Tolnamegyei Közlöny, 1890 (18. évfolyam, 1-52. szám)

1890-07-06 / 27. szám

vidéki kőszénnek is lehetőleg olcsó szállítási dijak nyujtassanak. A mi a kamara azon észrevételét illeti, hogy mig a stájer puha fa könnyen eljut a pécsi kamara vidékére addig az észak magyarországi eredetű ily czikkel ott csak ritkán találkozhatni, — ezen körül­mény magyarázatát találja azon jelentékeny és díj­szabási eszközök segélyével ki nem egyenlíthető tá­volsági különbözetheti, mely az említett termelő he- I lyek közt a kamara területén fekvő piaczokhoz vi­szonyítva fenforog. Megjegyzem azonban e tekintet­ben, hogy a déli vasút kívánságomra azon kivételes díjmérsékléseket, melyeket előbb a karinthiai fa be­hozatalának nyújtott megszüntette, úgy hogy most ezen behozatali forgalom sem részesül a déli vasút magyar vonalain kedvezőbb elbánásban, mint a házai termék forgalma. A szlavóniai állomásokon feladásra kerülő nyers bőrök és állati termények szállítására vonatkozólag előadott panasz megszüntetésére a m. kiv. államvas­utakat utasítottam. Végül a kamara azon kérelmét illetőleg, hogy Pécsett menetjegy iroda állíttassák fel, megjegyzem, hogy a menetjegy irodák száma ez idő szerint a for­galom szükségletéhez mérten van megszabva, s ily menetjegy iroda felállítása első sorban attól függ, hogy az illető vállalkozó részére a forgalomban meg­felelő működési alap kínálkozzék. Mindezek eddig nem tették indokolttá azt, hogy Pécsett ily iroda szervezetessék. Ha azonban a forgalmi igények fej­lődése ezt megkívánná, az ellen sem lesz nehézség, hogy a kamara ezen kívánsága is figyelembe vé­telre találjon. Budapest, 1890. évi junius 4-én. Ba­ross s. k. $ A keresk. és iparkamara ezen miniszteri leira­tot legutóbbi közülésen örvendetes tudomásul vette, csak azt sajnálta, hogy a miniszter ur, mig a kama­rai jelentésnek a közlekedési viszonyokat illető min­den pontjára reflectált, egyik igen alapos és jogosult panaszról nem emlékezett meg, s ez a pécsi pálya­udvar és indóház siralmas állapota ellen kifejezett panasz. A kamara azonban e hallgatást nem oda­magyarázza, mintha a miniszter ur ez ügy elől ki­térni akarna, hanem hogy a miniszter ur a pécs-bar- csi s esetleg a mohács-pécsi vasútnak is államosí­tása kérdésének tisztázásáig, a mondott ügyben kü­lönféle okokból nem nyilatkozhatik. 6 z gaz d a s 1 g. ____ La punkban említve volt, hogy Harray Kálmán kokasdi esperes-plébános, ki a Peronospora viticola vagy is szőlő ragya tanulmányozásával tüzetesen foglalkozik, a védekezésre nézve Szegzárdon felol­vasást is tartott. Most a tolnamegyei gazdasági egye­sület, külön füzetben is kiadta, Harray ur értekezéseit. Tekintettel a kártékony gomba nagy elterjedé­sét, nem tartjuk feleslegesnek, ha az értekezésnek azon részét, mely a védekezésre nézve útbaigazítást tartalmaz, mutatványkép lapunk ezen rovatába fel- veszük. „Ily szomorú következményű lévén a Peronospora viticola hatása, valóban egy józan szőlősgazda sem veheti az ellene kifejtendő védekezést közönyös do­lognak ; s miután nincs semmi biztosíték arra, hogy váljon megleszünk-e tőle kímélve vagy sem, sőt az elsőbbre majdnem biztosabb föltevésünk