Tolnamegyei Közlöny, 1893 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1893-10-15 / 42. szám

TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY (42. sz.)

amannál a fizetése felhajtása ügyében potensként meg nem jelenik s ez iránt kérvényt nem nyújt be; de van dolga a főszolgabírónak a lelkészszel, mint anyakönyvezetővel és — „úgy beszélik“ — el- keresztelésért még pénzbírságot is szabhat reá. — Hasonlókópen a kir. tanfelügyelőnek sincs dolga a plébánossal, mint ilyennel; hanem igenis van Köze bozzája iskolaszéki elnöki minőségében és a tanfelügyelők számára kiadott miniszteri utasítás 20. §-a szerént „szigorúan őrködik, szükség esetén a közig, bizottság utján intézkedik, hogy a felekezeti iskolaszék is folytonosan és pontosan járjon el kötelességeiben.“ A tanfelügyelők jó barátságban akarnak élni a lelkészekkel, esperesekkel, prépostokkal aputokkal stb. stb., csak a fogalmakat nem kell összezavarni.

Lám pl. ón, mint jó, buzgó és bithű katholikus ember, alig tartózkodtam e vármegye területén egy napot: máris siettem a belvárosi apát-plebánoshoz, mint lelkipásztoromhoz, hogy — mint kath. hivő — láthatólag, külsőleg is kifejezzem, hogy ő mint lelkiatyára egyházi tekintetben fölöttem áll, hogy ő egyházi elöljáróm, kinél nekem tisztelegnem kell. De eszembe sem jutott, hogy a Toluavár- megyei tankerület területén a felelős miniszter parancsából Uram királyom legmagasabb iskolafelügyeleti jogának gyakorlatában ón az iskolaszéki elnökhöz menjek el tisztelegni! Mert hát biz ennek, ha a fogalmak egybezavarása nem akar czól lenni, megfordítva kellett volna megtörténni!

így értelmezendő a „joghatóság,“ „alantas“ és „elöljáró“ fogalma.

Alispáni évnegyedes jelentés.

Tekintetes törvényhatósági Bizottság!

Vármegyénk közállapotára vonatkozó törvény- rendelte időszaki jelentésemet, felölelve abba egyszersmind mindazon intézkedéseimet is, melyek akár vonatkozásuk, akár jelentőségüknél fogva, a törvény- hatóságokról szóló törvény c/.élzatához képest, a törvényhatósági bizottság tájékozása végett, a hivatalos ügymenet keretéből kiemelve felemlitendők, bezárólag a folyó óv negyedik negyedének kezdetéig (október 1-ig), van szerencsém a következőkben előterjeszteni.

Mindenekelőtt felemlíteni szükségesnek tartom, hogy a vármegye közállapotának figyelmes vizsgálatából meríthető általános benyomás megnyugtató, mert ha találkozunk is egv, vagy más irányban az anyagi élet nemcsak közelről érintő, de helyenkint kizárólag befolyásoló súlyos körülményekkel; nem tagadható, hogy azoknak elhárítására a kellő intézkedések foganatba vétetvén, megtörtént a lehető gondoskodás arra nézve, hogy az észlelt bajok az állandóság jellegével ne bírhassanak.

Jelentésem évközi volta már maga indokolja ugyan, hogy mikor a részletek elősorolásába bocsátkozom, lehetőleg tartózkodjam azon kérdéseknek bővebb fejtegetése, vagy megvilágításától, a melyekről véleményt alkotni helyesen csak akkor lehet, ha egy egész év eredménye áll előttünk; — mégis, — inkább csak a kimutatásokba foglalt számcsoportosi- tásokra szorítkozva bár, — de ki fogok terjeszkedui mindarra, a miről úgy vélem, hogy minél többször nyer róla tájékozást a törvényhatóság bizottsága, annál több alkalom teremtetik törvónyadta ellenőrködő jogának gyakorlatára.

A vármegyei gyámpónztár három negyedévi

bevétele tett 638,942 frt 21 krt, kiadása pedig 638,392 frt 22 krt. Tett tehát a forgalom 1.277,334 frt 43 krt. - ■* ..

A gyámpénztári tartalékalap állaga 71,752 fit 59 krt tett, tehát kevesebbet 14,892 frt 42 krra\ mint a rault év hason szakában.

