Tolnamegyei Közlöny, 1893 (21. évfolyam, 1-52. szám)
1893-12-03 / 49. szám
1893. deczember 3. állatot saját számlájára tartozik levágatni ós a tulajdonosnak kárát épp úgy megállapítani mintha az áldozat elhullott volna. A tulajdonosnak jogában áll az állatorvos véleménye ellenére is a beteg marha gyógyítását megkísérlem, de az állat elhullása vagy későbbi levágása esetén annyival kisebb kártérítésben részesül a mennyit az őrtékesithető részek a kényszervágás folytán értékükből veszítettek. A szövetkezet által elrendelt levágatással egyenlő az az eset, ha a tulajdonos az állatot az elhullás megelőzése végett a hivatalos szemle előtt kénytelen levágatni. Minden elhullott vagy a szövetkezettől, a tulajdonostól levágott állatért kárpótlást nyújtani tartozik. A kárpótlás alapjául a biztositó törzskönyvben foglalt becsérték szolgál. Elhullott állatért a becs- értéknek 70, levágottőrt pedig 80 százalékát fizeti a szövetkezet. A szövetkezet nem nyújt kárpótlást: a) ha az állat árviz, földrengés vagy más elemi csapásnak, hadjárat, zendülés vagy más emberi erőszaknak esik áldozatul; b) a fertőzött, vagy a fertőzés gyanúja alatt álló elhullások vagy leölések mindazon eseteiben, melyekről külön törvény gondoskodik. A tulajdonos kártalanításra való igényét elveszti : ha a betegséget gondatlansággal, vétkes mulasztással vagy kegyetlen bánásmóddal maga idézte elő; ha a betegedést kellő időben be nem jelenti; ha az állat gyógyítása körül súlyos mulasztás terheli. A biztositó törzskönyvben első ízben felvett állatokra nézve a törvényes szavatossági idő leteltével lép hatályba. A birtokos személyekben a szövetkezet működése területén beálló változások a biztosítás érvényét nem módosítják. Külföldről behozott állatokra nézve a szövetkezet kártérítési kötelezettsége a behozatalt követő három hónap után veszi kezdetét. Az olyan állat, melyért a szövetkezet kárpótlást ad, a szövetkezet birtokába megy át. Ha a szövetkezet az állatot nagyobb áron értékesítené, mint a mennyi kárpótlást fizetett, a többletet a volt tulajdonosnak pótlólag kifizetni tartozik. A szövetkezet terhére az év folyamán felmerült öszegeknek a hulladék értékesítése után fedezetlenül maradt része biztositó dij szedése utján állítandó elő. Egy negyed része közvetlenül az illető szövetkezet tagjait terheli, a részükre biztosított érték arányában. A szükségletnek egy negyedrészét, az ország területén levő összes szövetkezetekre kell kivetni, a náluk biztosított értők arányában. Az összes szükségletet az orsz. állategészségügyi hivatal állapítja meg ós osztja fel. Jogosítva van azonban a biztositódijakat 5 százalék nagyobb összegben állapítani meg és ebből a fölöslegből országos állatbiztosító alapot gyűjteni. Ezek a lényeges szakaszok. A kártalanítás. A második törvényjavaslat 16. szakaszában a lovak ős szarvasmarhák fertőző betegségei esetén adandó országos kártalanításról szól ós a következőket tartalmazza :Az e szakaszban felsorolt betegségek esetén az elhullott, vagy beteg, továbbá a betegség vagy fertőzés gyanújában levő lovakért és szarvasmarhákért a jelen töi'vónynyel megállapított mértékben és fedezeti eljárás mellett kárpótlás adatik. E betegségek a következők: lónál: takonykór és lépfene, szavasmarhánál: a ragadós tüdölob, lépfene ós serczegő üszög. A kártalanítás összege: 1. takonykórban elhullott