Tolnamegyei Közlöny, 1890 (18. évfolyam, 1-52. szám)
1890-09-14 / 37. szám
jósén illett volna felhozni, mert igy a egylet iránti I hűtlenséggel vádolható. Matejka ezután is fentartotta a választmányt meghazudtoló állítását és a „T. K.“ 26. sz. azt is megtagadta, hogy egyhangúlag hozatott a kitiltó határozat, hisz egyesek — mondá el is távoztak a gyűlésből a szavazás előtt. A választmány magát, a nyilvánosság terén saját vál. tagtársától igy 2 ízben meghazudtolva látván. nem felelt többé M.-nak, hanem vál. ülést hivott össze, melyen — sajnosán — csak a határozat- hozatalhoz szükségelt 5 tag jelent meg. Itt sorra vettetett M. állítása, a mint az a „T. K.“ 24. és 26. számában megjelent ős a választmány kimondotta felettük véleményét: 1. Hűtlenséggel vádolta M.-át, mivel választmányi tag létére, a választmány elleni észrevételeit a nyilvánosság terére vitte. 2. Tévesnek mondta ki azon állítását, mintha neve saját beleegyezése és tudta nélkül íratott volna a kitiltó közlemény alá; — mert M. tudta, hogy e közlemény meg fog jelenni a lapban, a vál. pedig | tudta, hogy M. a kitiltást megszavazta, a kiállító közlemény szerkesztésére is fel lett szólítva, de eltá- j vozott anélkül, hogy tiltakozott volna nevének ki- J írása, vagy a közlemény megjelenése ellen. 3. Valótlannak mondatott ki azon állítása, hogy a gyűlés tárgya a meghívón kitüntetve nem volt, | mert noha az alapszabályok sehol sem Írják elő, hogy a meghívón a gyűlés tárgya ki legyen írva, mégis e gyűlésre való meghívón tárgyul a „köregyleti belügy“ volt kitűzve. 4. Valótlannak lett mondva azon állítása, hogy ő a „Sz. V.“-nek jövőbeni meg nem rendelésére, s nem annak kitiltására szavazott; mert az elnök által föltett kérdés igy hangzott: „Kitiltassék-e a „Sz. V*“? mire ő „igen“-nel válaszolt, sőt a kitiltás indokait is kérte felemlíteni. 5. Minősített valótlanságnak lett bélyegezve azon állítása, hogy a kitiltó határozat nem egyhangúlag hozatott; mert az elnökön kívül 7 tag volt jelen ős 7-en igennel szavaztak s erről M. már hirla- pilag a vál. 6 tagja által eleve biztosítva és értesítve volt. A fentiekből kifolvólyag az inditványoztatott, hogy a választmány fejezze ki M. iránti megvetését és ez hirlapilag tudtára adassák, ezen indítványt egy tag ellenezte; ekkor némi eszmecsere után abban állapodott meg a választmány, hogy M. eljárását tartja megvetésre méltónak s elbírálás és szigorú megfenyitós végett a közgyűlés elő viszi az ügyet. Ennyiből állt ős eddig tartott a választmány működése, a legtisztább szándékkal védelmezte az egyletnek kívülről ős belülről megtámadott tekintélyét, nem is álmodva arról, hogy találkozzék valaki, aki az egylet megtámadott becsületének védőit elítélje, és pártfogásába vegye azokat, akik az egylet tekintélyét és tisztességét aláásni, a választmányt nyilvánosan meghazudtolni, és igy az elkövetett bűnös cselekményt védelmezni merészelné. A mi minden józan gondolkodó előtt lehetetlennek tűnt fel, az teljesedésbe ment az aug. 10-ón tartott közgyűlésen. Geiger Gy. ígérete, hogy szétrobbantja az egyletet, nem volt üres fenyegetés, hanem Influenzás párthívei által tervszerüleg előkészített és minden jog ős erkölcsi érzet rovására végrehajtott merénylet. — Ezen gyűlésen az „Influenza“ párt szórt szóvivői — kik között elborzadva három oly egyéniséget is láttunk, kiknek a társadalomban elfoglalt tisztes állásuk megfelelő műveltséget is feltételez oly modorban ős oly fegyverekkel támadták meg az egylet becsületének védőit az elnököt ős választmányt, hogy utszőli csárdává változott át a köregylet tisztes helyisége, hol sem az alapszabályok érvénye, sem az erkölcsi érzet, az igazság ős méltányosság elve figyelembe nem jöhetett, miért is a gyűlés a gyűlöletté' fajult személyeskedés lángjától elborítva eredmény nőikül feloszlott. Az azonban nyilván való lett, hogy Geiger Gy. igaza volt, midőn azt állitá, hogy az egylet nagy része influenzás érzelmű; kik azután a tájékozatlanokat azzal ámították és nyerték meg maguk részére, hogy a választmány M.