Tolnamegyei Közlöny, 1890 (18. évfolyam, 1-52. szám)
1890-09-28 / 39. szám
szabályozást nyerjen, miszerint általa a szabadon I űzött ipar a fegyenczmunkával szemben védelemben részesüljön; mihezt képest óhajtandónak mondta ki I I közgyűlés, hogy a fegyenczek ne foglalkozzanak ! kézműiparral, hanem inkább az állami szükségletek ! azon részének készítésével, amely a kézműipart nem i sújtja; továbbá foglalkoztassanak a fegyenczek külö- nősen oly behozatali czikkek előállításával, melyek ; eddig hazánkban nem készíttettek, mint pl. a játékszerek s más effélék. Tárgysorozat szerint ezután az építési iparűzés szabályozása került szóba s a közgyűlés Pucher József műépítész indítványára kimbndta, hogy kérelmezni fogja az országos ipartestület a szakminisztert az 1884. és 1885. évbet. kiadott rendelet visszavonására, mely rendeletek az építő iparnak jelentékeny részét az engedély alól kivonják mi által az ipartörvény intézkedésétől eltórőleg intézkedik. Mert tudvalevőleg a kisebb városokban szokás i szerint bármely kőmives legény vállalhat házépítést, ha iparigazolványa van, daczára annak, hogy az ipar- j törvény az építési ipart engedélyhez köti s az építő iparosokat bizonyos szakvizsgákra kötelezi. Ép ezen indokból kimondotta az országos ipargyülés, hogy az ipartörvény módosítását olykép óhajtja, hogy a törvény az építő-ipar önálló gyakorlását kizárólag elméleti és gyakorlati képesítés igazolásához kösse. Igen érdekes pontja volt az országos ipargyü- lésnek a házalás és vándorügyuökök czitnü tétele. A tételt igen kimerítően valódi szakértelemmel s igazi ügyszeretetből kifolyó nemes hévvel, jeles szónoki képzettséggel tárgyalta Deil Jenő a kassai ipar és kereskedelmi kamara kitűnő tehetségű titkára. Az ő indítványára kimondta az iparos kongresszus, hogy a házalás a hazai gyáripar és hazánk háziiparral foglalkozó földnépe érdekében fentartandó ugyan de megszüntetendő törvényhozási utón annak lehetősége, hogy ezen intézmény a hazai kézműipart és kereskedelmet károsítsa és tönkre tegye; kívánatos tehát, hogy a házalás tárgyát csak hazai gyár- és háziipartermékek képezhessék, hogy a házalás országszerte oly módon korlátozandó, hogy városban csak három, nagyközségben két, kis községben csak egy napon legyen gyakorolható, az engedély megadásától számítva; kimondatott továbbra, hogy házalónak tiltva legyen áruit országos vagy heti vásárokon kirakodva elárusítani, vagy azokat nyilvános helyen, az utcán kirakni. Az említett- » egyszersmind- agy ülésnek legfontosabb tárgyát képező pontokon kivül még a többi közt különösen egy pont megbeszélésére bátorkodom az igen tisztelt Elöljáróság becses figyelmét felhívni és ez a tan- és munkaviszony szabályozása, melyről igen alapos és beható tanulmányozást igénylő szakavatottsággal értekezett dr. Horváth János fővárosi ügyvéd, iparhatósági biztos. Jól tudjuk mindannyian ipartestületünk rövid fenállása óta is, hogy az ipartestület kebelében alakított békéltető bizottságnak a legtöbb teendője ed- digelé a munkaadó mester és munkása a tanoncz vagy segéd közt felmerült súrlódásokból származott; ennek oka pedig tisztán az, mert sem maguk a mesterek, sem tanonczaik vagy segédjeik nincsenek tisztában az egymás iránti kötelességek, tisztelet és engedelmesség dolgában. Ezen indokból különösen kívánatosnak mondatott ki, hogy az ipartestületek a maguk hatáskörében, saját czóljaiknak és helyi szokásaiknak megfelelő szabályrendeleteket