Tekintve, hogy a múlt évről fenmaradt hátralék és a folyó év első háromnegyedében fizetősre esedékessé vált összesen 227,251 frt 98 krt tevő járulékoknak majdnem egy harmada (68,217 forint 30 kr.) ezen kimutatás szerint hátralékot képez és pedig az évnek azon részében, mikor a fizetőképesség kétségtelenül a legkedvezőbb; tekintve, hogy a közalap járulékok pontos befizetését biztosítani czél- zott és kellő időben alkalmazott rendelkezések az illetékes hatósági tényezőket kötelességük teljesítésére nem egy ízben felhívták: ez az eredmény, sem kedvezőnek, sem kielégítőnek el nem fogadható, s azért, hogy részben hitelműveletek által, részben különböző szükségletek fedezésével határidőre szóló fizetések teljesítésére lekötött közalapjaink kötelezettségeiknek pontosan megfelelni képesek legyenek;, elengedhetlenül szükséges leend a törvény adta erélyesebb eszközök alkalmazása, hogy a hátralékos összegek a vármegye pénztárába minél előbb befizettessenek.

A hátralékok túlnyomó része 55,444 frt 69 kr. az útadónál mutatkozik, mig a többi 10 alap hátralékos követelése együtt 12,772 frt 61 krt tekz és ez képezi érthető magyarázatát, sőt talán bizonyos mérvig mentségét is annak a szokatlan befizetési elmaradásnak, melyet a közalap járulékok törlesztésénél éveken keresztül nem kellett tapasztalni, mert az útadó hátralék ily mérvű felszaporodását nagyban elősegitette az a körülmény, hogy az útadó egyéni kivetése a közúti törvény életbe lépte óta részint annak complikáltsága, részint pedig a kezdet nehézségei miatt elkésve, úgyszólván az óv vége felé történhetett meg s igy az adó/ó közönségnek nem állott rendelkezésére elég idő, hogy útadóját negyedévi részletekben fizethesse le

Ezen a bajon segítendő, már e hó elején intézkedtem, hogy az 1894. évi utadóösszeirási munkálatok megiodittatván, folyó évi november végére a szükséges adatok a vármegyei számvevőség által feldolgoztassanak, hogy igy a kivetés még ez évben, az előírás pedig már a jövő év első hónapjában megtörténhessék.

Közegészségügyünk határozottan kedvezőbb, mint a múlt év három első negyedében volt, főleg azért, mert a múlt évben kezdődött járványok már a második évnegyedben megszűntek s ma már ugyanazon betegségek csupán, mint egyes szórványos esetek fordulnak elő; de azért is, mert a halálozások száma nevezetesen csökkent, mig ugyanis a múlt év három első negyedében 6568 halálozási eset fordult elő, addig a folyó óv október 1-ig az elhaltak száma 5432, tehát 1136-al kevesebbet tett, mely két körülmény a közegószségi állapot folytonos javulását igazolja.

Az ázsiai kolera elleni óvintézkedések alkalmazása ez évben is szükség volt, mert. az t ország különböző részeiben fellépett kolera, tekintettel arra, hogy vármegyénk területén a múlt évben az ázsiai kolera több esete megállapittatott,- kétszeres körültekintést s a kiadott rendeletek szigorú végrehajtását igényelte.

A kiadott rendeletek végrehajtását több községben személyesen ellenőriztem s szerzett tapasztalataim eredményeként bejelenténi Szükségesnek lá1893. október 15.

önmagukat, állásukat, karukat becsülik meg és magas piedestálra emelik azt az ügyet, melyet közösen szolgálni vannak hivatva. Sem szégyennek, sem le- alacsonyitásnak nem tekinthetem pl. azt, hogy nem minden tanítóból lesz igazgató, iskolai revizor, tan- felügyelő, országgyűlési képviselő vagy (vegyük Pau- lert, Szilágyit!) miniszter.

