Tolnamegyei Közlöny, 1893 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1893-06-04 / 23. szám

— A szegzárdi róm. kath. hitközségi tanács és iskolaszék ülése. Május hó 28-án Hanuy Gábor apát-plébános elnöklete alatt a szegzárdi r. k. hitközségi tanács és iskolaszék ülést tartott, melynek legfontosabb tárgyát a „Magyar takarékpénztár központi jelzálogbank részvénytársaság“ igazgatóságának a hitközségi kölcsön konvertálására vonatkozó ajánlata képezte. Az Írásban benyújtott ajánlatot Hauny Gábor elnök megismertette a hitk. tanácscsal, melynek értelmében a nevezett pénzintézet hajlandó a hitközségnek 30,000 forint kölcsönt nyújtani a következő feltételek mellett: A kölcsön után 50 éven át 100 félévi előzetes részletekben évi 5-15%, vagyis fólévenkint előre 2'575% lenne fizetendő, a mely részletfizetés által a kölcsön teljesen törlesztetik. A kölcsönt 41/a°/0-os intézeti kötvényekben kapja meg a hitközség, melyeket minden levonás nélkül teljes névértékűkben számit le a pénzintézet. A hitközség a kölcsönt előzetes félévi felmondás mellett lejárat előtt is bármikor visszafizetheti és pedig akár készpénzben, akár 41/2%-os intézeti kötvényekben, a mely utóbbi esetben ezeket tekintet nélkül az árfolyamra, a pénzintézet teljes névértékűén fogad el. Ha azonban a hitközség sz idő előtti visszafizetést akár sajátjából, akár más intézet utján eszközli, a „Magyar takarékpénztár központi jelzálog- bank rész vény társaság- “nak a mindenkori tőkehátralék után %% kártalanítási dij jár, a mely kártalanítási dij nem fizetendő akkor, ha a hitközség a kamatláb újabb csökkenése folytán kölcsönét a pénzintézet által konvertálná alcsóbb kölcsönné. A hitközségi tanács Fejős Imre, dr. Krámolin Emil és Mehrwerth Ferencz hitk. tagok felszólalásai után az ajánlatot egyhangúlag elfogadhatónak és felette előnyösnek nyilvánította ki, s megbízta az elnököt, hogy a kölcsönügylet megkötéséhez szükséges vagyonkimutatást szerezze be. A hitk. tanács ez ügyben véglegesen a legközellebbi ülésben fog dönteni. Mi is határozottan kívánatosnak tartjuk a hitközségi kölcsönöknek ily kedvező feltételek mellette való konvertálását; mert félő, mikép a mostani válságos anyagi körülmények között a hitközség nem bírja meg a reá nehezedő terheket. Felolvastatott a szegzárdi polgári fiú- és leányiskola igazgatói által beterjesztett azon szegény tanulók névjegyzéke, a kik a hittantanitás után járó 1 frt tandij elengedésért folyamodtak. A hitközségi tanács teljes szegénység alapján a következőket mentette fel a hittani tandij fizetés alól: Liszkay Géza, Stirling Ferencz Bugovits István, Schöner István, Schöner Nándor, Lengyel Etel, Thumó Ilona, Boda Jolán, Herdtlein Sylvia, Behr Ilona és Horváth Józsa. Az elnök bejelentette a belvárosi és az újvárosi iskolában az évzáró vizsgák sorrendjét, mit a tanács helyeslőleg tudomásul vett. A pénz- tárnok beterjesztette a helyesbített adóhátralékosokról összeállított kimutatást. A kimutatás a hitk. tanács határozatához képest sürgős végrehajtás végett átadatik a központi főszolgabíró hivatalnak. Adó elengedésért foyamodtak : özv. M o r v a y Károly né, özv. Tolnay Antalnó és Laudenbach József. Mind a három folyamodónak iskolai adója elenged'ett.

