Tolnamegyei Közlöny, 1890 (18. évfolyam, 1-52. szám)

1890-04-20 / 16. szám

kor iskolaszóki ülést tart, melyre t. ez. tagok meg- Tiivatnak. Tárgy: 1. A múlt ülés jegyzőkönyvének felolvasása. 2. Jelen ülésről felveendő jegyzőkönyv hitelesítésére 2 tag kinevezése. 3. Az épitészeti bi­zottság jelentése. 4. A két tanítónői állás betöltése. 5. Kérvényók elintézése. Szegzárd, 1890. április hó 18-án. Hanny Gábor elnök. Horváth Ignácz jegyző. — Betyárkodás. A város nagyvendéglőjében va­sárnap este nehány betyárkodó suhancz egymást jól inegbicskázta, s a közbelépő városi rendőröket jól ellátták, mignem a gyorsan beérkezett csendőrség véget vetett a betyárkodásnak. — Kálmán János könyvkötő uj üzletét folyó hó 20-án nyitja meg a Széchényi utczában levő özv. Ilrndekné-féle házban, hol szakmájába vágó minden­nemű munkát elfogad s legfőbb igyekezete leend minden munkát a legizlésesebben és csinosan kiállítani. — Mit kell tavaszkor tennünk ? Mind azoknak, a kik sürüvérUek s ennek folytán bőrkiütésekben, vértolulásban mellre s főre, szédülósi rohamokban, szívdobogásban, bágyadtságban, stb. szenvednek: nem kellene elmulasztaniok testüknek friss, jó egész­ségben föntartását a tavaszi tiszti tó ktíra által, mely alig kerül pár krajezár napi költségbe. Erre nézvé használjuk föl a legjobb szert, Brand Richard gyógyszerész svájezi labdacsait (egy doboz ára 70 kr 8 a gyógyszertárakban kapható) de bevásárlása­kor különösen ügyelni kell Brand Richard név­aláírására s a keresztnév azonosságára. — Siketek figyelmébe« Egy egyén, ki a már 23 óv óta tartó fülzugás és siketsógóből egy egyszerű szer használata által teljesen meggyógyult, késznek nyilatkozik e gyógymód leírását német nyelven in­gyen megküldéni mindazoknak, kik eziránt hozzá for­dulnak. Czim J. H. Nicholsen Bécs IX. Kolings- gasse 4. M ____S Z I N É S Z E rL_____ E héten színtársulat erőiről és ezek minősíté­séről, de egyuttul a szegzárdi t. közönségnek a szí­nészet iránti magatartásáról is tiszta képet nyertünk. Kétségtelen, hogy az igazgató urak nem egy elkop­tatott műsorral untatják a közönséget, hanem uj da­rabok bemutatásával igyekeznek meghódítani a kö­zönségét. Egy-egy sikerültebb előadás után, nagyobb közönséget volt alkalmunk szemlélni. . ’ A közönség nyilván kimutatta, hogy kevesebb érzőket tanusit a színmű, mint az operetté iránt. Ezért e. hét műsorán, 5 színjáték közül 1 színmű, 1 nép­színmű és 3 operette adatott elő u. m. szombaton Czigánybáró, vasárnap Ingyenélők (népszínmű), ked­den A suhancz, szerdán a Hitves (színmű) és csü­törtökön Királyfogás. Legkevesebb közönséget szem­léltünk a Hitves előadásán, holott Karczag Vilmos, elismert tehetségű fiatal írónk, ezen színművel két- | ségtelen szép eredményt ért el a magyar szíuiroda- lornban. Eltekintve a sorrendtől először a Hitvesről vau szerencsénk referálni. Ezen előadás egyike volt a legszerencsésebbek­nek az eddigiek közül. Leszámítva jelentéktelen moz­zanatokban való némely fogyatkozást e színműben ér­vényesült a társulat legjobb ereje. (Hazai) alakitója Testi I. Lajos itt játszott először említésre méltó szerepet és játéka főleg azon jelenetben, midőn fiá­nak a királyról szóló mesét előadja, oly megható volt, hogy sok szemben könnyet fakasztott. Ezen meghatottság a megérdemelt tetszést nem igen nyil­vánította, úgyszólván csak jelezte. (Hazainé) Nagy Vilma az est sikerében méltó részt érdemel. Alakí­tásában a dráma