Tolnamegyei Közlöny, 1893 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1893-08-27 / 35. szám

4 A szegzárdi á. s. k. polgári fiúiskolában a ta­nulók szept. 1—3-áig d. e. 8—12-ig és d. u. 3—5-ig vétetnek fel. Ugyanezen idő alatt ejtetnek meg a javító- és fölvételi vizsgák ős szeptember 4-én a magánvizsgák. A beiratásra megállapított időn túl . szeptember 15-ig a tanulók csak a késedelmet iga- . zoló alapos ok mellett vétetnek föl/ A polgári iskola I. osztályába népiskolai 4-ik osztályú bizonyítvány vagy fölvételi vizsga alapján vétetnek föl a tanulók; a középiskolákból pedig bi­zonyítványuk vagy sikeres fölvételi vizsga alapján léphetnek föl a polg. iskola megfelelő magasabb osztályába. Első fölvételre a tanulókkal szülőik vagy azok helyettesei szíveskedjenek megjelenni és a tanulók iskolai-, születési- ős ujraoltási bizonyítványait be­nyújtani. Iskolai illetékek: beiratási dij 1 frt, tandij 4 frt, könyvtári illetmény 50 kr., nyomtatványok dija 50 kr., hittantanitási dij a r. k. növendékeknek 1 frt, az ág. ev. ref. és izraelita tanulóknak 2 frt. Tandijelengedésben részesülhetnek oly szorgal­mas és jó magaviseletü tanulók, kik szegénységüket községi bizonyitványnyal igazolják. A kérvény az v, iskolaszékhez czimezve a beiratáskor az igazgatónál nyújtandó be. Vagyontalan szülők gyermekei tan­könyvekben és egyéb tanszerekben is nyerhetnek segélyt, ha arra szorgalom és jó magaviselet által magukat érdemesítik. Figyelmeztetnek a t. vidéki szülők, hogy gyer­mekeik szálláshelyének megválasztásában az igazgató kellő útmutatással szolgál. Kelt Szegzárdon 1893. aug. hóban. Az igazgató. ______KÜLÖNFÉLÉK. __ — Király születés napja. F. hó 18-án dicsőn uralkodó királyunk születése napját Tolnán szokásos kegyelettel és ünnepélyességgel ülték meg. Az ün­nepélyes isteni tiszteleten, melyen Péchy József prépost plébános fényes segédlettel pontifikáit, szép közönség volt jelen. Kölcsey „Himnusza“ és Hoffer „Királyhimnusza“ az ünnepély magasztosságát nagy­ban emelték. Több házra ez alkalommal kitűzték a nemzeti trikolort. — Pakson is, mint levelezőnk Írja, 0 f el s ő g e születése napját méltóan ünnepel­I tők meg. A róm. kath. templomban ez alkalommal délelőtt 9 órakor ünnepi istentisztelet tartatott, me­lyen SpieszJános apát-plébános fényes segédlettel pontifikáit. Jelen voltak a hatóságók, testületek, nagyszámú közönség, különösen az intelligeczia volt szép számmal képviselve. 1— Szent-lstván napja. A nemzeti ünnepet, Szent-István napját az idén is hagyományos kegye­lettel ülték meg Szegzárdon. A középületek fel vol­tak lobogózva, a Kálvárián pedig taraczk lövések hirdették az első magyar apostoli király ünnepét, s a templomokban istentisztelet tartatott. A belvárosi róm. kath. templomban az ünnepi misét Hanny Gábor apát-plebános végezte, melyen a hatóságok és testületek is részt vettek. Az alkalmi egyházi szónoklatot Fájth Lajos s. lelkész tartotta. — Kossuth Lajosnak, hazánk nagy fiának név- ünnepét a szegzárdi polgári olvasókör hazafias érzelmű tagjai az idén is lakomával ültők meg, me­lyen az ünnepi tósztot Boda Vilmos orsz. gyűlési képviselő, a kör elnöke mondotta a hontalanná lett dicső fófiura, — Dunaföldváron is méltóan ünnepelték meg