— A szagzárdi iparos tanonczok munkakiálli- tása. Múlt csütörtökön délelőtt 11 órakor nyitotta meg ünnepélyesen MikóGyörgy újvárosi pléb'ános, mint a szegzárdi iparos tanoncziskola elnöke a szegzárdi iparos tanonczok munkakiállitását. Ez alkalomra nagyszámú érdeklődő közönség gyűlt össze a polg. iskola rajztermében, a hol a munkakiállitás megnyitási aktusa végbe ment. A tanári karon és számos érdeklődőn kívül a szegzárdi ipartestület is megjelent elnöke vezetése alatt. Mikó György sikerült megnyitó-beszédjében hangsúlyozta a muukakiállitás fontosságát, mely — úgymond — nem üres parádé czéljából, hanem törvény értelmében a végből rendez- tetik, hogy éleszszék az iparos tanulók munkakedvét, fokozzák az ipartárgyak előállításában ügyességét és köztök nemes versenyt támasszanak. Majd fájó szívvel konstatálta, hogy a jelenglegi munkakiállitás éppen nem felel meg a jogos várakozásnak, amennyiben (csupáu 45 tanuló vett részt a kiállításban, holott abból egyetlen egynek sem kellett volna kimaradnia. Ennek okát abban keresi, hogy némely gazda, a helyett, hogy buzdítaná tanonczát, inkább visszatartja a nemes versenytől; majd méltó elismeréssel emelte ki azon gazdákat, kik a munkakiállitás intenczióját megértve, alkalmat és módot nyújtottak tanonczaiknak, hogy a munkakiáslitásban résztvéhessenek; ezek a gazdák bizonyára belátták, hogy a kiállítás nemcsak a tanonczok versenye, hanem a gazdáké is. Végül buzdító szavakat iutézett az iparos tanonczokhoz és üdvüzölte a

1893. junius 4

megjenteket, mire a kiállítást megnyitottnak nyilvánította. A kiállítók jutalmazására a pécsi kereskedelmi- és iparkamamara 25 frtot, a szegzárdi takarékpénztár 15 frtot, a szegzárdi takarék- és hitelbank 5 frtot és Tóth Károly dunavédgáti mérnök 5 frtot, összesen 55 frtot adományoztak. Ez összeget a biráló-bizottság ítélete alapján fogják kiosztani a kiállítók között. A kiállított 53 tárgy elég csinos, sőt némelyek kifogástalanok is, tekintetbe véve természetesen, hogy nem gyakorlott segéd, hanem kezdő inaskéz készítette azokat. A rajzkiállitásról elismeréssel kell szólnunk; mert a bemutatott rajzok tisztasága és ügyes kivitele határozottan meglepő eredményre mutat. E szép siker Franek János fáradhatlan tigybuzgalmát d'csőri, ki a rajzoktatást vezette.

— Meghívó. A „Szegzárd-központi tanító-egyesület“ 1893. évi junis hó 8-án délelőtt 11 órakor Tolnán, a rk. népiskolában rendes közgyűlést tart, melyre az egyesület tagjai és a tanügy iránt érdeklődők tisztelettel meghivatnak. Tárgysorozat: 1. Elnöki megnyitó beszéd. Tartja: Schuler József alelnök, 2. A múlt ülésről felvett jegyzőkönyv felolvasása ős hitelesítése. 3. A kiküldött számvizsgáló-bizottság jelentése. 4. Németh Márton fáczán- kerti tanító felolvasása a „Hasznos madarain k“- ról. 5. Elnök és I. jegyző választása. 6. Indítványok. Szegzárdon, 1893. junius 2-án. Németh Márton egyl. II. jegyző. Schuler József egyl. alelnök.

— Beszámoló beszéd. Boda Vilmos országgyűlési és 48-as párti képviselő, lapunk szerkesztője múlt hó 28-án több százra menő hallgatóság előtt többször nyilvánított élőnk tetszések közöt tartotta meg beszédét. Az uj országgyűlési ciklus óta történt dolgokat főbb vonásaiban könnyen érthetően adta elő választóinak, kifejezvén a saját nézetét és álláspontját. Beszólt a még ez ideig elő nem fordult káros téli választásokról, melyet Szapáry gr. volt miniszterelnök rendelt el. Fejtegette a februári rendeletet, mely nagy és elkeseredett vitákra adott okot. Felvilágosítással szolgált a most napirenden levő egyházpolitikai kérdésekről felemlítve a polgári házasság különféle nemeit: a kötelező fakultativ és a

‘ Spanyolországban gyakorlatban levő polgári házasságokat. A zsidó reczepczióuak és a vallás szabad gyakorlásának feltétlenül hive. Végül a függetlenségi párt szakadásáról beszélt okadatolva a pártban való maradását, a mit a megjelent közönség látható örömmel vett tudomásul.

