Tolnamegyei Közlöny, 1893 (21. évfolyam, 1-52. szám)
1893-10-22 / 43. szám
6 TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY (43. sz.) 1893. október 22. — Baktérium telepek. Tolnavármegye érdemekben gazdag alispánjának közegészségügyi jelentésében két nevezetes pont ragadta meg figyelmünket. Egyikből kitűnik, hogy ő nem barátja „a papiroson való adminisztráczió“-nak. Azt is méltányoljuk, hogy I és a szolgabirák nem állhatnak mindenütt a közegészségügyi intézkedések végrehajtásánál. Senkit sem kívánunk sérteni: annyival inkább nem, mert leszámítva kivált a múltban a roncsoló toroklob öldöklését, egyéb járvány vagy épen kolera nem gyilkolt Szegzárdtól Bátáig. A régi Sárvíz Szegzárdtól Bátáig több helyen száraz lábbal járható. Sok helyen áthidalva, sőt néhol el is van töltve. Hogy egészségtelen e bűzös mocsaras folyó maradvány, az kézzel fogható. De ennek lecsapolása, vagy Szegzárd fölött a Sárvízből való fölfrissitése megyei ügy. Mi azonban csak a magunkéról akarunk szólni. Ugyanis a báttaszéki vásártér pocsolyái lecsapolhatók; mert csak a levezető árkokat kellene alaposan kitisztítani. Továbbá újból ki kell hirdetni, hogy az egész vásártérre tilos szemetet kihordani és trágyát lerakui. Ezen tényleges állapotok nem csak azért másitandók meg, mert a vásártéri-utcza lakóit boszantják s a város környékét disztelenitik *és a mi fő, a levegőt is megfertőztetik. Második figyelemre méltó jelentése a tolnai ópü'ő kaszárnyára vonatkozik. Hol is alispán ur e középület ürszékeinek tisztántarthatása czéljából a csatorna és pöczegödör rendszer helyett „a magyar tőzeg és műtrágya részvénytársaság igazgatóság“ által középületeknél ajánlott (tőzegszóró árnyékszék, tonna rendszer) tervezetét megrendelve, véteti alkalmazásba. A báttaszéki községi iskolák Urszékei nagyon kifogásolhatók. Az ürszékek fertőtlenítése (személyesen utána néztünk) abból áll, hogy néha napján csak takarékosan lesznek karbololdattal föcskendezve. Emiatt ugyan a baktériumok vigan tovább tenyészhetnek. Mert ezek csak akkor lennének megölve egy bizonyos időre, ha a gálicz vagy egyéb fertőtlenítő szert nem sajnálnák. Ezen hiánynak következménye aztán az, hogy az iskolák udvarán bekötött szemmel is meglehet találni, hogy hol van Dánia. Kivált a belvárosiban az egyik osztály ablakai előtt lévén közvetlen közelben a pöczegödör ős szemétlerakódé, ezen tantermet szellőztetni valóságos veszedelem. Az utóbbi tarthatlan állapoton változtatva lesz. Hisszük, hogy ez a községi orvos — ki a törvény szerint minden közegészségügyi rendelet valóságos végrehajtásának felelős ellenőrzője — tehát dr. Boszkovitz Mór urnák érdeme. Kérjük őt azért, mielőtt az uj ürszék elkészülne, rajta legyen, miszerint olyan lótesittessék, milyen egy közőpőpület- nek megfelel, lehetőleg a tolnai kaszárnyáéhoz hasonló. A belv. iskolába jár ugyanis tudtunkkal köznapi vagy 400, vasárnapi s iparos tanulóval együtt jóval 600-on felül tanuló. Azt hisszük, hogy ily számos tanuló által látogatott iskola méltó a középület czimére. Még valamire kérjük az érdekelt hatóságot: a közerkölcsre. A régi ürszékek (4) mindegyike akkora alkotmány, hogy egybe-egybe bele állhat akár féltu- czat gyerek egyszerre. Készüljön egy nagyobb a tanítók s legalább 8 kisebb méretű a gyermekek számára csak valamicskével nagyobb területen, mint a mekkorán a régi állt. A fiuk számára még a folyóka deszka-falakkal