Tolnamegyei Közlöny, 1890 (18. évfolyam, 1-52. szám)
1890-12-21 / 51. szám
tetett, — kik közül felgyógyult 4 egyón, további kezelés alatt maradt 11 egyén. Az élelmezés az egész hó folyamában kifogástalannak találtatott, — a fogházi rend, tisztaság, fegyelem kielégítő volt. Kir. pénzügyigazgatóság jel e n t ó s e. I. Egyenes adó; A múlt 1889. év végével fen nmaradt hátr alék ! s a folyó évi előírás tesz . . 1713714 1 frt 28 1 leit. Erre befizettetett 1890. január-november hóban . . 1548918 frt 72 Va kr. Mutatkozik hátralék 1890. . november hó végével. . . 164795 frt 55 yy kr. A folyó év január 1-től november hó végéig a befizetési eredmény a múlt év hason időszakánál kedvezőbb 14083 frt 88 lu ■raí. II. Hadmentes: s ó g i-d i j A múlt 1889. óv végóveli hátralék s a folyó évi előjrás tesz ................................ 54 264 frt 567, kr. Erre befizettetett 1890. január-november hóban . . 35286 frt 217a kr. Mutatkozik hátralék 1890. év november hó végével , 18978 frt 35 kr. A folyó év január 1-től november hó végéig a befizetési eremóny a inult óv hason időszakánál kevesebb 6342 frt 95 ki ral. III. Jog- és bélyegül e t ó k é s i 11 e t é k egyenórtóki dijak: Az 1889. óv végóveli hátralók és a folyó előírás (a törlések levonásával) tesz . . 314786 frt 45 kit. Erre befizettetett folyó november hó végéig .... 222622 frt 43 kr. Mutatkozik hátralék folyó évi november hó végével . 92164 frt 02 kr. IV. Fogyasztó ,s i adó: Az 1889. óv végóveli hátralók a folyó évi január-november havi előírással együtt 279741 frt lip kr. Erre befizettetett folyó évi január 1-től november hó végéig ..................................... 27 7594 frt 7972 kr. Mutatkozik folyó óv novembér hó végével hátralék 2146 frt 91 kr. Y. 11 a 1 m é r ó s i-a d ó: Folyó óv január 1-től november hó végéig az élőirás tesz ....... 189355 frt 93 krt. Erre befizettetett ugyanezen időszakban .......................... 181 575 frt 61 kr. Mutatkozik hátralék novembér végével .......................... 77 80 frt 32 kr. VI. Szőlődézsma v á 11 s á g : Tényleges tartozás 1890. évre . . 144013 frt 371/, kr. Erre befizettetett folyó óv január-november hónapokban 101892 frt 60 kr. Mutatkozik hátralék novembér végével ...... 42120 frt 777s kr. VII. Maradvány f ö 1 d v á 11 ság r • > • Előírás 1890. évre . . 11070 frt 74 kr. Erre befizettetett folyó évi január-november hónapokban 6997 frt 07 kr. Mutatkozik hátralék folyó évi november hó végével 4073 frt 67 kr. Habár a befizetési eredmény kedvezőnek látszik lenni, mindazon által, tekintve az egyes czimeken még mindig nagy mennyiségben feuálló hátrálókokat, — az illető községi elöljárókat saját hatáskörömből folyólag utasítottam a hátrálókoknak e hó végéig leendő behajtására, minélfogva e tárgyban más intézkedésnek szüksége ezúttal fenn nem forog. A katasteri nyilvántartási biztos folyó évi november hó folyama alatt, —• miután irodai és egyéb hivatalos teendőkkel volt elfoglalva, külszolgálatot nem teljesített. Nyílt levél a szegzárdi kaszinóhoz! 