Épen úgy nem lehet megszégyenítő vagy meggyalázó az, ha egyik iskola a másik fölött némi előnyben, kitüntetésben részesül. Ha a vármegyei tanügy legfőbb őre, a tankerület vezetője, a tanítók irányitó barátja, az iskolák törvényes feje és felügyelője úgy találja, hogy egyik-másik iskola (mondjuk a szegzárdi Májer-Árlow-fóle nyilvánossági joggal felruházott magán- és a paksi róm. kath. leányiskola) oly kitűnőek, hogy az azokat látogató növendékeket előnyben kell részesíteni más iskolák növendékeivel szemben: úgy ebben semmi megbélyegző nincs. Törekedjenek a többi iskolák is arra, hogy ez előnyök nyujtassanak számukra is; adjanak alkalmat arra, hogy ez megtörténhessék az által, hogy keresik, vagy kerestetik a kitüntető előnyt! De hát: „Néma gyermeknek anyja sem érti szavát!“ Vagy egy másik közmondás: „Káromkodás nem imádság.“ Ezen felül „dobszóval nem fogunk verebet.“

Igen ám, de ugyanazon emberek, kik szégyent látnak a maguk iskolájára nézve, ha már iskola e'ónyben részesül, azt is hirdetik, hogy ezen előny nyújtása túlhaladja a kir. tanfelügyelő „joghatóságát“ (— e szó nagyon bántja.) Furcsa felfogás! Az a hatóság, mely a miniszteri utasítások 1. §-a szerónt bizonyos iskolák felett „rendelkezik;“ mely az 1889. évi 6364. számú rendelet értelmében, mint bizonyos „iskolák fölött álló hatósági forum,“ magán-javitó- és felvételi vizsgálatok engedélyezésére van feljogosítva; mely az 1890. évi 56139. sz. a. kelt rendeletből kifolyólag egyes tantárgyakból való vizsgálat alól felmenteni jogosult! mely a tankönyvek megállapítására döntő befolyást gyakorol; mely tantestületi és iskolaszóki határozatok végrehajtását megengedheti vagy megtagadhatja; egyszóval : a minisztert képviselő megyei hatóság ne lenne jogosu’t megállapítani, mikor kell, s mikor nem szabad felvételi vizsgálatot tartani?? Nevetséges fattyúhajtása ez az okoskodásnak, mely a rabulisz- tikán is túltesz!

Y.

Elöljáró-e a róm. kath. lelkésznek a fináncz, a szolgabiró és a tanfelügyelő?

E czikk czime a „Tolnamegyei Közlöny“ október 1-én megjelent „tanügyi tájékoztatásának“ eredni ónyekép került toliam hegyére.

Azt kérdi magaslatáról Jupiter tonans (vagy meglehet, csak egy vagy két deli Ganymed) ha váljon a róm. kath. lelkész „alantasa-e“ azért a fináncznak, amért ez amannak dohányos szitájába „betekint?“ — vagy a szolgabirónak, amért ez anyakönyvi kivonatokat kíván be vagy elkeresztelésért büntetést szab? vagy a kir. tanfelügyelő, amórt ez felügyeletet gyakorol, a mi nem is joghatóság?

Hát, kedves magyarom, itt a fogalmak összezavarása túlságosan nagy!! Ki hallott valaha olyant, hogy a „fináncz“ vizitálja meg a lelkésznek ebbeli minőségében „vágott dohányát?“ A fináncznak a lelkészszel, mint ilyennel, semmi dolga: ő csak a dohányos ember vagy dohánycsempósz „szitájába tekintget be.“ — A járási főszolgabírónak sincs dolga a lelkószszel, mint ilyennel, hacsak emez

nuskodó jegyzőkönyvekből meritet tényadatok alapján határozott „igen“-nel felelhetek, áttérek az elért eredménynek alábbi statisztikai kimutatásban foglalt ismertetésére.

Egyletünk keletkezése óta 15 közgyűlést tartott, melyekben 214 ügy tárgyaltatott.

Ebből esik:

a) az egylet házi rendjére vonatkozó . . . 134,

b) általános közigazgatásra . .'

...........................33,

c) a jegyzői állás anyagi érdekére vonatkozó 12,

d) az orsz. kponti jegyzői egylet részéről véleményezésre leadatott............................. 18,

e) önálló, szabadon választott értekezés . . 1,

f) pályakórdós.............................................. . 5,

g) a létesítendő orsz. jegyzői árvaház alapjának gyarapítására és egyéb humánus

czólra vonatkozó . . .............................. 11,

össz

esen . 214,

mely tárgyak közül 9 általános közigazgatási érdekű függőben maradt és az 5 pályázati kérdés közül egyre érkezett be két pályamunka.

