Tolnamegyei Közlöny, 1893 (21. évfolyam, 1-52. szám)
1893-07-16 / 29. szám
6 TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY (29. sz.) 1893. julius 16. ___ MULATSÁGOK. A tolnai csolnakázó egyesület nyári tánczmulatsága. Nem ott kezdem a tánczmulatság leírását, hol elmondanám, mily fényesen sikerült, mily jó kedv uralkodott, mennyien voltak, mily vígan járták a csárdást fáradhatatlan kitartással, hogy hány pár tánczolta a négyest, mily fényes toaletben jelentek meg is a rendező bizottság milyen előzékenységgel fogadta vendégeit s mennyi figyelemmel volt irántuk. Nem azon kezdem, hanem leirom a tánczhelyet, azt a paradicsom szépséggé átalakított kis erdőrészt, melyet ez alkalomra a rendezőség készített. Kör- alaku tánczbely, szépen simára vasalva, futó galylyal terítve, nyolcz szögű, csillagidőm mennyezettel birt, mely babér levélből font koszomból — s abbau számtalan lámpion elhelyezve — volt alakítva. Az egész mennyezet egy magas fára erősített álló csigához volt erősítve, melynek segélyével e mennyezet, (illetőleg a koszorúk) felhuszható ős Jeereszhető volt, a mikor a sok lampion kigyulladt és egy perez alatt az összes, a közepén egy góczpontba összefutó koszorúk magasba repültek. Zseniális elrendezés, mely méltó a sokat emlegetett csolnakázó egyesület hírnevéhez. A Duna partjáról nézve idilikus szép volt élénk tarkaságával. Mielőtt a vendégek érkeztek volna, a sötétzöld erdő díszével, a tánczhelylyel és a szépen fehéren terített asztalokkal, komoly, méltóságteljes képet — akár egy diszterem — mutatott. A mikor Tolna város és környékéről érkező csinos hölgykoszoru fűződött az erdő zöld babér koszorújához, mikor a mozsarak durrogásai között érkezett csónakok oda szállították a sok vendéget, életet kapott a szép disz — a hely méltó volt a szép társasághoz — a legszebb tájkép alakult szemünk előtt, mely lelkünket gyönyörködteté. Felejthetetlen lesz e nap mindazoknak, kik ott voltak. Volt is jó kedv, vígan tánczolt az ifjúság már hót órakor, 9 órától 10 óráig rövid pihenőt tartva, folytatta a reggeli órákig. A szün- óra alatt görögtüz fénynyel, mely reflektorral Geiger Károly rendező által ügyesen kezeltetett, megvilágították az egész tánczhelyet és környékét. Gyönyörű látványt nyújtott a Duna, mit éjjel haza menetben a kompból rávetett magnézium fónyuyel világítottak : a halak ezrei felébredve, megijedve a szokatlan, hirtelen és erős fénytől, fel-felcsapkodtak a vizen, megezüstözték annak tükrét, mintha ezer és ezer gyöngy ragyogna rajta, mintha számtalan villamos ezüst szinü szikra futna végig a Dunán. Szúnyog aránylag kevés volt, ha nem tévedek, az előzékeny ős figyelmes rendező bizottság megalkudott ez alkalomra a szúnyogokkal? A rendező bizottság élén Ma tej ka Károly, az egyesület igazgatója állt, ki rendező társaival egyetemben fáradságot nem ismerő buzgalommal iparkodott minden tekintetben a sikert biztosítani, ami sikerült is. Megírom azt is, hogy kik voltak jelen, ámbár e tekintetben azt mondhatnám, hogy egy-kettő kivételével teljes számban volt képviseltetve Tolna intelligencziája. Jelen voltak asszonyok: Fischer Jánosnó, Zemlényi Sándornó, Bátory Imróné, Dobrovits Sán- dornó, Schelly Józsefné, Sraerál Fábiánnő, Fugerth