1860-ban megyénk classicus műveltségű fia: Bartal György, a tolnainegyei gazdasági-egyesületnek hires lakomáján egy hazafias felköszöntőt tartott, melyben Garay Jánosnak Szegzárdon felállítandó ein- lókszobor eszméjét pendítette meg. Ennek alapján ugyancsak ez óv julius 1-én Boda Vilmos, a jelenlegi országgyűlési képviselő és lapszerkesztő, a szegzárdi kaszinó közgyűlésén lelkes hangon tett indítványt az emlékszobor létesítésére, mit az egyesület osztatlan lelkesedéssel fogadott s a kivitelre egy bizottságot küldött ki, mely a gyűjtést azonnal megkezdette. Harmincz éves tehát az eszme, mely már tőkével is rendelkezik, de a kivitel tekintetében még mindig a kezdetnél van! S mennyi minden harczou ment keresztül az a tőke is, főleg másfél évtized óta! A helyi sajtó két orgánumának évfolyamai felmutathatják ama czikkeket, melyek pro et contra Írattak s az ezek nyomán megindult mozgalom nem egyszer veszélyeztette magát a szobor eszméjét annyira, hogy utóbb a német sajtó is felszólalt s a „Pester Lloyd“ 1888. évi. 266-ik számában ily czimü czikk jelent meg: „Das Garay-Denkmal in Gefahr“, melyben tiltakozott a szobor tőkéjének a gymnasium czóljaira való felhasználása ellen, Garayt egyik legkiválóbb költőnkuek nevezte s igy végezte czikkét: „Wir wünschen auf diesem Wege anzuregen, dass das gesammelte Geld endlich seinem Zweck, eine Garay-Denksäule zu errichten, zugefiihrt werde. Wir erwarten die Entscheidung der Szegzárder Casino.“ E czikkre, ha jól tudom, válaszolt Tottli Ödön, a kaszinónak akkori elnöke, az a lelkes férfiú, ki magas röptű elnöki beszédeiben évente megemlékezett a kaszinói' közgyűléseken a Garay-szobor-alapról s a legmostohább időkben is felhívta a figyelmet a lelkesedés éveiben keletkezett eszmére s a tőke gyarapítására. S e helyen a legmelegebb elismerés hangján 1 kell szólanunk a szogzárdi kaszinóról, e derék testületről, melyben az eszme életre kelt s ahhoz jó, rossz időkben szigorúan ragaszkodott; daczára az ellene keltett viharnak, nem állt el első szándékától, lefestette terme számára a költő képét s oly gondosan kezelte a gondjaira bizott tőkét, hogy az most már 13 ezer forintra rug! E lelkesedés, e törhetetlen sziláid- ság indította e sorok íróját, hogy a szegzárdi kaszinóhoz forduljon nyílt levelével s mert a kivitel sikeréhez kecsegtető utat ismer, azt a tett mezejére szólítsa általa! E sorok Írója ugyanis gyakran fordulván meg a főváros irói ős művészei közt, ott több Ízben hallotta, hogy van egy jeles szobrászunk, a ki már évek óta foglalkozik a Garay-szobor kivitelének eszméjével, sőt állította, hogy a meglevő tőkéből szépen ki is lehetne állítani. E szobrász Aradi Zsigmond, ki jelenleg Velen- ezében lakik (Venezia, fondamento Briati 2531). Mindenkor a tett embere voltam, hogy tehát necsak mende-mondára támaszkodjam, mint ismeretlen ember, de a Garay-szobornak régi hive fordultam a fenti czímen szobrászunkhoz még junius havában, melyre csakhamar egy lelkes választ is kaptam a derék szobrásztól, melyből közlöm a következőket: „Már 8—É óv előtt kaptam egy, az akkori Garay-ünnepóly alkalmával kiadott füzetet Magyarországból, a minek nagyon megörültem és már akkor elhatároztam, hogy emlékén fogok dolgozni, de mert az ügy akkor abba maradt, részint pedig személyes körülményeimnél fogva, abban hagytam. Elképzelheti, mennyire megörvendeztetett Ura- ságod levele. Ki ne örvendene annak, ha hazájából olyan levelet kap, a mely a lehető legszympathikusabb? Ezenkívül eszembe jutott suhancz - korom, a mikor annyi lelkesedéssel, örömmel