Tolnamegyei Közlöny, 1893 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1893-12-03 / 49. szám

1893. deczember 3.

TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY (49. sz.)

kezési elnöknek, Sörös Gyula Bála község jegyzőjét egyhangúlag megválasztotta.

— Eljegyz és. Gyimóthy János szegzárdi molnármester eljegyezte özv. Eszterbauer Lő- rincznót Szegzárdon.

— Áthelyezés. A budapesti kir. főügyész Mo- ravek Gábor rimaszombati kir. ügyészségi írnokot a szegzárdi ügyészséghez helyezte át hason minőségben.

— Vámszedési bérlet. A vallás- és közoktatásügyi miniszter szedette tudvalevőleg múlt évi január— Fáczánvadászat. Báró Jeszenszky József alsó-hidvégi vadászterületén a napokban sikerült fáczánvadászat tartatott. A vadászaton hat puskás vett részt s terítékre hozatott 136 drb. fáczán- kakas, 3 darab erdei szalonka és 39 darab nyúl A vadászok elé 3 róka is került, de ezek elvitték irhájukat.

I — Szárnyvasut megnyitása. A hidegkút- /gy ö n k-t am á sii szárnyvonalat november hó 27-én nyitották meg. A megnyitáson Tolnavármegye érdekkörei szép számmal voltak képviselve. A vonal mű- tan-rendőri bejárása után ünnepélyesen átadták a

" i ' . . . / tau-jicijuuii ucjaidod IL I etil UllIlcjJüiycocll alaUtaJi. d

tói kezdődőleg a szegzárdi Sárviz-hid után a hid-^^(jZforgalomnak, Á megnyitást kedélyes bankett kövámot. Az állami kezelés — úgy látszik — nem üthetett be, a mennyiben újból ki fogják adni a vámszedési jogot. Az ajánlati verseny folyó hó 4-én tartatik meg Szegzárdon.

— A szegzárdi népkonyha. A szeg/árdi rk. óvodát és gyermekmenhelyet fe.ntartó egyesület az idén is életbe léptette már a múlt évben üdvösnek bizonyult népkonyhát. Az áldásos feladatokat szolgáló egyesület elnöke, Simontsits Béiáné a következő felhívást intézte a jótékouy emberbarátokhoz: „A múlt év lélekemelő tapasztalatából meritem a tántorithatlan bizalom reményét és újra kérek, gyámolitó támaszt, könyörületes adakozást! — hogy a szegzárdi népkonyha szegényeinek ez évben is tűrhetővé, elviselhetővé tétessék a zord tél által csak fokozott nyomor! Az a szeretetteljes bőkezűség, mely első Ízben tavai elhangzott esdő szavamra százakat és százakat látott el élelemmel, bátorít fel, hogy a küszöbön álló kereset nélküli évszak gondteljes napjain, a mostoha körülmények folytán megsokasodó szegzárdi szegénység számára a népkonyhának annyi könnyet letörlő áldását mentül hatékonyabbá tenni igyekezzem. Engedje meg azért, hogy a felebaráti szeretet nevében a szegzárdi népkonyhát kegyes pártfogásába ajánlva, tisztelettel felkérjem, hogy annak czéljaira valamely élelmi szert adományozni s .azt folyó évi deczember hó 1-től kezdődőleg bármikor a szegzárdi róm. kath. óvoda helyiségéhez eljuttatni kegyeskedjék. A szegények nevében előre is hálás köszönetemet nyilvánítva, fogadja megkülönböztetett tiszteletem őszinte kifejezését. Szegzárd, 1893. november hó 20-án. Simontsits Bőlánő.“

Verekedő suhancz. Múlt szombaton délután egy ismeretlen szegzárdi suhancz Simon István szegzárdi köteles iskolás fiát az utczán megtámadva, orrcsontját egy fahusánkkal úgy összetörte, hogy a gyermek ennek következtében teljesen pisze orrú lett.

