Tolnamegyei Közlöny, 1893 (21. évfolyam, 1-52. szám)
1893-10-08 / 41. szám
6 1893. október 8. október 29-ón az akkortájt Párisban időző király pécsi kanonokká nevezte ki. 18G3-ik évben tolnai és 1870-ben székesegyházi főesperessé, 1884-ben pedig péc I székesegyházi őrkanonokká s árvaházi kormányzóvá neveztetett ki. Alapítványai a paksi népiskolára meghaladják a 4000 forintot. Mint pécsi kanonok több ezer frtot áldozott közczélokra, legtöbbet a Rudolfieuni árva- és szegények házára. — Elveszett esőernyő. Felkérem azon t- egyént, ki f. hó 2-án a s/.egzárdi kir. járásbíróság előszobájából elefánt fejet ábrázoló esőernyőmet tévedésből elvitte, hogy szíveskedjék azt hozzám visszajuttatni. Dr. Morvay István. — A hajózás köréből. A szegzárdi gőzhajó-állomás ez évi forgalma, viszonyítva a múlt 1892. évihez képest, legalább is kétszer akkorra. — Pomerániai és honolulu ludak. Egy pome- rániai és honolulu lúd keresztezéséből származott ritka szép és nagy példány törzs eladó. Hol? Megmondja a kiadóhivatal. — A mezőgazdasággal és erdészettel foglalkozók nyugdíjintézetének igazgatósága m. hó 26. és 28. napján tartotta Bujánovics Sándo r orsz. képviselő elnöklete alatt első üléseit. A belügyminiszter által jóváhagyott alapszabályok leérkezvén, az intézet igazgatósága teljes buzgósággal hozzálátott úgy az intézet belső szervezéséhez, mint a biztosítási üzlet megindításához, melyre nézve az öss es előkészítő munkálatok megállapíttatván, f. évi szeptember 1-én már a biztosításra jelentkezett tagok díjfizetésre fel fognak szállíttatni. Az intézeti szervezési munkálatokon kívül az igazgatóság ezen gazdasági fejlődésünket is kihágással biró intézet propagálására s minden rendelkezésre álló eszköz igénybevételével való emelésének is egész programmját állapította meg, melyhez képest kilátás van arra, hogy az intézet hogy az intőiét mihamar oly fejlődésnek fog indulhatni, hogy minél szélesebb körökre kiterjesztheti áldás működését. Az intézet igazgatójává B ara n y ay István neveztetett ki, ő bízatván meg az iroda s az üzletvitel szervezési teendőivel is. Az igazgatóság a napokban küldöttségileg tisztelgett a földinivelési minisztériumban is, hol Bethlen minszter ás Miklós államtitkár távollétében Tormay Béla miniszteri tanácsos ur fogadtatott, ki a minisztérium részéről a nyugdij intézet anyagi támogatásban való részesítését biztos kilátásba helyezte. — Lengyel József budapesti daltársulatával Szegzárdra érkezett ős több napon át a „Korona“ kávéházban tartja előadásait. — A mezőgazdasággal és erdészettel foglalkozók nyugdíjintézete, valamint a magyar-korona területén foglalkozó gazdatisztek és erdészek segély- és nyugdijegyesülete hivatalos irodáit az orsz. magyar gazdasági egyesület köztelek épületéből a mai nap a IX. kér. Lónyay-utcza 7. számú házba tette át s az igazgatóság e végből felkéri az érdekelt közönséget, hogy a fent említett két egyesülethez inté- zendirievél, csomag és egyéb kü'demények IX. kér. Lónyai-utcza • 7 szám alatti házban levő hivatalos helyiségbe intőzendők. — Az a tyúkszem. A „Fliegende Blätter“ állandó s képekkel illusztrált variácziója a „Wasmuth Hühneraugenringe“. Touristák, gyalogolók, sportman- nok, futárok, katonák, munkások stb. egész légiója használja ezt.... ős még sem tudnak megszabadulni attól az átkozott tyúkszemtől! Pedig a tyúkszemet könnyen el lehet mulasztani; sőt van is rá egy természetes jó orvosszer: egy pár jó szabású czipo! Többek közt Szegzárdon is van egy ilyen gyári czipőraktár, ezer