Tolnamegyei Közlöny, 1890 (18. évfolyam, 1-52. szám)

1890-02-09 / 6. szám

piros arcz; mennyi naivitás; mennyi ártatlanság; szinte ragyogott a szoba a sok fehér ruhától.. . Folyt is a táncz olyan tűzzel, hogy nem egyszer szállott meg bennünket csodálat. Némely legény valóságos bravúrral aprózta a magyaios csárdást Csak úgy szikrázott a „nemzeti géniusz“ ... Mikor az­után a banda elhallgatott, a tánczoló párolt a pa­dokra helyeszkedtek s vigan csicseregtek, mint a zöld ágon a verébsereg. Ki ölelte a babáját, ki csó­kolta. A lányok nem affektáltak, mint a mi szalón- jainkban, a legények pedig a zsenirozást a mándli- val együtt vetették le. Azután valami boglyasfejü rondező tántorodott oda felénk, hogy „tessék már a gyertyát elfujni“ így azután a szemlélődésünk is véget ért. Minő ideális valami egy ilyen bál. .. Lévay Dezső. A jég mint gyógyszer. Meglehet semmi újat sem mondok el, de a mostani járványteljes időben nem lesz felesleges ilyen — mondhatni — általános hasznú gyógyszer­ről megemlékezni, ha nem is egy szakember minden, még a csekélyebb dolgokra kiterjedő figyelmével tet­tem ezt. A forrósággal kitért, úgy a járványos betegsé­gek gyógyításához a jég nélkülözhetetlen, sőt tudva­levőleg a cholera ellen majdnem egyedül eredmény­nyel, használható gyógyszer. Mindennek daczára a kö­zönség úgy szólván semmi-féle intézkedést sem tesz beszerzésére, hanem megnyugtatja azon tudat, hogy hiszen van a község jégvermében elégséges mennyi­ségben. Igaz, rendesen elégséges szokott lenni ez a készlet az elolvadásra, midőn legfeljebb egy némely háztartás részére van csak igénybe véve, ámde jár­ványos időben, midőn a vész angyala alig kiméf meg egy-két házat, a rendesen nem a községi lakosság számarányához mérten készített községi vermekben felhalmozott jég készlet, aligha, felelne meg a köz- szükségletnek. Czólszerü, sőt határozottan szükséges tehát a mai járvány teljes időben, hogy mindenki tartson készletben jeget, azok pedig kiknek nincsen módjuk­ban, hogy saját jégvermet tartsanak fenn, családon­ként összeállva készítessenek jégvermet és hordas- sák tele jéggel közköltségen. Ä jégverem elkészítésénél a következő módon kell eljárnj. Mindenek előtt olyan hely kiszemelése szüksé­ges, a mely a nap legnagyobb része alatt árnyékban van; ha ilyen hely nincs, akkor a már elkészült vermet gyors növésű, sürü lombozatu és lehetőleg olyan fákkal kell körülültetni, melyek terebélyesek lesz­nek; igen czélszerüek az akáczfák, bár az utóbbi tulajdonsággal nem igen bírnak. A kiszemelt helyen a szükséghez mérten 2—3 méter, esetleg még na­gyobb mélységű és megfelelő kerületű gödröt kell ásatni, melynek falait hőszigetelő anyaggal kell ki­rakni; szokásban van e czélra téglát alkalmazni. De még czőlszerübb és mindenesetre sokkal olcsóbb, ha a falazat zsupp vagy nádtakaróval láttatik el s igy mintegy kibéleltetik. A verem fenekét azonban nem kell semmivel betakarni, jobb ha csupaszon ma­rad; fölötte pedig körülbelül 1/i méternyire a falba erősen szilárd farostélyt kell alkalmazni s erre hor­datik a jég, a mi megmaradására szintén nagy befo­lyással van, miután az olvadáskor