy a küldemények feladása a délelőtti időben történjék, e czélból intézkedtem, hogy kerületem nagyobb hivatalainál folyó hó 20—24-ig bezárólag a küldemények a déli órákban is felvétessenek. Pécs, 1893. deczember hó 4-én. Az igazgató helyett: Feilmann. Előfizetési felhívás a TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY 1894. évi XXII. évfolyamának l-sö negyedére. Egész évre 6 frt = 12 korona, félévre 3 frt = 6 korona, negyedévre 1 frt 50 kr = 3 korona, egy hóra 50 kr = 1 korona, mely összegek a kiadóhivatalhoz küldendők. Hogy a lap szétküldésében fennakadás ne történjék, a t. előfizetők az előfizetési pénzek haladéktalan beküldésére tisztelettel felkéretnek. A kiadóhivatal. TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY (51. sz.) KÜLÖNFÉL ÉK. — Vármegyei közgyűlés. Vármegyénk törvényhatósági bizottsága tegnap tartotta rendkívüli közgyűlését Széchenyi Sándor gróf főispán ur elnöklete alatt. A hatvanhárom számból álló tárgysorozat alig két óra lefolyása alatt, középszámu bizottsági tagok jelenlétében letárgyaltatok. Az előfordult fontosabb tárgyakat a következőkben regisztráljuk: A törvényhatóság területén távbeszélő hálózat létesittessék, mely a nagyobb községeket a központtal köti össze s aránylag csekély díjért, előfizetés utján, magánosok által is használható. Az előfizetési dij 10 és 30 frt közt váltakozik. A Jókai jubileum alkalmából a vármegye Jókai összes müveinek diszkiadására öt példányban előfizet és pedig a bonyhádi és gyönki algymnasiumok, a szegzárdi és paksi polgári iskola és a vármegyei levéltár számára. A szegzárdi »Ferencz« közkórháznál létesítendő bábaképezde felállítása, úgy az Az ifjú nő vissza akarta vonni kezét. A mit hallott, megrázta őt lelke mélyén. — Erzsikéin, jer haza! Kezdjünk uj életet. Feledjük a múltat, bocsássunk meg ellenünk vétettek- nek ... Ez a sirdomb legyen kiinduló pontunk. A benne nyugvó kedves emléke legdrágább kincsünk és az ő szelleme legyen őrangyalunk az élet minden bajában. Jer édes! — Megérdemeltem, Károly? — Értem ne tedd. Tedd meg érette! — Érette, a ki már nincs? — De van ős élni fog mindig. Halld, mintha ő beszélne, mintha ő kérne: Menj jó anyám, menj, szeresd apámat; légy az övé; az én szeretetemet is add néki és szeresd őt híven, örökké . .. A hold odasütött a férfi megdicsőült vonásaira. A leomló kőt könycsepp úgy ragyogott a sugarakban, mint a gyémánt. Pedig egy múltnak minden bűne hullott alá velük. A nő úgy elnézte ezeket a vonásokat. A szem, a haj, az orr, a nemes metszésű ajkak, mind, mind az övé volt... Mintha férfiúvá fejlődött gyermeke állott volna előtte. Odaborult kebelére és csókokkal halmozta el gyermekének atyját. .. A metsző szól nem is érte a kis siron égő lángokat. Hadd lobogjanak magasan, ég felé elmebetegek házának 100 beteg számára leendő berendezése folytán szükségessé vált építkezések keresztülvitelére szükséges 100,000 forint kölcsön felvételére nézve a vármegye szavatosságot vállal s a kölcsön kamatait és tőketörlesztést 7 krral felemelendő ápolási dijakból fedezi. — Kinevezés. A nyitrai püspök Vargha György p. ü. igazgatósági dijnokot s okleveles gaz- dászt a mocsonoki urodalmába ispánná nevezte ki. — A „Dunántúli Közművelődési Egyesület“ irodalmi szakosztályának alakuló ülése folyó hó 9-én volt Budapesten, az uj városház tanácskozó termőben. Rákosi Jenő meleg szavakkal üdvözlte a Dunántúlnak nagy számban megjelent íróit, jelezte a szakasztály czőlját és ismertette szervezetét. A szakosztálynak az elfogadott tervezet szerint az lesz a feladata, hogy a „Dunántúli