Tolnamegyei Közlöny, 1890 (18. évfolyam, 1-52. szám)

1890-09-14 / 37. szám

jósén illett volna felhozni, mert igy a egylet iránti I hűtlenséggel vádolható. Matejka ezután is fentartotta a választmányt meghazudtoló állítását és a „T. K.“ 26. sz. azt is megtagadta, hogy egyhangúlag hozatott a kitiltó ha­tározat, hisz egyesek — mondá el is távoztak a gyű­lésből a szavazás előtt. A választmány magát, a nyilvánosság terén sa­ját vál. tagtársától igy 2 ízben meghazudtolva lát­ván. nem felelt többé M.-nak, hanem vál. ülést hi­vott össze, melyen — sajnosán — csak a határozat- hozatalhoz szükségelt 5 tag jelent meg. Itt sorra vettetett M. állítása, a mint az a „T. K.“ 24. és 26. számában megjelent ős a választmány kimondotta felettük véleményét: 1. Hűtlenséggel vádolta M.-át, mivel választ­mányi tag létére, a választmány elleni észrevételeit a nyilvánosság terére vitte. 2. Tévesnek mondta ki azon állítását, mintha neve saját beleegyezése és tudta nélkül íratott volna a kitiltó közlemény alá; — mert M. tudta, hogy e közlemény meg fog jelenni a lapban, a vál. pedig | tudta, hogy M. a kitiltást megszavazta, a kiállító közlemény szerkesztésére is fel lett szólítva, de eltá- j vozott anélkül, hogy tiltakozott volna nevének ki- J írása, vagy a közlemény megjelenése ellen. 3. Valótlannak mondatott ki azon állítása, hogy a gyűlés tárgya a meghívón kitüntetve nem volt, | mert noha az alapszabályok sehol sem Írják elő, hogy a meghívón a gyűlés tárgya ki legyen írva, mégis e gyűlésre való meghívón tárgyul a „köregy­leti belügy“ volt kitűzve. 4. Valótlannak lett mondva azon állítása, hogy ő a „Sz. V.“-nek jövőbeni meg nem rendelésére, s nem annak kitiltására szavazott; mert az elnök által föltett kérdés igy hangzott: „Kitiltassék-e a „Sz. V*“? mire ő „igen“-nel válaszolt, sőt a kitiltás indokait is kérte felemlíteni. 5. Minősített valótlanságnak lett bélyegezve azon állítása, hogy a kitiltó határozat nem egyhan­gúlag hozatott; mert az elnökön kívül 7 tag volt jelen ős 7-en igennel szavaztak s erről M. már hirla- pilag a vál. 6 tagja által eleve biztosítva és érte­sítve volt. A fentiekből kifolvólyag az inditványoztatott, hogy a választmány fejezze ki M. iránti megvetését és ez hirlapilag tudtára adassák, ezen indítványt egy tag ellenezte; ekkor némi eszmecsere után abban állapodott meg a választmány, hogy M. eljárását tartja megvetésre méltónak s elbírálás és szigorú megfenyitós végett a közgyűlés elő viszi az ügyet. Ennyiből állt ős eddig tartott a választmány működése, a legtisztább szándékkal védelmezte az egyletnek kívülről ős belülről megtámadott tekinté­lyét, nem is álmodva arról, hogy találkozzék valaki, aki az egylet megtámadott becsületének védőit el­ítélje, és pártfogásába vegye azokat, akik az egylet tekintélyét és tisztességét aláásni, a választmányt nyilvánosan meghazudtolni, és igy az elkövetett bű­nös cselekményt védelmezni merészelné. A mi minden józan gondolkodó előtt lehetet­lennek tűnt fel, az teljesedésbe ment az aug. 10-ón tartott közgyűlésen. Geiger Gy. ígérete, hogy szét­robbantja az egyletet, nem volt üres fenyegetés, ha­nem Influenzás párthívei által tervszerüleg előkészí­tett és minden jog ős erkölcsi érzet rovására vég­rehajtott merénylet. — Ezen gyűlésen az „Influenza“ párt szórt szóvivői — kik között elborzadva három oly egyéniséget is láttunk, kiknek a társadalomban elfoglalt tisztes állásuk megfelelő műveltséget is fel­tételez oly modorban ős oly fegyverekkel támadták meg az egylet becsületének védőit az elnököt ős vá­lasztmányt, hogy utszőli csárdává változott át a kör­egylet tisztes helyisége, hol sem az alapszabályok érvénye, sem az erkölcsi érzet, az igazság ős méltá­nyosság elve figyelembe nem jöhetett, miért is a gyűlés a gyűlöletté' fajult személyeskedés lángjától elborítva eredmény nőikül feloszlott. Az azonban nyilván való lett, hogy Geiger Gy. igaza volt, midőn azt állitá, hogy az egylet nagy ré­sze influenzás érzelmű; kik azután a tájékozatlano­kat azzal ámították és nyerték meg maguk részére, hogy a választmány M.