Tolnamegyei Közlöny, 1890 (18. évfolyam, 1-52. szám)
1890-03-09 / 10. szám
a létező hírneves áruszállitó-czóg tulajdonosának uj nagy és képes-árjegyzéke. Habár e nagy áruház óriási kiterjedéséről és sokoldalúságáról már gyakran hallottam, mégis elámultam e katalógus gazdag tartalma, bámulatos olcsó árai, reális üzleti elvei ős szolid szállítási feltételei fölött. E katalógus még érdekes olvasmánynak is mondható, fiata'nak és öregnek, szegénynek ős gazdagnak, uraknak és hölgyeknek. Az egyszerű pór, a szegény munkás őpügy megtalálja ott szükségleti czikkeit kellően megmagyarázva, mind minden állású jómódú polgár és a főur. Ez a sokoldalúság valóban nagyszerű, és ez a katalógus több mint 100.000 példányban küldetik szét és kívánatra bárkinek ingyen és bérmentve bocsát- tatik rendelkezésére. Itt találhatók üveg, porczellán ős majolikaáruk, úri-, női- ős gyermekruhák, ilyenek gazdák, munkások és munkásnők számára, úri- és nőiruhaszövetek. Creton, selyem, atlasz, vászon-, ős fehérnemű, úri-, női- és gyermekfehórnemü, háztar- i tási tárgyak, úti-, dohányzó- és vadászeszközök, kézi táskák, himző munkák, gyapjukendők, tricot-áruk, úri- és hölgykalapok, sapkák, czipők, férfi- és női- harisnyák, Jáger-féle áruk, gallérok és kézelők, asztali készületek, ágyteritők, lótakarók, keztyük, illatszerek és szappanok, kelengyék újszülöttek számára, kostüraek, tavaszi- és nyári-ruhák, czérna és pamut, derékfüző, bútorszövetek, bútorok, szivarka- hüvelyek, evőeszközök, esőköpenyek, szőnyegek, tüz- mentes kazetták, plaidek, hálóköntösök, nap- és esőernyők, ablakfüggönyök, nyakkendők, díszműáruk, gyermekjátékok, fali- és zsebórák, még pótkávé, thea, rum, cognac és jó valódi palaczkborok is, és miután ez áruház zseniális tulajdonosa a nagy fogyasztásban keresi hasznát, mind ezen áruk szolidak és bámulatos olcsók. Azt hiszem, hogy mindenkinek szívességet tettem, midőn ez árjegyzékre figyelmeztettem. Egy levelező-lapba kerül és a ki kívánja azonnal megkaphatja. — A bélhurut a leggyakrabban előforduló betegség, mely, ha azonnal hathatósb szert nem használunk, komoly következményeket von maga után. Egy elismert háziszer bólhurut ellen Dr. Róza életbalzsama valódi minőségben kapható minden gjógyszer- tárban, és Frágner B,, főraktárában Prágában 205. III. — Siketek figyelmébe. Egy egyén, ki a már 23 év óta tartó fülzugás és süketségéből egy egyszerű szer használata által teljesen meggyógyult, késznek nyilatkozik e gyógymód leírását német nyelven ingyen megküldéni mindazoknak, kik eziránt hozzá for- dúlnak. Cziin J. H. Nicholsen Bócs IX. Kolings-gasse 4. KÖZGAZD ASlG. I Felhívás Tolnavármegye bortermelő közönségéhez. O csász. és apostoli királyi Felségének legma- j gasabb védnöksége alatt álló a bécsi cs. kir. gazdaságiegyesület ez óv május havában a Rotundában egy j nagy szabású általános gazdasági is erdészeti kiállítást fog megnyitni, a mely kiállításon Magyarország — állami önállóságának teljes megvédése mellett — impozánsan fog megjelenni, hogy nyers terményeit egyik legfőbb fogyasztójának — Ausztriának, a magok valódiságában bemutathassa. A „Tolnamegyei gazdasági egyesület“ a rendelkezésére álló szerény anyagi eszközökkel mindent el akar követni arra nézve, hogy a vármegye főbb terményei az említett kiállításon, a nevéhez méltóan képviselve legyenek. Sajnosán kell azonban tapasztalni ama közönyt, melyet óppen vármegyénk bortermelő közönsége a kiállítással szemben tanusit, holott óppen Tol navár in egyének a borai azok, melyeknek a Bécsben tartandó kiállításon hírükhöz méltóan kellene képviselve lenniök, mert hisz tudjuk azt, hogy egyike a legnagyobb borfogyasztóinknak a szomszéd Ausztria! Hogy minő befolyással lenne borkivitelünk lehető fokozásái'a az említett kiállításon való illő részvétel, hisszük, hogy teljesen felesleges itt említeni s azért Tolnavármegye bortermelő közönségének saját jól felfogott érdeke kívánja, hogy a bécsi kiállításon megjelenjék. A kiállításban való részvételt a vármegye gazdasági egyesülete lehetőleg megkönnyíteni kívánván, elhatározta, hogy a kollektiv kiállítást saját költségén fogja rendezni, s igy a kiállító bortermelőt semmi kiadás sem