Tolnamegyei Közlöny, 1890 (18. évfolyam, 1-52. szám)
1890-10-19 / 42. szám
alig említésre méltó haladást volt képes felmutatni j a műutak fejlődése; mert az osztó igazság szerint valónak tartom, hogy a ma épülő félben levő műut- hálózat gyors befejezésével azok részére — a kik az utat építik, — biztosíttassák az az által nyújtott előnynek a maga teljességében való élvezhetése, s mert tagadhatatlan, hogy amily erkölcsi kötelesség a jelenre nézve fejleszteni és előbbre vinni mindent a jövő számára, ép úgy kétségtelen és indokolt az, hogy a terhek egy részének a jövő vállaira utalásával — megszereztessék a munka előnye a jelennek is. A vasúti hozzájáró utak mielőbbi kikövezését teljes mértékben indokolja az a sűrűbb személyi és áruforgalom, melyet a vasúti közlekedés a vasúti állomásokhoz vonz s melynek következtében a vasúti hozzájáró utaknak teljesen jó ős szilárd karban tartása elkerülhetetlen. — A megnevezett négy csa- torna-hid építését illetőleg két körülményre kívánok reflektálni, melyeknek együttes mérlegelése egyedül azon megoldási módot hagyja fenn, hogy azok a vármegye útalapjának segélyével építtessenek meg. Az 1879. évi 111. k. gy. számú határozat ugyanis a nevezett csatorna-hidakat, községi érdekcsoportokat megalakítani vagy nem sikerült, vagy mint az a re- gölyinól történt, az érdekeltek megnyugvása nélkül vitetett keresetül egyszerűen azért, mert ezen hid- épitkezési költségek aránytalanul súlyos terhétől az egyes községek következetesen menekülni törekedtek s mert a kérdéses hidak különböző időkben történt több-kevesebb javításának, nagyobb vagy kisebb költségeihez nyert vármegyei közúti segélyből indokot véltek meríthetni azon következtetésre, hogy ezen hidaknak fentartási kötelezettsége a törvényhatóságot illeti. S habár törvényes nózpontból kétségbe nem vonható, hogy őzen hidaknak fentartási kötelezettsége az illető községi érdekcsoportok feladását és kötelezettségét képezi, mégis alig vonható kétségbe, hogy forog fenn, egy méltányossági tekintet, a mely a vármegye segélyének közbelépését annyival is inkább indokolttá teszi, mert a közlekedés biztonságának megóvása tekintetéből közveszélyes ős rozzant állapotuk miatt elzárt ezen hidak sürgős újra építése felette súlyos teherként nehezednek a már megalakított érdekcsoportba tartozó községek vállaira, a medinai és döbröközi hidakat fentartandó érdekcsoportok mindenesetre több időt igénybe vevő megalakításáig pedig, a hidak felépítésének kérdése el nem halasztható. Méltányos tehát ezek szerint, hogy a nevezett hidak természetének újbóli és világos kijelentése mellett a minden irányban kellemetlen kényszerhelyzet megszUntettessék oly formán, hogy a többször nevezett hidakat azon kötelezettséghez kötötten építse < ejg ős adja át a vármegye az illető községi érdekcsoportoknak, hogy azoknak fentartásáról s majdan -bekövetkezendő újraépítéséről gondoskodni tartoznak 8 hogy a pusztán méltányossági szempontból nyújtott ezen segélyből, a vármegye úti alapjára jövőre semmi kötelezettség nem hárulhat. Az igy nyerendő nevezetes közlekedési előnyök egy a törvényhatósági úti alap terhére kötendő hitelművelet utján lehetnének biztosíthatók, s igényelnének a kir. államópitószeti hivatal előirányzata szerint 486/io kilometer uj ut ..................... 523238 fit. 13 /10 kilometer vasúti hozzájáró ut költségei ........................................................... 12037 „ 4 v asfelszerkezetü hid költsége á 19540 forint . ................................................ . 78000 „ Ös szesn . 613275 frt tőke befektetést. Az általam megkeresett pénzintézetek ajánlatai közül kétségkívül a magyar jelzálog és hitelbanké, — mely szerint az igy igénylendő tőke 50 évi törlesztésre adatnék 100 frt névértékű s 97 kamat árfolyam mellett effectiv készpénzben kifizetendő kölcsön utján, mely után évi járadék (kamat és tőke törlesztés együtt) 5.60 száztóliba kerülne, — a legelőnyösebb, mert azon kedvezmény nyújtáson kívül, hogy a kölcsön megkötésétől számított 15 óv elfor- gása után a vármegye egy évi felmondás mellett 2%-nyi kártalanitási jutalék ellenében a rendes lejárat előtt is bármikor visszafizethetné, a tőkét — egyszersmind a legolcsóbb is. Ezen ajánlathoz mérten a felveendő 613275 frt bölcsön 56/10°/o melletti évi 34343 frt 40 krnyi törlesztési összege, valamint az uj ut építkezés folytán előálló fentartási és egyéb kiadásoknak a közúti költségvetésbe való beillesztésével a következő számítási eredmény állna elő. Utfentartási kiadás. 1892. évre. A 40'8 kilometer útnak 1892. évben kiépítendő fele részére 4 Ut kaparó fizetéseiéi évre á 192 frt ..................................... 3841 út i szerek beszerzésére . . . 100 j 484 frt. 1892. évi költségvetés szerinti II. alatt 7535 „ III., VI., VII., VIII. alatt . . . . . 117106 „ Bevétel Összesen . 125125 frt. ; 189801 1 Törlesztési Maradvány , évi járadék le ..................... 64 676 frt 34344 „ V égmarad vány . 30332 frt 1893. évre. Az 1892. évben kiépített útra 4 utkaparó ................................ 7681 1893 évben építendő felerészre 4 utkaparó . ................................ 384 | Út i szerek beszerzésére. . . 100 j 1252 frt. 1892. évi költségvetés sz3rint I. II. alatt 7535 „ A vasúti járulék mpgszüutetésóvel III. VII. VIII. alatt.......................... , . 105106 \ Öss zesen . 113893 frt. Bevétel ..................................................... 189801 „ Ma radvány . 75908 frt. Törlesztési évi járadék le........ 44344 | Vé gmaradváuy . 41564 frt. 1894. évre. A 49‘8 kilométer útnak 1892. évben kiépített fele részére, az egész fedanyag szükségletnek fele ..................... 89641 8. tatarozó fizetésére á 192 frt 1536 I Utiszerek, kavics beágyazás és egyóbb költs, összegének fele 1400 ] II900 frt. 1892. évi költségv. ^ZTint I. II. alatt . 7535 „ III. VII. VIII. alatt . . . . . . , 105106 „ Összesen . 124241 frt Bevétel..................................... 189801 frt Ma radvány . 65260 frt Törlesztési évi járadék le . . 34354 „ Vőgmaradvány . 30916 frt. 1895. évre. A kiépített 48-8 k. útra az építészeti hivatal által számított egész összeg 23764 frt. 1892. évi költségvetés szerint I. II. alatt 7535 „ III. VII. VIII. alatt . . . . . . . 105106 „ Összesen . 136405 frt. Bevétel.......................................... 180801 frt. Ma radvány . 53396 frt. Törlesztési évi járadék le . ! 34344 „ Végmaradvány . . . 19052 frt. Előretnók ezáltal, hogy a vármegye 2 év leforgása alatt 50 kilometer műuttal és 4 vasfelszerkezetü csatornahiddal nyújthatna több közlekedési előnyt a mainál, s lehetővé válnék az épülő műutak mellett levő vidékek olyatén recompensatiéja, hogy rövid idő elforgása alatt kész műutjaikban nyerhetnék el a múltak nélkülözésének kiegyenlítését, s elóretnék mindez a rendes budget keretében és pedig oly formán, — hogy az 1892, 1893. ős 1894. óv úti alap végmaradványaiból nyeretnók 102812 frtot tevő tekintélyes összeg, mely akár a vármegye