— Halálozás. Boldogult Laky Ferencz Szegzárd község volt jegyzőnek neje, szült. Ili ich Katalin múlt csütörtökön élete 63-ik évében hirtelen meghalt. A nemeslelkü, bánatos édesanya hült tetemeit í. hó 2-án helyezték örök nyugalomra ál talános részvét mellett a felső-sirkertben. Haláláról a következő gyászjelentést vettük: „Toronyi Laky Sándor és neje Nagy Erzsébet, úgy ezek gyermekei Margit és Imre; Laky Etelka, László, Ilka és Erzsébet, a maguk, úgy a számos rokonság nevében is szomorodott szívvel tudatják szeretett és felejthet- len édes anyjuk, napa és nagyanyjuknak, Özv. Toronyi Laky Ferencznő, szült. Illich Katalinnak folyó évi november hó 30-án este 11 órakor, életének 63-ik évében szívszélhüdés következtében történt halálát. A boldogultnak hült tetemei dezzember hó 2-án délután 4 órakor fognak a felső-sirkertbeu örök nyugalomra helyeztetni; — az engesztelő szentmise-áldozat pedig ugyanaz nap reggel 0 órakor fog a belvárosi templomban az Egek urának bemu- tattatni. Szegzárd, 1893. évi deczember hó 1-én. Legyen neki könnyű a föld!“

— Feltört perselyek. Mint már megírtuk, a szegzárdi belvárosi plébánia templom perselyeit félték és azokból a pénzt elvitték. A napokban a templom harangozója tetten kapott két szegzárdi suhanczot, midőn bűnös manipulácziójukat ismételni akarták. Az elcsípett tolvajok töredelmesen bevallották, hogy múltkor is ők dézsmálták meg a perselyeket és térdrehullva bocsánatért esdekeltek. A gonosz fiuk szülei az ellopott pénzt megtérítették ugyan, de azért mindegyik méltóan meg lett büntetve.

— Hangverseny Gyönkön. A gyönki kerületi nőegylet folyó hó 7-én Gyönkön jótékonvczélu hangversenyt rendez. A hangverseny igen érdekesnek Ígérkezik, melyen Kálmán Dezső kölesdi ev. rtf. lelkész felolvasást is fog tartani.

— A szegzárdi róm. kath. hitközségi tanács és iskolaszék f. évi deczember hó 3-án délután 4 órakor saját helyiségében ülést tart. Tárgy: 1. Az egyházmegyei tanfelügyelőség átirata. 2. Koszorú István nyugdíjaztatása. 3. Pályázat kiírása 4. Tanítók kérvénye. 5. Folyó ügyek.

vette, melyen több tószt hangzott el.

— Adakozás a népkonyhára. E hó 1-én megnyílt a szegzárdi népkonyha s mindjárt az első napon 143, a második napon már 160 szegény részesült meleg ételben. A népkonyha humánus czéljaira a következő adakozások történtek: Dr. Szigeth Gáborné 6 zsák burgonyát, 1 véka babot és három liter paprikát, Fejős ímrénó 1 zsák babot, 2 zsák burgonyát, D ő r y Dénesné 1 zsák babot, 1 zsák burgonyát és egy zacskó kukoriczalisztet, Bor sód y Lajosnő 20 liter babot, N. N. 20 liter zsírt, 13 liter lencsét 11 liter hajdinát, X. Y. 1 fogás vörös- és 1 fogás foghagymát.

— Alapitó tag. Justh Istvánné Budapestről 25 frt lefizetésével a „Szegzárd róm. kath. óvodát és gyermenhelyet fentartó egyesület“ alapitó tagjai sorába" lépett.

— Esküvő. Ruppert Henrik miszlai jegyző f. hó 12-én tartja esküvőjét Wágner János felső- nánai ev. lelkész leányával, Mariskával.

— Polgári iskola Mohácson. A mohácsiak nagy akcziót indítottak egy polgári iskola felállítása érdekében. A napokban már Budapesten is jártak a vallás- és közoktatásügyi miniszternél, ki szívesen fogadta a küldöttséget és megígérte ügyök támogatását. Tehát valószínű, hogy a jövő tanévben megnyílik Mohácson a polg. iskola, mely kiválóan értelmes iparosok képzésére lesz hivatva.