lecsurgó vzet a verem feneke elissza, tehát úgy szólván szárazon ma­rad a jég. A jégnek berakása a verembe szintén nem kö­zönyös dolog, nagyon meg lesz akadályozva s jég olvadása, ha egy réteg jégre egy réteg szalma lesz téve s felváltva igy rétegekben helyeztetik el a jég- készlet. Fürészport is ajánlanak e czélra, de egy ve­rem jég elhelyezésére bizony sok fűrész porra lenne szükség. A verem a naptól származó hő befolyásának és az eső becsepegósének meggátolása végett, szintén zsuppból vagy nádból készült minél vastagabb tető­zettel látandó el s mint emlittetett lehetőleg árnyé­kos helyen pl. fák alatt kell elkészíteni. Nagyon czélszerüek a partba ásott vermek is, mert ezeknek hatalmas természetes falazatuk és tetőzetök van. Miután a jég mint gyógyszer használtaik azon kívül, hogy sok háztartási czélra is szokás igénybe venni, nagy tekintettel kell lenni a jég minőségére is, a mit pedig sokan elmulasztanak s a mi bizony vétkes mulasztás, mert a szakemberek előtt ismere­tes dolog, hogy a jég igen gyakran tartalmaz olyan testeket, melyek az egészségre káros hatásúak, azért kisebb álló vizekből, pocsolyákból, birkaitsztatókból, kenderáztatókból stb. vagy ezek által beszennyezett, illetve megfertőzött vizű patakokból és folyókból származó jeget nem szabad használni, továbbá olyant sem, a melynek valami színe van, pl. kékes vagy zöldes, mert a használatra való jég felső része szép fehér, az alsó pedig tiszta színtelen, mint a viz. Széki Ákos. EGYLETEK TÁRSULATOK. A Szegzárd Tolnavármegyei rabsegélyzö- egylet jelentése az 1889-ik évről. (Vége.) Az egyleti pénztár állapotáról is meg kell em­lékeznünk. A nyomtatványok, levelező lap, postabélyeg és egyéb irodai szükségletekre kiadatott: 48 frt 68 kri Iskolai tárgyak beszerzésére kiadatott: 37 frt. Tanítói tiszteletdij fejében kiadatott: 72 frt. Titkári tisztelet dij fejében kiadatott; 50 frt. Szolgadij fe­jében kiadatott: 20 frt. Segélyezésekre kiadatott 72 frt 50 kr. Összesen 300 frt 18 kr. Ezen kiadásokkal szemben bevételt képezett alapitó tagdíj 485 frt. Rendes tagsági díjból 133 frt. Pártoló tagoktól befolyt 52 frt. Állami segély cziraén 300 frt. Tőke kamataiból befolyt 16 frt 29 kr. Összesen 986 frt 29 kr. s igy a 485 frt alaptőkével együtt vau jelenleg kész-pénz 686 frt 11 kr. Ezen csak változatosan érintett működésből meggyőződhetik a tekintetes közgyűlés, hogy egy­letünk nem hiába alakult meg, hogy annak magasz­tos hivatása van, s az betölteni a legnemesebb fel­adatok egyike, meggyőződhetik arró', hogy Tolna­vármegye és Szegzárd nagyközségének közönsége megértette az elibünk tűzött czólokat, s annak el­érésében százával siettek támogatásunkra. Sokkal tisztábban látható a feladat, melyet megoldani vá­lasztottunk, sokkal kétségtelenebb az elért siker és hozzátehetjük, hogy sokkal magasabb színvonalán áll nagyközségünk, a megyénk a műveltségnek, mint­sem védelmezni kellene azon csekélyek, törpék és gondolkodni nemtudó vagy nem akaró fők ellenében, kik egyletünk létjogát megtagadni, sikerét kétségbe vonni, működését kicsinyleni, erényeik közé számít­ják. — A nagyközönség támogatásától függ, lépje­nek