által fentartandó csatornahidak építésére, akár pedig egy a törvényhatóság által meghatározandó uj törvényhatósági közút kiépítésének megkezdésére lehetne fordítható s mindkét esetben nevezetes előléptetést do- cumentálna vármegyénk közforgalmi fejlődése körül — oly formán, hogy az 1895 évtől kezdve minden óv állandóan 19052 frt úti alap maradványnyal záródnék, mely összeg részben uj útépítésre, részben a mennyiben a közúti érdekek kellő kielégítést nyertek, helyi érdekű vasutak segélyezésére is lehetne fordítható. A mennyiben a tekintetes törvényhatósági bizottság a javaslatom elfogadása esetén valószínűleg kiírandó pályázat következtében azon helyzetbejutna, hogy a magyar jelzálog és hitelbank ajánlatánál még kedvezőbb feltételű hitelművelet megkötésére is alkalmat nyerne, természetesen az általam számszerűleg elősorolt és 1892—1895. év végéig bezárólag készített számzás még előnyösebb végeredményeket fogna feltüntetni. De ha ez nem történnék is, az általam számszerűleg körvonalazott modalitások között megkötendő hitelművelet utján keresztül viendő ópitke- kezósek oly óriási közforgalmi előnyt nyújtanának, hogy a vármegye közérdeke iránti legmelegebb érdeklődésem sugalma alatt elengedhetetlen kötelességemnek ismerem javaslatba hozni hogy: mondja ki a a törvényhatósági bizottság, hogy az építés alatt álló dombovári-tamásii, szakály-tamásii, bonvhád-báttaszéki és hidegkut-gyönki, vármegyei közutak ki nem épített, összesen 48B/10 kilóméiért tevő részének két év, vagyis az 1892. és 1893-ik évek alatti. — valamint a kurdi, döbröközi, n.-doroghi, kölesd-tengeliczi és hidja-npátii vasúti hozzájáró utaknak, összesen l3/10 kilometer, müuttá kiépítést, s végül a döbröközi, re- gölyi és két medinai csatorna-hidnak a törvényhatósági utialap terhére felveendő 613275 frt tőke befektetésével történendő keresztül vitelét elhatározza. A tekintetes törvényhatósági bizottságnak Szegzárdon, 1890. október hó 12-én. kiváló tisztelettel Simontsits Béla, alispán. A YIDÉKRŐL, ______ Né medi, 1890. október 8. Tisztelt szerkesztő ur 1 Engedje meg, hogy becses lapjában néhány sorral nyilvános számadást adjunk és köszönetünket kifejezhessük. Ismert dolog, hogy az 1890. március 31-én I dühöngött tűzvész községünknek éppen legszegényebb 65 családját oly érzékenyen károsította, hogy sokat koldusbotra juttatott volna, ha az emberbaráti szeretet könyöradomár yokkal fel nem segéli a nyomor és kétségbeeséssel küzdő amúgy is szegény károsultakat. Az emberbaráti szeretetbe vetett bizalom nem is li.-'gyta cselben a benne bízókat, mert a némedii tűzkárosul- tak részére következő könyöradományok folytak be ; A nagyméltóságu m. kir Belügyminisztériumtól 200 frt, a „Segítség Album“ kiadásából befolyt tiszta jövedelem 237 frt 85 kr, Tolnamegye alispánja által egyes községektől gyűjtött 274 frt 6 kr, Simontornya község, mint erkölcsi testület által adott 10 frt. A vármegyei községekben gyűjtött közvetlen hozzánk küldött adományok és pedig: Simontornya község 13 frt 60 kr, Sár-Szt.