Kossuth Lajos névnapját. A tartott banket- ton Szluha István orsz. gyűlési képviselő is rősztvett. — Személyi hír. Dr. Szilvek Lajos, pécsi theologiai tanár, kir. udvari káplán, a napokban Szegzárdra jött, hogy nővünnepét szerető szülei kö­rében töltse el. — Hirlelés. Illetékes helyről nyert alapos in- formáczió alapján jelenthetjük, hogy ama hirlelés, mely szerint a megüresedett pécsi kanonoki állás betöltése immár bevógzett tény, — korai. — Hymen. Gavallér György, a jegenyési puszta tisztelt ős szeretett kasznárja, a napokban jegyezte el Patráts Irén kisasszonyt, Ágoston István szegzárdi kir. törvényszéki h. elnök sógor­nőjét. — Brankovits György karlóczai gör. kel. pat- riarcha szeptember hóban Grábóczra jön, hogy az ottani gör. kel. kalugyer zárdát megvizsgálja. A fő­papot a gör. kel. lakosság ünnepélyesen készül fo­gadni. — A „Dunántúli Közművelődési Egylet“ hosszas hallgatás után életjelt ad magáról, a mennyiben a legutóbb tartott ülésén elhatározták, hogy teljes erólylyel akczióba lépnek és megalakítják a fiókegy­leteket, melyeknek megalakítása különösen kívánatos a mi megyénkben és Baranyában, honnan a kiván­dorlások ismét nagy mérvet öltöttek. Mint örömmel értesülünk a fiókegylet megalakulását az említett két megyében gróf Széchenyi Sándor, megyénk főispánja vállalta migáva. Az irodalmi szakosztályt két jeles iró, Rákosi Jenő és Beksics Gusz­táv alakítják meg, s fel fogják hívni közreműkö­désre Dunántúl összes íróit. Valóban kívánatos,' hogy a szép s fontos nemzeti misszióra hivatott „Dunán­túli Köz in iv elődősi Egyesület“ végre meg­kezdje áldásos működését maradandó alkotások által. — Hirtelen rosszullét. Hamza Géza, a szeg­zárdi kir. törvényszék bírája, a napokban Pakson oly súlyosan megbetegedett, hogy orvosi tanácskozás vált szükségessé. — Befejezett festmény. T. Nyitray Lajos, a szegzárdi polg. iskola rajztanára & képzett festő, a napokban fejezte be boldogult' biv A-ugusz Imre életnagyságu arczképét, melyet a báróné megbízása folytán festett meg. A kitünően sikerült képet, mint halljuk, á község nagytermében fogják elhelyezni; — A kezdődő tanév. A szegzárd-uj városi róm. kath. népiskolában a beiratások szeptember 4-én, a belvárosiban pedig szeptember 12-én kezdődnek. — Véres verekedés. Szegzárdon a véres vere­kedések, duhajkodások, úgy szólván, napi renden van­nak, melyek rendesen szomorú kimenettel, nem rit­kán gyilkossággal, vagy súlyos testi sértéssel végződ­nek. Mostanában a sarkantyus ujonczok törnek egy­másra boszuból, szerelemfeltésből; mert azt tartják, hogy nekik most már a királyon kívül nem paran­csolnak a földi hatalmak. F. hó 21-én is véres verekedés volt az alsó utczában, melynek a sarkan­tyus vitézei hatalmas botokkal és késekkel törve egymásra, oly zajt, égtelen ordítást vittek véghez hogy a csodára az egész utcza népe összefutott. Az ádáz tusa, mely másfél óráig eltartott, azzal végződ­nek, hogy a sarkantyus hadfiak közül Steiner József, Matus Férencz és Ferger József vérükben fetrengve maradtak a harcztéren. A sulyo- sau megsebesített duhajkodó legényeket dr. Komá­romi Gyula községi orvoshoz vitték, ki a késsel okozott életveszélyes sebeket bevárta ős bekötözte. A verekedő banda tagjait a helybeli csendőrség