meg ezer kiadásban, — még pedig olyan czipők, melyeknek folytonos használata egészen elmulasztja a tyúkszemet, sőt el is felejti az ember idővel, hogy létezett tyúkszem. Ez a gyári czipő-íaktár pedig létezik Szegzárdon, Pollák Ignácz nagykereskedésében. Ki nem hiszi, próbálja meg! Az bizonyos, hogy különb a „Wasmuth Hühner- augenring“-jénél. Probatum est! — Ki a rendes ember? Ezt a fogós kérdést bámulatos egyszerűséggel oldja meg egy franczia iró. Ha ön tudni akarja — úgymond — hogy ki a rendes ember, nézze meg, hogy írja az illető a kis i betűt. A vizsgálás a következő: A betű teste legyen a megvizsgálandó bútora, i pontja az a tárgy, mely a bútoron szokott lenni, a szó pedig melyben az i áll, az egész szoba. Ha már most az illető a pontot nem a betű fölé rakja, hanem a köv. betűk egyikére, annak az embernek nem rendes sem a dolgozó asztala, sem a szobája. Ha valaki teljesen kifelejti a pontot az i-ről, az rendetlen, megbizhatlan, pontatlan ember. A ki azonban szép, nagy ős kerek pontot bigygyeszt az i fölé, annak kétségkívül rendes a holmija s az ilyenre bízvást ráfoghatjuk, hogy egyszersmind a polgári erénynek mintaképe. Utazás a föld központja felé. Björnstjerna hírneves norvég tudós oly biztos adatok birtokába jutott, melyek Verner Gyula „Utazás a föld közepébe“ czimü regényét valószínűvé teszik, ha nem is végig, de legalább az irlandi Hekla nevű vulkán kráterébe való leszállást Björnstjerna a helyszínén tanulmányokat tett ős arra a meglepő eredményre jutott, hogy legalább kétezer méternyire le lehet szállni a föld belsejébe, számításainál egy pisztoly dörrenésének visszhangját vette alapul. Grossmann nevű szolgáját is rábírta már, hogy ez útjára kísérje őt, mely összesen öt napot fog igénybe venni. Hegymászóbotokkal, kötél hágcsóval, villamos lámpákkal és a szükséges tudományos eszközökkel indulnak útra a vulkán belsejébe. Élelmi szerül az öt napra nem visznek egyebet, mint kótszersültot és valódi Esz- terházy cognacot, mint oly szert, mely egyaránt táplál és oltja a szomjúságot. A kráter nyílásánál egy négyezer méter hosszú erős zsineg lesz egy könnyen mozgó hengeren fe’csavarva, melynek egyik végét magukkal viszik a mélybe s mely a merész utasokat vissza vezéreli a tűzhányó hegy sötét kráteréből a föld felszínére. ___KÖZGAZDA SÁG.____ Gy ümölcsvásár a Köztelken. Magyarország, mely Európa egyik legkitűnőbb gyümölcstermő országa, nem bir sem központi, sem vidéki rendezett gyümölcsvásárokkal. Hazánkban a gyümölcstermelés évről évre fokozódik és beviteleink gyümölcsökből folyton növekednek. De gyümölcsünk értékesítése egész kezdetleges, a termelő függ a helyi közvetítői, vagy a mi még szomorúbb, utazó kiskereskedőktől. A külföld évről-évre többet vesz Magyarországból és pedig úgy finom csemege, mint egészen közönséges u. n. parasztgyümölcsöt, de e vételek rendszertelenül történnek, a termelő nem számíthat biztos vevőre és sokszor kénytelen pompás termését potom áron elvesztegetni. E bajon némileg segítendő, az országos magyar gazdasági egyesület elhatározta, hogy addig, mig a fővárosban állandó árucsarnokok nem állnak a közönség rendelkezésére, saját helyiségeiben rendez minden évben őszszel gyümölcsvásárt olyformán, hogy a termelők által beküldött minták szolgálnak a megrendelések alapjául. így kikerülhető az, hogy a nagyobb mennyiségű gyümölcs sokáig várja vevőjét, elromlik, kellemetlenséget okozva az egyesületnek és kárt a termelőnek. A vásár szeptember közepétől a tél beálltáig tart és igy a vevő