— Regöly község küldöttsége a kereskedelemügyi miniszternél. Kerbolt István jegyző, Sze- mennyei Mihály pápai tb. káplán és plébános, Klein Jakab kereskedő és a községi biró, mint Regöly község küldöttei, tisztelegtek a kereskedelemügyi miniszternél ős arra kérték őt, hogy a re- gölyi feltételes vasúti megállóhelyet rendes megállóhelynek, (a gyorsáru és posta le- és feladás jogosultságával) nyilvánítsa. A küldöttség nevében Kerbolt István indokolta a község kérelmét és memorandumot nyújtott át a miniszternek. A miniszter szívesen fogadta a nála járt küldöttséget és a kérelem teljesítését megígérte.

— Eljegyzés. Jelűnek Ferencz sárbogárdi illetőségű, törekvő szobafestő eljegyezte Sárbogárdról Fischer Szerén kisasszonyt.

— Négyszeres pénz. Kis János simontornyai lakos 10 évi takarékoskodás után összegyűjtött vagy 250 forintot. Ezt ő nem is tartotta titokban, sőt szerette a pazarlóknak elmondogatni, hogy őket is józan életre buzdítsa. Egy csalóbanda, mely Rozner Mihálgy simontornyai, Imre József bátai és Horváth János szegzárdi lakosokból állt, a szokásos négyszeres jó hamisítvány ígéretével addig járt a nyakára, mig végre engedett, s kivéve 250 írtját a takarékpénztárból, átadta nekik, várva, hogy ezért 1000 frtot kapjon. A jó madarak a pénzt maguk közt felosztották, Kist pedig pár napig mindenféle ürügy alatt álltatták, mígnem hirtelen eltűntek. Kis tehát panaszra ment ellenük s a csendőrsóg Rozner- nól, ki csakhamar mindent bevallott, még 100 írtnál többet megtalált, mig a másik szintén előkeritett két büutárs mindent tagad, de Horváth végre mégis bevallotta, hogy ő is kapott a pénzből 1 frtot. A csendőrség a csaló bandát letartóztatta és a gyönki kir. járásbíróságnak átszolgáltatta.

— Egy angyallal több az égben. Nagy csapás érte Reichl Sándort és nejét. Bandi fiukat, szivök mély bánatára május hó 27-ón este 9 órakor a kérlelhetetlen halál kiragadta karjaikból. A kis hat éves fiúnak difteritisz volt a betegsége. Nyugodjék békében!

TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY (23. sz.)

— Megmarta a veszett kutya. Scheffer Ádám nevű földmivest Czikóban saját kutyája, melyen a vezettsőg tünetei mutatkoztak, megmarta. A szerencsétlenül járt földmivest gyógykezelés végett rögtön fölszállitották Budapestre a Hőgyes-féle gyógyintézetbe. A veszett kutya fejőt megvizsgálás végett szintén felküldötték, hogy a veszettséget megállapíthassák. Nagy gondatlanságra vall az a sajnos körül- mény, hogy Scheffer Ádám tudomással birt arról, miszerint kutyája egy kóbor veszett kutya által megmaratott s mégis házánál szabadon tartotta.

— Keresztelés a tóban. Bonyhádon az egyre szaporodó baptisták Yeber János pusztájánál levő disznó fürösztő tóban keresztelóst tartottak. A különös keresztelésre a fanatikus hívek nagy szám- mal gyűltek össze a tó körül; a keresztelóst egy fővárosi iparos-legény végezte, melynek megtörténte után a veszedelmes szekta tagjai isteni tiszteletre mentek egy korcsmába. A józanul gondokozó lakosság tudvalevőleg gyűlöli a babtistákat, azért ezúttal is, mint már többször tette — megzavarta az eretnekek isteni tiszteletét. Kövekkel ostromolták meg a korcsmát s addig nem nyugodtak, mig a fanatikus rajongókat széjjel nem verték.