-Lőrincz község 31 frt 90 kr, Hidegkút község 9 frt 34 kr, Udvari község n frt 2 kr, Pálfa község 18 frt, Szakcs község 8 frt, Kéty község 9 frt 36 kr, Diósberény község 5 frt 50 kr, Bikács község 29 frt, Szakadáth község 2 frt 60 kr, Uzd-Borjád község 3 frt 73 kr. Miszla község 10 frt, Kis-Székely község 8 frt 92 kr, Szárazd község 5 frt, Varsád község 5 frt, Murga község 5 frt 40 kr, Hő- gyész község 27 frt 85 kr, Felső-Nána község 1 frt 50 kr, Pinczehely község 24 frt 50 kr, Dunaföldvár község 10 frt 25 kr, Görbő-Belecska község 5 frt, Nagy-Székely község által gyűjtött gabona ára 30 frt 38 kr, Igar (Fehérm.) község 7 frt 36 kr, a simon- tornyai takarékpénztár könyöradománya 30 frt, a szeg- zárdi takarékpénztár könyöradománya 20 frt, Gróf Zichy várni uradalma 10 frt, Gróf Apponyi Géza pál- fai urodalma 5 frt, az alsó-péli gazdaság 6 frt 30 kr, Kovács Antal segéd-lelkész Pinczehelyen 2 frt, dr. Kiss István körorvos Simontornyán 20 frt, Fried testvérek Simontornyán 5 frt, Lőwy Mór fiai fakereskedők Simontornyán az általuk adott fa vételára 3 frt, Lipov- niczky Gábor tiszttartó Simontornyán 2 frt, Frommer Jakab regále-bérlő Simontornyán 2 frt, Gottlieb Sándor Simontornyán 2 frt, Hesz Imre vendéglős Simontornyán 1 frt, Hesz Józsefné Simontornyán 1 frt, Forster Ernő plébános, pápai kamarás Pálfán I frt, Blau Károly Simontornyán 50 kr, Tilmann József borbély Simontornyán 20 kr, Némedi községben gyűjtött készpénz 33 frt 68 kr, Gyönk község 7 frt 26 kr, a si- montornyai uradalom 300 kéve nád, Boros Károly bérlő Igaron 100 kéve nád, összesen 1155 frt 81 kr. készpénz és 400 kéve nád, mely összeg a tűzkáro- sultak közt a károsodás és reászorultság mérvéhez képest időközönkint kiosztatott, amely kiosztásról szóló kimutatás Tolnamegye Alispánjához és a simontórnyai járás főszolgabírójához inai napon felterjesztetett. Befolyt ezenkívül Némedi községben közvetlen a tűzvész után eszközölt gyűjtésből 513 kgr. búza és rozs, mely a helybeli molnárok által vám nélkül lisztté őröltetvén a szintén begyült liszt, burgonya, bab, lencse, kuko- ricza, árpa, kenyér, szalonna, füstölt hús és zsírral együtt a tűzkárosultak közt a nyomor pillanatnyi enyhítésre természetben azonnal kiosztatott. Fogadják a nemeslelkü adakozók nemcsak a tűzkárosultak, hanem községünk összes lakossága nevében őszinte szívből fakadó hálás köszönetünket. Legyen jutalmuk az öntudat, hogy a tűzvész által mindenét, sok esetben még hitét is vesztett károsultaknak sikerült könyüit felszántani és azokat a koldusbottól megmenteni. Különösen fogadja Tolnamegyének a szenvedő emberiség nyomorát annyira szivén hordó Alispánja hálás köszönetünket és elismerésünket azon kegyéért, a melylyel a nagyméltóságu m. kir. Belügyminisztériumtól 200 frt segélyt kieszközölni szives volt és azon a könyöradomány gyűjtést megye- szerte elrendelő meleg hangú körrendeletéért, a melynek tulajdonítható első sorban, hogy a könyöradományok oly szép össszegben folytak be. — De fogadják a járások főszolgabirái és a községele érdemes elöljárói is őszinte köszönetünket, a miért a könyöradományok gyűjtésénél közbenjárva, szerencsétlen tűz- károsultjaink nyomorán enyhíteni iparkodtak. De nem mulaszthatjuk el köszönetünket nyilvánítani a „Segítség Album“ szerkesztője, kiadója és rendező bizottságának, akik nem ismerve fáradságot a „Segítség Albumot“ létre hozták és annak tiszta jövedelmét a tűzkárosultaknak adták. Fogadják végre köszönetünket és elismerésünket midazok, kik a tűzkárosultak felse- gélésében akár közvetlenül, akár közvetve közreműködtek. Mi nem tudunk hálánknak másként kifejezést adni, minthogy kérjük az Istent, hogy adjon sok olyan polgárt kedves hazánknak, ki a nyomorral küzdő emberiség baját megértve, azokon segíteni tud és akar. Az Isten megjutalmazatlanul ne hagyja ezen nemes cselekedeteket. Mielőtt tisztelt szerkesztő urat megkérjük, hogy becses lapjában ezen nyilvános számadás és köszö-
