Tolnamegyei Közlöny, 1890 (18. évfolyam, 1-52. szám)
1890-07-06 / 27. szám
csak a népiskolák és az azokban odaadó buzgósággal i működő hazafias néptanítók által tehető nyelvben is, érzelemben is magyarrá. Hogy hazánk szive, Budapest fővárosa, — mely ezelőtt csak 20 évvel is még jobbára ! német város volt, — úgyszólván teljesen megmagya- rosodott, abban egyebek között nagy érdeme van a ! budapesti fővárosi iskoláknak. Elnök hiszi és reményű, sőt meggyőződésének j ad kifejezést, hogy minden tanitó e tekintetben is I hazafiúi kötelességének eleget tesz. Az elnöki megnyitó beszéd és a múlt köz- és választmányi gyűlések jegyzőkönyvei felolvasása és hitelesítése, valamint a pénz- és könyvtáros szokott jelentései után tárgyaltattak az egyesületi tanitó-gyülés végrehajtó-bizottsága központi választmányának a IV-ik. és ez évi augusztus hó 20—24-ik napjain tartandó egyetemes tanitó-gyülésre kitűzött tételek, melyekre következő határozati javaslatok hozattak: t. tétel: A magyar nyelv tanítása a magyar- és nem magyarajku iskolában, kiváló figyelemmel a nemzeti szellem ápolására. Határozati javaslat: A magyar tannyelvű iskolákban nem annyira a grammatikalis nyelvoktatás, mint inkább a helyes nyelvérzék és zamatos magyar beszéd fejlesztése és a gyakorlatok helyes és biztos kifejezése legyen a főczél. A nem magyarajku iskolákban a beszéd- és értelemgyakorlatok alapján vezessük a gyermeket a magyar beszéd helyes és szabatos elsajátitására és alkalmazására és képesítsük gondolatait szavakba foglalva magyarul kifejezni. E végből a két felső osztályban a hittanon és a magyarok történelmén kívül minden reáltárgyat, u. m. a számtant, földrajzot és természetrajzot tanítsuk magyar nyelven. A nemzeti szellem ápolására pedig szolgáljanak az olvasókönyvben foglalt hazafias mondák, történelmi episodák és hősies költemények beemlézése és értelmezése. 2. tétel: a tanítói állás biztosítása és a tanítók szolgálati viszonyainak szabályozása, különös tekin tettel a tanítói oklevél értékére. Hat. jav.: A tanítói állás biztosíttassák és a tanitó jogai és kötelességei az iskola és ennek hatóságaival szemben törvényileg szabályoztassék. A tanítói oklevél pedig minősítse a tanítót a tanítóságon kívül mindazon alsóbb tisztségek viselésére, melyekhez az 1883. évi I. t. ez. szerint a polgári Iskola 6 osztálya I 'vagy''valamely kereskedelmi és gazdasági tanfolyam j elvégzése szükséges. Nem mintha a tanítók készülné- j nek pályájokat otthagyni, ha ezen megélhetésüket biztosítva látják, hanem, hogy kvalifikáczió tekintetében törvényileg egyenlővé tétessenek az említettekkel. 3. tétel : a A népiskolai tanterv módosítása, tekintettel az osztott és osztatlan népiskolákra. Hat. jav. A tanterv akként módosíttassák, hogy tüzetesen meghatároztassék, mi és mennyi tanittassék egy és két tanítóval biró, 8 havi szorgalmi időre | kötelezett népiskolában és külön mennyi az osztott | 3, 4, 5 és 6 tanerővel biró és 10 havi szorgalmi idővel rendelkező népiskolákban. E kérdésban egyletünk különben elfoglalja azon álláspontot, melyet Schmidt | Boldizsár az ő erre vonatkozó müvében kijelölt és melyet ő, mint valószínű előadó a nagygyűlésen és mint országhirü szakember, majdan elfoglalni fog. 4. tétel : A népiskolai tankönyvek s ezek bírálatának kérdése. Hat. jav. Népiskolai tankönyvek az erre hivatott szakemberek által írassanak és pedig az egy és két tanítóval biró iskolák részére a reáliák a csoportosítás elve szerint dolgoztassanak fel egy megfelelő olvasókönyvben és csak az osztott népiskolákban használtassanak szakkönyvecskék. Ezen tankönyvek bírálására az országos közoktatásügyi tanácsban egy külön, kizárólag népiskolai tanítókból álló „népiskolai tankönyvek biráló-birottsága“ szerveztessék. 