lóért a becsérték fele, 2. takonykórban szenvedő lóért a becsérték hóttizedrésze; 3. takonykór gyanúja miatt kiirtott lóért: ha a bonczolás a takonykór jelenlétét igazolja, a becsérték nyolczadrósze; ha a bonczolás jelenlétét nem igazolja, a teljes becsér- ték; 4. a ragadós tüdőlobban elhulott marháért a a becsérték fele; 5. lépfenében elhullott lóért, vagy marháért, úgyszintén serczegő üszögben elhulott marháért a becsérték hóttizedrésze; a 4„ 5. ós 6. pontban felsorolt betegségekben szenvedő, vagy e betegségek gyanúja miatt kiirtott lóért, vagy marháért: ha a bonczolás e betegségek valamelyikét igazolja, a becsérték kilencztizedrésze; ha a bonczolás e betegségek egyikét sem igazolja, a teljes becsérték. Egy állatért 1000 írtnál nagyobb becsérték nem állapítható meg. A kárpótlás összegét az országos állategészségügyi hivatal utalványozza az országos állatbiztositó- alapból. A földmivelésügyi miniszter felhatalmaztatik arra, hogy egyes vidékek ló- vagy szarvasmarhaállo- mányának lépfene ellen való ojtását a kártalanítási igény elvesztésének terhe alatt rendeleti utón kötelezővé tegye. Egyéb esetekben eszközölt ojtások következtében beálló elhullásokért nem jár kárta-l lanitás. Külföldről behozott állatokért a behozatalukat követő első hat hónapban nincs helye a kártalanítási igénynek, hacsak a fertőzés belföldi eredete be nem bizonyul. Kártalanítási igényét elveszti: a) aki az állati járványok elhárítására vonatkozó törvények határozatait megszegi vagy hanyagul teljesiti: b) aki a fertőzött elhullást vagy megbetegedést a község területéről 12 óra alatt, pusztáról 36 óra alatt be nem jelenti a községi elöljáróságnak. Az irtó eljárás folytán szükséges uj állatok beszerzése az országos állategészségügyi hivatal felügyelete és ellenőrzése alatt áll; e hivatalnak jogában áll az is, hogy a kártalanítást készpénz helyett megfelelő értékű ós azonos fajú állat szerzésével szolgáltassa ki. A kártalanítás, fertőtlenítés általában az összes eljárás költségeinek fedezésére, az országos állatbiztosító alapból előlegezett összegeket járványdij czi- mén az országos állategészségügyi hivatal, a számadási évi lezártával, a vármegyei állategészségügyi hivatalok utján megyónkint a ló-, illetőleg szarvasmarha-tulajdonosok összesége terhére Írja és pedig az illető megye teitiletén a lefolyt év folyamán felmerült költségek negyedrészét az illető megyei érdekelt állatiulajdonosok kizárólagos terhére, a költségek további hároranegyedrészót az ország összes érdekelt állattulajdonosai közt az állatlétszám arányában felosztva. Az ilyen módon kivetett összegek a közadók módjára szedendők be, ezen járványdij hátralékai erejéig az illető állatokra nézve törvényes zálogjog állapittatik meg, mely minden egyéb követelést megelőz. A követelés alapjául az évi községi állatössze- irás szolgál, melyet a községi elöljáróság tartozik megejteni ós melynek jegyzékét 15 napon át közszemlére teszi. A törvény alól ki van véve: az udvartartás, a közös hadsereg- és a honvédség lovai, továbbá az állami ménesek ós méntelep tenyész lovai. KÖZÖNSÉG KÖRÉBŐL. Köszönet nyilvánítás. Tisztelettel alulírott kedves kötelességének ismeri, hogy hálás köszönetét nyilvánítson a „Szeg- zárd-tolnavármegyei nőegylet“ tekintetes választmányának, de különösen Theodorovits Lajosné úrnőnek, azon szegény iskolás gyermekek