Károlynő, Niedzielsky Flóriánná, Garay Antalnó, Skertics Lajosnó, Wittinger Sándorné, Geiger Gyu- lánó, Roboz Jánosnó, Stankovits Józsefué, Zsapkánő, Gömbös Lászlóné, Dr. Kiss Miksáné, Eisenbarth Gyuláné, Csiziknó stb. Leányok: Garay Jolán, Gabriella és Zsuska, Smerál Etelka, Ilona ős Fánni, Wittinger Mariska, Fugerth Mariska ős Böske, Beszédes Irén, Wittinger Paula, Matej ka Janka ős Mari, Pleszky Gizella, Pleszky Irma, Németh Margit stb. Szegzárdi. KÖZÖNSÉG KÖRÉBŐL. Mindazon ismerőseinknek és barátainknak, kiktől már személyesen búcsút nem vehettünk, ez utón mondunk „Isten hozzád“-ot. Fischer Jenő és neje. A „Dunaföldvári Népbank“ részvény társaság által a lelkes hazai pénzintézetekhez intézett kérelme folytán, a tűzvész által nyomorba jutott, Bölcske község lakosainak felsególyezósére, a következő hazai pénzintézetek voltak kegyesek kegyadományaikat a károsultak közt leendő kiosztás végett hozzánk juttatni, — a miértis leghálásabb köszönetünket a károsultak nevében kifejezni van szerencsénk. Első Magyar Iparbank Budapest 50 fit, azaz ötven forint, — Keresk. és iparkamra Pécsett 30 frt. Szeged csongrádi takaréktár Szegeden 25 frt;továbbá 20—20 frtot küldtek a magyaróvári takaréktár, miskolezi takaréktár, [órsekujvári takaréktár, 10 10 írttal: a leszámítoló és ,pónzváltóbank Budapesten, Takaréktár Székesfehérvár, Takaréktár Nagy-Becs- kereken, Bankegyesület Eperjesen, „Victoria“ gőzmalom Budapest, Takaréktár Eperjesen, Takaréktár Szatmárott, Takaréktár Oravicza, Takaréktár Hőgyósz, Első takaréktár Sárvárott; 5—5 írttal Takaréktár Margittá, Kraszna megyei takarék egyesület Szilágy- Somlyó, Takaréktár Modoson, Takaréktár Tapolczán, Népbank Mezőtúron, Községi takaréktár Nagy-Kőrösön, Takaréktár Kőszegen, Első takaréktár Debre- czenben, Sopron megyei takaréktár Kapuvárott, Kőzdi Vásárhelyi kisegítő tkprztr., Takaréktár Tordán, Takaréktár Hajdú-Böszörmény, Nógrádmegyei népbank Losoncz, Csallóközi központi takarók és népbank Duna-Szerdehely. Takaréktár Újvidéken, Bala- tonvidéki takaréktár Siofokon, Népbank Pankotán, Takarék ős Hitelbank Szegeden, Takaréktár Adony, Takarók és hitelbank Losoncz, Első torontál-zzechá- nyi takaréktár Szecsányban, Alföldi takaréktár Deb- reczen, Takaréktár Rákoskeresztúr, Latzko N. és Popper Á. urak Budapesten. 3—3 írttal Kőzdi-Vá- sárhelyi takaréktár, Udyarhely megyei takaréktár Székely-Udvarhelyen, Cserháti takaréktár Meczenzé- feu, Temesgyarmati takaréktár Temes-Gyarmaton; 2—2 forinttal Takaréktár Verbon, Hitelintézet Iglón, Népbank Kassa, Takaréktár Dévaványa; 1—1 írttal Népbank Eperjes, ős Nsgs. Koller Pál ur Szt. Iván. Összesen 417 frt, azaz Négyszáz tizenhét forint, a mely összeget a bölcskei segélygyüjtő és segély- osztó bizottságnak mai napon kezeihez lefizettünk. Dföldvár, 1893. junius hó 2l-én. A Dföldvári Népbank részvény társaság igazg-,tósága nevében Stauber Sándor s. k. Forster Benő s. k. vezérigazgató. elnök-igazgató. _805_ ad T893~ IbT yu.g'táizáis. (83) sz. VI. 30. 