— Gyermeksikkasztás. A bűnök legrettenete- sebbjét követték el Gerjenben Drávik Györgyné és Solya Jáuosné, kik ugyanis Genye Benőné ártatlan magzatát az ő beleegyezésével megölték, mielőtt napvilágot láthatott volna. A borzasztó esetet a faddi csendőrség fedezte fel s házkutatást tartott Genye Benőnénél, ki a pokoli manipuláczió következtében meghalt — és az elhaltnak ágyában megtalálták a rongyokba gyöngyölt ártatlan magzatot. A fúriák, kik a magzat megölésével az anyát is megölték, á szegzárdi ügyészségi börtönben várják méltó büntetésüket.

— Elfogott csavargó. A faddi csendőrsőg egy veszedelmes igazolvány nélküli német csavargót fogott el, ki átadatott az illető hatóságnak.

— Az alvó éjjeli örök. A község azért tartja az éjjeli őröket, hogy a lakosság vagyonára vigyázzanak. Ebbéli kötelességöket a nagy-székelyi községi éjjeli őrök úgy fogták fel, hogy esténként végig ban- dukáltak a falun, azután pedig haza mentek a meleg párnák közé aludni. Miattuk tehát akár az egész falut kirabolhatták volna. Azonban „Addig jár a korsó a kútra, mig el nem törik“ — ezt mondja a közmondás — és valóban ez be is teljesedett az alvó éjjeli őrökön, a mennyiben a napokban a csendőrök ellenőrzést tartottak és őket otthon, az ágyban levetkőzve találták. A község elöljárósága, amint tudomást vett az őrök cselekedeteiről, rögtön úti laput kötött talpaikra.

— Rágalmazás vétsége miatt vádolt Németh Béla, Báta község volt helyettes jegyzőjét a szegzárdi kir. járásbíróság november hó 27-én 1043/93. szám alatt hozott Ítélete alapján, pénzbírság és az eljárási költségek megfizetésében marasztalta el.

— Gyászhir. U11 m a n n Yincze, a m. kir. államvasutak zágrábbi üzletvezetősógi felügyelője, november hó 28-án élete 41-ik évében elhunyt.

— Megszurkált vőfény! Hajdú Röncsöl decsi lakos november 29-én Dömötör és Nagy Andrásnál megtartott menyegző alkalmával nem várt sze— Iskolás gyermekek felruházása. Az „Egyesült Szegzárd-Tolnamegyei Nőegylet“ huszonnégy szegény szegzárdi iskolás gyermeket ruházott fel tetőtől-talpig valláskülönbsóg nélkül. Az egyesület nemeslelkü elnöke, özv. Theodorovits Laj osnó november hó 30-án osztotta ki a 12 fiú és 12 leányka között a téli meleg ruhákat; a gyermekeket az illető osztály-tanítók ajánlották jutalmazásra.

— Gyújtogatok. Gonosz gyujtogatók a napokban felgyújtották Nedók Márton szegzárdi lakos tanyáját. A lángok a nádas fedelű tanyát teljesen fölemésztették, a benlevő szüretelő edényekkel és hordókkal együtt. — Biztosítva nem volt.

Színészet.

Balogh

rencsétlenség érte, ugyaois az ott divó szokás szerint, esküvő előtti órákban, midőu a násznép megy a leányos házhoz a menyasszonyt kikérni, a násznépekkel menő Hajdú Röncsöl vőfényt a tömegből valaki egy késsel megszurta. A jókedvű vőfény ezt alig vette észre, a lakodalomban vig kedvvel mulatott és tánczolt, csak a reggeli órákban vett rajta erőt a seblá/, mely őtet az ágyba kergette, s most élet és halál közt fekszik. — A tettes ezideig ismeretlen.

— Felfüggesztés. Döry László, a központi járás főszolgabirája, Papp Jenő decsi községi írnokot hanyagság miatt állásától felfüggesztette.

— Pincze-betörök. Daczára annak, hogy szőlő- birtokosaink csekély termésüket már vagy eladták, vagy pedig házi pincéikben helyezték el, mégis szerencsét próbálnak a betörők, hogy talán akadnak itt-ott mindezek daczára is némi prédára. A napokban ugyanis á'kulcscsal Bulyáki János szegzárdi kalapos-mester bödő-hegyi présházába hatoltak be, melyben azonban bort nem találtak s igy megelégedtek azzal a néhánykötós szőlővel, a mit a gazd- asszony télire tett el.

