Tolnamegyei Közlöny, 1890 (18. évfolyam, 1-52. szám)
1890-09-14 / 37. szám
Tolna vármegye közigazgatási bizottsága által folyó évi szeptember hó 9-ón tartott ülésről adjuk á következő jelentőseket: Alispáni jelentés. A közigazgatás általános menete rendes és szabályos volt, s annak központi ügyforgalma a következő volt: Beérkezett a julius hóról maradt hátralékkal együtt összesen 1878 ügydarab, ebből elintézést nyert 1228, közgyűlési tárgyalásra fenhagyatott 53, elintézetlen 597 ügydarab.' Az elintézetlen ügyek aránylag nagyobb száma, az augusztus havi törvényhatósági rendes közgyűlés | okozta nagyobb ügytorlódásban leli indokát; s a hátralék csupán átmeneti jellegűnek tekinthető. A vagyoni és személybiztonság állapota az elmúlt hó folyamára vonatkozó csendőrségi esemény jelentés kivonata szerint a következő adatokkal vi- tágítható meg: Feljelentetett 4 lopás, 1 orgazdaság, 1 sikkasztás, 21 súlyos testisórtős és 7 záróra áthágás esete; letartóztattatott pedig összesen 9 egyén, — 4 lopásért, 4 súlyos testisértésért, 2 lopás gyanúéért, 1 kö- rözött egyén, 2 ember ölősért, 0 pénzhamisítás kísér- j letért. Fegyelmi eljárás sem törvényhatósági sem köz | ségi közeggel szemben nem alkalmaztatott. Rendbírság községi közeggel szemben egy esetben rovatott ki. Ár vaszóki elnök jelen tó se. A folyó évi augusztus havában érkezett az ár- vaszókhez 1419 beadvány, mely a julius hátralékban maradt 1051 darabbal öszesitve 3071 darabot tett ki, ebből elintóztetett 1318, tehát hátralékban maradt 1753 drb; megjegyzem azonban, hogy a még vizsgálat tárgyát képező dunaföldvári ügyek mintegy 25 drb kivételével az 1890. április 1-őnól régebben | érkezett ügydarab egy sincs elintézetlen. A gyámpénztár, a tartalékalap, az állandó és az átmeneti letétek augusztus 26-án megvizsgáltatván, a teljesen megnyugtató eredménynyel végződött. Főorvos jelentése. A lefolyt hóban a közegószségi viszonyok, — tekintve a betegedések számarányának a halálozással ellentétben emelkedését, — az előző haviénál kedvezőtlenebbül alakultak. Az emésztő utak hurutos és gyulladásos állapota, mely a gyermek életkort főkóp bólhurutkópen sújtotta, ez évben legnagyobb fokot ért el. Ragályos betegedések közül a vörheny, többnyire difteriticus lerakodásoktól kísérve, a vármegye keleti részén fekvő népes puszták lakói közt volt főkép elterjedve s daczára, hogy szétszórtsága mel- I lett járványos tömörülést nem ért el, mégis számá- i nil fogva járvány ellenes intézkedéseket kellett alkalmazni, mely eljárásnak köszönhető, hogy Jege- nyósen a hó közepén megszűnt Szedres, Apáthi és Simoumajorban aláhagyott s Duna-Földvár, Paks és | Fadd községekben Hidvéghen, mint papillaris toroklob, alig észlelhető kiütés mellett, jött elő. Újabb trachoma eset nem figyeltetett meg. A bölcskei és madocsai trachomás vidékről hazatért munkásokon semmi fertőzés se találtatott. A védőoltás megyeszerte befejezve, kivéve Szegzárd, Duna-Földvár és Paks nagyobb községeket. Tetemvizsgálat erőszakos halál miatt 2, véletlen halálozásnál szinte 2, öngyilkosság következtében 3 és igy összesen 7 esetnél teljesittetett. A közkórházban 1185 ápolt közül gyógyult 63, javult 8, nem gyógyult 1, meghalt 6, összesen 78; tovább ápoltatik 107. Az állategészség, — kivéve a járványos száj* és körömfájást, — T.-Kesziben egy takonykór eset miatt lön megzavarva, mely kiirtatott. Kir. pénzügyigazgatóság jelentése. 1. Egyenes adó. Tényleges tartozás 1890. évre .......................................... 1276723 frt 80 kr. Er re befizettetett 1890. január —augusztus hóban .... 1030179 frt 16ya kr. Mutatkozik hátralék 1890. aug. végével..................... 246544 frt 63yg kr. A folyó évi befizetési eredmény a múlt évinél kedvezőtlenebb .......................................... 14668 frt 97V2 kr. If . Had me tess égi dij. Összes tartozás 1890. évre 7009 frt 56V2 kr. Erre befizettetett 1890. január —augusztus hóban .... 3641 frt 01 kr. Marad hátralék aug. végével 3428 frt 55yg kr. a múlt óv hason időszakában befolyt..................... 