szavaltam az „Obsitos“-t, olvastam az Árpádokat. Mindenesetre el fogom készíteni a tervezetet. A tervezetet meg fogom küldeni és azután — mert folyó év folyamában, vagy elóbb is Budapestre készülök, le fogok rándulni Szegzárdra, hogy a leendő emlék helyét megtekintsem. Ha részletes, gyorsabb elintézést igénylő felvilágosításra szüksége lesz Uraságodnak, szíveskedjék Budapestre Írni bátyámnak, Aradi Antal ügyvédnek : Városmajor-utcza, 26. szám alatt. A szobrot 12 ezer forinton tökéletesen elkészít hetem, alappal és díszítményekkel együtt. Fogadja szives inegemlókezóseórt, a mely nekem örömet okozott, köszönetemet. Iiazafiui üdvözlettel maradtam Velenczében, juuius 26. 1890. Aradi Zsigmond.“ A nyári idő, mely a figyelmet a külső munkákhoz liivja s egyéb körülményeim gátoltak eddig az ügy érdekében írandó czikkiől s a derék szobrász levelének közzétételétől. Úgy látszik, hogy az ő terve n megváltozott, mert nem jöhetett haza, de a jóakarat éí lelkesedés az eszme iránt, mely nélkül igazi művész siker alig várható, minden sorából ékesen szól k Kár volua hát az alkalmat újra elmulasztani! Aradi- működéséből legyen aunyi elég a megemlítésre, hogy ő készítette az Arad-városi sétatórt díszítő, „A búsuló Arad“ czimü márványszobrot még a 70-es években, melyről újra a legnagyobb elismeréssel szóltak a 2 hónap előtti aradi ünnepségek alkalmával, sőt az „Ország-Világ“ czimü képes lap képét is hozta újra. Ezek után nincs sok mondani valóm. Itt az idő a cselekvésre, melyet ha a kaszinó elmulaszt, tán a szobor kivitelét semmisiti meg végkép. A kaszinó volt eddig is éltető lelke a Garay - szobor eszméjének, I csakis tőle várhatjuk annak megvalósítását. Ezért got hordanak magokban, hogy a szervezetben a tö- mecsekben a mollecularis egyensúlyt felbillentsék. És a mint a szervezetben akár egyes részeiben, akár idővel az egészben az )lyen egyensúly megbomlik, beállt a betegség. Utóbbi és legutóbbi időben a természettudomány által beleértve az optikát és vegytant, az orvosi tudomány oly eszközök birtokába jutott, melyek segítségével oly factort fedeztek fel, mely a szervezetben gyakran a legnagyobb roncsolást viszi véghez, ezek a ragályozó illetőleg fertőző anyagok. Az ily fertőző anyagok háromfélekép pusztítják az ember egészségét és életét. Vagy oly hatalmasnak, hogy az egész szervezetet egyszerre megbénítják, vagy olyanok, hogy csak egy részét a testnek támadják és innét a nyirk mirigyek és véredények által magukat tovább hurczoltatják és lassan a testnek többi részeit is megtámadják, vagy pedig csak egy helyet támadnak meg és avval megelégesznek. Czélom az egyszer nem az, hogy a szó szoros értelmében szakszerű felolvasást tartsak, ha azt akarnám elegendő példát hozhatnék fel a ragályozás imént elmondott alakjaira. Intentiom az, hogy a kedves közönséggel megértessem, miként történik a ragály, milyen utón jut egy némely ragály a testbe, hogy pusztítja a szervezetet, vagyis jobban mondva, hogy bontja meg az t^yensulyt a sejtekben, hbgy lesz két test vegyüléke által egy harmadik, és végre hogy és mi módon iparkodik és iparkodott már eddig is az orvosi tudomány ezen, legutóbb oly nagy mérvben felismert ellenséget ártalmatlanná tenni az által, hogy a szervezetből kiküszöbölje, vagy ott megölje, vagy pedig a