bármikor megtalálhatja a neki legmegfelelőbb gyümölcsfajt. A vásár sikerülte érdekében az egyesület megtette a szükséges lépéseket s az eladó közönség bizalommal keresheti fel a vásárt, mert az egyesület a külföld figyelmét lehető széles körben hívta föl a vásárra. A vásár 1893. szeptember hó 15 én kezdődött és tart a tél beálltáig. Gyümölcsárukat ezen időközben a vásárreude- zőség állandóan elfogad a következő feltételek alatt: Eladó felelős a beküldött minta és szállítmány azonosságáért. A helytelen csomagolásból származott kárt az eladó viseli; a csomagolás helyes keresztülvitele végett a vásárigazgatóság a termelőknek külön csomagolási utasítást fog szótküldeni, úgyszintén’ nyomatott vörös czimlapokat is, melyek a szállítmányra ragasztandók. Czimlapokkal ellátott kosarak a kereskedelemügyi minisztérium engedelmóvel minden reggel külön postakocsin szállíttatnak a Köztelekre. Postai csomag súlya legföljebb 5 kgr., vasúti csomagé 10 kgr. lehet; azonban egy termelő ilyen csomagokban is maximum 100 kgr.-ot küldhet be egyszerre. A küldemények bérmentve adandók föl, a nem bérmentesített küldemények elfogadására a rendezőség nem kötelezi magát. A küldemény terhére eső bármely költséget az elárusitási árból vonják le. Az árt a beküldő határozza meg s közli a rendelkezésére álló készlet mennyiségét is, ezen meghatározott ártól a vásári rendezőség az eladó beleegyezése nélkül el nem térhet, mégis kivételt képez azon eset, ha az illető áru romlani kezd s az eladó károsodása nélkül tovább nem tartható. Az adatok kényelmes bejelentése végett mindazoknak, kik ez iránt az országos magyar gazdasági TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY (41. sz.) egyesületet levelezőlapon megkeresik: bejelentési lapot küld, mely pontosan kitöltve a küldeményhez csatolandó. Eladási százalékot vagy térdijat nem szed az egyesület. A visszamaradt árukat a vásár befejezése után a beküldő javára árverés utján fogják értékesíteni, ily árveréseket azonban, a mint nagyobb készletek halmozódnak föl, gyakrabban fognak tartani; üres ládákat, kosarakat az eladó kívánságára és költségére visszaküldik. Bármily más fölvilágositással készséggel szolgál az egyesület. SZERKESZTŐI ÜZENETEK. Rill J. urnák. A beküldött czikksorozat nagy terjedelme miatt a jelen számból kiszorult; jövőre hozzuk. N. N. urnák Paks. Czikkét a jövő számra hagytuk. Kiadótulajdonos és felelős szerkesztő: BODA VILMOS HIVATALOS HIRDETÉSEK. 1143. sz. f M 1893. Árverési hirdetmény. Alulirt bírósági végrehajtó az 1881. évi LX. t.-cz. 102. §-a értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a szegzárdi kir. törvényszék 4789. és a tamásii kir. járásbíróság 1893. 4796. számú végzése következtében Rácz Gyula ügyvéd által képviselt Bril József siófoki lakos javára ifj. Szőke Márton szántói lakos éllen 121 frt 44 kr. s jár. erejéig foganatosított kielégítési végrehajtás utján lefoglalt és 520 írtra becsült 2 ló, lószerszám, 1 mén, 1 üsző, 1 cséplőgép, 2 eke-taligából álló ingóságok nyilvános árverésen eladatnak. Mely árverésnek a tamásii kir. jbiróság 5658/1893. sz. végzése folytán 121 frt 44 kr. tőkekövetelés, ennek 1893. évi márczius hó 9. napjától járó 6% kamatai és eddig összesen 35 frt 04 krban biróilag már megállapított költségek erejéig Szántón alperes lakásánál leendő eszközlésére 1893. évi október hó 20. napjának délelőtti 11 órája határidőül kitüzetik és ahhoz a venni szándékozók oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok az 1881. évi LX. t.