választassék el. Ezt kívánja a közszemérem, kérjük mi szülők s parancsolja a törvény. A községi orvost végre kérjük, láttassa be az iskolaszékkel, hogy a padok alját ne hetenkint kétszer, hanem napjában sepertesse. Több adófizető polgár. — Közérdekű amerikai szölőtelepek. Bethlen András gr. földmivelésügyi miniszter — a fillokszera ellen való- védekezés terén — kiváló súlyt fektet a törvényhatóságok, községek gazdasági vagy borászati egyesületek ős szövetkezetek által fentar- tott közérdekű amerikai szőlőtelepek létesítésének előmozdítására s a már meglévő ilyen telepek támogatására, a melyeknek czőlja az, hogy ott az illető vidékre legalkalmasabb ellenálló amerikai szőlővesszők szaporittassanak és az illető érdekkörök közt ingyen vagy mérsékelt áron osztassanak ki. E közérdekű szólőtelepeket a miniszter részint a beültetésükre szükséges szőlővesszők ingyen adományozásával, részint pedig pőrizsegőlylyel segélyezi. Ennek köszönhető, hogy ma az ország ban már 543 községben, összesen 575 ilyen közérdekű amerika szőlőtelep van. E közérdekű telepek részére az 1891- ős 1892-ik években évenként mintegy másfél millió, a folyó év tavaszán pedig 2.341,800 darab sima és 380,450 drb gyökeres, ösz- szesen tehát 2.722,250 drb különböző fajta amerikai szőlővesszőt osztott ki ingyen a miniszter, ezenkívül ugyanezen telepek részére az 1891-ik évben 17,698 frt, az 1892-ik évben pedig 26,046 frt pénzsegélyt adományozott. A folyó évi költségvetésben pedig a törvényhozás erre a czólra 40 000 irtot engedélyezett. — Veszett eb. Nagy riadalmat okozott múlt vasárnap egy kóborló veszett kutya Nagy-Vejkón. Ugyanis este egy idegen kutya futott fel s alá az utczákon, be és ki az udvarokból s az uton-utonfélen talált kutyákat megmarta. Sőt annyira ment bátorsága, hogy egy konyhába is bejutott s neki akart ugrani egy menyecskének, aki azonban a kezében levő vederrel jól fejbe vágta. Ez a hajsza igy tartott jó darabik, mig nem oly udvarba került, hol két hatalmas házőrző kutya le nem fogta és az odasiető gazda vasvillával le nem szúrta. Másnap az ott megjelent állatorvos konstatálta a kutya veszettségét, és kiadta, hogy a megmart kutyákat röktön lőjék le, a többi kutyákat pedig bizonyos ideig zár alá tétette. — Megbocsájtott hűtlenség. A fiatal ügyvéd, a ki csak néhány hónapja nős, egy házon kívül töltött éjszaka után reggel hazaérkezik, csatakosan, lucsko- san, sárosán ős tenyerébe temetve arczát a falnak dőlve megáll az ajtó mellet. Az ilyenekhez nem szokott fiatal menyecske rémülten összecsapja kezeit: Mi lelt téged ember? Nehezen mozgó nyelvvel dadogja az: Ah, az az . . . Eszter ... oh az az ,. . Eszter ... Oh az a drága jó Eszter .... Micsoda Eszter? — vágott hirtelen haraggal dadogó férje szavába a megsértett asszony — Tehát Esztered van neked? Hát a gyűrűd, hát az órád hol van? Ne busuly asszony. Ott, ott vannak, a hol azt a jó Eszter ............Hol van az az Eszter? — Kérdezte iz gatottan Ő3 könnyes szemekkel a fiatal asszony. Ott ván a Dani bácsinál — nyögte ki végre a támogatásra szoruló férj — a hol azt a drága jó Eszter . . . házy cognacot ittuk. Vagy úgy! — s azzal örömmel karolta át támolygó férjét az asszonyka. — Jer és alud ki magad drága fórjecs- kőm, mert ezt az Esztert megbocsátom. És a családi béke ismét helyre állt. — Kérelem. Az Országos Színész-Egyesület Igazgató-Tanácsa egy Szinészmenház létesítését vette czélba