Tolnamegyei Közlöny, 1890 (18. évfolyam, 1-52. szám)
1890-07-06 / 27. szám
vidéki kőszénnek is lehetőleg olcsó szállítási dijak nyujtassanak. A mi a kamara azon észrevételét illeti, hogy mig a stájer puha fa könnyen eljut a pécsi kamara vidékére addig az észak magyarországi eredetű ily czikkel ott csak ritkán találkozhatni, — ezen körülmény magyarázatát találja azon jelentékeny és díjszabási eszközök segélyével ki nem egyenlíthető távolsági különbözetheti, mely az említett termelő he- I lyek közt a kamara területén fekvő piaczokhoz viszonyítva fenforog. Megjegyzem azonban e tekintetben, hogy a déli vasút kívánságomra azon kivételes díjmérsékléseket, melyeket előbb a karinthiai fa behozatalának nyújtott megszüntette, úgy hogy most ezen behozatali forgalom sem részesül a déli vasút magyar vonalain kedvezőbb elbánásban, mint a házai termék forgalma. A szlavóniai állomásokon feladásra kerülő nyers bőrök és állati termények szállítására vonatkozólag előadott panasz megszüntetésére a m. kiv. államvasutakat utasítottam. Végül a kamara azon kérelmét illetőleg, hogy Pécsett menetjegy iroda állíttassák fel, megjegyzem, hogy a menetjegy irodák száma ez idő szerint a forgalom szükségletéhez mérten van megszabva, s ily menetjegy iroda felállítása első sorban attól függ, hogy az illető vállalkozó részére a forgalomban megfelelő működési alap kínálkozzék. Mindezek eddig nem tették indokolttá azt, hogy Pécsett ily iroda szervezetessék. Ha azonban a forgalmi igények fejlődése ezt megkívánná, az ellen sem lesz nehézség, hogy a kamara ezen kívánsága is figyelembe vételre találjon. Budapest, 1890. évi junius 4-én. Baross s. k. $ A keresk. és iparkamara ezen miniszteri leiratot legutóbbi közülésen örvendetes tudomásul vette, csak azt sajnálta, hogy a miniszter ur, mig a kamarai jelentésnek a közlekedési viszonyokat illető minden pontjára reflectált, egyik igen alapos és jogosult panaszról nem emlékezett meg, s ez a pécsi pályaudvar és indóház siralmas állapota ellen kifejezett panasz. A kamara azonban e hallgatást nem odamagyarázza, mintha a miniszter ur ez ügy elől kitérni akarna, hanem hogy a miniszter ur a pécs-bar- csi s esetleg a mohács-pécsi vasútnak is államosítása kérdésének tisztázásáig, a mondott ügyben különféle okokból nem nyilatkozhatik. 6 z gaz d a s 1 g. ____ La punkban említve volt, hogy Harray Kálmán kokasdi esperes-plébános, ki a Peronospora viticola vagy is szőlő ragya tanulmányozásával tüzetesen foglalkozik, a védekezésre nézve Szegzárdon felolvasást is tartott. Most a tolnamegyei gazdasági egyesület, külön füzetben is kiadta, Harray ur értekezéseit. Tekintettel a kártékony gomba nagy elterjedését, nem tartjuk feleslegesnek, ha az értekezésnek azon részét, mely a védekezésre nézve útbaigazítást tartalmaz, mutatványkép lapunk ezen rovatába fel- veszük. „Ily szomorú következményű lévén a Peronospora viticola hatása, valóban egy józan szőlősgazda sem veheti az ellene kifejtendő védekezést közönyös dolognak ; s miután nincs semmi biztosíték arra, hogy váljon megleszünk-e tőle kímélve vagy sem, sőt az elsőbbre majdnem biztosabb föltevésünk lehet, mint az utóbbira, — ennélfogva csak saját érdekünk parancsolja, hogy résen legyünk, s mindazon vívmányokat, melyeket a tudomány a tapasztalattal karöltve számunkra ellenében védekezésül biztosított, teljes bizalommal és szilárd akarattal igénybe is vegyük. Ha a Peronospora elleni védekezést az alfánál kezdenők, úgy minden év őszén a lehullott és infi- ciált leveleket kellene teljesen megsemmisítenünk, mely művelet által a baj nagy részben — úgyszólván — csirájában elfojtatnók. Ez azonban csak úgy ős akkor volna sikeresen keresztülvihető, ha ez országszerte minden egyes szőlősgazdától pontosan és lelkiismeretesen végrehajtatnék. — Ki azonban az embereket ős az emberi intézményeket ismeri, az ezen irtási módot még csak indítványba hozni sem kísérti meg, hanem máséval nem törődve, igénybe veszi azon szereket, melyek pusztító hatása a pero- uosporára nézve helyes alkalmazás mellett emberileg számítva biztosak — s utánna néz, hogy miként mentse meg saját szőlőtelepét. Valamint pedig a legtöbb találmány esetlegesség