lehet, mint az utóbbira, — ennélfogva csak saját érdekünk pa­rancsolja, hogy résen legyünk, s mindazon vívmá­nyokat, melyeket a tudomány a tapasztalattal kar­öltve számunkra ellenében védekezésül biztosított, teljes bizalommal és szilárd akarattal igénybe is vegyük. Ha a Peronospora elleni védekezést az alfánál kezdenők, úgy minden év őszén a lehullott és infi- ciált leveleket kellene teljesen megsemmisítenünk, mely művelet által a baj nagy részben — úgyszól­ván — csirájában elfojtatnók. Ez azonban csak úgy ős akkor volna sikeresen keresztülvihető, ha ez or­szágszerte minden egyes szőlősgazdától pontosan és lelkiismeretesen végrehajtatnék. — Ki azonban az embereket ős az emberi intézményeket ismeri, az ezen irtási módot még csak indítványba hozni sem kísérti meg, hanem máséval nem törődve, igénybe veszi azon szereket, melyek pusztító hatása a pero- uosporára nézve helyes alkalmazás mellett emberileg számítva biztosak — s utánna néz, hogy miként mentse meg saját szőlőtelepét. Valamint pedig a legtöbb találmány esetleges­ség szüleménye, úgy vezetett itt is a véletlen egy szerhez, mely egyrészről a szőlőragyára ölőleg, más­1 részt pedig a levelekre edzőleg hat, s 62 a rózgá- licz. Ugyanis a francziák a szőlőkarókat és kötelé­keket rő/.gáliczczal impregnálják, hogy tartósabbak legyenek; s midőn tapasztalták, hogy az ily karók- kai ős kötelékekkel ellátott szőlők levelei a pero­nosporétól megkiméltettek, vezetett a tapasztalás a rézgálicz mint földalkatrósz igénybevételével alkalmas vegyülék készítésére, melylyel a gonosz ellenséggel szemben sikeresen védekezni lehet. Ez ideig négyféle keverék van gyakorlatban, melyekkel a levelek befecskendeztetvén, sikeresen meg- küzdhetünk a peronospora ellen, melyek elseje az u. n. bordeauxi keverék ős pedig kétféle arányban u. m.: I. 100 liter viz, 3 kilogramm rézgálicz, 3 „ égetett mész: vagy: II. 100 liter viz, 2 kilogramm rézgálicz, 2 „ égetett mész. Ezen keverékek következő módon készülnek. Mindenekelőtt megjegyzem, hogy mindezen, mint pedig a későbben előadandó keverékekhez csak is fa, réz vagy kőedényt s a keveréshez is csak ily anyag­ból készült eszközt szabad használnunk; — a befecs­kendezést vagyis permetezést mindig a levelek felső lapjára kell alkalmaznunk. Azt tán felesleges is lesz megjegyeznem, hogy az itt szabatosan kitüntetett arányban tetszésünk szerint készíthetünk több vagy kevesebb keveréket és pedig szükségletünkhöz ké­pest; de mindig az arányok pontos szem előtt tar­tásával. Lássuk tehát mint készül a bordeauxi keverék. Egy tiszta edénybe, például szapuló sajtárba öntünk 80 liter tiszta vizet s ebben föloldjuk a rézgáliczot; egy más edénybe megoldjuk, szabályosan 20 liter vízben a meszet, s ha ez kihűlt, — de csakis ak­kor — egy ruhán keresztül szűrve apránként hozzá öntjük a mósztejet a gáliczoldathoz, jól összekever­jük, s kész a kevérek. Használat előtt mindig újból és újból felkeverendő. E folyadékból egy kastast, holdra 230 liter számittatik. Mivel azonbon a mész- nek meg van azon tulajdona, hogy daczára a legóva­tosabb megszűrésnek, mindig tartalmaz salakot vagy homok szemcséket, melyektől a permetező gép