Tolnamegyei Közlöny, 1890 (18. évfolyam, 1-52. szám)

1890-05-18 / 20. szám

nem érte itt őket. Menybe mentek-e tőlünk, vagy a purgatóriumba, avagy a kénköves lángoktól lobogó irtózatos pokolba: azt csak pár hét múlva fogja meg­mondhatni kihizott, vagy aszkórba esendő bugyellá- risuk I . . . Mi az elsőt óhajtjuk nekik, megérdemlik, derék társulat volt I . . . * A fagyos szentek szokott következetességgel ez idén is berukkoltak. Nem hoztak ugyan ránk országos nagy szabású fagyot, czigány-harmatot (dér), — de azért kimutatták foguk fehérét most is; a sok helyütt, nálunk is potyogatott, Szegedet jól elpaskolt jégesővel. Denique ők grasszálnak, gorombáskodnak minden évben Nálunk nagyobb kár eddig még nem észlelhető. Kovács Dávid ur — lapunk munkatársánák — házi szőlejében okozott jelentéktelen kárt a három fagyos szent, küldvén neki a gólya által, vásári ajándokul két kis apró szentet egyszerre; no de ez, mondom, nem nagy kár, sőt méltó apai büszkeség, a mel­lett — tekintettel a keresztelési dupla stólára — még bizonyos haszon is a papnak!... Isten él­tesse az uj szülötteket, a szülőkkel együtt, legyenek erős, igazi vasgyuró kovácsok! . . . * Visszatérve a fagyos szentekhez, nem tehetem, hogy ide ne iktassam az e hó 13-án — elkeseredé­semben — Írott legújabb verses zengeményemet: M á j u s h 0 z. Májusi mosalogj, — napod ragyogjon, Legyen folyvást derült eged, Ne tűrd, hogy hüs szél háborogjon Hajtván didergő felleget. Nyíló virágid illatával Telitett lég langyos legyen, Kicsiny madár bájos dalával Mulattason völgyön s hegyen! A duzzogás hozzád nem illik, Megszégyenít a dér, a fagy, Hónapjaink közt tudniillik Azt tartják: a legszebb te vagy I . . . Hát légy is az, — s kemény parancscsal Durrants fagyos szentidre, hogy Ne bántsanak minden tavaszszal, Mert már a nép türelme fogy! . . . Nem szégyen-e, hogy a „majális“ Ma már divatból is kiment S helyette grasszál „j u n i á 1 i su ? . . . Felelj rá három fráncza szent I Május vigyázz, mert még megéred: Nem lesz ünnep első napod ?. . . Nem örvendhetsz hajnal-zenének Ha napod jól nem forgatod I Munkás-gyűlés, kéj-rándulások, Erdő-mulatság s több ilyen Át lesz helyezve — majd meglátod ? Mind júniusra iziben! . . . . Tehát még egyszer — május — intlek, Becsüld meg eztán jól magad! — Parancsolj fagyos szentjeidnek S minden miként volt úgy marad! Kapsz szép zenét elsőd korányán, Majálist majd minden napon, Költő rólad zeng égi hárfán S még a pap is rólad papol! Tessék rá vigyázni, hogy e költői megintés üdvös eredménye már a jövő évben tapasztalható lesz; mert ha nem: akkor még gorombább leszek s nem eszem több május hurkát sem. De én bízom versem hatásában 1 Palást. ________T ANÜGY.______ A n épiskolai tanterv módosítása, tekiutettel az osztott ős osztatlan népiskolákra. Édes hazánk culturális fejlődésének hajnala az alkotmány visszaállításával állott be. Nemes intentió vezette a magyar törvényhozó testületet, különösen a halhatl&n emlékű Br. Eötvös József vallás- és köz- oktatásügyi minisztert, midőn az ő lángesze megal­kotta az 1868. évi 38. t. cz.-et. Ezen törvény álla­pítja meg többek között a népiskolában előadandó tantárgyakat, valamint általánosságban meghatározza azt is, hogy mily terjedelemben adassanak elő. Felteszem, de okvetlenül fel is kell tennünk a I nemes törekvést mindazok részéről, akik a törvény megalkotásában, a népiskolai tauterv szerkesztéső- bén részt vettek hogy egy mindenben kifogástalan egységes népiskolai tantervet akartak teremteni. Hu­szonkét évi tapasztalás bizonysága szerint a szándé- I költ czél nem éretett el; mert a népiskolai tanterv­nek sarkalatos hibája, hogy nincs tekintettel a mi is­kolai viszonyainkra; nem veszi figyelembe azon aka­dályokat, körülményeket, a melyekkel a népiskolá­nak küzdenie kell; nem számolt le a különböző nép­iskolákkal, a mennyiben egyforma mértékkel szabja elő a tananyagot, mindenféle népiskolára legyeu az városi vagy falusi, osztatlan vagy osztott. Törvény értelmében a városi iskolákban a szor­galmi