1893. A fentebb részletezett négyszáztizenhőt (417) frt segély összeg, úgy az utólag érkezett két (2) frt ős igy összesen nőgyszáztizenkilencz (419) frt összeg kézhez vételét elismerjük, nem találunk szavakat, melyekben kellő kifejezést tudnánk adni azon mélyen érzett háláknak, hogy fáradságot nem kiméivé testvéries szeretetük által indíttatva, a bölcskei tüzká- rosultak nyomorát enyhíteni siettek. Azért mógegyszer hálás köszönetünket nyilvánítjuk és vagyunk: Bölcskőn 1893. óv junius hó 30-án a legigazibb tisztelettel a segély-gyűjtő és kiosztó-bizottság: Kurz Béla, Kováts János, biz. jegyző. plébános, elnök. Előttünk: Kolonits Mihály, esküdt. Bencze Márton, biró. Tisztelt szerkesztőség! A „Tolnamegyei Közlöny“ 28. számában „Ital- mérési illeték“ czim alatt megjelent czikkben az van felhozva, hogy Weinninger Sándor pénzügyőri biztos 1500 frt italmórősi illetőket nem tudni mi okból oly hallatlan magasra emelte fel, hogy az előirt 1500 frt illeték majdnem háromszor kikerülne. Az igazság érdekében ki kell jelentenem, hogy a czikk írója nagyon rosszul lett informálva, a menynyiben nem hogy az előirt törvényes 1500 forintnál többet vetettem volna ki, illetve állapítottam meg a többi bizottsági tagokkal együtt italmérési illeték fejőben, hanem még 10 frt, szóval tiz forinttal kevesebbet, tehát csak 1490 frtot; erről meggyőződhetik akárki akár a biztosságnál, akár pedig a tek. p ón z ügyi gazgatóságnál. Erre csak azért kívántam reflektálni, nehogy úgy tűnjék ki, mintha az italmérők kárára dicsőséget akartam volna szerezni magamnak a felettes hatóságomnál, a mi elvemmel össze nem fér, hanem szorosan az igazsághoz ragaszkodom és a törvényt respektálom. Kiváló tisztelettel Weinninger Sándor. A „Fonciére“ biztositó társulat tek. Mehrwerth Lajos ur közvetítése folytán, a szegzárdi önkéntes tornász-tüzoltó-egyletnek 20 frt, azaz húsz forintot adományozott. Ezen nemes szivü adományért ez utón is köszönetét mond az egylet nevében Szegzárdon, 1893. julius 15-ón Nikitits Imre, egy. pénztáros. Kiadótulajdonos és felelős szerkesztő': BODA VILMOS. N Y I L T T É R.*) Nyilatkozat. Tudomásomra jutott, miszerint Krausz Mór helyi kávés ősRácz Guszti zenekara azon alaptalan híreszteléseket kürtölik a városban, hogy ón zenekarommal együtt Szegzárdról alattomban eltávozni akarok. A n. é. közönség iránt való ragaszkodásom és tiszteletem érdekében tartozom azon kijelentéssel, miszerint én ugyanis több helyről előnyös ajánlatokat kaptam, de nekem határozott szándékom tovább is Szegzárdon maradni s igy nevezettek csupán ellenszenvből alaptalan hírekkel igyekeznek hírnevemet megrontani. Nekem ugyanis eltávozásra semmi Sem adott okot s igy tovább is a n. ó. közönség teljes megelégedésére itt maradok és tőlem telhetőleg becses pártfogásukat kiérdemelni törekszem. Szegzárd, 1893. julius 14-ón. Garay Fere ne z, zenekarvezető. *) E rovat alatt közlöttekért nem vállal felelősséget a szerkesztő. HIVATALOS HIRDETÉSEK. 130 sz ^ 1893 ' - Árverési hirdetmény Alulirt kiküldött végrehajtó az 1881. évi LX. t.