el­fogta és átadta az illetékes büntető hatóságnak. Mint halljuk, a megsebesített legények egyike már kiszenvedett. — Szt. István napja Mözsön. Sajnálattal érte­sültünk arról, miszerint Mözsön sz. István napján sem magyar predikáczió, sem pedig magyar egyházi éneklés nem volt. Azt hisszük, hogy a jámbor mözsi hivők nem botránkoznának meg azon, ha >egy orszá­gos magyar ünnep alkalmával a szokásos német vagy tót énekek helyett „Hol vagy István király ? Téged magyar kíván, Gyászos öltözetben Te miattad sírván“ szép magyar ének zengne templomukban! — Bucsu-lakoma. Múlt vasárnap a „Csögetég“ fürdőnél Molnár János polg. isk. tanár távozása alkalmából barátai és tisztelői bucsu-lakomát ren­deztek. A lakomán több igen sikerült tósztot mon­dottak, melynek sorát Boda Vilmos orsz. gyűlési képviselő, lapunk szerkesztője nyitotta meg s őt követték .’Vargha Lajos árvaszéki ülnök, Holub János polg. isk. tanár, Borzsák Endre ref. lelkész, Horváth Ignácz tanító, Schneider István járásbirósági tisztviselő, Kálmán Ká­roly tanító és Kovács Dávid polg. isk. tanár. Majd az ünnepelt, Mol’hár János köszönte meg azt a meleg óvácziót, melyben őt részesítették. — Molnár János egy évtizedet meghaladó ideig nemes hivatásszeretettel működött a szegzárdi polg. iskolánál, melynek egyik legképzettebb tagja volt. Nem­csak a múzsa csarnokában, hanem a társadalmi téren és a tanitó-egyesületekben is tevékeny részt vett Mol­nár ős mindenütt egyenes purián jellemessógeért tisztelték, becsülték. Mint a szegzárdi dalárdának oszlopos tagja, nem csekély része van abban, hogy dalárdánk hirt ős dicsőséget szerzett. Midőn körünk­ből távozik Újvidékre, hova a vallás- ős közoktatás- ügyi miniszter a kir. főgimnáziumhoz rendes tanár­nak nevezte ki, egyrészt őszintént sajnáljuk, másrészt pedig örülnünk kel), bogy képességének megfelelő állást nyert. TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY (35. sz.) — A „Jászai-féle művészestély“ számadásai most készültek el, melyek szerint az összes bevétel volt 1263 frt ,70 kr.,, elvből a költségek levonása után 909 frt 77 kr. tiszta jövedelem maradt.. E jö­vedelem a szegzárdi önkéntes tüzoltó-egyesület és a helybeli r. k. óvodát és gyermek menhelyet: fentartó egyesület között osztatott fel s igy a nevezett egye­sületeknek egyenkint 454 frt 88ya kr., jutott. — Tanitóválasztás. Konta Sándor szeg­zárdi ev. ref. kántortanitót f. hó 24-én a tatai nagy és fényes reform, egyház főtanitóvá választotta. Konta S. állását még ez őszön elfoglalja. — A „Pallas nagy Lexikon“ és Borzsák Endre. Bor zsák Endre szegzárdi ref. lelkészt, lapunk zseniális munkatársát az a kitüntetés érte, hogy termékeny és sokoldalú irodalmi működése alap­ján életrajza és megjelent műveinek felsorolásá­val felvétetett a „Pallas nagy.Lexikonéba, E kitün­tetéshez őszintén gratulálunk munkatársunknak. . — Egyházmegyei közgyűlés. A tolnai evang. reformált egyházmegye évi nagy közgyűlését f. évi szeptember hó 19-én s következő, l apjain tartja Szeg­zárdon. Á közgyűlésnek igen sok- közérdekű s. na­gyon fontos tárgyai lesznek, A gyűlés . lefolyásáról annak idején külön értesítést adunk. — Nemzetközi jellemkomikus, imitátor. B. Pol­_gár Gyula jellemszinész és komikum, az