Tolnamegyei Közlöny, 1890 (18. évfolyam, 1-52. szám)

1890-01-05 / 1. szám

raándy Ernő, Ágoston Károly, Gúzmits, Módly László, Bodnár István, Pappert Ferencz, Antal Ferencz 1—1 frt, Fördős Filraos 1 frt, Dr. Sass István 3 frt, Roz- manits Kálmán 30 kr. Összesen 47 frt 30 br. Nagys. Dezseőffy Géza törvsz. elnök ur ivén: Dezseőffy Géza 5 frt, Biróy Béla, Kiss Károly, ifj. Závody Albin, Borsody György, Módly Béla 1—1 frt. összesen 10 frtot. Nagys. Karg Károly pénzügyi tanácsos ur ivén: Karg Károly 1 frt, Papp László, Linka Kálmán, Tóth József, Krautsack József, Fövényessy István, Koromy Károly, Popovits Emil, Lénard János, Bauer Ignácz, Yinkovits Imre Spehár Alajos 50-50 krt, Ritzl Antal, Vangler Mátyás, Zajka János, Szűcs János, ifj. Steinfeld Béla, Steiner Károly 30—30 krt. Dr. Dra- gics Imre 1 frt. Összesen 9 frt 30 krt A szegzárdi Casinó ivón: Kramolin Emil 2 frt, Goldberger Mór 1 frt 50 kr., Török Béla, Fejős Imre, Dr. Haideckker Béla, Tóth Károly, Máyer Antal, Krammer János, Mikó György, Dr. Hangi Ignácz, Leopold Károly,

1—1 frt. Összesen 12 frt 50 kr. A gyűjtés összege 79 frt 10 kr. Fogadják a mélyen tisztelt gyűjtők és adakozók az egyesület nevében legmélyebb köszöne- tünket. Sass Istvánná, elnök. Krammer János igazgató-titkár.

Névmagyarosítás. Sternfeld Ignácz szegzárdi lakos vezetéknevét Csillagra változtatta.

— Schauman Gyula gyógyszerész urnák Stocke- raubau. Az ön kipróbált és jónak bizonyult gyomorsója nagyszerű hatással bir. Sógorom, Tellmann Péter, polgári mészáros Fogarason Erdélyországban, 70 éves és 20 óv óta szenved gyomorbajban, mely baja az utóbbi időben igen elmérgesedett és egy orvos sem tudott rajta segíteni. 14 nap óta, mióta ő az ön gyógyhatású gyomorsójával ól, az emésztés, az étvágy és az álom jelentkezett. — Isten áldja meg az ön gyomorsóját és az ön segítő kezét a szenvedő emberiség részére. Én nem fogom elmulasztani az ön gyomorsóját minden embernek Fogarason melegen ajánlani, akik gyomorbajban szenvednek, továbbá kérek 6 dobozt Tellmann Péter polgári mészáros czimóre Fogarasra küldeni. Maradok mély tisztelettel Fogaras, 1882. május 20-án. Max Tivadar nyug. cs. és k. őrnagy. — Egyébiránt utalunk a mai lapunkban megjelent „Gyomorsó Schaumann Gyulától“ czimti hirdetésre.