3618 frt 53yg kr. En nél fogva a folyó évi befizetési eredmény.......................... 22 frt 471/a krra l kedvezőtlenebb III. Jog- és bélyegilleték s egyenér- téki adó. Az 1889. év végéveli hátralék és a folyó évi előírás (a törlések levonásával) tesz.................................................... 230623 frt 56 krt. Erre befizettetett 1890. augusztus végéig................................ 158885 frt 44 kr. Mu tatkozik a folyó óv augusztus végével hátralék .... 71738 frt 12 kr. IV. Fogyasztási adók. Az 1889. év végéveli hátralék a folyó évi január-augusztus havi előírással együtt................................ 204653 frt Q4yg kr. Er re befizettetett..................... 195783 frt 21 kr. Mu tatkozik hátralék augusztus végével..................................... 8869 frt 82yg kr. V. I tál mér és I adó. Folyó óv január 1-től augusztus hó végéig az előírás tesz................................ 137713 frt 43 kr. Befizettetett ugyanazon időszakban .................................... 128870 frt 89 kr. Mutatk ozik hátralék augusztus végével..................................... 94637 frt 20 kr. VI. Szőlódézsma váltság. Tényleges tartozás 1890. évre 144138 frt 23ys kr. Erre befizettetett augusztus végéig.......................................... 49501 frt 03y2 kr. Hátralék augusztus végével . 94637 frt 20 kr. VII. Maradvány föld váltság. Előírás 1890. évre . . 11070 frt 74 kr. Erre befizettetett augusztus végével ......................................................4410 frt 96 kr. Mu tatkozik hátralék augusztus végóvói.................................... 6659 frt 78 kr. A fentebb felsorolt állami követeléseknél mutatkozó tetemes hátralék és visszaesés abban leli magyarázatát, hogy több községek elöljárói a III-ad fokú kényszer végrehajtást keresztül vezetni elmulasztották, minélfogva az 1883. évi XLIV. t.-cz. 81. §-ában érintett felelősség ez alkalommal való kimondásának még mellőzésével a községek elöljáróit és a járási főszolgabirákat, közvetlen innen a legszigorúbban figyelmeztetni mőltóztassók az iránt, miszerint, ha az esedékes tetemes egyenes adó hadmen- tessógi dij, jog- és bólyegilletók, szőlődózsmaváltság, fogyasztási adó, maradvány földváltság, italmórősi adó, iparkamarai illeték, dunavódgát-társulati követelés ős más az egyes adók módjára behajtandó egyéb követeléseket folyó szeptember hó végéig behajtani ismét el mulasztják, a mulasztó közegek ellenébeu a fentebb érintett felelősség a folyó évi október havi közigazgatási bizottsági ülésben kérlelhetetlenül kimondatni s az állami végrehajtók alkalmazása minden esetre foganatosíttatni fog. r A fegyveradó kivételével, — melynek kivetése a befejezéshez közel áll — immár az összes egyenes adóknak kivetése befejeztetett. A nyilvántartási biztos múlt augusztus hó folyama alatt részint a nyilvántartás vezetése körüli eljárások megvizsgálása részint pedig több község részéről bejelentett elemi károk felülvizsgálása tekintetéből 12 községet utazott be. Kir. ügyészség jelentése. A letartóztatott egyének létszáma 156 főre terjedt, — kik közül: fegyházra ítélt volt . . 20 egyén börtönre „ „ . . 68 „ fogházra „ „ . . 36 „ vizsg. fogság alatt . . 18 „ felebbezós alatt állott .14 „ összesen . 156 egyén. A fogházi kórházban összesen 19 egyén kezeltetett, — kik közül: felgyógyult 9 egyén, további kezelés alatt maradt 10 egyén. Az élelmezés az egész hó folyamában kifogástalannak találtatott; a fogházi rend, tisztaság, fegyelem kielégítő volt. nak, sőt — mondhatnám — beillett egészen annak. Ember ember hátán gomolygott, tolongott, akárcsak egy pesti országos vásárban. Eltudva azt, hogy a mozsarak durrogása hajnaltól délig valami ünnepélyesebb alkalom jelenlétét puffogta, — eltudva az özönlő bucsujárók fel-felzendülő ájtatos énekét, a kis kápolna imára hivó apró harangocskáinak ércz-nyelvü beszélgetését, a német és magyar hitszónoklatot: — bizony csak háromnegyedrészben