a végett, hogy abban működésképtelenné vált oly tagjait, akik úgy művészetük, mint társadalmi magukviselete által kitűntek, s különben csekély nyugdijat húznak, agg napjaikra elhelyezhesse, s elhagyatott, leggyámoltalanabb állapotukban a nyomortól megmenthesse. E Szinészmenház úgy terveztetik, hogy egyelőre a belépőknek bizonyos összeget összeadni, fizetni kell a közös háztartásra, mindaddig, amig annak alapja gyűjtés, adomány vagy hagyomány stb. által odanövekedik, hogy a befizetés fölöslegessé válik. E menházban közös háztartás lesz s miudenik tag kap egy-egy külön szobit, közös ebédlőt, társalgót, könyvtárt, stb., teljes ellátást, úgymint: élelmezést, fűtést, világítást, takarítást és kiszolgálást. S mindezekért a tartásdij nem mehet többre, mint a mennyi a menházba lépő nyugdíj-illetékének a fele, mely a központ által levonatván, minden évnegyedben előre, egy összegben a menház főnökéhez (igazgatójához) küldetik. A menház szép, üde levegőjű helyre, jó viz és olcsó piacz közelében egészséges vidékre, hol az élelmiszerek jutányosán kaphatók, s igy a pénznek kétszeres értéke van, lehetőleg oly, vegyes ajkú nemzetiség lakta községek közelébe, hol nyugdíjasaink agg korukban is a magyar nyelv és szellem terjesztésével holtuk napjáig szolgálják hazánk szent ügyét. Ezen humánus intézet felállítása közadakozásból ős úgy szándókoltatik, hogy az még ez évben teljesen készen, s 1894. óv elején rendeltetésének átadható legyen. Ennóffogva kérjük a tekintetes szerkesztőséget e nemes czálu intézet gyámoli- tására t. ez. olvasó közönségét buzdítani, gyűjtést nyitni s a befolyó adományokat elfogadni s becses lapjában nyugtázni. Kérésünket pártoló kegyességébe ajánlva, vagyunk a tekintetes szerkesztőségnek Budapesten, 1893. szeptember hó 1-én honfiúi üdvözlettel igaz tisztelői orsz. magyar Színész-Egyesület és nyugdíj intézet: Kaffka László, az orsz. Szinósz-Egyesület elnöke. Berényi István, az orsz. Szinész-Egyestilet irodaigazgatója. — A fenti kérelmet t. olvasóink figyelmébe ajánljuk, s a humánus czelra befolyó szives adományokat készséggel közvetítjük. Szerkesztő. — Az angol cselédekről. A mi elkényeztetett cselédeink példát vehetnének az angol cselédektől, kikről egy angol lap a következőket írja: Az angol cselédek, mindenesek, például szolgálhatnak az egész világ cselédjeinek. Egy cseléd szokta rendesen a család lakását, mely hat—hét szobából, két konyhából, melyek közül az egyik mosókonyha s a nagy pinczéből áll, rendben tartani. Minden nap kőt— három szobát szoktak kitisztítani, amidőn a szőnyegeket felszedik, a tűzhelyt, ablakokat tisztítják s a bútorokat viasszal kifényesítik. A többi szobákban csak egyszerűen tisztítják a szobákat a szőnyegek felszedése nélkül. Hétfőn a ruha-, ágy- s általában fehérnemüeket mossák ki, de mosás napján is a cseléd főz. Az eddig elsorolt munkát már a 16 éves leányok végzik. Egy-egy cseléd fizetése 95—145 frt egy esztendőre, melyet negyedévi részletekben kap meg. Újévi s karácsonyi ajándékokat nem kapnak. Hónaponkint egyszer van szabad délutánjuk — midőn rokonaikat látogatják meg |— s rendszerint vasárnap este is elmennek a templomba. Tánczmulat- ságokra tisztességes angol cselédleáuy nem jár. — A magántisztviselők országos nyugdijegye- sülete. Politikai ős társadalmi életünk, nem különben az ipar ős kereskedelem legkiválóbb képviselőinek támogatása mellett az előkőszitő