g — Nyilvános nyugta a »Károlyi Gáspár első nrag'yarb i b 1 ia-fo r d i t ő e m 1 é ks z obrára« hozzám befolyt kegyes adományokról. — Majsai József 20, Tóth And- rásné 10, Fodor István Mészáros 10, Mohai József 50, Szászi Imre György 50, Töttös István Szászi 20, Ranga Ádám Csö- tönyi 20, Csötönyi György Horváth 20, Mészáros Ádám Szászi 10, Töttös István Koeza 10, Bottyán Jánosné 10, Bottyán János Pintér 20, Nyirő Józsefné 20, Nagy János Csötönyi 20, Héjus János Fodor 10, Lukács Ferencz Tolnai 20, András György Csötönyi 20, Szászi János Németh 20, Németh István Csötönyi 10, Tóth Jánosné Koeza 6, Csötönyi József Szeremlei 20, Parragh Istvánné 20, Kovács Ferencz Mérei 20, Török Pál Kovács 20, Koeza Pálné Sárközi 20, Koeza János Dani 20, Parragh Sándor 50, Csötönyi Pál Mészáros 10, Nagy Pál Madaras 10, Török János Majsai 30, Csötönyi Pálné Török 10, Csötönyi Pál Kuti 10, Szászi Pál Nyirő 10, Szabó Pál Csötönyi 20, Csath Pál Csötönyi 20, Spirk István 5, Szászi Dániel 30, Domokos István Lengyel 30, özv. Csötönyi Györgyné 30, Mohai Jánosné 20, Ranga András Nagy 20, Grüner István Domonyai 20, Török János Csötönyi 10, Csat József Ón 20, Varga István Töttös 20, Soós József Höss 20, Tőttős György 20, Csat Ferencz 10, Székeli Pál Angyal 10, Kovács Ádám Török 20, Csapó János 20; Berta Márton 10, Bátori Jánosné 20, Lukács István Csépi 20, Baki István 10, Kovács József Szászi 1 frt, Csordi István 10, Soós János Fodor 20, Székeli János Ón 20. Tóth István Bódai 20, Farkas János 10, Koeza János Lukács 10, Kovács József Mészáros 20, Szászi György Balogh 10, Mészáros József Gyenge 10, Cseri József 20, Boros Lajos 20, Vági János 40, Fodor Pálné 30, Bálint István Fodor 10, Csanádi Mihály 20, Csötönyi Pál Parragh 10, Domonyai Péterné 20, Koeza Józsefné Bálint 1 frt, Majsai Józsefné Török Sára 20, Csötönyi János Ferencz 20, Németh Mihályné 30, Csötönyi Ferencz Kutas 50, Nemes Györgyné 45, Majsai József Csanádi 20, Theisz Lőrincz 20, Nemes Pál 10, Durmits Mihály 20, Tőttős Pál 10, N. N. 20, Balogh István 10, B. B. 20, Nagy József Török 20, Halász Károly 20, Csötönyi Dániel 10, Gutái Sándor Lengyel 20, Szabó István Sárközi 10, Cseri István 10, Tőttős Sándor Csötönyi 60, Csanádi János 10, Németh József Madaras 10, Székeli József 10, Borsós Ferencz 10, Borsós János 10, Gutay Sándor öreg 10, Berta Ferencz 10, K. K. 10, Kopacsek Vincze 20, Sárközi József 10, L. L. 10, Baki József 10, Majsai József Török 1 frt, Tigyi János 50, Grüner János 30, Balogh Ádámné, Katona István 10—10 krt. — Eddigi gyűjtés eredménye 54 frt 6 kr. — További kegyadományokat szívesen kér és nagy köszönettel szintén nyilvánosan nyugtat, Szegzárd, 1889. deczember hó. Bor zsák Endre ev. ref. lelkész.

— Siketek figyelmébe. Egy egyén, ki a már 23 év óta tartó fülzugás és siketségéből egy egyszerű szer használata által teljesen meggyógyult, késznek nyilatkozik e gyógymód leírását német nyelven ingyen megküldéni mindazoknak, kik eziránt hozzá fordulnak. Czim J. H. Nicholsen Bécs IX. Kolings- gasse 4.

m. kir. postatakarékpénztár 1888. évi j i működése. I

. ■ i

(Baross Gábor kereskedelmügyi minister jelentéséből.)

í

A ra. kir. pástatakarékpónztár 1888. évi műkő- i lsében mutatkozó eredményben az intézetnek immár 2 írom évet betöltő múltja nyer kifejezést.Vizsgálva az' 1888-dik év forgalmi adatait, a ikék rohamos és tulnagy összegekre térjedő felgyü- sének kópét hasztalanul keresnők azokban. Ámde postatakarékpénztár aránylag fiatal intézmény ná- ( ink, melynek még hódítania kell, czólja sem az, j iint más magánintézeté, mely első sorban üzleti redményekre törekszik. Mint állami intézet, mely iválóan az apró tőkék megmentését és gyümölcsűikké tételét, s igy közvetve a takarékossági haj- imnak élesztősét tűzte ki feladatául, a nemzet gaz- asági életében hasznos és fontos szerepet tölt be,

а, bár lassúbb, de következetes arányokban szapo- itja a hazai tőkét, s minél könnyebb és minél na- yobb biztosítékokat magában rejtő alkalom nyújtása Ital előmozdítja a takarékoskodás általánosítását az rszágban. Ebben az üdvös irányban a postatakarék- énztár a lefolyt 1888-dilci évben is tovább haladt gy lépéssel.

Az intézet külterjes fejlesztése az 1888-ki óv- >en sem szünetelt, ős óv végével tekintélyes számú . i. 3225 közvetítő hivatal maradt fenn a takarók- letétek elfogadására.