idő 9—10 hónap, holott a falusi iskolákban 8, illetve még ennél is kevesebb, mert a 38. t. ez. 53. §-a a földműveléssel foglalkozó községekben a 10 éven felüli gyermekeket csak 6 hónapi szorgalomidőre kö­telezi ; továbbá az egy tanítóval biró népiskolára ép­pen annyi tantárgyat és tananyagot jelöl ki, mint azon iskolára, a melyen 6 tanerő működik. E sze­rint a népiskolai tanterv lehetetlenségeket követel, midőn azt kívánja, bogy a falusi tanító többbnyire egymaga annyit végezzen 6—8 hónap alatt. A tanterv czélszerütlenségét, keresztülvihetlen- ségét édes mindnyájan érezzük, sarkalatos hibáit is­merjük és ismerték derék kartársaink már a múlt­ban is; ennek kifejezést adtak még 1874-ben tartott I országos egyetemes tanitó-gyülésben, melyből kifo­lyólag a népiskolai tanterv revízióját sürgető kére­lemmel és kidolgozott javaslattal járultak a magas kormány elé, itt azonban meghallgatásra nem talál­tak és igy maradt minden változatlanul a mai napig. Azóta szép idő tűnt el a semmiség tengerébe ; a vi­szonyok és körülmények is kedvezően változtak; azért erősen hiszem, hogy most, midőn a vallás- és köz- oktatásügyi tárczát oly kiváló tehetségű férfiú tölti be, aki a népnevelésügy javítását és felvirágoztatá­sát tűzte ki egyik feladatául, hogy nem fogja mel­lőzni a IV. egyetemes tanitó-gyülésben hozandó ha­tározatainkat : Mondja ki tehát a „Szegzárd-központi tanitó- egylet: hogy tekintve azt, miszerint az 1868. évi 1 XXXVIII. t. ez. által előirt népiskolai tanterv nem tesz különbséget a városi és falusi, illetve osztott és osztatlan iskolák között; tekintve, hogy a nevezett törvény 53. §-a a földmiveléssel foglalkozó közsé­gekben a népiskolai tanulókat 8, illetve 6 hónapi szorgalom időre kötelezi, mig városokban a törvény 9—10 hónapot szab elő; tekintve, hogy e szerint a szorgalom idő a vá­rosokban több, mint faluhelyeken, hol többnyire az iskola osztatlan, mig városokban osztott és igy falu­helyeken egy tanítónak kell azt rövidebb idő alatt elvégeznie, amit városokban 4—6 tanitó végez el aránylag sokkal több idő alatt; tekintve, hogy a miniszteriális törvény az osz­tatlan iskolában is előírja a 6 osztály vezetését, mi által a tanidő negyedórákra lesz forgácsolva és a tanitó a legjobb igyekezet mellett sem érheti el a kitűzött tanczélt; tekintve, hogy a tantervben foglalt tananyag még az osztott iskolákban is túlterheli a zsenge is­kolás gyermekeket; tekintve, hogy a tanterv általánosságban álla­pítja meg a tananyagot s igy minden tanitó saját belátása szerint egyik helyen nagyon is sokat, má­sik helyen nagyon is keveset tanított: Azért mindezoknél fogva a népiskolai tanterv oly képpen volna módositandó, hogy abban meg le­gyen különböztetve a városi és falusi, illetve osztott és osztatlan népiskolák tanterve, a melyhez képest a tananyag oly csoportosítást nyerjen, hogy az osz­tott népiskolák tanulóiuak elég módot nyújtson a ne­tán tovább folytatandó iskolázás alapos előkészítésére; másrészt ellenben az osztatlan népiskolák tananyaga a beosztásban legyen tekintettel inkább a falusi nép­élet gyakorlati ismereteinek kiváuatos szükségeire, — mindkét esetben, mégis a szorgalom idő tartandó szem előtt. Horváth Ignácz. KÜLÖNFÉLÉK. — Konfirmáczió. — A helybeli ev. reform, val- lásu 12 éves gyermekeket, számszerint 44-et, május 15-én Áldozó csütörtökön délután konfirmálta, vagyis vette be a reform, gyülekezet felnőtt tagjai közé megható ünnepélyes szertartással s áldotta meg egyen­ként, kézrátétellel, bibliai áldó-szavak kíséretében, Borzsák Endre helybeli reform, lelkész. A felvétel előtt, lelkész a növendékekhez hitben erősitő, vallá­sos buzgóságra serkentő hosszabb beszédet tartott; majd a felvételi nyilvános vizsga, az egész gyüleke­zetnek a gyermekekért mondott imája s egyébb szo­kásos szertartások következtek, mi közben a jelen­volt szülők és rokonok közül nem egynek a szemé­ben a valódi szent örömnek méltó könnye ragyogott fel. Egyszerű, de szép ünnepély ez a protestánsoknál, mi nagyban fokozza a