-át erkölcsileg meg akarja ölni, amit minden áron meg kell akadályozni, és he­lyeselni kell az Influenza sértegetéseit; M-nak a vá­lasztmányt meghazudtuló állításait; és nemtelen eljárásnak kell bélyegezni a választ- i mány azon törekvést, hogy az egylet be­csű le tőt és tisztességét az „Influenza“ é s M. ellen védelmezni bátorkodott. És mindezek beigazolására elég érv volt nekik az, hogy az elnök egy kilépett tagot jobb meggyőződés szer­zésére és ezután megmaradásra felszólítani bátorko­dott; hogy nevére czimzett leveleit másnak is meg­mutatni merészkedett; hogy a választmánynak nem volt joga az „Influenzát“ és „Sz. V.“ kitiltani, mert az alapszabályok 13. §-a, mely szerint „a választmány a tagok panaszai felett első fokú határozatot hoz;“ úgy a 14. §. mely szerint „a választmány által ki­zárt tag a közgyűléshez fellebbezhet,“ — neki eme jogot nem biztosítják; hogy M. egy meghívót tudott felmutatni, melyen a gyűlés tárgya kitüntetve nem volt; hogy M. a többi vádakat illetőleg „szent meg­győződésére“ hivatkozott; hogy a választmány jegy­zőkönyvileg hazugságnak bélyegezte M.-nak a „T. K.“ 24. és 26. sz. közzétett ős a választmány 6 tagját ! elnökével együtt meghazudtuló állításait; hogy meg­van hamisítva a jegyzőköny, mivel M.-nak a gyűlés- ! ről való eltávozása úgy van indokolva, hogy tűzoltói gyűlésre kellett mennie, pedig ő nem ment tűzoltói gyűlésre; végre, hogy az elnök nem rendelt el tit­kos szavazást — habár 10 tag aláírásával követel­tetek azon indítvány felett 1) volt-e joga a választ­mánynak az Influenzát és „Sz. Y.“ kitiltani; 2) hogy M. a Sz. V. kitiltására, vagy anak meg nem rendelésére szavazott; 3) hogy valótlant mondott-e M. vagy sem? Ezen közgyűlés után, melyen az „Influenza“ párt jelzett modora- ős fegyvereivel mélyen megszé­gyenítő diadalt vívott ki, az elnök lemondott, a ta­gok közül sokan kiléptek. A köregylet jegyzője az ügyek rendezése végett aug. 19-éré választmányi ülést hivott egybe, hol indítvány tétetett, miszerint bízza a választmány eljárásának megbirálását egy az egylethez nem tartozó 3 tagú bizottságra, melynek tagjait az „Influenza“ védői választhatják ős annak ítéletében köteles mindenki megnyugodni. Ezen in­dítványra 5-en „igen“-nel, egy már eltávozott tag nem helyeslő véleményét is beleszámítva 3-an „nem“- mel szavaztak, ezt látva dr. V. Pál adott „igen“ szavazatát nyomban „nem“-re változtatta, mi miatt az indítvány megbukott. Talán nevet e felett a nagy közönség, pedig e tény nem nevetésre, hanem mélyen elszomorító megdöbbenésre ad okot, midőn látjuk, hogy egy diplomatikus ember szavával, mint gyer­mek a labdával játszik. S ezen ur most az ujonan alakult köregylet elnöke. Sapienti sat Ezután a választmány tudván, hogy a közgyű­léstől elégtételt nem várhat, á békés megoldás pedig lehetetlen, állásáról leköszönt és a volt jegyzőt kérte fel a közgyűlés összehívására, ki határozottan vissza­utasított minden az egyletet érdeklő megbízatást; ajánlták fel e tisztet, kik azt készséggel elfogadta. A szept. 