szüleménye, úgy vezetett itt is a véletlen egy szerhez, mely egyrészről a szőlőragyára ölőleg, más1 részt pedig a levelekre edzőleg hat, s 62 a rózgá- licz. Ugyanis a francziák a szőlőkarókat és kötelékeket rő/.gáliczczal impregnálják, hogy tartósabbak legyenek; s midőn tapasztalták, hogy az ily karók- kai ős kötelékekkel ellátott szőlők levelei a peronosporétól megkiméltettek, vezetett a tapasztalás a rézgálicz mint földalkatrósz igénybevételével alkalmas vegyülék készítésére, melylyel a gonosz ellenséggel szemben sikeresen védekezni lehet. Ez ideig négyféle keverék van gyakorlatban, melyekkel a levelek befecskendeztetvén, sikeresen meg- küzdhetünk a peronospora ellen, melyek elseje az u. n. bordeauxi keverék ős pedig kétféle arányban u. m.: I. 100 liter viz, 3 kilogramm rézgálicz, 3 „ égetett mész: vagy: II. 100 liter viz, 2 kilogramm rézgálicz, 2 „ égetett mész. Ezen keverékek következő módon készülnek. Mindenekelőtt megjegyzem, hogy mindezen, mint pedig a későbben előadandó keverékekhez csak is fa, réz vagy kőedényt s a keveréshez is csak ily anyagból készült eszközt szabad használnunk; — a befecskendezést vagyis permetezést mindig a levelek felső lapjára kell alkalmaznunk. Azt tán felesleges is lesz megjegyeznem, hogy az itt szabatosan kitüntetett arányban tetszésünk szerint készíthetünk több vagy kevesebb keveréket és pedig szükségletünkhöz képest; de mindig az arányok pontos szem előtt tartásával. Lássuk tehát mint készül a bordeauxi keverék. Egy tiszta edénybe, például szapuló sajtárba öntünk 80 liter tiszta vizet s ebben föloldjuk a rézgáliczot; egy más edénybe megoldjuk, szabályosan 20 liter vízben a meszet, s ha ez kihűlt, — de csakis akkor — egy ruhán keresztül szűrve apránként hozzá öntjük a mósztejet a gáliczoldathoz, jól összekeverjük, s kész a kevérek. Használat előtt mindig újból és újból felkeverendő. E folyadékból egy kastast, holdra 230 liter számittatik. Mivel azonbon a mész- nek meg van azon tulajdona, hogy daczára a legóvatosabb megszűrésnek, mindig tartalmaz salakot vagy homok szemcséket, melyektől a permetező gép bedugulván, gyakori szétszedést igényel, s a munkát számottevőig meglassitja, de amúgy is a fehérre fecskendezett levelek nem igen kellemes benyomást gyakorolnak a szemlélőre, ennélfogva ugyanazon sikerrel mész helyett a szódát hozták alkálmazásba, mely ugyan az előbbinél valamivel többe jő, de másrészről ama hátrányai nem lévén, a csekély árkülönbség bőven kárpótoltatik az által, hogy a munkában fönnakadást nem okoz. Ezen keveréknek a vénye a következő: a) 100 liter viz. 2 klgr. rézgálicz. 25/2 klgr. kristályos szóda. Vagy: b) 100 liter viz. 3 klgr. rézgálicz. 3s/4 klgr. kristályos szóda. Először is a rézgáliczot oldjuk föl 7 liter meleg vízben, külön pedig a szódát 13 literben; azután pedig folytonos keverés között először a szódaoldatot, azután pedig a gáliczoldatot öntjük 80 liter vízhez. Alkalmazásra ebből is annyi veendő, mint a fen- nebbiekből. Ezen eddig előadott szerek hatása kedvező eredményéről még mindenki, ki azokat használta, tapasztalatilag ős szemlátomást meg van győződve, de miután ezek a szőlőszemeken is nyomokat hagynak, ennélfogva azok mint csemegeszőlők nem élvezhetők, jóllehet bort szolgáltatandó fürtöknél bátran, minden káros utóközetkezmény félelme nélkül alkalmazhatjuk. Igaz ugyan az is, hogy mig ezen alább előadandó szerek sikerét némelyek az elragadtatásig dicsérik, mások ellenben sokat leakarnak értékükből ami hatásukat illeti — ütni. Az általános sorrend szerint tehát mint harmaJ dik — a cseinegelszőlőkre mint első — vény szerepel az u. n. „eau celeste“ — vagyis „égi viz“ ve- gyület, mely a következőképen állittatik elő. Veszünk egy edényt, mely — mint már említőm mindig csak fa, réz vagy kőből készített lehet, abba körülbelül 2 liter meleg vízben föloldunk fél klgr, rézgáliczot, ehez lassan ős folytonos keverés között körülbelül 1 klgr. azaz annyi salmiakszeszt öntünk, mennyi a teljes amalgalisatióhoz elégséges, vagyis már semmi csapadék nem észlelhető s az egész folyadék égszint vesz föl; azután pedig a készletet 100 liter tiszta vizet tartalmazó nagyobb edénybe öntjük, jól összeI