A közvetítő hivatalok, valamint az intézet bu- lapesti főpénztára a tárgyalt évben összesen: 1595,294 frt 13 kr betéteket fogadtak el és 1.808.767 frt 59 kr visszafizetéseket teljesítettek; t fenmaradt betétek álladéka ennélfogva 786,526 :rt 54 krral gyarapodott. Ehhez hozzávétetvén az L887-dik év végén fennállott 2.141,318 frt 96 kr, a teljes betőtállag az 1888-dik év végén 2.927,845 frt 50 kr. A betétállag gyarapodása 1888-ban az előző évhez képest — midőn az 721,752 frt 88 krt tett ki — 64,773 frt 66 krral, vagyis 8-9%-kal nagyobb; az 1887. év végével fennállott álladóknak pedig 36-70/0-át képviseli, mely arány főleg, ha tekintetbe vesszük, hogy takarékpénztáraink betét álladóka az utóbbi években inkább csak a tőkésített kamatok hozzá számítása folytán növekedett, míg a postatakarékpénztárnál a tőkésített kamatok ma még aránylag alárendelt szerepet játszanak, bizonyára mondható.

Számba véve az összforgalmat, a postatakarékpénztárnál forgatott összegék kitettek: 1888. évben

б. 404,061 frt 72 krt., 1887. évben 5.368,856 frt 24 krt., 1886. évben 3.934.630 frt 56 kr., összesen: 15.707,548 frt 52 kr.

Az összforgalom 1888-ban tehát, 1887. évhez képest 19-290/0, 1886-dik évhez képes pedig 62-76% növekedést mutat.

Az év folyamán összesen 56,830 darab betétkönyvecske állíttatott ki; 1887. év végével fenraa- radt 110,939 darab betétkönyvecske, s igy összesen 167,769 darab volt forgalomban. Végre kiegyenlitte- tett 37,882 darab, s igy a fennálló betétkönyvecskék száma az 1888. év végével 129.887 darab volt.

E szám, mely egyúttal a betevők számát jelenti — az 1888. évben 18,948 drbnyi tiszta szaporodással azonos, a mi az 1887. évi 110,939 darabbal szemben 17% növekedésnek felel meg.

Ha a forgalomban volt betétkönyvecskék számát a kiegyenlített betétkönyvecskók számával ösz- szehasonlitjuk, kitűnik, hogy kiegyenlittetett: 1888- ban 22-57%, 1887-ben 23-32%, 1886. évben 19-88%. — Eszerint a kiegyenlített betétkönyvecskók arányszáma az előző évvel szemben csökkent.

Fölemlitésre méltó, hogy a magyar szövegű be- tótkönyvecskék száma a múlt évhez képest jelentékenyen növekedett. A kiállított betétkönyvecskék közül ugyanis volt: magyarszövegü: 1886-ban, 70-6%, 1887-ben, 69 4%, 1888-ban, 73-3%, magyar német szövegű: 1886-ban, 211%, 1887-ben, 19-4%, 1888- ban, 17-3%- magyar horvát stb. szövegű: 1886-ban, 8 3%, 1887-ben, 11-5%, 1888-ban. 9 4%.

Az ország lakosságának nemzetiségi viszonyait véve alapul, mondhatni, hogy csupán a magyar és német betétkönyvecskék viszony száma felel meg —- a ténylegesnél jóval nagyobb mértékben is — a lakosság nemzetisegek szerint megállapított viszony számainak. Mindazonáltal ez adatokból alig lehet a többi nemzetiségeknek a postatakarékpénztár iránt való csekélyebb vagy csökkenő érdeklődésére következtetni, sőt vannak jelenségek, melyek az intézménynek egyes nemzetiségi vidékeken mutatkozó élénk fölkarolását bizonyítják. A fennálló gyakorlat szerint a betevőnek oly szövegű betétkönyvecske szolgáltaik

, a minőt maga kíván; s azért kiválóan e szemi- intból igényel figyelembe vételt az a tény, hogy a agyar szövegű betétkönyvecskók kiállítása az 1888- k évben az említett mérvben növekedett. Ellenben postatakarékpénztár- terjeszkedése és általános hasának erősbödóse mellett bizonyít azaz adat, hogy 388-ban már minden 1000 lakosra 78/10 postataka- íkpénztári betótkönyvecskéje jutott, vagyis minden 27. személynek volt ily betótkönyvecskéje, mig 387-ben csak raindeu 154-ik, 1886-ban pedig min- m 200-dik személy szerepelt a postatakarékpénztár 3tevője gyanánt.

A fővárosban a részesedés aránya nemcsak fo- ozódó, hanem önmagában véve is fölötte kedvező.