Tekintve azonban, hogy mint minden egyletnél, úgy a mienknél is a személyi rósz szoros okozati és szervezeti összefüggésben áll a dologi ered- mónynyel, munkám keretébe felveendőnek találtam azon egyének neveit is, kikre az elmúlt 10 óv alatt az egylet ügyeinek irányzása, vezetése és intézése bízatott. Az erre vonatkozó jegyzőkönyvi adatok szerint volt;

Elnök: Szalay József . .

1883—1886.

„ Kerbolt István . .

1886—1892.

„ Erdős Gábor . .

1892------aleln

ök: Krisztinkovich J. .

1883—1892.

„ Duzs Dániel . . .

1892------pé

nztárnok: Jagitza Károly . .

1883—1887.

„ Hesz Pál . . . .

1887------I. jegyző: Klein Endre . . .

1883—1889.

„ „ K. Kovács Gyula .

1889—1890.

„ „ Klein Endre. . .

1890—1892.

„ „ Puszta Adolf . .

1892------II. jegyző: Laky László. . .

1883—1889.

„ „ Erdős Gábor . .

1889 — 1892.

„ | Klimes Antal . .

1892-----Tehát 10 óv alatt a legfontosabb tiszti állás, az elnöki, csak három Ízben változtatta képviselőit; miután pedig a legutóbbi tisztujitás múlt évben történt és az akkor megválasztott tisztikar uj tagjainak az egylet életére gyakorolt befolyásról még nem lehet szó, az egylet történetét csak Szalay József 3 évi és még inkább Kerbolt Istvánnak 6 évi elnöki működése alapján kell bírálat alá venni, sőt azt állítom, hogy ők képezik az egylet történetét.

Nagyon hosszúra nyúlnék munkám, ha tiz óv alatt elintézett ügyek fontosságát és jelentőségét egyenként tárgyalás alá venném. De a fenti statisztika kiegészítéséül elkerülhetetlennek tartom azon fontosabb tárgyak megnevezését, melyek közérdekű voltuknál fogva ép úgy, mint a jegyzői állás spe- cziális érdeke szempontjából külön felemlitósre egyaránt méltók. — Ezek közé tartoznak: a közjegyzői kényszer, a tkvi betétek szerkesztéséről, a közigazgatás államosításáról szóló törvényjavaslatok,‘községi szabályrendelet tervezet készítése, a jegyzői szigorlat tárgyai közé a tkvi rendtartás ismeretéPék felvétele a létesítendő orsz. jegyzői árvaház alapjának gyarapítása ős legutóbb a jegyzői nyugdíj reform- tervezet tárgyában folyt tanácskozások; de ezek mellé sorakoznak a jegyzői ügykezelés térén tett nem csekély számú czőlszerüségi ős gyakorlati értékű indítványok, mint pl. megyei szabályrendelet gyűjtemény, a községi ügykezelés egyöntetűvé' tétele, a községi pénztár kezelése, a birtokbizonyiVváüyok- órti kérvények felszerelése, útadó kezelésének módosítására vonatkozók stb., melyek némelyikénél a határozó hatóság az egylet véleményét ős nézetét, illetve javaslatát emelte érvényre. — Hogy ezenkívül több ízben a jegyzői állás anyagi helyzetének javítása tárgyában is felemeltük kérő szózatunkat, azt hiszem, hogy mig egyrészt egyletünk egyik, ezélját követtük, másrészt a közszolgálat érdeke ellen sem cselekedtünk. A humánus és közmitólődóáf 'czélok támogatásától sem zárkóztunk. el,‘ fiiért á dunántúli közművelődési egyletbe alapító ,.Í^gk^nt, lóptüíik be, a létesítendő orsz. jegyzői árvaház alapja javálfa pedig a társadalom sziyes és hálás köszönetét érdemlő támogatása mellett' 2072 frt 37 krt * gyűjtöttünk, többet mint bármely más megye az^gész országban, azonkívül ugyanezen czélra elfogatlak;,az egylet tagjainak 10 éven át való önmegadóztatáSfát.-- «

(Folytatása következik.) .