keverjük, s kész a folyadék. Egy kát. holdra fji I liter számittatik. Végre a negyedik, vagyis utolsó vény a legegy. I szerübb és legolcsóbb. Ugyanis egy hektó vízre szá- I mitunk 300—500 gramm rézgáliczot ős pedig akként I alkalmazva, hogy azt előbb feloldjuk megfelelő meleg I vízben vagyis elveszünk a 100 literből szükség sze- I szerint a földoldáshoz, — azután pedig ezen oldatot hozzáöntjük, a többi vízhez, s kész az oldat. Egy kát. holdra 575 liter számittatik, vagyis viz legtöbb mennyiségben vétetik igénybe. Ezen kőt utóbbi vény szerint készített keverék tehát csemegeszőlőkre vonatkozik. Arra a kérdésre, hogy váljon az eső nem mossa-e le a szereket a levelekről, akként válaszolhatunk, miszerint kivéve, ha a szerelés után például fél, vagy egy órára nem következik valami zuhogó zápor, mely mindenesetre kivételes esetet képez, különben pedig tekintve, hogy a levelektől a beszivó- dás rögtön történik, — a csak pár óra múlva is be- I következhető eső legkevősbbő sem befolyásolhatja kedvezőtlenül a szerek hatását. Némelyek a fenti szereket más anyagokkal vegyítve por alakjában is szokták használni. Ez azonban nem ajánlható; részint azért, mert drágább, a szél tova fujhatja, többször kell a reszelést, mint a vízzel praeperáltakat alkalmazni, s az egészségre nézve is káros hatású. — Mivel pedig nálunk a vízhiány, mely a porok használatát okadatolhatná, szerepet aligha játszhatik, mert hisz oly tulmagasan fekvő szőlőseink nincsenek is, — ennélfogva ezekről nem is tartom szükségesnek bővebben értekezni. Kik pedig azt gondolják, hogy a porok azon okból miután azok ként is tartalmaznak, melyet némelyek a szőlőpenész — Oidium Tuckeri — ellen sikerrel vélnek alkalmazni, — tehát az esetben, ha a szőlőtőkék ezzel is fertőztetve volnának e porok használatát alkalmasabbnak tartják, — szabadjon őket figyelmeztetnem, miszerint vidékünkön ezelőtt 12—13 évvel erősen grasszált szőlőpenész ellen az alkalmazásba vett kénpor nem igen fényes eredményeket biztosított. (Vége következik.) IRODALOM. * A „Hét“ 26. számával befejezte pályafutásának első félesztendejét. A ki tudja, hogy nálunk egy uj lap bevezetése, meghonosítása, népszerűvé tétele a munkának, utánjárásnak, találékonyságának mily összegét jelenti, csak az értheti az ily lap vezetőinek diadalmas önérzetét. A „Hót“, hála a közönség elismerésének, túl van a kezdeten, kiküzdte a megillető helyét az időszaki sajtóban, hézagot pótló, érdekes és tanulságos, a jó Ízlést ápoló és magas irodalmi szinvonalt képviselő lapnak bizonyult. Minden száma változatosnak, újnak,- az események elevenjére tapintónak bizonyult. Ennél a lapnál mindig tudják, hogy miról kell irni. És ez nagy sor. Apró politikai essayi Tiszáról, Szapáryról, Szilágyi Dezsőről sensa- tionalis hatást keltettek. Színi bírálatai, könyvismertetéséi, legelői állanak a kritikai sorban ős szépirodalmi tartalma válogatott. A legújabb száma sem maradt a többiek mögött s a midőn ezt minden tartalomjegyzék helyett elégségesnek tartjuk jelezni felhívjuk olvasóink figyelmét A „Hőt“-re, melynek ajánlatára elég az, hogy az újabb irodalom egyik leg- finyásabb ízlésű Írója, Kiss József szerkeszti. A „Hót“ előfizetési ára: egész évre 10 frt, félévre 5 frt, negyedévre 2 frt 50 kr. Előfizetési pénzek „A Hét“ kiadóhivatalába: Magyar Tudományos Akadémia palotája Budapesten, küldendők. Stanley: „A legsötétebb Afrikában“ világszerte oly nagy érdeklődéssel várt műve végre a napokban elhagyja a sajtót és pedig egyszere 11 jogosított kiadásban: Londonban, Budapesten Ráth Mórnál New-Yorkban, Párisban, Lipcsében, Milanóban, Christianiában, Arnheimban, Stockholmban, Madridban, Prágában stb. — A mű czimlapjára Stanley a következő mottót nyomatta : „Addig megyek előre, mig oda érek hol a két tenger találkozik, kelljen bár kilenczven évig is utaznom.“ Koran XVIII. fej. 62 v. Ráth Mór a következő Stanley által egészen sajátkezűig irt angol levelet kapta — melynek hű fordítása igy hangzik : London E. c. Fetter Lane St. Dunstan. House 1890. junius 7-én. Ráth Mór urnák Budapest. Kedves uram ! Értesüléseim szerint Budapesten más czégek is hirdették hogy „A legsötétebb Afrikában“ megjelenő
