Tolnamegyei Közlöny, 1890 (18. évfolyam, 1-52. szám)

1890-11-09 / 45. szám

vonhaló s nem az a czélja, hogy házhelyekre osztassák; de vitatjuk azt a részét, mely a tisztességgel hozható összeköttetésbe. Deák Ferencz valamikor, legalább ő maga igy beszélte el, bement egy nádas házakkal telitett községbe s az első lakóstól, kivel ta­lálkozott, azt kérdezte: barátom! szabad e a maguk községében dohányozni ? — Szabad! felelte a kérdezett, — de tisztességes em­ber nem teszi! Ez az anekdota alkalmazható a maga egészében a szegzárdi sétatér kérdésére s mi sokkal jobban tiszteljük az urodalom mostani képviselőit, semhogy ezt az eljárást feltételez- nők róluk. Mi az egész sétatér eladási ügyet egy­szerűen kósza hírnek tartjuk, vagy egy olyan tervnek, mely ott fogamzott meg, hol az ügy­nek álllásáról hiányzott a szükséges tájéko­zottság ! b. Tolna vármegye közigazgatási bizottsága által folyó évi november hó 7-én tartott ülésről adjuk a következő jelentőseket: Alispáui jelentés. A folyó óv október havában a központi ügyfor­galomba 1823 darab érkezett be, tehát 357 drb.-bal több, mint múlt évi október hóban; ehhez hozzá szá­mítva a szeptember hóról elintézetlenül maradt 793 darabot, összesen elintézendő lett volna 2616 darab; összesen tehát 609 darabbal várt több elintézésre, mint a múlt óv október havában; elintéztetett pedig alispánilag 1508 darab, közgyülósileg 109, összesen 1617 darb, vagyis 29-el több, mint a múlt óv október havában s mégis, hogy a közgyűlésre fenhagyott 120 darabon kívül, a múlt hóról 879 darab maradt elinté­zetlenül, alig szorul indokolásra, hogy ezen eredmény az ügyforgalom feltűnő emelkedésének következmé­nye, mit a legkótsógtelenebbül igazol az, hogy a múlt évi alispáni iktatójának zárszáma 15733 volt, ma már az alispáni ügyek $záma 16-196-ot tesz. A közigazgatás menete rendes és szabályos volt, befejeztetett előirt időre a községek háztartását, köz- igazgatását és pénzkezelését minden részleteiben fel­ölelő s a nagymóltóságu m. kir. belügyminisztérium részéről elrendelt vizsgálat, valamint a vizsgálati anyagnak a központban történt felülvizsgálata s ezzel kapcsolatosan szükségesnek tartom tudomására hozni a tok. bizottságnak, hogy a községek közigazgatá­sának törvényszerűvé tétele és a hatékony ellenőriz- hotós szempontjából felette szükségesnek bizonyult ezen vizsgálat, elmaradhatlanul biztosítani fogja a talált hiányok pótlásával a községi orgánumok által közvetített állami közigazgatás egyöntetűségét és általában magának a községi közigazgatásnak is javu­lását. A csendőr-kerületi pai’ancsnokság esemény-jelen­tési kivonata be nem érkezvén, általánosságban annyit jelenthetek a közbiztonság állapotáról, hogy az a magánúton tudomásomra jutott ózsáki, báttaszőki és fürgedi gyilkossági esetek miatt kedvezőnek nem jelezhető. Fegyelmi vizsgálat a múlt hó folyamán el nem rendeltetett; rendbírság azonban, a községek általános vizsgálatáról felvett jegyzőkönyvek alapján, az azokkal megállapított hivatalos mulasztások miatt, vármegyei közeggel szemben 1, községi közegekkel szemben pedig 46 esetben alkalmaztatott. Ár vas zóki elnök jelentőse. A folyó óv október havában érkezett az árva- székhez 2226 beadvány, elintézést nyert 2075 drb, tehát a hátralék 151 drbbal szaporodván, az elinté­zetlen ügyek száma 1892. A hátralék emelkedését azon körülmény okozta, hogy az elmúlt hó folyamán három előadó hosszabb szabadságidőt vett igénybe, minek folytán a nekik kiosztott ügydarabokat a hó végéig fel nem dolgozhatták. A gyámpónztár a letétek, a tartalék-alap ok­tóber hó 31-ón megvizsgáltatván, az teljesen meg­nyugtató eredmónynyel végződött. Tiszti főorvos jelentése. A lefolyt hóban a közegószsógi viszonyok, úgy a betegszámot, mint a halálozási arányt illetőleg, ked­vezőtlenül alakultak. A lógzőszervi hurutos és lobos bántalmak gya­kori s elterjedt föllépte és jellege, mintha csak egy újabb influenza járvány bekövetkezését sejtetné. — Ezenkívül a hónap végső felében két helyen, u. m. S.-Szt.