5. tétel: A tanítói közszellem fejlesztése az általános és kötelező megyei tanitó- testületek szervezése s az egyetemes tanitó-gyülések állandósítása által. Hat. jav.: Minden vármegyében szerveztessék egy vármegyei tanitó-testület, melynek minden a vár- megye területén működő népoktatási intézeti tanitó, vallási és nemzetiségi különbség nélkül kötelezett tagja. Ezen testületek elnökei képezzék a fentemlitett és az országos közoktatási tanács keretébe beillesztendő népiskolai tankönyvbiráló-bizottságot, ezek véleménye hallgattassák meg bármi néven nevezendő elemi tanügyi kérdésben, ezek lépjenek a mostani végrehajtó-bizottság helyébe és az időről-időre összehívandó egyetemes tanitó-gyülést ezek készítsék elő. . 6. tétel: Az állami szakszeri tanfelügyelet szer- - vezése, tekintettel a néptanítók előléptetésére. Hat. jav.'. Minden rendű és rangú népoktatási tanintézet helyeztessék állami főfelügyelet alá törvénybiztositotta rendelkezési joggal, tanfelügyelőnek csak I szakember alkalmaztassák és ezek nem ott, hol találtatnak, hanem csakis a jeles néptanítók sorából vétessenek. A vármegyei kir. tanfelügyelőn kívül annyi I járási tanfelügyelője legyen a vármegyének, a hány I járása van. Ezen, a kitűnő néptanítókból vett járási tanfelügyelők a vármegyei főtanfelügyelőnek közegei, rendeléseiket tőle veszik és jelentéseiket oda előterjesztik. 7- tétel: A tanítók anyagi helyzete. Hat. jav.: A néptanítók nyomorult anyagi helyzete haladéktalanul javittassék és fizetésök minimuma 6ŐO írtban állapíttassák meg. 8. tétel: Az „Eötvös-alap“ ügyének rendezése. | Hat. jav.: Az „Eötvös-alap“ a megszűnt képviseleti közgyűlés által választott kezelő- és osztóbizottságoktól átvétessék és kezelése az egyes, tanitó-gyülés I végrehajtó bizottságára bizassék. Ezen tételek letárgyalása után a tagdijhátraléko- j sokra nézve határozta!ott, mikép felfognak szólíttatni kötelezettségeik mielőbbi lerovására; azonban azon hátralékosok, kik az egyletnek már nem tagjai, záros határidő alatt felfognak hivatni a fizetésre és sikertelenség esetében ügyvédnek fognak átadatni. A könyvtáros utasittatott, hogy az egyleti könyvtárban levő könyvek czimét sorrendben kinyomassa, mely czimsorozat minden egyleti tagnak használatra meg fog küldetni. Elnök felhívja a tagok figyelmét a »Néptanoda“ czimü szaklapra és annak pártolását, illetve megrendelését ajánlja. A „Magyarhoni tanítók országos Arvaháza“ alapjának növelése czéljából egyletünk e nyár folyamán egy ünnepélyt fog rendezni Bonyhádon, melynek előkészítésére a bonyhádi kartársak, Seiler Gábor és Perler Mátyás urakból álló bizottság küldetett ki. A tárgysorozat ilyetén kimeritése után elnök megköszönve a benne helyezett bizalmat és köszönetét mondva azon támogatásért, melyben az egyleti tagok őt részesítették, — saját és tiszttársai nevében viselt tisztségéről lemondott, felhívja a jelenlevőket korelnök választására, kinek elnöklete alatt a tisztviselők választása