-át erkölcsileg meg akarja ölni, amit minden áron meg kell akadályozni, és helyeselni kell az Influenza sértegetéseit; M-nak a választmányt meghazudtuló állításait; és nemtelen eljárásnak kell bélyegezni a választ- i mány azon törekvést, hogy az egylet becsű le tőt és tisztességét az „Influenza“ é s M. ellen védelmezni bátorkodott. És mindezek beigazolására elég érv volt nekik az, hogy az elnök egy kilépett tagot jobb meggyőződés szerzésére és ezután megmaradásra felszólítani bátorkodott; hogy nevére czimzett leveleit másnak is megmutatni merészkedett; hogy a választmánynak nem volt joga az „Influenzát“ és „Sz. V.“ kitiltani, mert az alapszabályok 13. §-a, mely szerint „a választmány a tagok panaszai felett első fokú határozatot hoz;“ úgy a 14. §. mely szerint „a választmány által kizárt tag a közgyűléshez fellebbezhet,“ — neki eme jogot nem biztosítják; hogy M. egy meghívót tudott felmutatni, melyen a gyűlés tárgya kitüntetve nem volt; hogy M. a többi vádakat illetőleg „szent meggyőződésére“ hivatkozott; hogy a választmány jegyzőkönyvileg hazugságnak bélyegezte M.-nak a „T. K.“ 24. és 26. sz. közzétett ős a választmány 6 tagját ! elnökével együtt meghazudtuló állításait; hogy megvan hamisítva a jegyzőköny, mivel M.-nak a gyűlés- ! ről való eltávozása úgy van indokolva, hogy tűzoltói gyűlésre kellett mennie, pedig ő nem ment tűzoltói gyűlésre; végre, hogy az elnök nem rendelt el titkos szavazást — habár 10 tag aláírásával követeltetek azon indítvány felett 1) volt-e joga a választmánynak az Influenzát és „Sz. Y.“ kitiltani; 2) hogy M. a Sz. V. kitiltására, vagy anak meg nem rendelésére szavazott; 3) hogy valótlant mondott-e M. vagy sem? Ezen közgyűlés után, melyen az „Influenza“ párt jelzett modora- ős fegyvereivel mélyen megszégyenítő diadalt vívott ki, az elnök lemondott, a tagok közül sokan kiléptek. A köregylet jegyzője az ügyek rendezése végett aug. 19-éré választmányi ülést hivott egybe, hol indítvány tétetett, miszerint bízza a választmány eljárásának megbirálását egy az egylethez nem tartozó 3 tagú bizottságra, melynek tagjait az „Influenza“ védői választhatják ős annak ítéletében köteles mindenki megnyugodni. Ezen indítványra 5-en „igen“-nel, egy már eltávozott tag nem helyeslő véleményét is beleszámítva 3-an „nem“- mel szavaztak, ezt látva dr. V. Pál adott „igen“ szavazatát nyomban „nem“-re változtatta, mi miatt az indítvány megbukott. Talán nevet e felett a nagy közönség, pedig e tény nem nevetésre, hanem mélyen elszomorító megdöbbenésre ad okot, midőn látjuk, hogy egy diplomatikus ember szavával, mint gyermek a labdával játszik. S ezen ur most az ujonan alakult köregylet elnöke. Sapienti sat Ezután a választmány tudván, hogy a közgyűléstől elégtételt nem várhat, á békés megoldás pedig lehetetlen, állásáról leköszönt és a volt jegyzőt kérte fel a közgyűlés összehívására, ki határozottan visszautasított minden az egyletet érdeklő megbízatást; ajánlták fel e tisztet, kik azt készséggel elfogadta. A szept. 