-Lőrincz és Alsó-Nyék községekben a vörheny járványos kiterjedéssel lépett föl; mig szórványosan: Szegzárd, Majos, Mórágy, Duna-földvár, Dombóvár, Döbrököz, Paári, Kocsola ős Szántó községekben lön megfigyelve s mindenütt az óvóintőzkedósek alkal­mazva. E mellett Pakson kanyaró esetek, torokgyík és difleria mutatkozott. Trachoma Madocsán 3 esetben áll gyógykeze­lés alatt; Báttaszóken egy iskolás leánykán észlelt szemcsés ködhártyalob ellenőrzés és orvosi elbá­nás alatt. Ozorán egy Ötéves gyermeken a. lyssa hu mami kitört, szülei az ebmarást annak idején be nem jelent­vén. — Szakcson október 29-én szinte gyanús kö­rülmények közt ebmarási eset fordult elő, melynek constatálása még további vizsgálatot követel. Az egőszógügyi személyzetet illetőleg Szegzár- don dr. Spitzer Manó letelepedett. A közkórházban 169 egyén közül gyógyult 40, javult 6, nem gyógyít 2, meghalt 8. — Ápolás alatt maradt 113. — Ápolási nap 3336. Orvos-rendőri bonczolat 2 erőszakos, 3 vélet­len, összesen 5-ször hajtatott végre, öngyilkossági eset kizártával, mely nevezetes kivételt képez. (Vége következik.) Ámde én nem tántorodtam el; és noha sze­relmem az őrültségig fokozódott, mégis maradtam a régi. De nem tartottam Önt akkor még rosszabbnak : mint egy angyali szép teremtésnek, kinek — szive nincs. Most azonban változtak a viszonyok. Ön nékem oly oldalról mutatta magát, hogy minden szellem nél­kül is kitalálható eljárásának valódi neve, és az a: »szívtelen kaczérkodás.« Nem mondom ezt jogtalanul, hanem igen mél­tán. Mert Ön irányomban úgy viselkedett, hogy még az idegennek is az Ön meleg rokonszenvét kellett fel­tételezni. Erre aztán újra közönyösséget mutat I Már mos­tan vagy ez a közönyésség, vagy a rokonszenv volt — színlelt. Ez pedig: szívtelen coquetteria. És Önnek én rajtam nem kellett volna a kaczér­kodás művészetét gyakorolni. Mert éppen én érdemel­tem ezt meg legkevésbbé Öntől. Én távol tartottam Öntől magam, holott imád­tam ; miért? mert fájt látnom, hogy hideg irányom­ban ; és én ki oly gyakran Írtam és átéltem a szerel­met, annak megvallását, a gyönyör és kin minden phásisát, elfogult voltam az Ön jelenlétében, és alig jött a legközönségesebb szó ajkaimra, midőn először látogattam meg, az első találkozás után. Ha Ön nékem akkor, midőn szenvedésem pa­nasziám, azt mondta volna: »Szeretlek ... de légy szerény, és fékezd szenvedélyed«, nem lett volna fel­tétel, melyet nem teljesítettem volna I Az Ön viszontszerelme leendett volna nékem a világ legdrágább kincse; és oly tisztán, mint híven őriztem volna azt szivem mélyébe temetve; nem tu­dott volna felőle senki. De meg lett volna nékem az az észbontó, bóditó és uj tettre buzdító földöntúli örö­mem, hogy a kit úgy imádok, akié minden leheletem, az engem — szeret 1 Ez az öntudat elég lett volna nékem, és én bol­dog lettem volna vele. Még Szibériában egyedül élve is; mert mi van éltetőbb a — reménynél ? Egykor azt hitte Ön, hogy én, ha azt mondom: imádlak, akkor az frázis; avagy ha viszontszerelméért epedek, akkor kéjencz vagyok. — Csalatkozott. Mert kinek viszontszerelme előttem most drága, annak minden tekintetben eszményinek kell lenni, és igy szerelmének is. Az én szerelmem oly tisztán plátói volt, hogy büszke vagyok reá 1 Én meg leendettem volna elégedve, az őrjöngve szeretett szemek suga­rában fürödhetni, avagy a távolban kéziratát csó­kolhatni. Miután azonban Önt, ama fenkölt érzelem, amit, tiszta örök és hű szerelemnek hívnak, nem fogja bol­dogítani soha, távol kell tartani magam ha még oly fájdalmamba kerül is, nehogy még boldogtalanabb legyek. Férfi vagyok, fogok uralkodni a szenvedélytől felkorbácsolt érzelmeken. Imádni nem szilnök meg soha egy fantomot, ámde a helyett, hogy szeretném, szivemből — gyűlölöm! Xantus. Előterjesztés A „Szegzárd-baranyavári h. ő. vasút“ létesítése tárgyában. (Vége.) III. Hatósági érdekek: 9. Áttérve a tervezett szegzárd-baranyavári h. é. vasúthoz fűződő hatósági érdekekre, — egy tekin­tet elég a vonalmenti vidék politikai helyrajzára hogy ez érdekeket azonnal felismerjük és a maguk jelentőségében méltathassuk. 