művésznő legigazabb felfogása és órzelemteljes játéka tükröződött vissza. Helylyel-közel ugyan ószrelehetett venni, hogy a pathetikusabb részletekben megkapóan drámai hangjával nem eléggé gazdálkodik és végül kifogy belőle. Ezt a gyakorlat helyrehozandja. (Böszörményi Buzogány Lőrincz) Dobó a neuiessségébői komédiát Űző gyarló nemesember, sok tetszést aratott; (Kálai Imre) a nemesszivü, józan iparos Kiss Sándor szépen volt játszva és nem csa­lódunk, ha azt állítjuk, hogy Kissnek ez a szerep inkább megfelel mint más fajból való. Említendők még (Fetter Ignácz) Tukorai és (Nyílásúé) Csókánó. A czigánybáró sikere (Zsupán) Dobó hatalmasan komikus játékának, (Saífi) Mátrai szépeu hordozott énekének és (Barinkai) Szigetin behizelgően kedves játékának volt köszönhető. (Carneró) Tukorai szem­látomást gyöngének mutatkozott. (Ottokár) Kiss S. (Gábor) diák Viola és (Czipra) Nagy Vilma járultak az est sikeréhez. Az Ingyelők — telt ház előtt — főbb alakjai voltak (Boros) Dobó, (Bódi) Kiss S. (Gangos Eszter) | Nagy Vilma, (Jani) Viola és (Kiss Sári) Mátrai. [ Meglehetősen közepes előadás volt. Mátrai népszínmű játékban nem érezte magát otthon. Balog szerepe (Eöri) teljesen el volt ejtve. A Suhancz előadása meglehetősen élénk volt, I a játék nagy tetszésben részesült, bár gyakori rövi­dítésekkel adva. A királyfogás előadása nem sorozható a feltét­lenül jók közé. Ez főleg a Mátrai Margit közbenjött betegsége folytán beállott szerepváltozásnak tulajdo­nítható. ______IRODALOM._________ * Természettani Kis Muzeum. Útmutató 68 ter- mészetíani készüléknek bárki által könnyen és kevés költséggel való előállitásához, a velük végrehajtható és egyóbb kísérlet leírásával és ábrákkal. Tanfórfiak, tanulók és a nép számára irta: Széki Ákos. Nyoma­tott Szegzárdon Báter Jánosnál. Ára 40 kr. Ezen 56 lapra terjedő, csinos kiállítású füzetke a múlt hó­napban hagyta el a sajtót. Czélját a szerző előszó­ban foglalta össze s ebből kitűnik, hogy ő a munkát azért irta, hogy a drága kísérleti eszközök pótlására utat mutasson. És ez sok kísérleti eszközt tekintve, sikerűit is neki. A/ egyes eszközök és az azokkal végrehajtható kísérletek leírása világos és könnyen megérthető. Kár, hogy néhol a természetben előfor­duló tüneményt nem vette kiinduló pontul; mert hisz a természetben előforduló tünemény ismerete, leírása a fő, az az első; azután jöhet csak a labartoriumban előállítható eszköz s az azon, vagy azzal végrehajt- | ható tüneménybemutatása. Mi e munkácskát tanítók­nak azért tartjuk alkalmasnak, mert a mint a szerző is mondja, megismerteti az olcsó természettani esz­közöket; a nép számára pedig azért, mert a termé­szetben végbemenő tüneményekből sokat megismer­tet, öntudatossá tesz. Mutatóul közöljük belőle a „Franklin táblája“ czimtt paragrafust a mely alá vau szorítva az is, amit a természetben előforduló „Villámról“ kell tudni. „Franklin táblája egy hibátlan üveglemezből áll, melynek két oldalára egy-egy hasonló nagyságú ónpapirost (stanniol ragasztunk, de úgy, hogy körül meglehetős szélességben maradjon az üveg csupaszon. Az igy elkészített táblát fatalapzattal látjuk el, me­lyet, valamint a tábla csupasz széleit czélszerü sel- lakkal beecsetelni. Ha a mellső oldalon levő ónlemezzel — mit fegyverzetnek nevezünk — igenleges villanyosságot közlünk, ez a hátulsó fegyverzet kevert villanyossá­gára megosztólag hat, a nemlegest vonzza, az igen­legest pedig