nevében, kiket az egylet megbízásából a napokban tetőtől talpig fölruházott s igy lehetővé tette nekik a hideg beálltával az iskola látogatását. Szegzárdon, 1893. november 3°-án. Kálmán Károly, tanitó. TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY (49. sz.) Köszönet nyilvánítás. Alólirott mindazon jóakarómnak, kik fiam, Scriba Dezső elhunyta feletti mély fájdalmam elviselését részvétük nyilvánításával könnyíteni törekedtek, ezennel forró köszönetemet nyilvánítom. Szegzárdon, 1893. évi november 28-án. Papp Gyuláné, sz. Schneiderbauer Emma. A szépség átka. Ily czim alatt a„Tolnavár megye“ legutolsó (48.) számában egy rövid közlemény jelent meg, mely — nem kétlem, nem rossz akarattal, sem czólzatos elferditési szándékkal, hanem pusztán csak a czikk írójának meggondolatlan (de engem, mint szerető apát és nőmet, mint szerető édes anyát, kiket amúgy is mélyen levert a jogosult fájdalom) köny- nyelmtisógével — fiam öngyilkossági szomorú kísérletének azt adja okául, hogy ő egy paraszt Don- Juan volt, ki lányokat szerett, menyecskéket csábított — stb. — s ez vitte volna a szomorú kísérletre. Hát ón kimondom, hogy abból a czikkből egy betű sem igaz! — Szeretett fiam még majdnem ártatlan gyermek-ifjúságának korszakában van; senkit nem csábított ós senkiben nem csalódott; ő egy erkölcsileg még teljesen romlatlan szivü, becsületes I 7 lelkű, szolid, engedelmes, szüleit tisztelő, vallásos érzésű fiatal ember, kire ama vádak éppen nem illenek. Hogy mi vitte őt e szomorú lépésre, eddig biztosan — mi, az ő szerető szülei sem tudjuk, nem hogy a t. tudósitó ur tudhatná. Azért arra kérjük s illetőleg kérem én, mint szerető apa a t. tudósitó urat, hogy „jól értesült híreit“ máskor ne a kofák közt szedje össze, se az ujjából ne szopja, se gyarló fantáziájából ne merítse, hanem úgy közöljön valamit, hogy előbb járjon végére a dolognak alaposan, szerezzen teljes biztosságot, s ily hamis hírekkel se a jó közönséget félre ne vezesse, se az amúgy is mélyen kesergő szülők friss, de már-már a gyermek felcsillámló óletreménye folytán — behegedő, nagyon fájó sebeit fel ne szaggassa! — — Még a holtakról is vagy jót, vagy semmit — tartja a közmondás. — Annyival inkább nem szabad rosszat mondani a haldokló élőkről, ha szinte igaz volna is az, a mit mondunk, — hát még ha merő koholmány ?!.... Ifjú Kovács József, mint bánatos és megsértett apa. Kiadótulajdonos és felelős szerkesztő: BODA VILMOS. HIVATALOS HIRDETÉSEK. tkVT893" Árverési hirdetmény. A szegzárdi kir. törvényszék, mint telekkönyvi hatóság részéről közhírré tétetik, hogy a tolnai polgári takarék- pénztárnak kérelmére Taksonyi Ferencz és neje Bogyai Verona szegedi lakosok ellen 95 frt tőke s járulékai iránt folyó végrehajtási ügyében a szegzárdi kir. törvényszék területén fekvő, Szegzárd községi 5557. sz. tjkvben végrehajtást szenvedők tulajdonaiul felvett 10273/a. hrszámu czinkai szőlő 182 frt és a 10273/b. 2. hrszámu czinkai szőlő 100 forint, a Szegzárd községi 8137. sz. tjkvben ugyanezek tulajdonát képező 10274 hrszámu czinkai szőlő 26 frt és az Ocsény községi 701. sz. tjkvben Taksonyi Ferencz tulajdonául felvett 3417. hrszámu szőlő 336 frt kikiáltási áron 1894-ik évi január hó 31-ik napján délelőtt 10 órakor Szegzárdon, a kir. igazságügyi palotának 9. sz. telekkönyvi irattárában megtartandó árverésen eladatni