7-iki közgyűlés, melytől a jobb érzelműéit távol maradtak, szenvedélyes elfogultság és méltánytalanság tekintetében nem igen különbözött az aug. 10-től. A vadonat uj tisztviselők, mert az egész közgyűlés tisztviselőkből állott, Salamoni böl- csesőggel, de nem Salamoni morállal szentesitették azok eljárását, kik az egylet tekintélyét és tisztességét egész éven át a nyilvánosság terén megtámadui és aláásni törekedtek; és lesújtó ítélettel illették azokat, kik kötelessógszerüen a támadók visszaverésében s az egylet tekintélye fentartásában fáradoztak. Nagyon jellemző és mélyen elszomorító a dologban csak az, hogy eme bölcsesség nem a durva ököljog idejében, hanem a fölvilágosult 19. század alkonyán; s nem a dombszögi kaszinó fiatalságának szűk agyában, hanem a tolnai köregylet ujonan megválasztott tisztviselőinek elméjében szülemlett meg, kik elfeledték meggondolni, hogy ezen határozat által önmaguk felett hoztak legsujtóbb ítéletet. Péchy József, Tenczlinger Lajos, Gömbös László, Eisenbart Gyula, Anderle József, a választmány volt tagjai. Fölhívás! A földmiveléssel foglalkozó gazdaközönséget tisztelettel figyelmeztetni van szerencsénk, hogy a rohamosan érkezett megrendelések a múlt szezonban olyan munkahalmaz elé állítottak bennünket, hogy csak erőfeszítéssel voltunk képesek a gazdaközönség kívánalmának eleget tenni. Ezt szem előtt tartva szükségesnek tartjuk már most, jó előre azzal a tiszteletteljes figyelmeztetéssel járulni a nagyérdemű gazdaközönséghez: méltóztassanak ezentúl megrendeléseikkel bennünket a kellő időben megtisztelni, hogy a szállítás pontos határidejét betarthassuk ős elősegíthessük, hogy a szükséges gazdasági eszközök a gazda rendelkezésére idejében kéznél lehessenek. Tisztelettel Az ,,Eisö magyar gazdasági gépgyár részvénytársulat“ üzletvezetösóge, Budapesten, külső váczi-ut 7. szám. Mamái sonka!!! Erek óta elismert jó minőségű f üstölt sonka, szép sovány. Kapható; SALAMON TESTVÉREK fűszer-, csemege-, bor-, cognac-, rum- és tea- kereskedésében. Szegzárdon, Gerenday-félc ház. Stockeraui lenese Stockeraui sárgaborsó Stockeraui zöldborsó X. rendű és minőségben megérkezett kapható: SALAMON TESTVÉREK fűszer- és csemegekereskedőknél Szegzárdon, Gerenday-féle házban. Kiadótulajdonos és felelős szerkesztő': BODA VILMOS. HIVATALOS HIRDETÉSEK. 3299-1890. Árverési hirdetmény. A bonyhádi kir. járásbíróság mint telekkönyvi hatóság részéről közhírré tétetik, hogy a Báttaszék kerületi takarék- pénztár végrehajtatnak Kolep Keresztély mórágyi lakos végrehajtást szenvedő ellen 300 frt és jár. iránt indított végrehajtási ügyében a mórágyi 642 sz. telekjegyzökönyvben A. f 3. sorsz. alatt felveti, 3551/1. hrsz. szőlő 298 frt, — a f 4. sor 3551/2. hrsz. 300 frt, — a f 5. sor 3551/3. hrsz. 300 frt, a I 6. sor 3551/4. hrsz. szőlő 300 frt kikiáltási mint becsárban az 1890. évi október hó 2. napján d. e. 10 órakor Mórágy község házánál megtartandó árverésen eladatni fog. Venni szándékozók figyelmeztetnek, hogy az árverés megkezdése előtt a fenti kikiáltási ár 10%-át bánatpénz fejében letenni, s a vevő a vételárt két egyenlő részletben lefizetni köteles s végre, hogy a megállapított árverési feltételek a hivatalos órák alatt alulirt telekkönyvi hatóságnál és Mórágy község elöljáróságánál megtekinthetők. Kelt Bonyhádon. a kir. járásbíróság mint telekkönyvi hatóságnál 1890. évi julius hó 23-án. Osztrloh Mihály, kir. járásbirő. HIRDETÉSEK. ____ »0 0000€>€HH>00€>000€»t Tamásiban egy egyedül álló kávéház és étkezde, azonnali esetleg Szent- Mihály napkor átvehető; szükségeltetik 700 frt készpénz. IFJ. SPITZER JÓZSEF, (j) kávés. (136. 3—3.) 0 0 0 0 Árlejtési hirdetmény. A kölesdi Sió-hid feljáróin létesítendő tölgyfa korlátok előállításának biztosítása végett a szegzárdi m. kir. államépitészeti hivatalban folyó évi szeptember hó 18-án délelőtt 10 órakor zárt ajánlati versenytárgyalás fog tartatni. Az 578 frt 74 kr költség előirányzatnak 5 százalékát tevő bánatpénzzel felszerelt írásbeli ajánlatok fentebb kitűzött határidőig a nevezett hivatalhoz adandók be, s ugyanott a részletes feltételek is betekinthetők. Kelt Szegzárdon, 1890. évi augusztus bő 30-án. (139 } Tolnamegyei m. k. államépitészeti hivatal.