vásári képet nyújtott ez a búcsú I S éppen az volt sokunk előtt a legfeltűnőbb, igazán komikus különösség, hogy mig a bucsu-napján (hétfőn) mint egyúttal vásár vasárnapján, a szokott vásártéren rettenetes szigorúsággal őrködtek a köz- igazgatási közegek szuronyos rendőrei, nehogy valami adás-vevés történjék: addig a remetei bucsu-téren isteni tisztelet előtt, alatt és után teljesen szabad | volt a vásár mindenféle portékával!.... Hát hiszen mézesbábot, szent képeket, gyümölcsöt s több más ily ártatlan dolgokat máskor is árultak a búcsúban, de most — mondom — a nagy vásár is a remetei térre szorult, illetőleg csak ott engedélyeztetett. (Kis lányom is ott vett magának egy bicskát 35 krért; mig a vásárban egy ártatlan vöröshagymát sem szabad volt venni azon a napon I) Fejtse meg a búcsúi szabad adásvevés engedélyiét és az azon napi vásározás közigazgatási tilalmát valaki más,-— én, megvallom, e dologban eligazodni képtelen vagyok. Én láttam a bicska árulást, — mely pedig, azt hiszem, egy szent búcsúnak elengedhetetlen kelléke — hallottam kiabálni a vásári ismerős zsidókat: „frisss maláta czukorrr! csak egykrajczárrrr! — Tessék — tessék uraim!“ stb.; hallottam a laczipecsenyés sátorok berúgott mulatóinak éktelen istenkáromlását, a különféle kofák szokásos fülsértő piaczi lármáját, belevegyülni a harangok ájtatos zúgásába, a töredelmes bűnbánók vallásos zsolozsmájába ; — hallottam sok tréfás nevetést, humoros megjegyzésre kitörő vig kaczajt, — íiatali szép tevést, izetlen bókokat — — — hallottam s láttam sokat, miken mélyen megbotránkozám, daczára, hogy a remetei búcsú „nem részünkről való vallásos alkalmatosság!“ Egyszóval, ha Nyitray barátom művész ecsetjével rendelkeznék is tündér ujjam: ebben az alkalmatosságban inkább látnám s fösteném a vásári oldalt, mint az összetalálkozó szent ájtatosság szükséges vallási alkalmatosságát I . . . És vájjon mit szóljak a nyomorék, — itt szánalom, ott utálat-gerjesztő csonka-bonka koldusok nagy rajáról, mely újra divatba hozta magát s ellepte a kápolnához vezető utakat?! . . . Úgy tudom, hogy ez egy ízben tiltva volt, — vájjon miért engedve most ? I. . . Ez ügy már országosan szellőztetett s elkárhoztattatott nem egyszer, most itt fel nem sorolható fontos okokból; miért nem ügyelnek erre, kiknek ez kötelességük: szintén nem mondhatom meg, csak sajnosán följegyzem az idei búcsú többi eseményei közé. Talán jövőre ettől is megóvhatnók a névnapot ülő kisasszonyokat s különösen az érdekes fiatal asszonyokat?! . . . Tehát a búcsúnak örvendetes jelenségei mellett — mikhez majd kifelejtem odasorolni a hagyományos uj murczi ihatást! — voltak tagadhatlanul szomorú I jelenségei is. (A fejbetörések mily arányokat öltött- ségéről nincs hivatalos tudomásom I) E szomorú jelenségek behatása következtében — úgy hallom — a helybeli róm. kath. nagy-templom öreg harangja any- nyira elbusulta magát, hogy — mint az emberi szív szokott s mint a nóta mondja: — bánatában megrepedt vagyis hangja benrekedt s Pozdek- Navrtik-féle kúrára kerül és igy a róm. kath. hitközségnek sokba kerül az idei búcsú! . . . Hát még a szegzárdi, hajdan hires dalárda I . . . Az rekedt ám be igazán I , ;. Hol van a régi boldog idő, mikor ilyenkor, az elköltöző énekes vándor madarakat hires dalárdánk szárnyatlan csalogányainak égbe szárnyaló kisasszonyesti remek dala pótolá? Hol van a teremtő hatalom, mely uj éltet leheljen a holt tagokba, uj dalt fakaszszon a rég hallgató ajkakon ? . . . „Szomorúan zúg-búg a szél, Csendről, nyugalomról beszél!“ Nekem úgy rémlik, hogy a most általános névnapot ült kisasszonyok, vagy helyesebben: általában intelligens úri nőink volnának gond- viselésszeriileg kijelölve a magasztos szerepre, hogy az alvó leányt, lethargiába merült dalárdánkat, felköltsék a semmittevés álmából, a fülekbe súgván, ha úgy tetszik zúgván: „régi dicsőségünk, hol késel az éji homályban!?“ — Mi módon: nem mondom meg; találják ki az asszonyok, — hiszen ők leleményesek I Palást.
