Tolnamegyei Közlöny, 1890 (18. évfolyam, 1-52. szám)

1890-12-14 / 50. szám

ügyetlensége következtében oly szörnyű rosszul tán- czolt, hogy tánczosnéja a terem közepén fakópnól hagyta, illetve visszavezettette magát helyére s e mellett, elég kegyetlen volt szomszédjának egy csí­pős megjegyzést tenni tánczát illetőleg. Leverten a kudarcztól már visszavonulásra gondolt, ha nem te­kintette volna gyávaságnak ily csúfosan elhagyni a küzd tért. Rövid elhatározás után egy más hölgyet kért fel s ime vele pospásan tánczolt, egy második­kal szintén, harmadikkal, negyedikkel, ötödikkel me­gint. Oly pompásan ment, mintha dróton rángatták volna, úgy, hogy nemsokára ügyes tánczos hírnévre tett szert. Felbátorítva ennyi siker által — újból „hozzá“ fordult, — 1 most már sokkal szívesebben Ion fogadva és sikerült az előbbi csorbát fényesen kiköszörülni. Az első qundrillet szintén együtt tánczolták s a legelső alkalommal megkérdezte, hogy nein-e tudna valamicskét az ő nyelvén, a mire a hölgy igennel felelt. Ez aztán viz volt a mi Zsigánk malmára s nem sokára oly élénk beszélgetésbe voltak merülve (mert nem volt ám ostoba a mi Zsigánk, csak egy kicsit ügyetlen), hogy mindketten megfeledkeztek a tánczfól, és ez által nem egyszer zavart idéztek elő a quadrille rendezésében De mit törődött a túlbol- dog azzal, bogy hogyan tánczolja a qundrillet, ő csak kegyes tánczosnőjét látta s az ő nézésébe volt elmerülve. Midőn az ismerettség már bizalmasabbá kezdett válni, alkalmat talált, hogy bemutassa magát a ma­mának s egyik férjes nővérének. Igyekezett legelő-' nyösebb oldaláról megismertetni magát, a mi, úgy látszik, — sikerült is, mert a mama és nővér az éji szerenádoki ól mit sem tudtak vagy legalább nem tudták, hogy ő volt azok rendezője, mert akkor egy pár fokkal (akár Itéaraur akár Celsius szerint) hi­degebb fogadtatásban részesült volna. Az öröm ittas órák, melyeket legforróbb vágyá­nak tárgyával együtt tölthetett, örökké feledhetlenek lesznek előtte, mert a zavartalan boldogság oly ha­talommal nyomult előtérbe, oly édesen mámoritó volt, minőt az előtt soha nem érzett ős a minőt ké­sőbb sem fog soha érezni. Pompás idik következtek. Bármikor megláto­gathatta választottját, élvezhette pompás zongorajá­tékát a hányszor csak szive kívánta s mint midőn egy szegény ördög hirtelen meggazdagszik, eddigi pályáját elhagyja s a magánéletbe vonul: úgy a mi Zsigmondunk is szrkitott szőrenádjaival, a melyek már czéljához segitettők, s oly gazdagnak érezte magát, hogy egy királylyal sem cserélt volna. Még sok — sok boldog napot éltek együtt Ir­mával ős kedves családjával, a midőn egy szerencsés- fordulat szerencsétlen következményeket vout maga után. Zsigmondot előléptették, s ennek következté­ben egy nagyobb városba helyezték át. Szomorú szívvel vett búcsút az előtte oly any- nyira kedvessé váR helytől, különösen pedig „tőle“ a ki egész lényét elfoglalta, betöltötte. De bármeny­nyire vérző szívvel, mégis csak válni kellett. Egy ideig még élénk levelezést folytattak, de a válaszok mindinkább rövidebbek lettek, inig végre egészen elmaradtak. Különben ennek igen természe­tes oka volt, mert néhány hőt múlva megtudta, hogy Irma boldog menyasszony. Jelenleg Irma egy tehetséges orvosnak boldog neje sőt már egy fia is van — Jóskának hívják — s mindezt tudja Zsiga, a kinek érzelmei még most sem hűltél? ki