Tolnamegyei Közlöny, 1890 (18. évfolyam, 1-52. szám)

1890-02-23 / 8. szám

évről a következő főbb tételeket tartalmazza: For­galom 1024441 frt 40 kr; nyereség 22649 frt 22 kr. Alaptőke 50000 frt; tartaléktőke 17407 frt 24 kr; nyugdíjalap 16213 frt 75 kr. Betétek és ezek tőkésített kamatai 623911 frt 53 kr. Mellékelve van az igazgatóságnak a nyereség felosztására vonatkozó javaslata. E szerint 1990 frt 92 krt a tartalékalapra, 995 frt 45 krt a nyugdíjalapra, 2588 fit 18 krt tisz­teletdijakra, 400 frtot jótékonyczélra, 300 frtot fel- ttgyeló-bizattsági dijakia, 14400 frtot 1000 részvényre __ rószvényenkint 14 frt -- felosztásra és 2374 frt 67 krt, a jövő évi nyereség- és veszteség-számlára ajánl fordítani. Az igazgatóság javaslata fölött az 1890. év február 25-én megtartandó közgyűlés hatá­roz. Az ügyesen szerkesztett zárszámadásokhoz mel­lékelve van a részvényesek névjegyzéke is, a mit kívánatos volna más pénzintézetnek is forgalmi ki­mutatásához mellékelni. E liszta tájékozást nyújt a nagyközönségnek arról, hogy kiknek a birtokában vannak a részvénytársulat részvényei. így a mellékelt névsorból kitűnik, hogy az ezer részvény 223 egyén birtokában van s igy átlag 4 részvény esik egy egyénre. kább ki lesz téve a dijfelemeléseknek s ezzel terhei I lettem vivó-mester? 6. Hogyan érkeztem Amerikából szaporodásának. haza ? — Sok ilynemű munka látott már napvilágot, A magyar gazdák legsajátabb érdekei parancso- szükség is van valamennyire, mert azon dicső korszak lólag követelik tehát, hogy szövetségünk köré csopor- megírásához ezek szolgáltatják az adatokat s a mai tosuljanak, mely a fent jelzett előnyök mellett nem- kor gyermeke ezekből tanulhatja meg, hogyan kell csak teljes erkölcsi, hanem pénzügyi garantiákat is szeretni a hazát s mennyi szenvedés volt osztályrésze nyújt. — Mert mig egy felől önbiztositási alapon van azoknak, kik a világ minden pontján szétszórva ették szervezve, addig másfelől az „Első magyar általános biztosító-társaságra“ támaszkodik, mely kizárólag ha­zai tőkén alapuló lényegében és formáiban is tisztán magyar s mindenek felett megbízható intézmény. Hazafiui üdvözlettel a magyar gazdák jégbizto- sitási szövetségének felügyelő- és vizsgáló-bizottsága nevében: Melczer Gyula Gróf Jankovich László alelnök. elnök. KÖZÖNSÉG KÖRÉBŐL. KÖZGAZDASÁG. Lótenyésztő gazdák figyelmébe. A földművelési m. kir. miniszter értesíti a gaz- daközöns^get, hogy a lótenyésztés emelése czéljából 4 éves méncsikókat vásárol. A ki az államnak vételre alkalmas csikót felajánl, mellékeljen a csikó anynyjáról állatorvosi bizonyítványt s egy más igazolványt, amely igazolja, hogy a felajánlott méncsikónak 5 egészséges testvérje volt. Az ajánlatra 50 kr. bélyeg teendő. Felhívás a magyar gazda közönséghez. Örömünkre szolgál a gazdaközönség szives tu­domására hozni, hogy szövetségünk folyó évi díjbe­vétele a tavalyi 525.348 frt 80 krral szemben 587.357 frt 97 krra emelkedett. E számok tanúságot tesznek arról, hogy a jégbiztositási szövetség eszméje örven­detesen terjed, s híveinek száma évről-évre fokozato­san szaporodik. — E haladás azonban még sokat nyer jelentőségében, ha tekintetbe vesszük, hogy az idén rósz volt a termés, s alacsonyak voltak a