Árpád színtársulata november 25-én tartotta meg — mint a szinlap hirdette — „megnyitó disz előad ás“-át Katona József „Bánk- Bán“-jával bérletszünetben. Balogh Á. ur már többször szerencséltette b. látogatásával szerény városunkat s mint más alkalommal, úgy most is kitűnt már az első bemutató előadáson, hogy honnan ered a szegzárdiak B. Á. iránti előszeretete s viszont az ő vonzódása mi hozzánk ? — Mi szeretjük Balogh Árpádot, mert nem az a korszerű, divatos igazgató, a ki szédítő nagy reklámot csinálva magának ős társulatának — „sokat igőr — keves'et ád“; e mellett igen szerény ős kevés igényű ember; nagy buzgalmat fejt ki nemes ambiczióval, hogy társulata lehetőleg minden tekintetben kiállja a műkritika próbáját s a hálás közönséget nemesen szórakoztassa, jól mulattassa. E czélból — bár nagy rezsivel dolgozik — nem riad vissza a kellő szakerők költséges beállításától; személyzetét jól megválogatja, hogy a rég ismerős, hálás ős őt szerető közönségünk fokozott igényeit is — a legaprólóko- sább dolgokig — teljesen kielégíthesse. Ezekért ős még sok másért — mikre talán később sor kerül — szeretjük Balogh Árpádot. Hogy ő miért szeret minket s miért tisztel meg ily sürü látogatásával: már a fentebbiekben meg van mondva; mert igaz szeretetnek csakis hasonló szeretet a méltányos ára. Szóval: örülünk, hogy őt és jeles társulatát, melynek sok tagja már régi ismerősünk, régi kedven- cztink, ismét láthatjuk városunkban!

A mi illeti már az egy hót óta lefolyt előadásokat, hogy azokról is beszámoljunk részletesen, bár igen röviden — tér szűke miatt — „Bánk-Bán“- ban a czimszerepet igen jeles eredménnyel játszotta Balogh Á. igazgató, az ö universalis tehetségét ős művészetét kellő hatással érvényesítvén. Ágotái Ferencz (Biberach), Hevesi Ferencz (Tiborcz), Ernyei János (II. Endre), H. Szapáry Janka (Gertrudis), mindnyájan kitűnő művészettel járultak hozzá az est sikeréhez s általában véve a többi szereplők is igen jól megállták helyüket, alig hagyva hátra valami kívánni valót. Csak itt-ott a szöveg betanulás s a szép jambusok kellő érvényesítése dolgában volt némi kifogásunk.

Novembez 26-án (vasárnap) a már többször láttuk és élveztük mulattató bohózat, a „Próbaházasság“ került színre, közepes sikerrel, kevés közönséggel, szintén bérletszünetben. Nem tartózkodunk kimondani, hogy B. Á. színtársulata e darabot múltkori ittlétekor összevágóbb előadással, nagyobb sikerrel adta. A főszereplők: Ágotái F. (Szikora Márton), Csanádi Lenke (Rozália), Balogh Árpád (Bokor Bérezi), L e n k e f i (Kanócz Gy.), R ó t hi Lina (Birike), H r u b o s Árpád (Patonai) mind derékul megállták helyüket s szép ős ügyes játékukkal, úgy Hrubos, Rőthy és Ágotái kedves ős mulattató énekükkel szokásosan édes gyönyört nyújtottak a kevés számú, de lelkes közönségnek.

November 27-ón (hétfőn) Herczegh Ferencz hires darabja, a „Dolovai Nábob leánya“ került színre bérlet I-ső számban. Közönség szépen volt — mint a jeles színmű mindenkor meg is érdemli — az előadás is öszhangzatos, jól sikerült volt, de — tudja isten miért? — a hangulat nyomott, a lelkesedés alacsony fokú volt ezúttal. Hiába, a mi közönség vagy a dalos népszínműveket, vagy a

bohócz operetteket kedveli kiválólag!...

November 28-án (kedden) Szigligeti Ede örökszép népszínműve, „A czigány“ volt a műsoron, B. Szikora Anna (mint vendég) felléptével, bérletszünetben. Igen szép, egybevágó, mulattató ős élvezetes előadás volt minden tekintetben. De azt hiszem, hogy nem .sértem meg a többi jeles szereplőket, sem helyi patriótizmussal s e miatti elfogultsággal nem vádolnak (már csak a vendég művésznő