be­dugulván, gyakori szétszedést igényel, s a munkát számottevőig meglassitja, de amúgy is a fehérre fecskendezett levelek nem igen kellemes benyomást gyakorolnak a szemlélőre, ennélfogva ugyanazon si­kerrel mész helyett a szódát hozták alkálmazásba, mely ugyan az előbbinél valamivel többe jő, de más­részről ama hátrányai nem lévén, a csekély árkü­lönbség bőven kárpótoltatik az által, hogy a mun­kában fönnakadást nem okoz. Ezen keveréknek a vénye a következő: a) 100 liter viz. 2 klgr. rézgálicz. 25/2 klgr. kristályos szóda. Vagy: b) 100 liter viz. 3 klgr. rézgálicz. 3s/4 klgr. kristályos szóda. Először is a rézgáliczot oldjuk föl 7 liter me­leg vízben, külön pedig a szódát 13 literben; azután pedig folytonos keverés között először a szódaolda­tot, azután pedig a gáliczoldatot öntjük 80 liter víz­hez. Alkalmazásra ebből is annyi veendő, mint a fen- nebbiekből. Ezen eddig előadott szerek hatása kedvező eredményéről még mindenki, ki azokat használta, tapasztalatilag ős szemlátomást meg van győződve, de miután ezek a szőlőszemeken is nyomokat hagy­nak, ennélfogva azok mint csemegeszőlők nem élvez­hetők, jóllehet bort szolgáltatandó fürtöknél bátran, minden káros utóközetkezmény félelme nélkül alkal­mazhatjuk. Igaz ugyan az is, hogy mig ezen alább előadandó szerek sikerét némelyek az elragadtatásig dicsérik, mások ellenben sokat leakarnak értékükből ami hatásukat illeti — ütni. Az általános sorrend szerint tehát mint harma­J dik — a cseinegelszőlőkre mint első — vény szere­pel az u. n. „eau celeste“ — vagyis „égi viz“ ve- gyület, mely a következőképen állittatik elő. Veszünk egy edényt, mely — mint már említőm mindig csak fa, réz vagy kőből készített lehet, abba körülbelül 2 liter meleg vízben föloldunk fél klgr, rézgáliczot, ehez lassan ős folytonos keverés között körülbelül 1 klgr. azaz annyi salmiakszeszt öntünk, mennyi a tel­jes amalgalisatióhoz elégséges, vagyis már semmi csapadék nem észlelhető s az egész folyadék égszint vesz föl; azután pedig a készletet 100 liter tiszta vizet tartalmazó nagyobb edénybe öntjük, jól össze­I keverjük, s kész a folyadék. Egy kát. holdra fji I liter számittatik. Végre a negyedik, vagyis utolsó vény a legegy. I szerübb és legolcsóbb. Ugyanis egy hektó vízre szá- I mitunk 300—500 gramm rézgáliczot ős pedig akként I alkalmazva, hogy azt előbb feloldjuk megfelelő meleg I vízben vagyis elveszünk a 100 literből szükség sze- I szerint a földoldáshoz, — azután pedig ezen oldatot hozzáöntjük, a többi vízhez, s kész az oldat. Egy kát. holdra 575 liter számittatik, vagyis viz legtöbb mennyiségben vétetik igénybe. Ezen kőt utóbbi vény szerint készített keverék tehát csemegeszőlőkre vo­natkozik. Arra a kérdésre, hogy váljon az eső nem mos­sa-e le a szereket a levelekről, akként válaszolha­tunk, miszerint kivéve, ha a szerelés után például fél, vagy egy órára nem következik valami zuhogó zápor, mely mindenesetre kivételes esetet képez, kü­lönben pedig tekintve, hogy a levelektől a beszivó- dás rögtön történik, — a csak pár óra múlva is be- I következhető eső legkevősbbő sem befolyásolhatja kedvezőtlenül a szerek hatását. Némelyek a fenti szereket