dolgozzanak ki, mely szabályrendeletek felsőbb jóváhagyás után úgy a mesterekre, valamint tanonczaik és segédjeikre kötelező erejük legyenek. E végett utasittatott tehát a központi bizottság, hogy az iparosok és tanonczaik valamint segédeik közti munkaviszony részletes megállapítása végett szabályrendeleti mintákat dolgozzon ki s bocsássa azután azokat az ipartestületek rendelkezésére. Ezekben volt szerencsém igen t. Elöljáróság kiküldetésemről jelentésemet megtehetni, mely jelentésem, ha netalán nem elégítette volna ki az igen t. Elöljáróságot, azt részben az e tóreni gyakorlatlanságomnak és emlékezőtehetségem gyengeségének szíveskedjenek betudni. Én részemről az aradi orsz. ipargyülóstől üdvös, s hazánk kis iparosaira nézve kedvező eredményt várok ! Adja Isten hogy úgy legyen ! KÖZÖNSÉG KÖRÉBŐL. Tisztelt szerkesztő ur! A „Szekszárd Vidéke“ 44-ik számában lakónk: Dévai József ur érdekében egy közlemény jelent meg, melyben felpanaszolva van, hogy nevezett urnák baromfiait gazlelkü emberek vagy némberek gyufával megmérgeztők; ugyan e közlemény elmondja, hogy Dévai urnák a házon kivül — már mint ami házunkon Ml vűl haragosa nincs, még cselédje sem haragszik rá, és hogy a kik ismerik a legkedvezőbben emlékeznek meg róla, szóval, hogy neki haragosa másutt sehol, csak a mi házunkban van, miből következik, hogy baromfiait mi mérgeztük meg. Nem akarunk e helyt annak vitatásába bocsájtkozni, hogy mennyire ellenkezik a valósággal a „Szekszárd Vidéke“ fent említett számában Dévai ur személyiségének ily előnyös fentüutetése, de a mennyiben e közlemény minket az állítólagos gaztett elkövetésével szándékosan gyanúsít, alaptalanul megtámadott jónevünk megőrzése szempontjából a közlemény tartalmát rágalomnak nyilvánítjuk. Bízva igen tisztelt szerkesztő ur igazság érzetében, minthogy a „Szekszárd Vidéke“ nyilatkozatunknak helyt nem adott, azon alázatos kéréssel fordulunk t. szerkesztő úrhoz, hogy jelen nyilatkozatunknak becses lapjában helyt adni kegyeskedjék. Alázatos szolgái: Schubert Janka és Katicza. N Y I L T T É R.*) Csendőrségünk ismét fényesen bebizonyította ügyességét, mert Szőr Györgynó tulajdonát képező vásznat gatyák alakjában födözte fel Ujj János Grosz jómódú szegzárdi polgár házánál, miután már kétféle csempészeten az itteni regálebórlő rajta fogta. Ennélfogva óvakodjék minden tisztességes ember fent nevezettől, mert a magyar közmondás szerint: „ha nem ismered az embert, nézd meg a barátját.“ Több szegzárdi polgár. IRODALOM. * „A hót“ Heti lapjaink sorában egyik sem dicsekedhetik azzal, hogy egy rövid év alatt annyit foglalkoztatta volna a napi sajtót és a közvéleményt, I mint a Kiss József által kiadott „A Hét.“ Politikai jellemrajzai abban a genreben, melyet Kákái Aranyos megteremtett, egytől egyik országos feltűnést keltet*) E rovat alatt közlöttekért felelősséget nem válal a szerk. tek, utalunk Tisza Kálmán, Szapáry, Szilágyi Dezső, Kállay, Ugrón jellemrajzaira, ezek a legjobbak közé tartoznak, amit valaha e nemben Írtak. „A Hét“ első sorban szépirodalmi hetilap, érdekfeszitő novellistikus része van, versei mindig kitűnők, tárczaczikkei duzzadnak a szellemtől és tartalomtól. Az egész irodalom dolgozik „A Hét “-be, melynek összeállításán mindig meglátszik a gondos szerkesztő kéznyoma. Minden művelt magyar embernek érdekében áll, hogy e lap prosperáljon. Ajánljuk e lapot olvasóink figyelmébe. — Előfizetési ára: egy évre io frt, félévre 5 frt« ,1e" gyedévre 