Tolnamegyei Közlöny, 1890 (18. évfolyam, 1-52. szám)

1890-05-25 / 21. szám

1 Elnök. Hangyáli Mihály. Rendes tagok : Torda I Lajos, Huszár János. Póttag: Szluha Sándor. Miszla, \ Görbő-Belecska, Szárazd ós Hidegkút. I Elnök : Tóry Emil. Rendes tagok: Eibach ! Mihály ós dr.Eorbuly Sándor. Póttagok: Baumgartner ! Eerenc/.ós Csukly Ignáez. Hőgyósz, Székely ós Rpgöly. ! f ülnöki Blochiuger Károly. Reudes tagok: I Heinléin Lajos ós Tamer János. Póttagok: Kis Adolf ! ós CboJunoky Lajos. Ozora Pinczehely ós Majsa. || Elnök: Parragh Béla. Rendes tagok : Hesz Pál ós: dr. Frühvirth Jt* *nő. Póttagok: dr. Gál Béla | ós Fekete József. Tamási, Felső-Iregli, Tót Keszi, : Felső-tok, Fürgéd, Szemcse-Csehi ós Nagy-Szokoly! . „FI. S z a k c s i választó kerület. 1. Elnök: Magyar Zsigmond. Rendes tagok:! Potyondi Ferencz ós Szabó Mihály. Póttagok: Reiz- ner Béla és, Szili Alajo-. Szántó, Kánya, T.-Kcér, ! Kónyi, Értény, Tengőd, Paári ós Bedegh. 2. Elnök: Lexa Zenó. Rendes tagok: Piszter Alajos és Bajó Sándor. Póttagok: Németh Ltván ós Horváth Béla. Szakcs, Nak, Lápafő, Várong ós Kocso’a. I 3. Elnök: Jeszenszky Andor. Rendes tagok: Leimetzer Lajos ós Ábrahám Lajos. Póttag: Szabó Gyula. 0-óh Uj-Dombóvár, Döbrököz, Kurd, Csibrák, Duzs,! és' Gy ula-Jováncza. Érről a küldöttségi elnök és tag urak az öhz- szeirási .rovatbs ivek, úgy a működési körökhöz tar­tozó községekre vonatkozó tavalyi összeírások ós az ezek alapján a folyó 1890 évre megállapított állandó névjegyzékek megküldése mellett oly hozzáadással rendeltettek órtesittétni, hogy: 1. Az 1874; XXXIII. t.-cz. 21. §-ában elősza­bott eskü a küldöttsógi elnök és tag urak által a müködós megkezdése előtt ós az erről felveendő jegyzőkönyv az összeírással együtt bemutatandó. 2. A választók összeírásánál az 1874. évi XXXIII. t.-cz. I. fejezete ós anuak 118. valamint az 1875: VI. t.-cz. 1. § a is szemelőtt tartandó; az 1874: XXXIII. t.-cz. 12. §-ának 1., 2., 3. és 4. pontjai alatt emlí­tett választók pedig külön nóvjegyz dcbe veendők fel, és e névjegyzékek az összeíráshoz csatolandók. 3. A választók folyó számok alatt ós betűrend­ben veendők fel az összeírásba, az életkor előtüntete- sére szolgáló rovat minden egyes választásra nézve a legnagyobb pontossággal töltendő ki; továbbá minden választó csak egy jogczim ajatt írandó össze és ezen jogczim az illető rovatba szabatosan és olykép ve­zetendő be, hogy azon választóknál, kik tisztviselők, a jogczim néni csupán az általános „tisztviselő“ vagy „hivatalnok“ kifejezésekkel jelölendő meg, ha­nem pontosan, kitüntetendő vájjon az illetők a tiszt­viselők, mely kategóriájába tartoznak (például: köz ­ségi, város}, vármegyei, állami, ez utóbbi esetben, mely minisztérium vagy hatósághoz tartozó ós minő állású (rangú) tisztviselő, vagy pl. bank ós takarék­pénztári stb. tisztviselő.) ,4. Választóknak a választók névjegyzékéből azon okból való kihagyása, mert nem igazolta, hogy adóját ..befizette mellőzendő, miután az 1874: XXXIII. j t. ez. 2S. §-a szerint a választók névjegyzéke hiva- j tálból állittatik össze ós évenkint hivatalból igazit- I tátik ki, az adó kivetések ós azok befizetéséről szóló adatok pedig, melyekből adóhátralékok fenforgása iránt is meggyőződés szerezhető, ugyau ezen t. ez. 33. §-a szerint az összeíró küldöttség rendelkezése alá bo- csátandók, nehogy a választók, illetőleg az egyes fel- szólamlók, az emlitett eljárás miatt felesleges bizo­nyításra ős jogorvoslatnak igénybe vételére kónysze- ritessenek. 