vallásos buzgóságot. A kis le­ányok többnyire az ő ártátlanságukat oly szépen jelképező tiszta fehér ruhában voltak s igy járulnak pünkösdkor az első úrvacsorához is. A konfirmáltak nagy számát a helybeli elemi- ős polgári iskola, a felső leányiskola ős a Mayer-Arlow-féle intézet szol­gáltatta. — A Segitsóg-Album. A múlt hetekben lapunk­ban közzétett felhívás már is eredményre vezetett, a mennyiben már is akadt egy élelmes kiadó Schwarz Manó, dunaföldvár jónevü nyomdatulajdonos személyében, aki gondoskodni fog az Album ízléses kiállításáról, mely bizonyára nem csekély összeggel fogja a szegény némád i i tüzkárosultakat fölsegélni. Amint értesülünk, a kiadó Lévai Dezsőt, lapuuk belmunkatársát nyerte meg az Album szerkesztőjé­nek. Az előfizetési felhívásokat, melyek a megye min­den részébe fognak küldetni, a napokban bocsátják I ki. E helyütt megemlítjük még, hogy akik ez ügyben bővebb felvilágosítást akarnak, forduljanak csak Lé­vai Dezsőhöz Dunaföldvárra. — A szegzárdi „Ferencz'1 közkórháznál elha­lálozás folytán megürült irnoki állásra, melylyel 600 frt évi fizetés jár, Tolnavármegye alispánja által pá­lyázat van hirdétve. — A szegzárdi általános ipartestület békéltető bizottságának megalakítása czéljából Pápé Sándor iparhatósági biztos folyó hó 18-ára, azaz vasárnap délután 4 órára összehívta a képesítéshez kötött ipa­ros segédeket a városház nagytermében tartandó gyűlésre, melyen ezek az ő elnöklete alatt megvá­lasztják a kebelükből választandó 20 rendes és 10 póttagot. Felhívjuk e helyen az ipartestület elöljáró­sági tagjait, hogy az azonnali megalakulhatás czél­jából a gyűlésen szintén megjelenni szíveskedjenek. — Gyakorlati méhészeti előadást tart a szeg­zárdi méhészeti egyesület méhes kertjében Dömötör László méhészeti vándor tanár s egyesületi igazgató folyó hó 28-án, délután 4 órakor, mely előadásra az érdeklődők szívesen láttatnak. — Halálozás. Özv. K. Deák Péternő szül. Bá­lint Sára mint hitves társ mélyen szomorodott szív­vel jelenti feledhetlen férjének K. Deák Péter­nek 52 éves korában folyó hó 11-én reggel 7 óra­kor történt gyászos kimultát. A boldogult hűlt tete­mei folyó hó 13-án délelőtt 9 órakor fognak az őcsényi ref. temetőben örök nyugalomra tétetni. Őpsóny 18a0. május 12. Áldott legyen emléke! — Nyári mulatságok. A báttaszőki önkéntes tűzoltó egylet 1890. évi május hó 26-án a vasúti vendéglő nagytermében zártkörű táuczYjgál­mát rendez. Családjegy 1 frt bO kr. Személyjegy 70 kr. Kezdete 8 órakor. Ki tévedésből meghívót nem kapott ős erre igényt tart, e végett legyen szi­ves az egylet főparancsnokságánál jelentkezni. Á. meg­hívó másra át nem ruházható. — A báttaszőki da­lárda 1890. évi május hó 31-ón a vasúthoz cziinzett vendéglőben D a 1 e s t é 1 y t tart. Belépti dij: Szemé­lyenként 80 kr. Családjegy 2 frt, Kezdete 8 órakor. — A múlt heti vásár Szegzárdon nem igen volt látogatott; különösen kevés volt a vásárló közönség, kik bevásárlásaikat lehetőleg ruhanemüek-, kalapok-, ernyők- és czipőkből elégítették ki. Ebből is nagyon meglátszott, hogy megyénkben a folyó és jövő héten bérmálás lesz s ez alkalomra még a legszegényebb is tisztességes gúnyát vesz, a püspök elé járuló gyer­mekének. Az idei fagyos szentek mégis megbecsülték kissé magukat, mert nem annyira fagyot, mint in­kább kánikulába illő nyári vihart hoztak reánk. Ugyanis kedden, Szervácz napján a délutáni órákban °ly jégverést rögtönzött az egyik fagyos szent, hogy méltán megirigyelhette egyik júliusi rémünk. De azért, úgy halljuk, minden nagyobb kár nélkül ment végbe, csak a levegőt hütötte le egy kissé. Elgázolás. Úgy látszik állandó rovatot kell már nyitni e czimen lapjainkban, oly gyakori sze­rencsétlenségek merülnek fel a sebes hajtás követ­keztében. Alig pár napja Holub János polg. isk. ta­nár kis fiacskáját gázolta el egy sebesen hajtó ko­csis, hála isten minden nagyobb szerencsétlenség nélkül, most meg 16-án, pénteken reggel fél hót órakor gázolta el valami Király nevezetű bravúros-

Next

/
Oldalképek
Tartalom