európai kontinensen eddig egyedüli magán színi előadó, ki a budapesti népszínház, valamint az ország nagyobb színpadjain, úgyszintén Bócsben a ^Theater an der Wien“ színházban is mint elsőrendű jellem­komikus működött — mint bennünket értesít — szeptember hó 7-én Szegzárdon a „Szegzárd szállód­ban előadást fog tartani. Már előre felhívjuk n. é. olvasónk figyelmét B. Polgár Gyula rendkivüli előadására, ki a maga nemében utolérhetlen spe- .cziálitás, a mennyiben a különféle nemzetek szoká­sait, hajlamait, nyelvét, költészetét ős zenéjét hűen reprodukálja. , . feü iíj . — Szt. István napi búcsú Zombán. E hó 20-áD, a midőn minden magyar , szív kegyelettel. adózott első királyunk, dicső Szt. István emlékezetének, Zombán kétszeres ünnepély tartatott, mert Szt. István nemcsak Magyarországnak, hanem a zombai templom­nak is pátronusa. Nevezett; napon óriási nóptömég özönlött Zombára. Az ünnepi,szt. misét Bitter Il­lés gist, r. pécsi főgimn. tanár végezte fényes se­gédlet mellett. Isteni tisztelet után tharnói Chon- t o s Jenő plébános vendégszerető házánál nagy lakoma volt, melyen a közszeretetben álló házigazda tiszteletére számosán jelentek meg. A szellemes tósz- tok hosszú sorát a szives házigazda nyitotta meg, kiemelvén Zomba község dicső védszentjének her- vadhatlan érdemeit, a község derék lakosságát s azoknak vendégeit élteti. Utána Bittér tanár emelt poharat, az ásványtanból kiindulva, egy jege- czes kőhez hasonlítja a vendégsereget, mely egy­másba kapcsolva egy nagyobb főjegecz körül kristá­lyosodik; ezen főkristályt, vagyis a szeretett házi­gazdát élteti. Dr. Mol do vány i István ügyvéd a magyar kath. papságra, mint az igazi '- vendég- szeretet ápolóira üríti poharát. Mikó György szegzárd^ujvárosi plébános az előtte szólók szép be­szédjeit összefűzve, sajnálatát fejezi ki azon körül­mény fölött, hogy korunkban olyan emberek is van­nak, kik a hazafiságot monopolizálni akarják s kath. klérust hazafiatlansággal vádolják. —, Ha valaki minden liberális eszméért nem rajong is, azért — nézete szerint — lehet jó hazafi; visszautasítja tehát ezen rágalmat s utal a múltra, sőt reményű, hogy a jövő uj ezred évben a kath. klérusnak még nagyobb tere nyílik bazafiságának fényes hebizönyit-. hatására; élteti a jelenlevő őltesebb plébánosokat, különösen Ajaky Jenő és Dallmann György érdemdús férfiakat. Ezután ismét a házigazda emelt poharat, éltetve azon két derék férfiút, kik éltüket a gyermeknevelésnek ős oktatásnak áldozzák: Bit­ter P. apari tanítót ős fiát Illést, pécsi tanárt. Ander le József kakasdi plébános földiéire: Mikó és Chontos plébánosokra űrit poharat. Csak úgy özönlöttek a szebbnél-szebb pohárköszöntők. Beszél­tek még: Streicher hőgyószi, Ajak,y varasdi és Dallmann doroghi p'ebánosok. A lukullusi lakomát fűszerezték még a kitűnő borok ős pompás szegzárdi ezigány-zene. Képzelhető, hogy annyi figyelem és szívesség a házigazda részéről, megtették a kellő hatást. Jókedv tükröződött le mindenki arczárói s a vendégsereg, felejtbetlen, kedves emlőkkel telve, csak az éj beáltával kezdett haza szállingózni. — Igazgatósági ülés. A szegzárdi kér. beteg- segélyző pénztár igazgatósága szeptember hó 3-án 1893. augusztus 27.

Next

/
Oldalképek
Tartalom