teljesen, ámbár most már a szerelem a baráti tiszteletnek kellett, hogy helyet engedjen. S midőn a múlt képei megelevenülnek előtte, különböző érzelmekkel gondol az ifjúkori boldogságra, szerelemre, no meg az ifjúkori ostobaságokra!......... Ön ök talán önkőnytelenül is azt kérdezhetik hölgyeim, hogyan jutott ily benső szerelmi viszony tudomásomra? Nos megmondom és ki fog derülni, hogy semmi különös, niucs rajta. Az a Zsigmond (most már nem merem a „szép“ jelzőt használni) ón magam voltam. Egy káplár jelölt. TANÜGY. Tolna vármegye közigazgatási bizottságához a kir. tanfelügyelő az 1889/90. tanévi nép­nevelésügyi statistika alapján a következő jelentést terjesztette elő. Tolna vármegye 1889/90. tanévi népnevelésügyi statistikája elkőszittetvén, az a következő adatokat tünteti föl. A tankötelesek összes száma volt 41853 és pe­dig G—12 évesig 16068 fiú, 15299 leány, 13—15 évesig 5446 fiú, 5040 leány; vallás szerint rom. kath. 27588, gör. kel. 168, ev. reform. 6129, ág. ev. 6045, unitárius 1 és izraelita 1922; nyelv szerint magyar 27494, német 14189, tót 2 és szerb 168. Az összes tankötelesek ezen mennyiségét a vár­megye 234643 főre menő számával viszonyítva — kijő, hogy az ennek 17‘79%-ét teszi, s igy a szapo­rodás az 1888/89-ik évi állapotokhoz (17'79°/0) ké­pest 0'04 %,vagyis 125 növendék. Megjegyzem azon­ban, mint a múlt óvbeu is tevőm, azt, hogy a tan­kötelesek és a lakosság ezen %-os viszonya, mihelyt az országos népszámlálás újból foganatosittatik meg fog változni, mert vármegyénk lakossága a 10 év előtti állapotokhoz képest, — mely alapul vétetett, — tetemesen gyarapodott. Ezen tankötelesekből elemi iskolába járt 15297 fiú, 14709 leány, összesen 30006; ismétlő és iparis­kolába 5114 fiú, 4839 leány, összesen 9953; polgári iskolába 138 fiú; felső népiskolába 36 leány; magán elemi tanintézetbe 52 fiú, 71 leány, összesen 123; középtanodába 231 fiú, mindössze 40487 növendék. Ezen iskolába járó növendékek közül vallás szerint rom. kath. volt 26624, gör. kel. 168, ev. ref. 5931, ág. ev. 6007, unitárius 1 és izraelita 1756; nyelv szerint magyar 26645, nőmet 13672, tót 2 és szerb 168. Iskolába nem járt 682 fiú, 684 leány, össze­sen 1366. Viszonyítva most már az iskolába járó gyerme­kek számát, az összes tankötelesek mennyiségével, kitűnik, hogy az ennek 9673%-át teszi, mig az isko­lába nem járóké csak 3-27°/0- — Ha azonban a kőt korosztályt egymástól elkülönítjük s mindenikből az iskolába járókat ugyanazon korosztálybeli tanköte­lesek számával összehasonlítjuk, akkor kitűnik, hogy a mindennapi iskolások közül 95 66%, az ismétlősök közül pedig 94*91°/0 látogatta az iskolát. — Össze­hasonlítva ezen adatokat, az előző tanévi adatokkal, a mindennapi iskolásoknál (98-36°/0) a látszó vissza­esés 2'70°/0, mig az ismétlőknél (90 00°/0) a gyarapodás 4*91 °/0. — A mindennapiaknál a visszaesést okozta az éberebb ellenőrzés az iskolaszékek részéről, s azon körülmény, hogy a múlt tanévben Kecsege-pusz- tán tanító hiányában az oktatás szünetelt; mig az ismétlőknél a pontosabb iskolába való járás és az ipariskolai növendékek igazolják az emelkedést. Az iskolába járó tanulók közül, a legkisebb mértéket véve föl, nyolcz hónapig tartó oktatásban részesült 38057, kevesebb ideig pedig 2430. Tan­könyvvel el volt látva 39632, nem volt 855. Iskola-mulasztási eset volt fél naponként szá­mítva 