fognak. Venni szándékozók figyelmeztetnek, hogy az árverés megkezdése előtt a fenti kikiáltási ár 10%-át bánatpénz fejében letenni és vevő a vételárt három egyenlő részletben 6% kamatokkal együtt a szegzárdi kir. adóhivatal, mint letéti pénztárnál lefizetni kötelesek, végre, hogy az árverési feltételek a hivatalos órák alatt alulirt telekkönyvi hatóságnál úgy Szegzárd és őcsény községek elöljáróságainál megtekinthetők. Kelt Szegzárdon, a kir. törvényszék telekkönyvi osztályánál 1893. évi november hó 16-án. Kiss Károly, kir. tvszéki biró. 6000- 8Z- m , tkv. 1893. Árverési hirdetmény A szegzárdi kir. törvényszék, mint telekkönyvi hatóság részéröl közhírré tétetik, hogy dr. Hilbert István ügyvéd szegzárdi lakos kérelmére Egyed Istvánné Szili Éva, Sümegi János és neje Füredi Julianna pilisi lakosok ellen 52 frt tőke s járulékai iránt folyó végrehajtási ügyében a szegzárdi kir. törvényszék területén fekvő, Pilis községi 539. sz. tjkvben Egyed Istvánné tulajdonául felvett 170. hrsz., 30. népsz. ház 40 forint; a Pilis községi 580. sz. tjkvben ugyanennek tulajdonát képező 1475. hrsz. szántóföld 20 frt és a Pilis községi 665. sz. tjkvben Sümegi János és neje Füredi Julianna tulajdonául felvett 184. hrsz. beltelki kert 18 frt; a 237. hrsz. beltelki kert 32 frt és a 790. hrsz. gyepükért 84 frt kikiáltási áron 1894-ik évi január hó 25-ik napján délelőtt 10 órakor Pilisen a községházánál megtartandó árverésen eladatni fognak. Figyelmeztetnek venni szándékozók, hogy az árverés megkezdése előtt a fenti kikiáltási ár 10%-át bánatpénz fejében letenni és a vételárt 3 egyenlő részletben 6% kamatokkal együtt a szegzárdi kir. adóhivatal, mint letéti pénztárnál lefizetni kötelesek, végre, hogy az árverési feltételek a hivatalos órák alatt alulírott telekkönyvi hatóságnál, úgy Pilis község elöljáróságánál megtekinthetők. Szegzárdon, a kir. törvényszék telekkönyvi osztályánál 1893. évi november 3-án. Kiss Károly« kir. tszéki biró. 3921. sz. > r ■ ■ ■ j i r . a ■ . tkv< 893 Árverési hirdetményi kivonat. A paksi kir. jbiróság mint telekkönyvi hatóság közhírré teszi, hogy Égner Anna, férj. Ochs Jánosné kömlődi lakos végrehajtatónak Paul Juliánná, férj. Kovács Andrásné végrehajtást szenvedő elleni 32 forint 50 kr. tőkekövetelés iránti végrehajtási ügyében a szegzárdi kir. törvényszék területén a paksi kir. járásbírósághoz tartozó és Kömlőd község határában fekvő, a kömlődi 33. sz. tjkvben foglalt f 33. hrsz., 206. n. sz. a. házra; és pedig az 1881. évi 67. t.-cz. 156. § d) pontja értelmében egészben az árverést 377 írtban ezennel megállapított kikiáltási árban elrendelte és hogy a fennebb megjelölt ingatlan 1894-ik évi január hó 20-ik napján délelőtt 10 órakor Kömlőd község házánál megtartandó nyilvános árverésen a megállapított kikiáltási áron alól is eladatni fog. Árverezni szándékozók tartoznak az ingatlan becsárának 10 százalékát készpénzben, vagy az 1881. LX. t-cz. 42. §-ában jelzett árfolyammal számított és az 1881. évi november hó 1-én 3333. sz. a. kelt igazságügyminiszteri rendelet 8. §-ában kijelölt óvadékképes értékpapírban a kiküldött kezéhez letenni, avagy az 1881. LX. tcz. 170. §. értelmében a bánatpénznek a járásbíróságnál előleges elhelyezéséről kiállított szabályszerű elismervényt átszolgáltatni. Kelt Pakson 1893. évi november 16-án. Szentpétery József, kir. jbiró.