5. Az egy példányban készítendő s a küldött­sógi elnök és két tag által aláírandó összeírás az innen közlött iratok visszavárása s a fentebbi pon­tok értelmében becsatolandó mellékletekkel felsze­relve legkésőbb folyó évi junius hó 14-óig a központi választmányhoz beküldendő. 6. Ezzel kapcsolatosan a kitett jelentésben ki­teendő egyszersmind vajon az egyes községekben minő adó minimum vétetett az egy negyed telki állomá­nyoknál alapul. Egyszersmiud az 1874. évi XXXIII. t.-cz. 90. valamint az 1878. V. t.-cz. 179. és 180. §-a az ösz- szeiró küldöttségi elnök ós tag uruk figyelmébe ajánl- tatván, megjegyeztetik, hogy a kir. adóhivatalok a közvetleu adófizetőknél folyó évi April hó 15-éig hát­ralékban maradt adókat előtüntető kimutatásoknak a küldöttségi elnök urakhoz való eljuttatás iránt megkerestettek, a községi ős közjegyzők pedig fel­hivattak, hogy az összeíró küldöttség éknek készsége­sen járjanak kezükre. Végül az esetre, ha a küldöttségi elnök ós tag urak némelyike ezen küldetés teljesítésében akadá­lyoztatva lenne; elnök, alispán megbizatott, hogy az ekkóp szükséges helyettesítésekről gondoskodjék s erről a legközelebbi ülésen. tegyen jelentést. Simontsits Béla, László Lajos, alispán, elnök. jegyző. MEGYEI IRODALMUNK ________CSARNOKA.________ Tavaszi reggelen. Elszállt az éj sötét fátyolával, Mint az őszi felleg komoran Erdőn, mezőn, ligeten keresztül, Uralmának im hát vége van 1 Itt a hajnal! Rezeg a levélke, Lenge zephir keltegeti már, És a lombnak ringató ölében Mólabús dalt zeng a kis madár. A virágnak illatozó kelyhón Csüng a könycsepp, ós midőn a nap Forró csókot nyom szűz ajakára: Égi fényben rezg a gyöngyharmat. . . Kitárom kis ablakom redőit, S hallgatom a csalogány dalát, A hajnali csillag fónysugaia Búcsút int mát ablakomon át. Azután nagy nehezen fogadtak egy kocsist, a ki őket az utón kétszer feldöntötte. De azért össze­vissza igen-jól érezték magukat. így telik el nálunk a szép vasárnap délután . . . B.... Jenő. Gondolatok. — B. E .. .. s F .. ,. urhölgynek ajánlva. — Mig a szépség megingatja a szivet, addig a ked­vesség lelánczolja azt. * I Boldog, ki szeretni tud; de kit viszont is szeret­nek: még boldogabb. * A szerelem koszorújában nemcsak rózsák, hanem tövisek is vannak. t - \ ... . Igaz és nemes szív lüktet oly nőnek kebelében, ki nemcsak szeme után ítél, hanem ki a szivet is vizs- SAlja kit nem az ajknak elröppenő szavai, hanem a tettek bájolnak el; s ki nemcsak a szépért, hanem a jőépt is tud lelkesülni. Hl _ * Uem csupán tőlünk függ, hogy boldogok legyünk ; hanem másoktól is. * Mikor a szív hadat indít, békét óhajt az ész. * Ki hisz, az remél; ki remél, az szeret; ki szeret; 32 megelégedett; s a ki megelégedett: az boldog. A szeretet sohasem önző, de a szerelem min- i dig az. * A szépség a test, — a jóság a lélek ékessége. * Ha annak, ki szeret, reménye van: úgy ő a leg­boldogabb ; de ha reménye nincs: akkor a legbol­dogtalanabb. * Kit a szív szeret, azt tiszteli az ajk. * Valamint kora tavaszszal többre becsüljük az első szál ibolyát, mint később egy egész csokrot; s ha elfonnyad, kedves