Közművelődési Egyesületnek“ és a Dunántúl közgazdasági és kulturális érdekeit az irodalomban és sajtóban védelmezze ős e czélból szoros kapcsolatot létesítsen a dunántúli hírlapok között. A szakosztály önálló irodalmi müvekben ős hírlapokban ismerteti a Dunántúlt, nemcsak kulturális és históriai szempontból, hanem turisztikai szempontból is az idegen forgalom előmozdítása érdekében; összegyűjti a dunántúli népdalokat és népmeséket, felolvasásokat és előadásokat tart úgy a fővárosban, mint a Dunántúl. Kijelöli a D. K E. által terjesztendő könyveket és lapokat. A népkönyvtárak számára mintakönyvjegyzóket készít; s általában irodalmi szaktanácsokkal szolgál a D. K. E. igazgatóságának. A szakosztály védnökeiül megválasztották: Jókai Mórt, Széli Kálmánt, Hoffmann Pált és Kautz Gyulát. Elnök lett Rákosi Jenő: al- elnökök: Beksics Gusztáv, Kenedi Géza, Wlassics Gyula és Fenyvessy Ferencz. Titkárokká választattak: Porzsolt Kálmán, Radó Antal, Szávay Gyula és dr. Gaar Vilmos. A jegyzői tisztet B e r ő n y i László vitte. — Az italmérési illeték ellen beadott felebbezé- sek elbírálására alakult felszólamlási bizottság f. hó 12-én megkezdette Szegzárdon működését. Elnök: Rehák Ödön m. kir. p. ü. igazgató, bizottsági tagok: Té^th Gyula ős Pernitz József szegzárdi vendéglősök voltak. A mint az érdekeltektől halljuk, a bizottság a legnagyobb tapintattal akként járt el, hogy minden egyes felebbező fél teljes megelégedéssel hagyta el a tárgyalási termet. Hogy a felebbe- zósekben felhozott indokok oly igazságosan lettek elbírálva, az Rehák Ödön kir. p.Jl. igazgató, bizottsági elnök, Lantos Ferencz p. ü. fogalmazó, biz. előadó, Tóth Gyula és Pernitz József biz. tag uraknak köszönhető, kik minden mellékes érdekektől eltekintve, csakis reális alapon hozták meg általános megelégedésre határozatukat. — Az állami tisztviselők figyelmébe. Hogy kitartó küzdelemmel a kívánt czőlt minden körülmények között el lehet érni, az már régi igazság s nincs oly nehéz kérdés, melyet válvetve megoldani nem lehetne. A fentebbieket igazolja az órsekujvári állami tisztviselők által elért azon siker, melyet legközelebb maguknak kivívni képesek voltak. Ugyanis Érsekújvár is a lakbér szabályozás alkalmával a IV-ik fizetési fokozatba lett sorozva. Ezen oeztályo- zás ellen az ott lakó tisztviselők a minisztériumhoz kérvőnyezéssel éltek s kérelmük kedvező elintézést is nyert, a mennyiben a nagymóltóságu m. kir. p. ü. minisztérium — miután a nmltóságu honvédelmi minisztérium Érsekújvárt a 7-ik katonai lakbér osztályból a 6-ikba helyezte át — 1893. évi október hó 13-án kell 2231. számú rendeletével kimondotta, hogy az órsekujvári állami tisztviselőknek a Ill-ik osztályú lakbóri illetményre van igényük. Érsekuj- várott csakis kir. járásbíróság és adóhivatal van, ha tehát az ott alkalmazott csekély számú tisztviselőknek sikerült jogos illetményükhöz jutni, azt hisszük hogy a Szegzárdon levő állami tisztviselők is, kiknek száma majdnem százra tehető, együttes buzgolkodás után eljutnának óhajtott czéljukhoz. Annál is inkább könnyű volna, ez, mert Szegzárd község már több ízben volt a 6-ik katonai lakbér osztályba sorozva, s hogy jelenleg a 7-ik díjosztályban van, az a legutóbbi osztályozás alkalmával néhány bizottsági tag szükkeblüségónek köszönhető, a kik sajnálták az átvonuló katonatisztektől azt a naponkénti néhány krajczárt, mely a 6. és 7-ik díjosztály között van. Persze igy maguk alatt is vágták a fát. Felhívjuk tehát az állami tisztviselőket, hogy saját érdekükben indítsák meg e tárgyban a mozgalmat. Kitartás, s