— Betörések. Múlt szombaton virradóra a moczfai csárda udvarába ismeretlen tolvajok behatoltak és feltörték a jégvermet azon reményben, hogy abban majd sört, bort és husnemüt találnak. A gonosz tolvajok rosszul számítottak, mert a veremben csak jég volt s igy csupán egy csákányt emeltek el. Pakson gyakoriak a betörések, legközelebb a legnépesebb utczában, Nachtmann János molnárnak lakását törték föl. Az utcza felöli ablakot kifeszitve, bemásztak a szobába, melyből ruhanemüeket, élelmi czike- ket tolvajoltak el. A tolvajok a Dunán menekülhettek el, mert másnap az elszórt tárgyakból néhány darabot a Dunából fogtak ki. A nyomozás meg- indittatott.

— Megható egyházi ünnepély. A pécsi egyházmegyének egy köztiszteletnek örvendő és sok tekintetben kiváló alakja, Schwerer Ferdinánd, szabadszentkirályi esperes-plébános május hó egyik vasárnapján ülte meg áldozó papságának 50 éves jubileumát. Ha az „arany mise“ már magában véve minden mellékmotivumok nélkül is, a legmagaszto- sabb egyházi ünnepélyek közül való, mily megható lehetett még a szentkirályi aranymise 'egy körülménynél fogva, melyet a „Pécsi Közlönyében feljegyezve találunk. A jubiláló aggastyánnak ugyanis ez alkalommal unokaöcscsei ministráltak, két őszbe borult férfiú, az egyik 60, a másik 62 éves, ugyanazok, kik 50 évvel ezelőtt is szülőföldjén, az apatini templomban, mint 10, s illetve 12 éves virgoncz fiúcskák, az akkor 23 éves „urabácsi“ mellett az oltárszolgai tisztet teljesítették. A mily szép és dicső az alkony szelíd fénye: oly szép és dicső az aggkor ily magasztos pillanatokban!

— Tolnavármegye Jókai Mórnak félszázados irói jubileuma alkalmából Budapesten rendezendő ünnepségeken küldöltsőgileg fogja magát képviseltetni és a nagy regényíróhoz üdvözlő iratot intéz. A küldöttséget Simontsits Béla alispán vezeti, mely a következő tagokból alakult meg: Mikó Görgy, Sántha Károly, Rátkay László, Kálmán Dezső, br. Jeszenszky Béla, Dőry Pál.

— Föispáni beiktatás. A somogyinegyei főispán beiktatása május hó 29-én ment végbe Kaposváron nagy ünnepségek között. A megüresedett alispáni állásra Maár Gyula megyei főjegyző a jelölt.

— A szegzárdi kér. betegsegéiyzö pénztár ma tartja szokásos havi ülését Mehrwerth Ferencz elnöklete alatt. Az ülés lefolyását jövő számunkban hozzuk. Tárgy: 1. A múlt ülésről fölvett jegy őkönyv felolvasása. 2. A jelen jegyzőkönyv hitelesítésére 2 tag kiküldése. 3. Elnöki jelentés. 4. Sándor F. egyl. szolga fizetős felemelés iránti kérvénye. 5. Véges János titkár lemondása, s elnöki jelentős Várkonyi Sándor titkári alkalmaztatása ügyében. 6. Ügyviteli szabályzat kidolgozására kiküldött bizottság jelentőse.

7. Folyó ügyek.

— Dunafürdö. A dunaföldvári kényelmes nyári fürdőt, mint biztos forrásból értesülünk, az áldozatkész tulajdonos, Etl József mérnök az idén még nem szünteti be, hanem továbbra is meghagyja Dunaföldváron a nagy közönség örömére. Ugyanis a bajai intelligens közönség nagy része már több Ízben egyenesen felkérte Etl urat, hogy fürdőjét helyezze át Bajára, hol előre szép jövödelmet biztosítottak részére. A bajaiak ezen kecsegtető ígéretei daczára is meghagyja Etl ur fürdőjét a dunaföldvá- riaknak, mert erősen hiszi ős reméli, hogy nagy

________________________________ ' 5