gab- naárak. — A?Pn reményünk tehát, mglyet axjeimult tavaszon a jégszövetség hóditó képességébe vetettünk, jogosultnak bizonyult. Még szebb reményei«e jogosít bennünket jelen­ben az a lapok utján, köztudomásúvá lett körülmény hogy a „Triesti általános biztosító-társaság“ (Assicu- razioni Generali) melynek hazánkban az „Első ma­gyar általános biztosító-társaság“ után jégdijbevétele a legnagyobb volt, — jégbiztositási üzletét beszünteti. — Lehetetlen, hogy a gazdaközönség azon jelenté­keny része, mely ennek folytán uj jégbiztositó intéz­mény után lesz kénytelen körültekinteni, a szövetség által nyújtott nagy és páratlan előnyök elől elzár­kózzék. Szövetségünk, a jutányos megállapított díjtételek 12 éven belől semmi szín alatt sem emelheti fel. Tel­jesen megóvja tehát tagjait azon eshetőségtől, — mi­nek minden társaságnál ki vannak téve, — hogy t. i. veszteséges esztendő után a dijak felemeltessenek. — Ezen kívül a szövetség nyereménye a tagok kizáróla­gos tulajdonát képezi, s azok között — befizetett di­jaik arányában — felosztatik. A veszteség azonban a tagokat nem értheti, mert szövetségünk alapitója, az „Elsőmagyar általános biztosító-társaság“ az eset­leg mutatkozó veszteséget sajátjából fedezi s a károk pontos és teljes kifizetéséért korlátlan szavatosságot vállal. A károk felbecsülése pártatlanul teljesittetik. A bizalmi férfiak intézménye immár a gyakorlatban is próbáltatok. A bizalmi férfiak megjelenése és igazsá­gos működése mindenütt megnyugvást és megelége­dést szült a károsultak között, s a legvitásabb kár­ügyek is békésen fejeztettek be. Ily előnyök mellett azt hiszik, hogy gazdakö­zönségünk azon része is, mely a szövetség eszméjé­vel még nem barátkozott meg, idővel mindjobban fölismeri annak üdvös voltát s végül nem fog habozni a szövetségbe való belépésével. — Minél számosabban lépünk be, minél nagyobb csoportot képezünk, annál nagyobb körben oszlanak meg szövetségünk koczká- zatai, s annál bizonyosabb lesz a nyereménybe való kilátás. Ennek következménye a már ma is jutányo­sán megszabott díjtételek további leszállítása lenne. Ha pedig a „Triesti általános biztosító-társaság“ példája követőkre találna, mi teljességgel nincs ki­zárva, gazdaközönségünk azon része, mely a társasá gnknál biztosit, a kisebbedő verseny folytán mindin Nyilvános nyugta és köszönet. A nagy-károlyi ev. ref. egyházmegyébe bekebe­lezett járrni-i ev. ref. egyház teinplomjavitási költ­ségeinek fedezésére tek. Kulin Sándor k. tsz. jegyző ur ivén, a következő újabb adományok gyűl­tek : Fördős Vilmos tiszti ügyész 2 frt, Orosz Endre megye I. aljegyző 1 frt, Haypál Sándor árvaszóki ülnök 50 kr., Vargha Lajos árvaszéki ülnök 50 kr., Kurcz Vilmos árvaszóki elnök 1 frt, dr. Sass Elemér kir. alügyósz 40 kr., Szondy István gyógyszerész 1 frt, Tóth Károly mérnök 1 frt, Török Béla ügyvéd 1 frt, Etl József mérnök 50 kr., Ágoston István k. tsz. biró 1 frt, Körmendiné-féle asztaltársaság 2 frt 60 kr., Kulin Sándor tszéki aljegyző 1 frt 50 kr., összesen 14 frt; mely összeget midőn a huzamosabb időre hivatalos útjára indult Esperes ur nevében és megbízásából nyugtázni szerencsés vagyok, egyúttal a nemes lelkületű s gondolkodású adakozóknak a se­gélyezett egyház