2 frt 50 kr. * Uj orvostani folyóirat folyó évi október hóban Dr. Donath Gyula szerkesztése alatt és Gri 11 K á r o ly cs. és kir. könyvkereskedő kiadásában „Klinikai füzetek“ czimü havi folyóirat indul meg, mely az orvostan fontos kérdéseit egyes összefoglaló értékezésekben, főleg a gyakorló orvos igényeihez alkalmazottan fogja tárgyalni. Hazánk legkiválóbb klinikusai- és orvosbuvárai valamint a külföldön működő jeles honfitársak közreműködése biztosítva van. Csekély ára, mely a legszélesebb elterjedést fogja lehetségessé tenni, 12 füzetre 4 frt, 6 füzetre csak 2 frt. Kiadótulajdonos és felelős szerkesztő; BODA VILMOS. HIVATALOS HIRDETÉSEK. i«síTtkv Pothirdetmény. A gyöuki kir. járásbíróság, mint telekkönyvi hatóság közhírré teszi, miszerint Müller Konrád kis-lormási lakos végre- hajtatónak, Fein János kis-tormási lakos végrehajtást szenvedő I elleni 39 frt 60 kr. s járulékai iránti végrehajtási Ügyében 1493,890. tkv. sz. a. kibocsátott árverési hirdetményben a kis-tormási 534. sz. tkvben f 1. sor-, 109. hsz.-, 14. népsz. a. felvett ingatlan 462 frt kikiáltási árban, Kis-Tormás község házánál 1890. évi október hó 3-lk napjának délelőtti 10 órájára kitűzött árverés, az 1881: LX. t.-cz. 167. §-a alapján, Fuchsz Henrik végrehajtó érdekében is, 100 forint tőkekövetelése s járulékai kielégítése végett megtartatni fog. Kelt Gyönkön, a kir. járásbíróság, mint telekkönyvi hatóságnál, 1890. évi junius hó 25. napján. Mányoky Kornél, kir. járásbiró. irdetések. V h 65. hagy. sz. » r i t « r a \ T89Ö. s Árverési hirdetmény. * [jí Közhírré teszem, hogy néhai ©-©032gri@T7"ic23- DPál Jj» S volt zombai lakos hagyatékából a következő részvények, u. m. 7 drb Szegzárdi takarékpénztári részvény á 530 frt kikiáltási árban, % 7 drb Bonyhádi takarékpénztári részvény á 150 frt kikiáltási árban, a^j 5 drb Paksvidéki takarékpénztári részvény á 135 frt kikiáltási árban, *n 2 drb Dombóvári takarékpénztári részvény á 125 frt kikiáltási árban, |r a f©l37-Ó ©T7"i ©IstÓToex 3©.© S- napján reggel 9 óra- kor hivatalos helyiségemben tartandó nyilvános árverésen azonnali ^ készpénz fizetés mellett — mégis csak a kikiáltási áron felül fog*- nak eladatni. S Bonyhád, 1890. évi szeptember 25-én. S *■ (144. 1—1.) V I Dr. Cottely Géza, \ bonyhádi kir. közjegyző. jÜJ n __I ■■ I /üt *j Regaleváltság ^ kötvénybirtokosait ^ ezennel tisztelettel ér- tesitem, hogy «X I. A regaleváltság kötvényeit, 2. Az ezekre szóló utalványokat, 3. A még nem utal- ^ ványozott, de a magas * ministerium által helyet ben hagyott egyessége- aj két a legjobb ár mellett megveszem, vagy azok- ** ramérsékelt kamat inel- lett a legmagasabb elö- «Hj leget adom. Vidéki takarékpénztári részvényeket, Bankrészvényeket, állampapírokat, sorsjegyeket, részvényeket, betétjegyeket, zálogjegyeket a legmagasabb árak mellett veszek és legjutányosabban eladok. Kívánságra teljes titoktartás mellett e papírokra mérsékelt kamat mellett legmagasabb pénzelőleg is nyerhető. tisztességes — bármily rangú vagy reudü egyéneket — kik sorsjegyeknek részletfizetés mellett való eladásával foglalkozni óhajtanak. Legmagasabb jutalék és Pénzbetétek kamatozása! fix fizetés _J biztosittatik. J Xjőr37" T- bankháza, Budapest, Hat.vani-n. 17. Alapittatott 18/6. J * * j* Alulírott bankház ly, elfogad pénzbetéteket, £ melyek után jt 5’. kamatot | nr fizet. jt, A betétek elöleges „ felmondás nélkül bár- ^ mikor visszafizettetnek. *5* (130. 7—10.) K*