be mentői nagyob számmal az egylet tagjai közé, hogy a még nagyobb siker még inkább fokozza az érdeket. Az eddigiek utáu azon nyugodt megyőződéssel fejezzük be jelentésünket, hogy azon egylet, mely működése első évében ily éredmónyről jelenthet, az joggal remélheti az eddig megnyert tagok további támogatását, tagjai szaporulását s annak az egylet­nek jövője van. Ezen óvbenaz egyletnek védnöke volt: Móltóságos Gróf Széchenyi Sándor, Tolnavár­megye főispánja. Igazgató választmánya: Tiszteletbeli elnök: Döry Dénes kir. tanácsos. Elnök: Hanny Gá­bor, apát-plébános. Alelnökök Varasdy Lajos, Ágos­ton István. Titkár és pénztárnok: Tesszáry Lajos. Tiszteletbeli tagok: FabinyTeofil,Kozma Sándor, László Zsigmond, Dr. Székely Ferencz és Zádor Gyula. Választmányi tagokká aaz egylet véd­nökén, tiszteletbeli elnökén, elnökén, alelnökein, tisz­teletbeli tagjaim, a szegzárdi kir. ügyészen és a kir. járásbirón kívül, a következő 30 egyleti tag válasz­tatott meg u. m.: Albanich György, Borzsák Endre, Bátory Elek, Baráth Zoltán, Dőry József, Dőry Vilmos, Dezseöffy Géza, Dr. Dicenty Pál, Fejős Imre, Gaál Kálmán, Goldberger J. Mór, Torday József Ujfalusy Lajos, Untermüller Alajos, Kiss Károly, Krammer János, Dr. Kramolin Emil, Leopold Sándor, Martin Ferencz, Mikó György, ŐrfFy Lajos, Perczel Dezső, Dr. Stei­ner Lajos, Dr. Sass István, Dr. Szigeth Gábor, Totth Ödön, Udvardy Sándor, ifj. Závody Albin, (Dr. Sass Elemér, és Simon Rudolf elhalván, helyeik még be­töltetlen.) A „Szegzárd-tolnavármegyei rabsególyző-egylet“ tagjainak névsora és lakhelye: Abaffy Gyula Szegzárd, Angyal Béla Bonyhád, Ajaky Jenő Varasd u. p." Bonyhád, Angyalfy Imre Báttaszék, Babits Mihály Budapest, Borsody Lajos Szegzárd, Bodnár István Szegzárd, Borzsák Endre Szegzárd, Bobits Antal Tamási, Búzás József Szeg­zárd, Boszkovitz Mór Báttaszék, Bati János Szeg­zárd, Bárány Sándor Bonyhád, Blochinger Károly Ta­mási, Bien Ármin Szegzárd, Beöthy Károly Szegzárd, Bonyhády Géza Bonyhád, Baráth Zoltán Szegzárd, Boda Aladár Szegzárd, Borsódy György SzegzArd, Dánay János Tamási, Diczeuthy Lajos Szegzárd, Do- bosfy Gyula Szegzárd, Dezseöify Géza Szegzárd, En­gel Mihály Budapest, Fischle Frigyes Báttaszék, Fischhof Károly Szegzárd, Fájth Lajos Szegzárd, Fü- löp Lajos Szegzárd, Gruber József Gyönk, Gyüszü István Báttaszék, Gaál Kálmán Szegzárd, Gruber István Tamási, Dr. Gaál Béla Tamási, Gottlieb Ja­kab Szegzárd, Guld János Tolna, Dr. Hilbert Ist­ván Szegzárd, Dr. Heidekker Béla Szegzárd, Hor­váth Aladár Szegzárd, Haffoer István Gyönk, Hirsch Mór Tamási, Horváth Kálmán Szegzárd, Hessz Pál Tamási, ifj. Hohman József Báttaszék, Holub János Szegzárd, Hets Károly Tamási, Háry Ede Szegzárd, Heger Ferencz Szegzárd, Hirsch József Szegzárd, Dr. Hangéi Ignácz Szegzárd, Dr. Kramolin Emil Szegzárd, Dr. Kul Gábor Tamási, Kardos Kálmán Szegzárd, Kiinger Ferencz Szegzárd, Kamenik Alajos Kis-Do- rogh, Krautszack József Szegzárd, Kiss Adolf Ozora, Katzenbach József Bonyhád, Kálmán Károly Szeg­zárd, Krammer Kálmán Pócsvárad, Krammer János Szegzárd, Kiss Ignácz Tamási, Klein Miksa Baja, Kirchknopf Ágoston Bonyhád, László