fogja terhelni. A kiállításra vonatkozó általános szabályok a következők: Minden kiállító tartozik az általa kiállított borok minden fajtájából két 1—2 literes pa- laczkkal a biráló-bizottság részére beküldeni. Magában a kiállításban csak üres palaczkok lesznek felállítva és pedig minden fajta fehér bornak 3 rajnai pa- laczk, s minden vörösbor fajnak 3 bordeauxi p a 1 a c z k, (a mely üres palaczkokat hasonlókóp maguknak a kiállítóknak kell beküldeniök, vagy pedig az egyesület palaczkonkóut 20 krajczárjával elvállalja, azoknak az országos bizottság általi besze- reztetését 2 kupakkal és vignettákal való ellátását.) — Úgy a beküldött borfajoknak, mint az azokat felső üres üvegeknek el kell látva lenniök lehetőleg csinos vignettákkal, a melyeknek a kiá 11 i tó nevét, a termelési helyét, a termelési óv számát s a borfajtát pontosan tartalmaznak kell. A bejelentések a „Tolnamegyei gazdasági egyesület“ titkári hivatalához márczius hó 25-ig Szegzárdra beküldendők. Az igazgató-választmány határozata alapján: Dr. Roboz Zoltán, egyes, titkár. A tolnamegyei gazdasági egyesület köréből. Saborszky József és fiai ismert jó nevű nagy ezég, melynek nemcsak Budapesten de Bócs és Pá- risban is vannak nagykiterjedósü bizományi üzletei az egyesület elnökéhez leiratot küldött, a melyben a tolnamegyei gazdasági egyesületet arra kéri, hogy kebelében csináljon propagandát a nagyobb mérvű hizlalásnak, s a következő ajánlatot teszi: „Azon földbirtokosoknak, kiket eléggé, megbízhatóknak tartunk, tarka ökröket szállítunk és ezeket kihizlalt állapotban visszavásároljuk. Szállítunk fiatal, hizlalásra képes ökröket 3 napi pihenés és az illető földbirtokos istállóiban ingyen etetés mellett 12 órai koplal- tatás után mázsáivá és ezen állatokat a hizlalás befejeztével 100 kilónként 5 forinttal drágábban visz- szaváltjuk nehány órával az etetés után mázsáivá darabonként 50 kiló levonással. Egy ily üzletre foglaló gyanánt a sovány ökör vételárának 20°/0-át adjuk; oly esetekben, midőn az egész vételárnak a hizlalás befejeztőig a földbirtokosnál való hagyása kívántatik, kamat fejében 6%'Ot számítunk. Betegségi vagy kimutatási esetekért a koczká- zatot az átadási mázsálás napjától kezdve a hizlaló viseli, de hajlandók vagyunk az esetben, ha sikerül egy' évben legalább 1000 darabra nézve ily üzletet kötni Tolnamegyében, egy a tek. gazdasági egylet pártfogása alatt álló betegség és kiraulási károk elleni biztositó intézet létesítésén közreműködni, s annak nagyításához 1000 frtot jegyezünk; a hizlalók mindegyikének pedig minden általunk számított ökör után legalább 2 írttal kellene az alapításhoz járulni s azonkívül darabonként egy bizonyos később meghatározandó dijat fizetni. — A kártérítés ezen biztositó intézet alapítása után egy évvel a rendelkezésre álló alap tekintetbe vételével az állatok biztosított értéke szerint kezdődnék.“ Elnöki megbízásból közli Dr. Roboz Zoltán egyesületi titkár. Egy uj ipari növény termelése. A riczinus-növóny termelésének előmozdítása érdekében Schwarcz Izidor bécsi jóhirü olajkereskedő e napokban az országos gazdasági egyesület meghívása folytán érdekes előadást tartott a Köztelken. Előadó sok részletes adatot terjesztett elő e tárgyban s ismertette Verminek ós társa marseille-i ezég ajánlatát, mely szerint ez óvenkint egymaga mintegy 2000 waggon riczinus-bogyót dolgoz föl. A gazdasági egyesület elhatározta, hogy több délvidéki nagybirtokost fog arra buzdítani, hogy egy negyed hold termesztésével kísérletet tegyen. Ezután az igy nyert riczinus bogyóval sajtolási kísérleteket fognak tenni annak konstatálása végett: igaz-e az állítás, mely szerint a hazánkban termesztett riczinus- növóny bogyója nagyobb olajtartalommal bír, mint az Indiában vadon tenyésző növény. Miután e tárgy iránt érdeklődtünk, arra nézve még a következőket tudtuk meg. Egy dólmagyarországi megyében egy földbirtokos nehány óv előtt két holdat vetett be riczinus- bogyóval s ezzel fényes eredményt ért el, a mennyiben a learatott mennyiség meglepő volt. Schwarcz ur, ki ez ügyet kezdeményezte, nem sokat törődött ekkor e dologgal, mert a riczinusolaj nagy tömegekben hozatott Indiából