szervezetet előre is ellentállóvá tegye. A ragály az emberi szervezetbe vagy közvetlenül direct, vagy közvetve indirect jut. Közvetlenül; érintkezés által. Történjék az levegővel, tápanyaggal, ivóvízzel, rósz és nedves lakásokban folyton párolgó környi levegővel. Indirect történik a ragályozás elhur- czoltatás, vagy pedig egy harmadik személy érintkezése által. A ragály a szervezetbe vagy a bőrön át jut, vagy az orr és száj nyíláson, de még más nyíláson is, a melyet azonban itt említeni a »nem lilikhez« tartoznék. Maga a ragály lehet állati, vagy növényi, és végre olyan, mely a szervezetek oly alacsony fokán áll, hogy sem az egyikhez, sem a másikhoz ez idő szerint beosztani még nem lehet. Egy általános nevet adtak és pedig élősdiek Schmarotzer. Az állati ragályozókhoz, csakis egyet szabadjon említeni ; tartozik a rüh atka, németül Kretzmilbe. Ez oly picziny állat, hogy szabad szemmel észre sem vehető, de ez emberi bőrben rövid idő alatt egész betegséget vakondszerii túrásai által képes előidézni. Ezen faja a ragálynak nem oly ártalmas, mint azon kis lények, melyeket eddig mint mondám, sem az állatországba, sem a' növényországba be nem lehetett osztani. Ezek az emberiség legnagyobb ellenségei. Először mert hozzáférhetlenek kicsinységük miatt, másodszor mert egyik vagy másik fajok majdnem mindenütt található és végre harmadszor nem tudjuk, hogy mikor, mily és mennyi minőségben jutnak az emberi szervezetbe, és ha a szervezetben vannak, mily szervet szállnak meg, választanak ki prédául. De ha mindezt tudjuk is, akkor még mindig nincs fegyverünk a tudomány arsenáljában, hogy legyőzhessük, mert ezeket sem Manlicher puskával, sem Uchatius ágyúval agyon lőni nem lehet. Már most azon főkérdést fogom csekély erőm és igénytelen tudományom által megfejteni, hogy hogyan történik tulajdonkép a ragályozás. Volt szerencsém említeni, hogy az emberiség legnagyobb ellenségét, a legkisebb lények, melyek gyakran a legjobb górcsővel sem fedezhetők fel, hanem vegytanilag, bizonyos szének előállítása mellett, képesek vagyunk ezeknek létezését felismerni. Ezen picziny élősdieket bacilusoknak, coceusoknak nevezzük. Ezek sem egyfélék, itt is már a tudomány számtalan osztályt, sőt válfajokat fedezett fel. Ezen apró teremtések némely faja mindig és mindenütt van. Ezeket Európában ép úgy találjuk, mint Ázsiában. A jó reményfoknál épp úgy, mint a Ferencz Jó- zsef-földnél, és ha majdan azon helyzetben leszünk, hogy a hold körül a körutat megtehetjük, ott is mint régi ismerőseinket fogadhatjuk. Kiállhatatlan élősdiek. Folyton ébernek, mindig az alkalmat lesve, hogy az állati szervezetet megrohanhassák. Megszűröm vagy megvágom a kezem vagy lábamat. Mi közük hozzá ? De nem, abban a perezben ott vannak és élődnek rajtam. Ne gondolják, hogy ez tréfa volt, egy kis türelem után meg fogják érteni. Egy seb, legyen az nyílt, vagy a szervezetben, fekély, kelés vagy bármi alakban, ugye bár genyedést fognak észre venni, sőt a legtöbb esetben örülünk, ha látjuk már a genyt, azt szoktuk reá mondani, már sárgul, itt a geny, ergó gyógyul is. De nézzük csak a górcső alatt vegyileg szétbontva azt a genyt. Egy halmaz coceus, különféle alakban; Gömb, piskóta, fürt, és tudja isten hány féle alakban. Ez okozta a genyedést, ez hozta létre a genyt.