nevében legforróbb köszönetemet nyilvánítom. Kántor-Jánosi, 1890. janur hó 18-én. Szigethy Gyula esperesi segédlelkész. Kérelem. A Tolnamgye területén levő pénzintézetek T. igazgatóságaihoz. Tolnamegye pénzintézeteit szándé­kozom a megye közönségével egy kis önálló füzetben megismertetni, kérem az érdekelt pénzintézetek t. igazgatóságait, hogy alapszabályaikból egy példányt és legutóbbi zárszámadásaikból szintén egy példányt hozzám beküldeni szíveskedjenek. Szegzárd, 1890. év február 10-ón. Kovács Dávid, polgári isk. tanár. I R 0 DAL 0 M. a hontalanság keserű kenyerét. Azért örömmel üdvö ­zöljük a szerzőt, ki e mü megírására vállalkozott, melyben Mészáros Lázár volt hadügyminiszternek és Hájnik Pál volt rendőrfőnöknek, a szerző birtokában lévő levelei is felhasználtatnak, Ezzel kapcsolatosan megemlítjük, hogy a szerző két érdekes levelet kapott a napokban Kossuth Lajostól, me­lyekben a 88 éves agg kormányzó beható elmeéllel, terjedelmesen és fáradtságot nem kímélő részletezés­sel irta körül a Danes Lajos által tőle kért vélemé­nyét és feleletét, mely a „Töredékek tiz éves emigra- tionalis élményeimből“ czimü munkára vonatkozik. Az első levél tárgyalja tulajdonképen a fölvetett kér­dést a Törökországban való tartózkodásra és viszo­nyokra, különösebben pedig Kossuth személyes biz­tonságára vonatkozólag; a második levél, mely utána két nappal érkezett, csak az elsőnek kiegészítő, ille­tőleg kibővitő részét képezi. Mindenesetre kedves emlék tárgyát fogja képezni az egész családra s az lenne minden magyarra nézve az agg Kossuth saját­kezű levelei. Ezen mü megszerzését ajánljuk olvasóink figyelmébe. Előfizetési ára I frr, mely a kiadóhoz Nagy-Szőllősre (Ugocsamegye.) küldendő. — Megkaptuk a „Magyar Tisztviselő“, pénzügyi, jogi és közigazgatási szaklap legutóbbi számát, mely­nek tartalmából örömmel győződtünk meg, hogy ezen szaklap — mely már tizenegy éve áll fenn, — úgy az állami, mint a megyei és törvsz. tisztviselők ős hivatalok pártolására minden tekintetben érdemes. A mostani számban dr. Kömécsy József ir a hivata­los irályról; Kovács Zsigmond városi számfejtő az ötödéve^ pótlékról; Káplány Géza, kir. Ítélőtáblái biró pedig a telekkönyvi intézmény fejlődéséről czik- kezik. Ezen kívül több apróbb rovat tölti be a gon­dosan szerkesztett számot. A „Magy. Tisztviselő“ elő­fizetési ára 5 frt, mely összeg a kiadóhivatalba (Bu­dapest, VII. Garaytér 4. sz.) küldendő. Ajánjuk az érdekelt körök figyelmébe. Kiadótulajdonos és felelős szerkesztő; BODA VILMOS. j Belmunkatárs: Dr. STEINER LAJOS. N Y I L T T É R.*) I . * Telepítsünk szőlőt immunus homokterületeken. A philloxera tudvalevőleg végelpusztulással fenyegeti immár szőlőinket, óriási csorbát ütvén, különösen a bortermelő vidékek jövedelem forrásán. Ezzel is, azzal is kísérleteztünk már; de eljött az ideje, hogy a puszta kísérletezéssel felhagyva, tegyünk is valamit e pusztító elemmel szemben. Az eddigi kísérletek hatá­rozottan kiderítették, hogy egyedül a homoktalajon lévő szőlők mentesek a philloxerától s egyhangú ma a szakértők nézete, hogy az immunus homoktalajok szőlőkkel telepítendők be. Használjunk fel tehát minden talpalatnyi alkalmas területet e czélra, s mentsük meg ezen jövedelmi