piaczainkra és ára tetemesen leszállt. Két-három óv óta azonban olyan áremelkedés állott be, mely érdemessé teszi ez uj ipari növónynyel való tüzetesebb foglalkozást. Gyógyszerészeti czólokra kevés riczinusolaj kell. de annál többet fogyaszt az oly nagyon előrehaladt technika s óvről-óvre nagyobb mennyiség kerül Olaszország és Francziaország utján Európába. A riczinusbogyó ugyanis nagyobbrészt Indiából importáltatik s Olasz ós Francziaországban sajtolják ki. Bizonyos körülmények miatt, melyek itt tüzetesebben alig érinthetők, a riczinus-bogyónak más világrészekből való importja oly esélyeknek van kitéve, melyek a gyárosnak kellemetlenséget okoznak, úgy, hogy szakértők azt állítják, miszerint az olasz ós franczia iparosok felette megörülnének, ha e bogyót Magyarországból kaphatnák, mivel ez által rendes ós biztos megrendelési forrásokhoz juthatnának. Ezért s különös tekintettel arra, hogy a gabona- nemüek termelése hazánkban a mezőgazdaságot egyoldalúvá teszi s évek óta törekszünk, hogy helyesebb mezőgazdasági arányok létesítését ipaii növények termesztésével mozdítsuk elő, a riczinus-növénynek termelése oly fontos kérdés, mely teljes mértékben megérdemli a gazdaközönsóg figyelmét. Schwarcz Izidor ur (Bócs, II. Praterstrasse 49.) szívesen szolgál e tárgyban tüzetesebb fölvilágositással is. Részünkről ez ipari növény termelésének előmozdítását azért is óhajtanók, hogy annak feldolgozására hazánkban specziális gyárak k e- í letkezzenek, melyek e czikket feldolgozván a hazai szükségletet ellássák s esetleg keletre is exportáljanak. G. M. IRODALOM.' I — „A jégkár ellen való biztosítására károk becslése“ czim alatt Szüts Mihály debreczeni gazdasági tanintézeti tanár egy 160 lapra terjedő munkát irt, a mely mű a múlt héten hagyta el sajtót. A könyv sipeki Balás Árpádnak a magyaróvári gazdasági academia igazgatójának van ajánlva. Czólja, hogy a viszonyok helyes mérlegeléséből kiindulva megismertesse azon körülményeket, mik a jógkár- biztositás ügyét irányítják. Különösen a jégkár ellen biztosítást eszközlő gazdák használhatják e müvet, a mennyiben benne a legeltérőbb esetben könnyen tájékozódást szerezhetnek. X. fejezetben ismerteti a jégkár elleni biztosításánál követendő eljárást s ezentúl függelékül szól 3 biztositó társulatról, Mautner Ödön magkereskedóséről ós Bauer és társa góprak- tára és gépműhelyéről. Vidékünket különösen a szöllő n való károsodás érdekli legjobban. Erre vonatkozólag Szüts M. könyvében a következőket mondja: „A szőllőkárositás, tekintettel arra, hogy virágzása roppant sok esélynek van kitéve s elég egy erős szólroham, hogy a virágot leverve a termést meghiúsítsa, miután a társulatok biztosításra csak fejlődése második fokán virágzás után fogadják el, ennek megfelelőleg csak a fejlődés második fokán a fürtképzódós megindultával veszi kezdetét. A szőllőt ez idő alatt érhető kisebb jégverés is tetemes károkat okoz. Sérti a fiatal hajtást, akadályozva a nedv- keringést, sérti a levelet s végül legnagyobb mérvben a fürtnek árt. A fürt további táplálkozási folyamatának meggátlására elég, hogy egy szem jég a kocsány tövét jó erővel megüsse, már akkor a fürt nem érik meg, egres marad. Sürü szemű, bár apróbb jég, mely talán a kalászosokban semmi kárt sem okoz, a szőlőt erősen sújtja, a mely szemet ér, az menthetetlenül elveszett. Minél közelebb az érés ideje annál inkább fokozódik a károsítás is. A vert fürtök fölrepednek, a ló a támadt repedéseken kifoly s igy a termés csökken. De a mennyiségi Veszteségen kívül tetemes az is, a mit a termény minőségben szenved az által, hogy a jógvert szőllő nehezebben érik, s nehezebben érve, ezukortartalma kevesebb s igy sokkal roszabb minőségű bort terem. Ajánljuk a munkát a mezőgazdászattal foglalkozók figyelmébe. : ;—:-----ijíö -T-—| <_ KÖ ZÖNSÉG KÖRÉBŐL, j Köszönet nyilvánítás. Azon megtisztelő részvétért, melyet Bonyhád tisztelt közönsége elhunyt kedves nőmnek múlt hó 25-ón végbement temetése alkalmával tanúsított, fogadják mindnyájan hálás köszönetemet. Kelt Bonyhádon, 1890. évi február 25. Csekey János rézöntő.1 Kiadótulajdonos és felelős szerkesztő: BODA VILMOS. Belmunkatárs: Dr. STEINER LAJOS.