más anyagokkal ve­gyítve por alakjában is szokták használni. Ez azon­ban nem ajánlható; részint azért, mert drágább, a szél tova fujhatja, többször kell a reszelést, mint a vízzel praeperáltakat alkalmazni, s az egészségre nézve is káros hatású. — Mivel pedig nálunk a víz­hiány, mely a porok használatát okadatolhatná, szere­pet aligha játszhatik, mert hisz oly tulmagasan fekvő szőlőseink nincsenek is, — ennélfogva ezekről nem is tartom szükségesnek bővebben értekezni. Kik pe­dig azt gondolják, hogy a porok azon okból miután azok ként is tartalmaznak, melyet némelyek a sző­lőpenész — Oidium Tuckeri — ellen sikerrel vélnek alkalmazni, — tehát az esetben, ha a szőlőtőkék ezzel is fertőztetve volnának e porok használatát alkalmasabbnak tartják, — szabadjon őket figyelmez­tetnem, miszerint vidékünkön ezelőtt 12—13 évvel erősen grasszált szőlőpenész ellen az alkalmazásba vett kénpor nem igen fényes eredményeket biztosított. (Vége következik.) IRODALOM. * A „Hét“ 26. számával befejezte pályafutásá­nak első félesztendejét. A ki tudja, hogy nálunk egy uj lap bevezetése, meghonosítása, népszerűvé tétele a munkának, utánjárásnak, találékonyságának mily összegét jelenti, csak az értheti az ily lap vezetői­nek diadalmas önérzetét. A „Hót“, hála a közönség elismerésének, túl van a kezdeten, kiküzdte a meg­illető helyét az időszaki sajtóban, hézagot pótló, ér­dekes és tanulságos, a jó Ízlést ápoló és magas iro­dalmi szinvonalt képviselő lapnak bizonyult. Minden száma változatosnak, újnak,- az események elevenjére tapintónak bizonyult. Ennél a lapnál mindig tudják, hogy miról kell irni. És ez nagy sor. Apró politikai essayi Tiszáról, Szapáryról, Szilágyi Dezsőről sensa- tionalis hatást keltettek. Színi bírálatai, könyvismer­tetéséi, legelői állanak a kritikai sorban ős szépiro­dalmi tartalma válogatott. A legújabb száma sem maradt a többiek mögött s a midőn ezt minden tar­talomjegyzék helyett elégségesnek tartjuk jelezni fel­hívjuk olvasóink figyelmét A „Hőt“-re, melynek aján­latára elég az, hogy az újabb irodalom egyik leg- finyásabb ízlésű Írója, Kiss József szerkeszti. A „Hót“ előfizetési ára: egész évre 10 frt, félévre 5 frt, ne­gyedévre 2 frt 50 kr. Előfizetési pénzek „A Hét“ kiadóhivatalába: Magyar Tudományos Akadémia pa­lotája Budapesten, küldendők. Stanley: „A legsötétebb Afrikában“ világszerte oly nagy érdeklődéssel várt műve végre a napokban elhagyja a sajtót és pedig egyszere 11 jogosított kiadásban: Londonban, Budapesten Ráth Mórnál New-Yorkban, Párisban, Lipcsében, Mi­lanóban, Christianiában, Arnheimban, Stockholmban, Madridban, Prágában stb. — A mű czimlapjára Stan­ley a következő mottót nyomatta : „Addig megyek előre, mig oda érek hol a két tenger találkozik, kelljen bár kilenczven évig is utaz­nom.“ Koran XVIII. fej. 62 v. Ráth Mór a következő Stanley által egészen sa­játkezűig irt angol levelet kapta — melynek hű for­dítása igy hangzik : London E. c. Fetter Lane St. Dunstan. House 1890. junius 7-én. Ráth Mór urnák Budapest. Kedves uram ! Értesüléseim szerint Budapesten más czégek is hirdették hogy „A legsötétebb Afrikában“ megjelenő

Next

/
Oldalképek
Tartalom