alapszabályszerüleg megejtessék. A gyűlés azonban közfelkiáltással a volt tisztviselőket újra megválasztotta. Ezzel a gyűlés délután I órakor véget ért. B. P. Tamási, 1890. julius 3. Tisztelt szerkesztő ur! Szíveskedjék a legközelebb megjelenő lapjában az alábbi közleménynek egy kis tért engedni. A tamásii önk. tűzoltó egyesület tiszti kara által az egyleti pénztár javára lolyó évi junius hó 28-án rendezett erdei tánczvigalom alkalmából felülfizettek a következő urak: Szévald Mór 4 frt 50 kr., Strasser Vilmos 4 frt, Parragh Béla 3 frt, dr, Frühwirth Jenő 2 frt 50 kr., Löwensohn Gáspár 2 frt 50 kr,, Hessz Pál I frt, Blochinger Károly 50 krt, Kiss Adolf 1 frt 50 kr., Hirsch Ignácz 1 frt, Schustler Emil 1 frt, El- szaszer Gyula I frt, dr. Kiss Ernő 1 frt, Goldschmied Dénes 2 frt, Bencze Miklós 50 kr., Weisz Adolf 2 frt; jegyeiket pedig megváltották; Kovács Gyula kis- vejkei jegyző ur 1 frttal, úgy Bach Jenő felső-ireghi főparancsnok ur és Asztaller Károly urak 2—2 frttal, br. Rudnyánszky István és Abelesz Henrik urak 1—I frttal. Fogadják a jótékony intézmény fejlesztésére hozott ezen áldozatukért az egylet hálás köszönetét. Vidékről úgyszólván senki sem volt, mert a kik itt voltak : Günther Károlyné őnagysága kedves Vilma leányával, úgy Kerbolt István ur kedve kis felesége és sógornőjével, előbbiek Simontornyáról, utóbbiak Regölyből, —- minden mulatságainkra szerencséltetni szokván bennünket, annyira természetesnek találjuk megjelenésüket, s úgy összeszoktunk, hogy őket a vidékiek közé nem is számítjuk. Úgy hiszem, a vidéki közönséget a részvételtől leginkább az tartotta vissza, hogy a Tolnamegyei derék jegyző egylet ez évben erdei tánczvigalmát szintén a tamásii .niklósvári vadaskertben rendezendi, s úgy látszik ide tartogatja mindenki tánezra való kedvét ; kár volt azonban ebből ami erdei vigalmunkra is valamelyest fel nem használni, mert — minden szerénytelenség nélkül elmondhatom - hogy oly kedves és kedélyes kis vigalom, mint minő a miénk volt, nem mindenkor kínálkozik, s igazán a rendezőség végtelenül örült annak, hogy mindenki oly jól érezte magát s hogy oly általános és derült jó kedv volt ki- világos-kiviradtig 1 Fiatalságunk is igen jól viselte magát, tánczolt fáradhat tanul, s úgy hiszem hölgyeink a legnagyobb 1 megelégedéssel távoztak körünkből, ha csak a miatt I nem lesz panaszuk, hogy nagyon ki lettek fárasztva ; a miatt azonban, azt hiszem nem fognak panaszkodni, hogy eleget nem tánczoltak volna. De egy dolgot nem hagyhatok figyelmen kívül s ez az: hogy a szomszédos községekben tűzoltó egyletekből egyetlen egy szál legényt sem volt szerencsénk láthatni, s az igen tisztelt parancsnok urak is távollétük által tündököltek. Pedig egyletünk, mely nem csak a járásban, de — a szegzárdit kivéve — az egész megyében legrégebben szerveztetett s legidősb, megérdemlené, hogy a tisztelt szomszéd egyletek tiszti kara el-el látogatna hozzánk, s a bajtársi szeretetet ápolva az általunk képviselt nemes intézménynek is jó szolgálatot tenne ez által, mert a kölcsönös érintkezés és eszmecsere ügyünket mind előbbre vinné, melyre éppen nem alkalmas az a közöny, melyet a szomszédos egyleteknél az egymással való nem törődés mindinkább megérlel. De azt hiszem jövőre ez nem igy lesz, s bajtársaink nem fogják megtagadni tőlünk a testvéri jobbot, s higyjék meg, hogy mi mindig tárt