;t ugyanis már 1886. év végével minden 27-dik semély bírt postatakarókpónztári betótkönyvecské- el, s ez arányszám 188>ben 23-ra, az 1888-ik óv égével pedig már 21-re szállt alá.

A betevőknek foglalkozás, nem életkor stb. sze- int összeállított statistikája mutatja, hogy betevők észvételének viszony számai az előző évekhez kétest lényegesebb eltérés alá nem estek. A gyerme- :ek és tanulók ma is a legnagyobb számokkal sze- epelnek, bizonyítékául az állami intézet nevelő hibásának a takarékosság terén is. Nem kevésbé igyelmet keltő a kózmüiparos ős gazdaközönsógnek, igyszintón a cselédeknek és napszámosoknak, bár assu, de következetesen emelkedő jelentkezése a be- evők sorában.

Mig e foglalkozási osztályok 1887. végén 18,831 retevőt szolgáltattak, e szám 1888. végén felmegy 23.711 -re, tehát 4480 betevővel többre, a mi 25.9% íövekédést képvisel. Általában a munkás csoportok részvétére annál nagyobb súlyt kell fektetni, mert a postatakarékpénztár egész szervezeténél fogva főleg azok igényeinek kíván szolgálni, a kiket hivatásuk lakhelyük sűrűbb változtatására késztet.

A betevők közt 1145 jogi személy fordul elő, 480-nal több mint az előző évben.

A forgalomnak már fönt kiemelt növekedéséhez képest, természetszerűn emelkedett az ügyesetek száma. A'forgalomban volt: 1888-ban 167,769, j

1887- ben 144,723, 1886-ban 106,742 darab betét- 1 könyvecskére összesen: 1888-ban 431,108, 1887-ben 438,114, 1886-ban 472,028, betét eszközöltetett és j

1888- ban 118,654, 1887-ben . 106,855, 1886-ban^

67,036 visszafizetés teljesített; az ügyleti esetek száma tehát 549,762 544,969 539,064.

Ha a betétek és visszafizetések számának egy- j máshoz való viszonyát keressük, tapasztaljuk, hogy | a visszafizetések száma 1888-ban a betéteknek 27-5%-ja, 1887-ben 24 4% — és ,1886-ban 14-2%- ját képezte, vagyis a betétek a visszafizetésekhez úgy aránylanak mint 3 8: 1, 1887-ben mint 4"1: 1, és 1886-ban, mint 7: 1-hez.

Egy betétkönyvecskére esett tehát átlag: 1888- ban 2-6, 1887-ben 3, 1886-ban 4‘4 betét és 1888- ban 0-7, 1887-ben 0 7, 1886-ban 0-6 visszafizetés, mig tehát a betétek átlagos száma apad, a visszafizetésekké állandó marad.

A betétek darabszámának az egyes vidékek szerint való osztályozása megerősíti azon — kezdettől fogva tapasztalt jelenséget, hogy a legtöbb betétek a budapesti kerület után, melynek forgalmát egyébként a főváros lényegesen befolyásolja, a soproni és pozsonyi kerületek szolgáltatták; a visszafizetések darab száma is ennek megfelelőn alakul.

Ha a kerületeket a betétösszegek tekintetében elért eredmények szerint csoportosítjuk, az első hely úgy, mint az előző években szintén a budapesti kerületet illeti, melynek 1.139,915 frt betétösszegében, az intézet főpénztáránál betett 81,191 frt 49 kr is bele van értve; a második helyet az 1886-ban az ötödik helyen sorakozott kassai kerület foglalja el, és utána következnek úgy, mint 1887-ben a soproni és pozsonyi kerületek. A betétekből összesen:

1888. évben 2.808,767 frt 59 kr. vagyis 781% 1887. „ 2.323,551 „ 68 j | 76.370

1886. „ 1.257,532 | 24 | „ 47%

fizettetett vissza.

A visszafizetések arányszámában tehát 1’8%- nyi emelkedés jelentkezik, a mi — szemben azon ténynyel, hogy a betétek szaporodásával bizonyos határig növekedniök kell a visszafizetéseknek — bizonyára csekélynek mondható. De a visszafizetési arány önmagában véve sem nyilvánítható túlságosnak, főleg ha tekintetbe vesszük a külföldi postatakarékpénztárak idevágó számadatait. így Ausztriában az 1888. évben visszafizetett összegek a betéteknek 85-73%-ját, Francziaországban és Olaszországban az 1887. évben 82.17%, illetve 87.70°/fl-át ké- I pezték, sőt ha a visszafizetési arány mozgását amagán hi-