forrásunkat a végenyészettől. Milyen területek alkalmasak a telepítés czéljaira, hogyan, mi­lyen költséggel eszközölhető a telepítés: ezzel a nagy- fontosságú kérdéssel foglalkozik most a „Gyakor­lati Mezőgazda“ első rangú gazdasági hetilapunk, Rácz Sándor ismert gazdasági írónk tollából egy hosszabb czikksorozatot közölvén, a mely gyakorlati útbaigazításokat ad mindazon kérdésekre, melyek homoki szőlők telepítésénél egyáltalán előfordulhatnak. Ajánljuk ezen czikksorozatot s nevezett lapot mind­azon gazdák figyelmébe, kik különben hasznavehetet­len homokterületekkel rendelkeznek. A „Gyakorlati Mezőgazda“ előfizetési ára egész évre 6 frt, félévre 3 frt, mely összeg a kiadóhivatalba Kassára utalvá­nyozandó, a honnét megkeresésre mutatvány számok is küldetnek. * „Töredékek tiz éves emigiationalis élményeim­ből“ czimű munkára hirdet előfizetést Danes Lajos nyugalmazott m. kir. honvéd-őrnagy, 1848/49-iki hon­véd kapitány Nagy-Szőllősön (Ugocsamegye.) A mű, mely Székely Simon nyomdász kiadásában február végén jelenik meg Nagy-Szőllősön, a következő fő szakaszokból fog állani: 1. Hogyan jutottam Konstan- tinápolyba ? 2. Hogyan menesztettem Amerikába ? 3. Amerikában. 3. A Hungarian Farmon. 5. Hogyan ■\7*ér"bél"ü. narancs és mindennemű d r n ■ ■■ ■■ v ■■ aa éli gyümölcsök. COGNAC és PEZSGŐ ' j -u_ 33CL és T e Kapható: SALAMON TESTVÉREK füszerkereskedőknél Szegzárdon, Gerenday-féle házban. HIVATALOS HIRDETÉSEK. 5899-1889. Árverési hirdetmény. A gyönki kir. járásbiróság mint telekkönyvi hatóság részéről közhírré tétetik, hogy Dippel György nagy-székelyi lakos végrehajtatnak Reining János nagy-székelyi lakos végre­hajtást szenvedő ellen 40 frt tőke, ennek 1888. évi szeptem­ber hó 2-tól járó 6% kamatai, 23 frt 90 kr. per- és végre­hajtási kérvényezési költségek és járulékai iránt indított végrehajtási ügyében a végrehajtási árverés elrendeltetik s a nagy-székelyi 215. számú telekjegyzőkönyvbeu 1., 18., 21. és 22. sor 225., 4057., 5252. és 5253. helyrajziszám alatt felvett ingatlanokból Reining Jánost illető s 711 írtra becsült ingat­lanok az ezennel megállapított kikiáltási árban az 1890. évi márczius 7. «apján délelőtt 10 órakor Nagy-Székely község­házánál megtartandó nyilvános árverésen eladatni fognak. A C. A. alatti bevezetéshez pedig azon körülmény, hogy a végrehajtási zálogjog a I. 225., 3057., 2252. és 5253. helyrajzi szám alatt felvett ingatlanokból csak a Reining Jánost illető rész terheli, feljegyeztetni rendeltetik. Venni szándékozók figyelmeztetnek, hogy az árverés megkezdése előtt a fenti kikiáltási ár 10°/0-át vagyis 71 frt 10 krt bánatpénz fejében a kiküldött kezéhez letenni s a vevő a vételárt két egyenlő részletben és pedig az elsőt az árverés jogerőre emelkedésétől számítandó 30 nap, — a másodikat 60 nap alatt az árverés napjától járó 6°/o kama­taival a szegzárdi m. kir. adóhivatal mint letéthivatalba lefizetni köteles és végre, hogy a megállapított árverési feltéte­lek a hivatalos órák alatt alulirt telekkönyvi hatóságnál Nagy-Székely község elöljáróságánál megtekinthetők. Kelt Gyönkön, a kir. járásbiróság mint telekkönyvi hatóságnál 1889. évi deczember hó 20-án. Dúzs Lajos, kir. aljárásbiró.

Next

/
Oldalképek
Tartalom