10. Tervezett vasutunk szegzárd-bátai 35 kiló- meteres szakaszával Tolnamegye déli része nyeri meg székvárosához : Szegzárdhoz, — a szekcső-mohács-ba- ranyavári 47 kilómeteres vonalszakasz utján pedig Baranyamegye keleti része nyerendi el szintén szék­városával : Pécscsel az eddig is felette károsan nél­külözött közvetlen vasúti kapcsolatot. Közigazgatá­sunk jósága, fejlődése és tökólesedóse szempontjából számokban kifejezhetetlen értéket képvisel az az ala­posság és gyorsaság, a melylyel a hely- ős tórható- sági közigazgatás közegei vasúti összeköttetés esetén szükséges értesüléseiket megszerezhetik, intézkedése­iket megtehetik, — s az a beható közvetleu felügye­let ős ellenőrzés, melyet vasúti összeköttetés mellett a helyhatóságokkal szemben a járási főszolgabíró, ez­zel szemben pedig az alispán és főispán folyton gya­korolhat. 11. A tervezett vasutunk által létesülő újabb vasúti kapcsolatoknak szint ily feletti üdvös hatása lesz az igazságügyi, pénzügyi, honvédelmi s közgaz­dasági állami közigazgatás sikeresebb kifejlesztésére és tökéletesítésére is. Emez ujabbi vasúti összekötte­téseink utján nemcsak hogy az ügyes bajosok köny- nyebben s olcsóbban felkereshetik illetékes fórumai­kat, hanem magoknak e fórumoknak: a szegzárdi és pécsi kir. törvényszéknek, az alájok rendelt k. járásbíróságoknak, a szegzárdi és pécsi pőnzügyigaz- gatóságoknak és az alájok rendelt adóhivataloknak, a hadkiegészítési és honvődkerületi törzs és szárny­parancsnokságoknak, az államépitószeti s folyamfelü- gyelői hivataloknak; az ügyvédi, közjegyzői, keres­kedelmi és iparkamaráknak működése sokkal gyor­sabb, biztosabb, hathatósabb és sikeresebb lesz, mint eddig a jó-rosz közúti"‘közlekedés mellett. A Pécsen elhelyezendő kir. táblára, illetvé\Pécsre meg éppen­séggel oly fontos kérdés az, hogy TSzigzard Pécscsel Mohácson át egyenes és közvetlen vasúti kapcsolatot nyerjen, hogy e nélkül a szegzárdi kir. törvényszék a pécsi kir. tábla kötelékéből kiválni s inkább a bu- dapesi táblához csatlakozni volna kénytelen. 12. Számításba veendő itt végre, hogy a vonal­menti vidék tömeges forgalma e vasút létrejötte ese­tén e vasúton folyván le, e vidék megyei közutai a tömeges forgalomtól, az erősebb koptatástól megkí­mélve, tehát sokkal kevesebb költséggel jókarban tarthatók lesznek. Úgy hogy Tolna és Baranyamegye ez utón jövőre óvenkint mindegyik legalább 12—15000 frtnyi közmunkaköltsóget takaritand meg. IV. Á11 a m i érdekek: Áttérve az állami és az országos érdekekre: 13. Kétségtelen, hogy a szegzárd-baranyavári h. ó. vasút létesítése esetén az őcsónyi, decsi, vár­dombi, bátai, szekcsői, bári, soinbereki, lancsuki, maissi, nagy-nyárádi, dályoki, izsópi, főhei’czeglaki, beze- dóki, kisfaludi, baranyavári, baári, mindössze mind­egy 17 postahivatalnál a posta szállításnak közúti kocsifuvarozás mellett jelenleg legalább 9000 írtra menő költségei a posta-kincstár javára azontúl meg­takaríthatók lesznek. 14. Kétségtelen továbbá, hogy a buda-eszóki duna-jobbparti — állami nagy műutnak, melyet ko­rábbi nagy forgalmától Szegzárdig már a buda-pécsi és rétszilas-szegzárdi vasút mentesít, a Szegzárdtól Mohácson át Baranyavár-Monostorig mintegy 75 ki- lómeterre terjedő vonalszakasza azontúl a vasúton lefutó jelenlegi országos nagy forgalmától szintén oly mértékben meg lesz kiméivé, hogy jelenleg kilomé­terenként 400 frtnyi évi fenntartási költségeiből jö­vőre legalább 200 frt, — összesen tehát legkevesebb 15000 frt lesz évenkint megtakarítható. 15. Az is tagadhatatlan, hogy ha a bátai, szek­csői és bári dunapartszabályozás befejezésre váró s még százezreket igénylő műveit, 1885. évi 23. t. ez. 40. és 46. §§-ai értelmében az állam és a törvényha­tóság megfelelő hozzájárulása mellett vasutvállalatunk egyszersmind vasúti alópitmónykőnt létesíti, — ez esetben — minthogy az építési költség kétharmadát a vasút viseli — e költséges és hasznos mű az állam és az illető törvényhatóságoknak, az idézett §§-okban előirt nagyobb mérvű megterheltetóse nélkül is, végre befejezést nyerend.

Next

/
Oldalképek
Tartalom