Lajos Szegzárd, Lévay István Dunaföldvár, Länderer Arthur meghalt, Laky Sándor Bpest, Linka Kálmán Szegzárd, Lei- tersdorfer József Szegzárd, Leopold Lajos Szegzárd, Dr. Lévay Ignácz, S zegzárd, Mihálkovics Árpád meg halt, Martin Ferencz Szegzárd, Mayer Károly Szálka, Mozolán István Szegzárd, Molnár János Szegzárd, Mikos Géza Budapest, Módly László Szegzárd, Nyit- ray Lajos Szegzárd, Nagy Luiza Iíovácsné Szegzárd, Novák Mór Szegzárd, Nits István Szegzárd, Ostrich Mihály Bonyhád, Dr. Pirnitzer Béla Szegzárd, Pir- nitzer József Szegzárd, Petliő Miklós Jászberény, Papp László Szegzárd, Dr. Piringer József Tamási, Parragh Béla Tamási, Pollák Ignácz Szegzárd, Pick Mór Bonyhád, Perczel József Bonyhád, Rothauszer Illés Gyönk, Rück Ferencz Szegzárd, Spindelbauer Ernő Szakadáth u. p. Gyönk, Dr. Steiner Lajos Szeg­zárd, Scheibner János Hidasd, Simon Gyula, Szeg­zárd, Steinsdörfer Ferencz Szegzárd, Sauer Mátyás Báttaszék, Stauroczky László Báttaszék. Dr. Sass Ele­mér Szegzárd, Salamon Ármin Szegzárd, Schön Ár­min Szegzárd, Stokinger János Szegzárd, Spitzer ! Vilmos Szegzárd, Schön József Szegzárd, Salamon Lipót Szegzárd, Dr. Schwetz Antal Bonyhád, Sieben­freud Béla Trencsén, Szokoly Károly Szegzárd, Dr.: Szendrődy Szilárd Bonyhád, Szentpéteri József Paks, j Dr. Szigeth Gábor Szegzárd, Szerényi Kálmán Szeg­zárd, Szentmarjai János Szegzárd, Száváid Móricz j Tamási, Sztranel Ede Báttaszék, Szendrődy Károly ' Szegzárd, Tóry Emil Hőgyósz, Trajber Tivadar Szeg­zárd, Torday József Szegzárd, Tóth Gyula Szegzárd, Traub Mór Budapest, Tausig Adolf Szegzárd, Ujfa­lusy Lajos Szegzárd Untermüller Alajos Szegzárd, Wangler Mátyás Szegzárd, Weidinger Lipót Bátta- szék, Wiener Ferencz Szegzárd, Végh Ferencz Szeg­zárd, Varga Manó Szegzárd. Az egylet tagjainak ezen hosszú és díszes név- sorozata bizonyítja, hogy egyletünk társadalmi fon­tossága elismerésre talált. . Szegzárd, 1890. évi január 19-én. Tesszáry Lajos s. k. Hanny Gábor s. k. titkár elnök. TÖVISEK. Az akasztásról. Miről is szólhatna most az ember másról, Mint a megdöbbentő kettős akasztásról? . . . Molnár volt mindenik, de nem mesterségére nézve, csak névleg, ámbár nagy mester volt a János is, a Mihály is! Utóbbi igazi kutya gyerek, akasz­tófára érett. Nem voltak testvérek, csak név-és elv­rokonok, ámbár a rettentő közös vérontásban — mint egy bűnös vérkesztségben — vérrokonokká avat-l ták fel magukat az ördög oltárán. Ezek is elmondhatták az egyszeri — Bócsben felakasztott — emberrel, kit éppen hétfőn reggel ért a felmagasztaltatás szomorú dicsősége — „N o, ez a hót ugyan jól kezdődik miránk nézve!“ Molnár Jánoson pláne beteljesült a sokszor komolyan, de sokszor tréfásan is alkalmazott köz­mondás: „akasszanak fel a neved napján!“ S/.egényt épen a születése évfordulóján végezték ki. Éppen annyi éves volt (33) mint hajdan az ártalanul kiszenvedett világmegváltó, —r s bizonyára, ha az istenfiának golgotái keresztje mellett jobbról és bal­ról a Molnár János és Molnár Mihály lator kereszt­jét állítják vala fel, -- az üdvözítő ugyanazon hely­zetben találja magát, mint találta ama hajdani

Next

/
Oldalképek
Tartalom