-cz. 102. §-a értelmében közhírré teszi, hogy a szegzárdi kir. törvényszék 1893. évi 2990. számú végzése következtében a tolnai polgári takarékpénztár végrehajtató javára Lövenheim József és Lövenheim Netti paksi lakosok ellen 525 frt tőke ennek 1893. évi január hó 28. napjától számítandó 6% kamatai és eddig összesen 47 • frt 50 kr per- és végrehajtási költség követelés s netán még felmerülendő egyéb költségek végett elrendelt kielégítési végrehajtás alkalmával biróilag fölülfoglalt és 464 frt 60 krra becsült szobabeli bútorok, ágynemű, fehérnemű, kádak, hordók és egyéb boredényekből á(ló ingóságok nyilvános árverés utján eladatnak' ■ Mely árverésnek a paksi kir. jbiróság 1893. évi 1180. sz. kiküldést rendelő végzése folytán Paks községben végrehajtást szenvedettek lakásán leendő eszközlésére 1893. évi julius hó 18. napjának délelőtti 10 órája határidőül kitüzetik és ahhoz a venni szándékozók ezennel oly megjegyzéssel hivatnak meg,' hogy az érintett ingóságok ezen árverésen, az 1881. évi LX. t.-cz. 107. §-a értelmében a legtöbbet Ígérőnek bécsáron alul is eladatni fognak. " Kelt Pakson, 1893. évi julius hó 5. napján. Dr. Parragh Gyula) kir. bir. végrehajtó. 913 sz. r m ■ m _ ' ■ • "T18937 Árverési hirdetmény. Alulirt bírósági végrehajtó az 1881. évi LX. t.-cz; 102. §-a értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a szegzárdi kir. járásbíróság 1893. évi 10097. sz. végzése következtében dE Spányi Leó ügyvéd által képviselt Hahn Adolf javára Grósz József Frey szegzárdi lakos ellen 300 frt és jár. erejéig foganatosított kielégítési végrehajtás utján lefoglalt és 700 frtra becsült kocsik, lovakból álló ingóságok nyilvános árverésen eladatnak. Mely árverésnek a szegzárdi kir. jbiróság 2461/1893. számú végzése folytán 300 frt tőkekövetelés,, ennek 1892. évi szeptember hó 25. napjától járó 6% kamatai és eddig összesen 45 frt 38 krban biróilag már megállapított költségek erejéig Szegzárdon alperes lakásán leendő eszközlésére 1893. évi julius hó 20-ik napjának délutáni 2 órája határidőül kitüzetik és ahoz a venni szándékozók oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok az 1881. évi LX. t.-cz. 107. és 108. §-a értelmében készpénzfizetés mellett, a legtöbbet Ígérőnek becsáron alul is eladatni fognak. Kelt Szegzárdon,1893. évi julius hó 4-ik napján. Tóth IgnácZ) kir. jbir. végrehajtó969. sz. i , . . . _ m "ílsC Árverési hirdetmény. Alulirt bírósági végrehajtó az 1881. évi LX. t.-cz. 102. §-a értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a szegzárdi kir. járásbíróság 1893. évi 3333. sz. végzése következtében Dr. Beöthy Károly ügyvéd által képviselt ifj. Ferencz József javára Schönbach József szegzárdi lakos ellen 700 frt és járulékai erejéig foganatosított biztosítási végrehajtás utján lefoglalt és 510 frtra becsült zseb- és inga-órák, szobabútorok, Singer-féle varrógép, pénzszekrény, konyha- eszközökből álló ingóságok nyilvános árverésen eladatnak. Mely árverésnek a szegzárdi kir. jbiróság 6214/1893. sz. végzése folytán 700 frt tőkekövetelés, ennek 1893. évi mártius hó 2. napjától járó 6% kamatai és eddig összesen 48 frt 10 krban biróilag már megállapított költségek erejéig Szegzárdon alperes lakásán és üzletében leendő eszközlésére 1893. évi julius hó 29-ik napjának délelőtti 9 órája határidőül kitüzetik és ahhoz a venni szándékozók oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok az 1881. évi LX. t.-cz. 107: és 108. §-a értelmében készpénzfizetés mellett, a legtöbbet Ígérőnek becsáron alul is eladatni fognak. Kelt Szegzárdon, 1893. évi julius hó 14. napján. Tóth IgnácZ) kir. jbir. végrehajtó.