bizottság eljutott végi’e az.on ponthoz, hogy hét hónappal ezelőtt megkezdett fárasztó és nehéz munkálkodását befejezhesse. Ugyanis a nagy jelentőségű nyugdijegyesület aUpszabályait, mely sok számítás és adatgyűjtés alapján Bogyó akadémiai tanár és több más ^szak- tekintélynek közreműködésével készült el, felhívási és taggyüjtő ivekkel együtt a szélrózsa minden irányában most küldi szét a bizottság. Az alapszabályokban végigvonuló czőltudatos intézkedések ős a magántisztviselők érdekeinek mindenképeni gondozása arra hagy következtetni, hogy e szép eszme megvalósulásával, végre valahára egy oly intézmény fog létrejönni, mely számtalan érdekeltnek biztos menedéke lesz ős igy meg megfogja teremthetni annak az osztálynak a támaszát, melynek komolyságától és törekvésétől nem kis mértékben függ a hazai ipar ős kereskedelem fellendülése. Régen érzett hiányt fog pótolni ez a nyugdijegyesület és igy nagyon természetesnek találjuk, hogy ennek megalakulása iránt mind inkább nagyobbodik az érdeklődés, mely kifejezést talál egyes intézetek és vállalatok vezetőinek, nem különben több magánezógek főnökének ama Ígéretében is, hogy az egyesület alaptőkéjének gyarapításához hozzájárulni és mint alapitó vagy pártoló tagok az egyesületbe belépni fognak, de kifejezést talál az azon önkéntes adakozásban is, melyet az ügy barátai az előkészítés költségeinek fedezésére teljesítenek. A magántisztviselőket tehát csak buzdítani lehet arra, hogy tömegesen lépjenek be ebbe az intézetbe. De mi a magántisztviselőnek buzdításul s szolgáljon, az egyszersmind szózatul szolgáljon a főnököknek a hatalmas pénz-, biztosítóintézetek és kereskedelmi vállalatoknak arra nézve minden tőlük kitelhető módon istápolják ezt a nyugdíj egyesületet és pénzbeli hozzájárulással segítsék hatalmassá tenni. De nem kételkedünk ebben magunk sem, mert soha társadalmi osztálynak jogosabb igénye nem volt, mint a művelt elemeket magába záró ős nagy száma által az államban is számot tevő magán- tisztviselők osztályának akkor, midőn bölcs előrelátással, késő vőnsőgóre, napjainak nyugalmát akarja biztosítani. A nyugdíjra való kilátás a magántisztviselő komoly törekvését fokozhatja, a főnökök támogatása pedig hálás munkatársakat fog nevelni. Felvilágosítással szívesen szolgál a központi bizottság, melynek hivatalos helyisége Budapesten a Páris szállodában van. Színészet Tolnán. Múlt szombaton ős vasárnap f. hó 15-én egymásután adta Bátosy szintársu'ata Tolnán a „Próba- házasság“-ot, mindkétszer telt ház előtt. E darabban L. Perez el Mari (Biri) oly kedves naivitással játszta szezepót, hogy nem csak rokonszenves hangjával, hanem mint kitűnő színésznő is meghódította a közönséget és nem csoda, ha a közönség kissé kíméletlen volt, amennyiben viharosan ujrázta kupiéit. Polgár Béla (Szikora Márton) Pá 1 fi (Gyuri őrmester) B á t o s i (Bokor Bérezi) oly jól játszottak, mint a hogy ezt tőlük el is várja a közönség. Igen jól jellemezték szerepeiket: Pécsi L. (Rákóczi, a ezupringer), Kiss Nándor (mészáros), Szabó Mari (kávósné). A „Kossutli“-dalt a karzat szolidan nótázgatla. Kedden zsúfolt házban adták „Tricoche és Cacolét“; az elcsépelt veterán vígjáték még mindég hatásos; legalább a director caszszájának és Polgár Bélának, kinek mint „Cacolet“ tág tere volt bebizonyíthatni, hogy kitűnő komikus. Tetszettek Bátosy (Tricoche), B. Polgár Fáni (bankámé), L o r a n d y (herczeg).