karokkal fogjuk őket fogadni; — adja Isten, hogy jövőben ezen közöny miatt ne legyen panaszra okunk ! Végül a tamásii intelligentiának, mely oly szép számban volt szives mulatságunkra megjelenni, az egylet nevében a leghálásabb köszönetét nyilvánítom, egyszersmind a t. szerkesztő urat, hogy közlés után ezen levelemet a „Szekszárd Vidéke“ t. szerkesztőjéhez átküldeni szíveskedjék, a kit is a közlésre ezúttal szintén felkérek. Tisztelettel : Parragh Béla, tűzoltó egyleti főparancsnok. KÜLÖNFÉLÉK. — Uj aljarasbiró. A szegzárdi járásbírósághoz albiróvá a király Dr. Mittermayer Frigyes soproni kir. törv. jegyzőt nevezte ki. — Halálozás. Antal Ferencz megyei árvaszéki pénztárost súlyos csapás érte, nejének hosszas szenvedés után történt elhunytéval. A temetés múlt csütörtökön nagyszámú résztvevő közönség jelenlétében ment végbe. A kiadott családi gyászjelentő a következő: Antal Ferencz a saját valamint gyermekei Ilona, Auguszta, Mária, Ida és Sándor — úgy a rokonság nevében is mélyen szomorodott szívvel jelenti a felejthetetlen jó nő, gondos szerető anya és jó rokonnak Antal Ferenc zu é szül. Tamás Ottiliának folyó hó 2-án reggeli fél 9 órakor hónapokig tartó szenvedés után tüdővósz következtében, életének 34-ik, zavartalan boldog házasságának 16-ik évében beállt gyászos elhunytét. A drága halott földi maradványai folyó hó 3-án délután 5 órakor fognak az alsó- sirkertben örök nyugalomra helyeztetni; — az engesztelő szentmise-áldozat pedig ugyan-e hó 4-én reggeli 8 órakor fog az egek Urának bemutattatni. Szegzárd, 1890. julius hó 2-án. Béke lebegjen áldott hamvai felett! — A szarazdi régészeti kutatások színhelyét a napokban Kämmerer Ernő orsz. gyűlési képviselő ur Hampel múzeumi őr megbízásából megvizsgálta. A mint halljuk kijelentette, hogy a jövő hóban rendszeres ásatások fognak eszközöltetni és pedig a re- gölyi sánczoknál Vosinszky apari plébános ur, Szárazd alatt pedig az ő felügyelete alatt, sőt Pulszky Ferencz maga is lejön Hampel múzeumi őrrel együtt.- Aranymenyegző. Folyó hó 29-én tartotta Szekeres Ferencz, tolnai tisztes iparos aranymenyegzőjét Baranya-Kárászon, hol fiának Szekeres Ferencz kárászi plébános útnak kezéből vették a boldog szülők a félszázaddal előbb kötött frigyre az anyaszent- egyház áldását. Szekeres Ferencz plébános ur ez alkalommal szüleihez, az arany menyegzős párhoz és többi híveihez alkalmi beszédet intézett, melyre a jelenlevők szemeiben a meghatottság kényei ragyogtak. Az ünnepélyen az arany menyegzős párnak öt gyermeke s számos unokája vett részt. — Eljegyzés. Dr. Morvay István kiváló tehetségű ügyvédjelölt junius hó 26-án jegyezte el a szeretetve méltó kedves Erdődy Sárika kisasszonyt. A csütörtöki nagy zápor két ártatlan áldozatot követelt magának. Ugyanis a nagy és hirtelen jött zápor nagyon megtöltötte a Sét-patakot, melyen Csötönyi Pál felső utczai polgárnak 7 éves leánykája átakarta vinni kis 4 éves unokatestvérét, de a meggondolatlan kis teremtést a zuhogó zápor lecsapta lábáról s vele együtt a kisebbet is elragadta az ár, kit minden fennakadás nélkül vitt egész a Kelemen- féle hídig, hol később a kis gyermeket holtan kifogták. A nagyobbiknak még volt annyi lélekjelenléte, hogy egy a Sét partján levő fa ágába kezeivel megkapaszkodhatott, de az eközben megerősödött zuhatag, mely egy gerendát zuhitott neki, elcsapta az ágtól