7-iki közgyűlés, melytől a jobb érzel­műéit távol maradtak, szenvedélyes elfogultság és méltánytalanság tekintetében nem igen különbözött az aug. 10-től. A vadonat uj tisztviselők, mert az egész közgyűlés tisztviselőkből állott, Salamoni böl- csesőggel, de nem Salamoni morállal szentesitették azok eljárását, kik az egylet tekintélyét és tisztes­ségét egész éven át a nyilvánosság terén megtámadui és aláásni törekedtek; és lesújtó ítélettel illették azokat, kik kötelessógszerüen a támadók visszaveré­sében s az egylet tekintélye fentartásában fáradoztak. Nagyon jellemző és mélyen elszomorító a do­logban csak az, hogy eme bölcsesség nem a durva ököljog idejében, hanem a fölvilágosult 19. század alkonyán; s nem a dombszögi kaszinó fiatalságának szűk agyában, hanem a tolnai köregylet ujonan meg­választott tisztviselőinek elméjében szülemlett meg, kik elfeledték meggondolni, hogy ezen határozat ál­tal önmaguk felett hoztak legsujtóbb ítéletet. Péchy József, Tenczlinger Lajos, Gömbös László, Eisenbart Gyula, Anderle József, a választmány volt tagjai. Fölhívás! A földmiveléssel foglalkozó gazdaközönséget tisztelettel figyelmeztetni van szerencsénk, hogy a rohamosan érkezett megrendelések a múlt szezonban olyan munkahalmaz elé állítottak bennünket, hogy csak erőfeszítéssel voltunk képesek a gazdaközönség kívánalmának eleget tenni. Ezt szem előtt tartva szükségesnek tartjuk már most, jó előre azzal a tisz­teletteljes figyelmeztetéssel járulni a nagyérdemű gazdaközönséghez: méltóztassanak ezentúl megrendeléseikkel bennünket a kellő idő­ben megtisztelni, hogy a szállítás pontos határidejét betarthassuk ős elősegíthessük, hogy a szüksé­ges gazdasági eszközök a gazda rendel­kezésére idejében kéznél lehessenek. Tisztelettel Az ,,Eisö magyar gazdasági gépgyár részvénytársulat“ üzletvezetösóge, Budapesten, külső váczi-ut 7. szám. Mamái sonka!!! Erek óta elismert jó minőségű f üstölt sonka, szép sovány. Kapható; SALAMON TESTVÉREK fűszer-, csemege-, bor-, cognac-, rum- és tea- kereskedésében. Szegzárdon, Gerenday-félc ház. Stockeraui lenese Stockeraui sárgaborsó Stockeraui zöldborsó X. rendű és minőségben megérkezett kapható: SALAMON TESTVÉREK fűszer- és csemegekereskedőknél Szegzárdon, Gerenday-féle házban. Kiadótulajdonos és felelős szerkesztő': BODA VILMOS. HIVATALOS HIRDETÉSEK. 3299-1890. Árverési hirdetmény. A bonyhádi kir. járásbíróság mint telekkönyvi hatóság részéről közhírré tétetik, hogy a Báttaszék kerületi takarék- pénztár végrehajtatnak Kolep Keresztély mórágyi lakos vég­rehajtást szenvedő ellen 300 frt és jár. iránt indított végre­hajtási ügyében a mórágyi 642 sz. telekjegyzökönyvben A. f 3. sorsz. alatt felveti, 3551/1. hrsz. szőlő 298 frt, — a f 4. sor 3551/2. hrsz. 300 frt, — a f 5. sor 3551/3. hrsz. 300 frt, a I 6. sor 3551/4. hrsz. szőlő 300 frt kikiáltási mint becsár­ban az 1890. évi október hó 2. napján d. e. 10 órakor Mó­rágy község házánál megtartandó árverésen eladatni fog. Venni szándékozók figyelmeztetnek, hogy az árverés megkezdése előtt a fenti kikiáltási ár 10%-át bánatpénz fe­jében letenni, s a vevő a vételárt két egyenlő részletben le­fizetni köteles s végre, hogy a megállapított árverési felté­telek a hivatalos órák alatt alulirt telekkönyvi hatóságnál és Mórágy község elöljáróságánál megtekinthetők. Kelt Bonyhádon. a kir. járásbíróság mint telekkönyvi hatóságnál 1890. évi julius hó 23-án. Osztrloh Mihály, kir. járásbirő. HIRDETÉSEK. ____ »0 0000€>€HH>00€>000€»t Tamásiban egy egyedül álló kávéház és étkezde, azonnali esetleg Szent- Mihály napkor átvehető; szükségelte­tik 700 frt készpénz. IFJ. SPITZER JÓZSEF, (j) kávés. (136. 3—3.) 0 0 0 0 Árlejtési hirdetmény. A kölesdi Sió-hid feljáróin létesítendő tölgyfa korlátok előállításának bizto­sítása végett a szegzárdi m. kir. államépitészeti hivatalban folyó évi szeptember hó 18-án délelőtt 10 órakor zárt ajánlati versenytárgyalás fog tartatni. Az 578 frt 74 kr költség előirányzatnak 5 százalékát tevő bánatpénzzel felszerelt írásbeli aján­latok fentebb kitűzött határidőig a nevezett hivatalhoz adandók be, s ugyanott a részletes feltételek is betekinthetők. Kelt Szegzárdon, 1890. évi augusztus bő 30-án. (139 } Tolnamegyei m. k. államépitészeti hivatal.

Next

/
Oldalképek
Tartalom