eltaszitja s ezt szikra alakjában eltávo­líthatjuk. Ha ez megtörtént, nemleges villauyosság terjed el a hátulsó fegyverzeten, hol a mellső fegy­verzet igenleges villanyossága leköti. Mikor a Frauk- lin-féle táblát kisütni akarjuk, egyik ujjuukkal az egyik fegyverzetet megérintjük, a másik ujjunkkal pedig a másik fegverzethez közelitünk, mig végre a villanyszikra ráugrik s a két különvált villanyosság testünkön keresztül egyesül. A villar.ytartóból sok szikrát lehet e készülékbe átugratni, melyek egy nagy szikrába egyesülve csalhatók ki. Földünk egy nagy villauygép, melynél a villa- nyossság a légmozgás által okozott dörzsölődés kö­vetkeztében keletkezik. A kisülés úgy megy végbe, mint a Franklin-féle táblánál. A fegyverzeteknek itt pl. két felhő felel meg, melyeket levegő réteg választ el egymástól. Bizonyos távolságba érkezvén egymás­hoz a két felhő, villanyosságuk egymásra megosztó­lag hat s egymás felé levő részükön az egyiknél igenleges, a másiknál nemleges villanyosság gyűl össze, melyek egymást vonzzák. Minél közelebb jő a két felhő egymáshoz, villanyosságuk annál inkább vonzza egymást s végre egy roppant nagy villany­szikra — a villám — alakjában hatalmas dövdülós kíséretében kiegyenlítődnek. Igen gyakran, mikor magas hegycsúcs, fa vagy torony fölé érkezik a felhő, ezek közt is megtörténik a kisülés s a villám vagy a toronyba le, vagy a felhőbe felcsap.“ Ajánljuk az ügyesen szerkesztett kis munkát a természet tudományok iránt érdeklődő közönség figyelmébe. SZERKESZTŐSÉGI ÜZENETEK. L. D. Budapest. Egy nappal később érkezett; kívánságá­nak igy nem tehetünk eleget; minden a jövő számra marad. Szegedre a lapot megindítottuk. F. K. Ozora. — S nem sötétölt el a nap, mikor Bende­gúz Adelgunda szivét átdöfi ? No, ez igazán nem volt szép a naptól, de öntől sem ám, hogy nekünk beküldte. B. E. Paks. — A »Búcsú«-t átolvastuk, melyből na­gyon is világosan értettük meg, hogy vannak asszonyok, ki- két a végzet mintha direkte arra teremtett volna, hogy 0,4. soknak kellemetlenségeket szerezzenek. Különben lehet, hogy kellemetlen jelenléte mindkettőre nézve jobb, de vájjon ki tudná ezt határozottan megmondani ? Kisérje tovább is figye. lemmel az illető lapot s ha ráér — gondoljon néha miréánk I is. Ennyit csak megtehet. M. J. Dombóvár. — Nagy tévedésben van, ha azt hiszi, 1 hogy az ön döngicsélése nélkül nem köszönhet be a tavasz. Írja le versét újra s küldje be a »H é t«-nek. Kiss József is bizonyára megérdemel egy kis műélvezetet, ö még honorálni is fogja önt, hogy — ne írjon többé. B. J. Szeged. — ügy iparkodjék, hogy az említett fele­lősség ne a mi nyakunkba zudoljon, mely ránk nézve — esetben _ nagyon kellemetlen volna. Azért nem kell letel­nie a tollat, csakhogy okkal-móddal. Hisz ismeri ezt a köz­mondást: »Festina lente!« Üdvözlet. E. 6y. Budapest — Hol késik az éji homályban ? Földvári. — Mi kézséggel elismerjük panaszának jogo­sultságát annál is inkább, mert Duna-Földvárott a napokban mi magunk is efféle szerencsében részesültünk, mikor ugyanig a hajóhoz való lemenetelünk alkalmával egyik czipőnk a nagy sötétségben a térdig érő sárba veszett, de hát nincs módunkban a dolgon segíteni. Nem oly könnyű dolog ám világosságot terjeszteni ott, hol oly nagy a sötétség. Cajus. — Elismeri szavait köszönjük. Magunk is azt tartjuk, hogy ki nem halad előre, az visszafelé megy. Kiadótulajdonos és felelős szerkesztő: BODA VILMOS. NYILTTÉR. Friss töltésű savanyu- *> ásványvizek részben megérkeztek és kaphatók: SALAMON TESTVÉREK füszerkereskedők Szegzárdon, Gerenday-féle házban. HIVATALOS HIRDETÉSEK. 