-cz. 107. és 108. §-a értelmében készpénzfizetés mellett, a legtöbbet Ígérőnek becsáron alul is el fognak adatni. Kelt Tamásiban 1893. évi szeptember hó 24-én, Borsitzky Béla, kir. jbirósági végrehajtó. 5424. sz. ^ tk. 1893/ Árverési hirdetmény. A szegzárdi kir. törvényszék telekkönyvi hatósága részéről közhírré tétetik, hogy Hahn Adolf szegzárdi kereskedő kérelmére Tóth István szegzárdi lakos ellen 25 frt 87 kr. tőke s járulékai iránti folyó végrehajtási ügyében ä szegzárdi kir. törvényszék területén fekvő, Szegzárd községi 5081. sz. tjkvben végrehajtást szenvedő tulajdonául felvett 9951. hrszámu kisfaluhelyi szőlő 305 frt, úgy a Szegzárd községi 202. sz. tjkvben Tóth István és neje Tóth Juliannának tulajdonát képező. 226. hr., 209. népszárn alatti ház 400 frt és a 10451/9. hrszámu csatárpataki szántóföld 14 forint kikiáltási áron, még pedig az utóbbiak az 1881. évi 60. t.-cz. 156. §-a alapján szinte egészen I893> évi november hó ll-ik napján délelőtt 10 órakor Szegzárdon a kir. igazságügyi palotának 9. sz. telekkönyvi irattárában megtartandó árverésen eladatni fognak. Figyelmeztetnek venni szándékozók, hogy az árverés megkezdése előtt a fenti kikiáltási ár ÍO°/0-át bánatpénz fejében letenni és a vételárt 3 egyenlő részletben 6% kamatokkal együtt a szegzárdi kir. adóhivatal, mint letéti pénztárnál lefizetni kötelesek, végre, hogy az árverési feltételek a hivatalos órák alatt alulírott telekkönyvi hatóságnál, úgy Szegzárd község elöljáróságánál megtekinthetők. Szegzárdon, a kir. törvényszék telekkönyvi osztályánál 1893. évi augusztus 14-én. Kiss Károlyi kir. tszéki biró. 5790. sz. • . . . . . I , ikvri893. Árverési hirdetmény. A szegzárdi kir. törvényszék, mint telekkönyvi hatóság részéről közhírré tétetik, hogy a Gservenka, 0- és Uj-sziváczi takarékpénztárnak, König Antal úgy is mint kiskorú König Antal és Éva t. és t. gyámja, Schmidt Jánosné| König Katalini König Ádám és Fik Istvánná, König Magdolna, mint néhai Majer Katalin örökösei báttaszéki lakosok ellen 3600 frt töke s járulékai iránt folyó végrehajtási ügyében a szegzárdi kir. törvényszék területén fekvő Báttaszék községi 4223. sz. telekjkvben König Antal és neje Majer Katalin tulajdonaiul felvett 4036/a. hrsz. szántóföld 41 frt, — a 6924. hrsz. szántó 97 frt, — a 7073/7. hrsz. szántó 108 frt, — a 9666/b. hrsz. szántó 49 frt és a 10879/b. hrsz. szántó 74 frt, úgy a 8138. hrsz. szántóföldnek Majer Katalint illető felerésze 118 frt, — valamint a Báttaszék községi 4832. sz. tjkvben König Antalné, Majer Katalin tulajdonait képező 17105. hrsz. szántóföld 336 forint — a 9777/3. hrsz. szőlő 32 frt, — a 9781. hrsz. szőlő 50 frt, — a 14902/a. hrsz. szántó 95 frt, — a 16904. hrsz. szántó 112 frt és a 10879/a. i. hrsz. szántó 74 frt kikiáltási áron, még pedig a 4223. sz. telekjegyzökönyvben foglaltak az 1881. évi 60. t.-cz. 156. §-a alapján 1893. évi október hó 23-ik napján délelőtt 10 órakor Báttaszéken, a község házánál megtartandó árverésen eladatní fognak Figyelmeztetnek venni szándékozók, hogy az árverés megkezdése előtt a fennti kikiáltási ár 10°/0-át bánatpénz fejében letenni és a vételárt 3 egyenlő részletben 6°/0 kamatokkal együtt a szegzárdi kir. adóhivatal, mint letéti pénztárnál lefizetni kötelesek, végre, hogy az árverési feltételek a hivatalos órák alatt alulírott telekkönyvi hatóságnál, úgy Báttaszék község elöljáróságánál megtekinthetők. Kelt Szegzárdon, a kir. törvényszék telekkönyvi osztályánál 1893. évi augusztus hó 11-én. Kiss Károly, kir. tszki biró.