165140, ebből pénzbírsággal büntette tett 1460, fölmentetett 162220, mulasztó tanuló volt 27820. — Behajtatott 772 frt 95 kr. bírságpénz, melyből isko­lai könyvtárra 43 frt 70 kr, szegény tanulók segé­lyezésére 110 frt 25 kr, taneszközök beszerzésére 171 frt, iskolai tőke-alapra 448 frt fordittatott. Tanintézetek száma volt 228, 406 tanterem­mel és ugyanannyi tanítóval. A tanítók közül lakás­sal bírt 326, nem bix*t 80. Az intézetek közül 222 saját, 6 pedig bérházban volt elhelyezve. A fölszerelés következő adatokat mutat: fais­kola volt 183, iskolakert 203, tornatér 215, irótábla 599, szemléltető-képgyüjtemény 164, fali olvasó tábla 288, számoló gép 259, Magyarország térképe 288, Osztrák-Magyar monarchia 173, Európa 227, föld öt része 151, földgömb 214, természetrajzi képgyűjte­mény 231, természettani 101, rajz és szópirási 133 tanítói iskolai könyvtár 110, testgyakorló eszközök 73, népkönyvtár 41. A vármegye 120 községéből 118-ban helyben volt az iskola, kettőben u. m. Dőry-Patlan és Ková­csin hiányzott, mert mig az előbbi Zombához, addig az utóbbi Tevelhez van csatlakozva, s a gyermekek e helységek iskoláiba járnak. Jelleg szerint a 228 tanintézetből községi 13, rom. kath. 120, gör. kel. 5, ev. ref. 33, ág. ev. 32, izraelita 21, magán engedélyezett 4 Tannyelv szerint csoportosítva magyar 156, né­met 20, szerb 3, német-magyar 47, szerb-magyar 2. — A nem magyar ajkú iskolák közül eredménynyel taníttatott a magyar-nyelv 71-ben csekély eredmőny- nyel 1-ben. A tanítók száma 406, és pedig képesített 369, nem képesített 37. rendes 365, segéd 41, férfi 366, nő 40. — Szó- és írásban teljesen értette a magyar­nyelvet 406. (Vége következik.) KÜLÖNFÉLÉK. — Szobor szentelés. Péchy József tolnai pré­post kerületi esperes — Boldog-Asszony napján a szegzárd-ujvárosi díszes templomban hosszú ős igen sikerült szónoklat kíséretében felszentelte két ájta- tos hivő lélek által a templomnak ajánlott sikerült kivitelű lourdesi Mária szobrot.-- Előléptetés. Dr. Traiber Vinczőt az igaz­ságügyminiszter szolgálattőtel végett a vezetése alatti minisztériumba hívta meg. Szegzárdon tartózkodása alatt magas képzettsége és a társadalmi életben ta­núsított megnyerő modorával mindenki szeretetét, tiszteletét és becsülését kivívta magának. Őszintén gratulálunk a megérdemelt kitüntetéshez. — Hirtelen halál. Fonyó Lajos ó-kanizsai (Bácsin.) plébános, városunk szülötte, a múlt héten szivszél- hüdós következtében hirtelen elhunyt. Szegény sorsú szegzárdi rokonai egyetlen gyámolójukat vesztették el a boldoguitban. Nyugodjék békével! — Községi képviselőválasztás volt Szegzárdon múlt csütörtökön. Ez alkalommal is világosan mu­tatkozott ama közöny, melyet az adófizető polgárok az ilynemű választások iránt mutatni szoktak, mert ezen választásnál is semmi érdeklődés nem mutatko­zott, nem küiönösen az értelmiségnél, melynek je­löltje közül kimaradt Mikó György újvárosi plébános és dr. Steiner Lajos is csak póttaggá választatott. A választás eredménye különben a következő: az I. ke­rületben megválasztott rendes tagok lettek: Feiger Mihály ős Török Béla; póttag: dr. Steiner Lajos. A II. kerületben reodes tagok: Furuglyás József ős Prandtner Antal Pöndőr; póttag; dr. Steiner Lajos. A III. kerületben rendes tagok: Főglein János és Nyéki István Steiner; ez utóbbi e kerületben pót­taggá is megválasztatott. A IV. kerületben rendes tagok: Török Béla ős Szondy István; póttag: dr. Steiner Lajos. Az V. kerületben rendes tagok: Tö­rök József Baka és Mészáros József Szabó; utóbbi póttagnak is meg választatott. — Gyászhir. Molnár János polg. isk. tanárt azon megrendítő szomorúság érte, hogy öcscse Mol­nár Géza pécsegyházmegyei áldozár ős szentszéki jegyző a napokban elhunyt hosszas szenvedés után Pécsett.