1998—1890. Árverési hirdetmény. A szegzárdi kir. törvényszék mint telekkönyvi hatóság részéről közhírré tétetik, hogy Puxler János mözsi lakos ké­relmére Klein Jeromos mözsi lakos ellen 100 frt töke és já­rulékai iránt folyó végrehajtási ügyében a szegzárdi kir. tör­vényszék területén fekvő Szegzárd községi 2035. szám telek­jegyzőkönyvben Klein Jeromos és neje Valentin Margit tu­lajdonául felvett 2887. hrszám ingatlanból Klein Jeromost illető fele rész 446 frt és a Mözs községi 85. számú telek­jegyzőkönyvben Klein Jeromos tulajdonául felvett 58. hr. és 34. népsz. alatti ház egészen 800 frt kikiáltási áron és pe­dig a Szegzárd község ingatlan az 1890. évi junius hó II nap­ján délelőtt 10 órakor Szegzárdon a megyeházánál a kir. törvényszék pertárában, a Mözs községi ház pedig Mögsön a község házánál 1890. évi junius hó 12-ik napján szinte dél­előtt 10 órakor megtartandó árverésen eladatni fognak. Figyelmeztetnek venni szándékozók, hogy az árverés megkezdése előtt a fenti kikiáltási ár 10%-át bánatpénz fe­jében letenni és a vételárt 3 egyenlő részletben 6% kama­tokkal együtt a szegzárdi kir. adóhivatal mint letéti pénztár­nál lefizetni kötelesek, végre, hogy az árverési feltételek a hivatalos órák alatt alulírott telekkönyvi hatóságnál úgy Szeg* zárd és Mözs községek elöljáróságánál megtekinthetők. Kelt Szegzárdon a kir. törvényszék telekkönyvi osztá­lyánál 1890. évi márczius hó 28-én. Kiss Károly, kir. törvényszéki biró. 380—1890. Árverési hirdetmény.* A gyönki kir. járásbíróság, mint telekkönyvi hatóság részéről közhírré tétetik, hogy gróf Apponyi Sándor lettgyeli lakos végrehajtatónak Zentner Bálint és Zentner Ádámné szül. Hambuch Terézia mucsii lakos végrehajtást szenvedő ellen 257 frt 86 kr töke, s ennek 1886. évi január hó 1-tŐl járó 5° o kamatai 18 frt 20 kr per- és végrehajtási kérvényezési költségek és járulékai iránt indított végrehajtási ügyében a végrehajtási árverés elrendeltetik a mucsii 92. sz. telekjegy­zőkönyvben A. 1.1—21 sor hrsz. alatt felvett 84. népszámu ház és '/* telek 947 frt, a 92. sz. telekjegyzőkönyvben f 505 hrsz. alatt felvett ingatlan 28 frt, a f 3221. hrsz. ingatlan 154 frt, a f 4090. hrsz. alatt ingatlan 6 frt, af 4381. hrsz. alatti ingatlan 8 frt, és a f 5034. hrsz. alatt ingatlan 16 frt becsár, mint ezennel megállapított kikiáltási árban az 1890. évi május hó 5. napján délelőtt 10 órakor Mucsi község házánál megtartandó nyíl* vános árverésen eladatni fognak. Venni szándékozók figyelmeztetnek, hogy az árverés megkezdése előtt a fenti kikiáltási ár 10°/0-át vagyis 94 frt 70 kr, 2 frt 80 kr, 15 frt 40 kr, 60 kr, 80 krt és 1 frt 60 kr bá­natpénz fejében a kiküldött kezéhez letenni, s á vevő a vételárt 2 egyenlő részletben és pedig az elsőt az árverés jogerőre emel­kedése napjától számítandó 30 nap, a másodikat 60 nap alatt az árverés napjától járó 6#/0 kamataival a szegzárdi m. kir. adóhivatal mint letéthivatalba lefizetni köteles, és végre, hogy a megállapított árverési feltételek hivatalos órák alatt ezen telekkönyvi hatóságnál és Mucsi község elöljáróságá­nál megtekinthetők. Kelt Gyönkön a kir. járásbíróság mint telekkönyvi hatóságnál 1890. évi február hó 24-én. DÚZ8 Lajos, kir, aljáráshiró.

Next

/
Oldalképek
Tartalom