emlék gyanánt őrizzük : ép úgy ifjúságunk első szerelmét is szebbnek, bájosabbnak találjuk valamennyinél; azért őrizzük azt szivünkben hiven, drága ereklyeként, egész a sirig. * Ha a szív repülni tudna, bejárná az eget, de a poklot is. * Az emlék őszi lomb, mely mindig a letűnt időt juttatja eszünkbe. • * Elválni attól, kit forrón szeretünk, majdnem anyi, mint meghalni. * Nem az a boldogtalan, ki még soha sem volt boldog; hanem az, ki már egyszer az volt i most nem az. Zengő. $ Gyenge szellő játszik a levéllel, Mintha látnám egyie-egyre int: Végre oda téved ablakomba: Illatot ho/, s tova száll megint. Majd a napnak ragyogó sugara Vérpirosra festi a mezőt, S ébresztgeti a sok szép virágot, Mint a dajka a kis csecsemőt. Megkondul a hajnali harangszó, Messze száll el hivó szózata; Térdre esem, 8 remegő ajkaim Ezt rebegik: „Ave Maria!“ Aztán újra mélyen elmerengek, S hallgatom a csalogány dalát, A fölkelő napnak fénysugara Bekandikál ablakomon át.... Úgy csüngök én a szép természeten, Mint a gyermek anyja szavain, Mint a parton virágzó nefelejts Kis pataknak futó habjain! A szerelem könyvéből.*) Boldog valék én is, egykor régen Bár most szivem ezer sebtől sajog; Enyelegve játsztam boldogság ölében, Mint kies völgybe futkosó habok. Te akkor még szelíd leányka voltál, Csókoltam ajkad, fürteid, szemed, A föld porába miért ? — most sem tudom — bár Ezerszer is felírtam én neved! Aztán, midőn merengő ifjú lettem, Fölóbredének édes vágyaim . . . Oly titkosan, hévvel boronga lelkem Arczod szelíd, bűvös vonásain. Szent volt ez arcz előttem, mint az oltár, Reményem, üdvöm volt tekinteted, Szép álmaimnak bálványképe voltál, Mindig imámba foglalám neved! És jött a múzsa, dal fakadt szivembe, Egy szebb világba vitt a képzelet, Danoltam hévvel, lánggal lelkesedve, Mert arczod láttam mindenek felett. Tündér világában a képzeletnek Ott látni csak bűbájos képeket, De én csak téged láttalak legszebbnek, Minden dalom dicsőité neved! S midőn szerelmem mint hervadt virágot, A föld porába dobtad el leány, S szived, mint lepke, más virágra vágyott S gondolni sem akartál ón reára . . . Bár elraboltad üdvömet, nyugalmam, Minden reményem elhagyott veled Tudtam: sebemre nincs gyógyító balzsam, És mégis áldtam akkor is neved! Megunva, mint a rabigát, az éltet, Gyilkos örvény közé vetém magam, Víg czimborák közt bor, dal, zene mellett A mézes mérget szívta ajakam. Szivem, lelkem édes mámorba fulva Azt hittem, végre igy csak elfeled, De nem, elém tűnt égi arczod újra, S őrült kaczajjal éltetőm neved! Nincs vége még! bár megtörött a sajka, Játék gyanánt dobálják a habok, Sötét az éj, dúl kínjaim viharja, Éltem fölött egy csillag sem ragyog, Mint délibábot a távol ködében Csak egyet látok: egyre tégedet Megőrülök, bocsásd meg lányka nékem Ha egy szavam lesz kínom éjjelében És ez a szó lészen — a te neved! Eörsi Gyula. EGYLETEK TÁRSULATOK. Jegyzőkönyv felvéve Szegzárdon a Szegzárd-bátai Dunavédgát-tár- sulat ártéri képviselőinek 1890. évi április 29-óu tartott rendes évi közgyűléséből. Jelen voltak: Állami felügyelet gyakorlá­sával felruházott Hekler Károly kir. mérnök minisz­teri megbízott, az ártérben érdekelt szegzárdi és *) E § 11 i Gyula, tehetséges, fiatal ifónk legújabban megjeleuendő kötetéből. A*.

Next

/
Oldalképek
Tartalom