-- Arczkép leleplezés. Boldogult Szluha György, volt szegzárdi apát-plébános arczképének ünnepélyes leleplezése ma, vasárnap délelőtt 11 órakor lesz a városház nagytermében. Az ünnepélyt Hanny Gábor apát - plébános, mint az ünnepélyt rendező-bizott­ság elnöke fogja megnyitni s a képet szónoki beszéd kíséretében leleplezni. Ezutáu Fájth Lajos segédlel- kősz Szluha apát életrajzát olvassa fel, mely után az ünnepély véget ér. A képet tudvalevőleg a bol­dogult apát tisztelői festették le váltósunkban időző Kegyes József jeles arczképfestővel, ki feladatát jó hírnevének méltóan töltötte be. Az ünnepélyre az érdeklődők tisztelettel meghivatnak. — Esküvő. Hosszú kocsisor vonult múlt kedden délután az izr. imaházhoz, mely a sok násznépet szállította;, ekkor tartotta ugyanis Weis& Jakab szakcsí kereskedő esküvőjét Ullmann Katalin kisasz- szonynyal. — Népszerű előadások. Dömötör László ügy­véd, mint a tolnamegyei gazdasági egylet titkára a tél folytáu, — a város több részeiben, a gazdaság különféle ágaiból, mint szántás vetés, takarmány ter­melés, állat tenyésztés, trágya kezelés, szőlő és gyü­mölcsfa mivelós, méh tenyésztésből előadást tart. — Első előadását vasárnap deczember 14-én délután fél 4 órakor a felső városban, — a reformáta egy­ház tanácstermében a szőlőmivelésről tartja meg. A tanulni vágyók, oda tisztelettel meghivatnak, és bár­mely vallás felekezetbeliek legyenek, szívesen fo­gadtatnak. — Felolvasás. Az iparos ifjak önmivelődési egylete által rendezett felolvasás közül a harmadi­kat múlt szerdán este tartotta a polg. iskola egyik termében Razgha Lajos segéd-lelkész, ki a „Hitről“ tartott igen érdekes felolvasást csekély számú kö­zönség előtt. — Népszámlálási ügyek megbeszélése végett folyó hó 10-én a városháza nagytermében Geren- day Lajos főszolgabíró elnöklete alatt a népszám­lálási felügyelők és ügynökök ülést tartottak. Elha­tároztatott, hogy a házi gyűjtő lajstromot a számláló ügynökök töltsék be; a számláló lapok magyarul ál- litandók ki; a pusztákon, hol tudvalevőleg uj évkor jönnek-mennek a cselédek, a számláló ügynökök ál­tal az esetleges zavar kikerülése végett már előre felkérendők az illető gazdatisztek, hogy mindazon cselédeket Írják össze, kik 1890. évi deczember 31-ón a pusztán szolgálatban álltak. — Szabadlábra helyezés. JankovichDénes mohácsi volt albiró ellen vádak miatt kezdetben fe­gyelmi, majd bűnvádi eljárás alá esett, melynek az lön az eredménye, hogy a kir. kúria megvesztegetés büntette miatt egy évi böntönre és 5 évi hivatal- vesztésre ítélte. Az ítélet jogerőssé válván, Jankó- vich a delegált szegzárdi törvényszékhez kér­vényt nyújtott be, melyben pőrének újból leendő felvételét szorgalmazta, felhozván uj indokul, hogy a kihallgatott és meghitelt tanuk egy része neki halá­los. ellensége volt, a ki minden követ megmozga­tott, csakhogy őt hivatalából kitúrja. A törvényszék a perujitási kérvényt elutasította s ezt a kir. tábla

Next

/
Oldalképek
Tartalom