Tolnamegyei Közlöny, 1883 (11. évfolyam, 1-54. szám)
1883-06-10 / 24. szám
pon azonban, midőn Szurkos ismét egy elárusítandó por tékával küldte el Janit, megbízván őt, hozzon számára egy üveg liqueurt — a gazda gyanúja Jani inasra hárult, ki sok ideig elmaradván, éppen akkor lépett be, köté nye alatt rejtegetve a likörös üveget, midőn Mihaszna And rás a rendnek őre Ordast akarja arredálni. Ez az Ordas szintén egy legény Bones műhelyében, ki szintén a gazda lányát Örzsét szereti, de a ki nem viszonzott sze relme fölötti bánatában hetek óta éjszakázik, iszik és mulat. Most sem tölté az éjjelt otthon, hanem reggel ittasan jön haza és az utczát felveri nótájával; haza érve pedig rendetlenkedik és Panni szolgálót ölelgeti s mi dőn Panni kiáltozására Szurkos előlép s Ordast meglöki miből veszekedés fejlődik, a nagy lármára összefutnak a házbeliek 1 a gazda rendőrért akar küldeni, midón egyszerre éppen legjobbkor érkezik Mihaszna. Jani ép pen e zavar közepeit érkezik haza s a felizgatott gazda rajta tölti ki boszuját, rneglábszijazván elmaradásáért s ' ugyanekkor a likörös üveg is napfényre kerülvén, arra a meggyőződésre jut, hogy a tolvaj senki más, mint Jani inas, a ki ugyan tiltakozik e feltevés ellen, de - Szurkos titkos fenyegetése miatt a valót nem meri be vallani, — de felteszi magában, hogy nem sokáig vár és megboszulja magát és elárulja Szurkost. — Ordas, miután a kedélyek eg} kissé lecsillapultak, megmenekül a bekiséretés szégyenétől, mert Örzse, később Boncsné is közbeveték magukat és Mihasznát lekenyerezik — mindannyian megvesztegetik és jő reggelivel megtrak- tálják. Mihaszna becsipve, elhagyja a házat és erkölcsi leczkát tartva Ordasnak, eltávozik. Ez — mámorát ki aludni lefekszik a szérüs kertben. Ezután Boncsné és leánya Örzse között áll be egy jelenet, melyben az anya Örzsét ráakarja beszélni, hogy Szurkoshoz menjen nőül már csak az apja kedvéért is, de Örzse rémülve utasítja vissza a tett ajánlatot, mert ösztönszerüleg fél Szurkos tól. Voltaképen azonban Dikics Palit szereti, ki már 6 éve vándoruton van és kinek fogadást tett, hogy hat évig várni fogja, mint vőlegényét és addig máshoz nőül menni nem fog. Minthogy már ide-tova eltellik a hat év 1 Palija még most sem jött vissza, elhatározza, hogy inkább örökre vén leány marad, vagy a „Csörgetőbe“ ugrik, ha olyan emberhez akarják erőltetni, kihez semmi vonzalommal sem viseltetik .... Éppen igy töpreng, midőn egy csinos férfi lép be, kezében vándorbottal és hátán táskával: ki senki más, mint Dikics Pali; ez azon ban egyelőre nem árulja el magát s Örzse mindjárt nem is ismeri föl; annál nagyobb lesz aztán az öröm! Pali megismerteti magát végre s egymást átölelve élvezik a viszontlátás édes örömét. Éppen akkor lép be Szurkos, de a helyzetet észrevéve, visszamegy és az ab lak alá lopódzik: hogy lássa, hallja, mi történik —szi vében boszura gyulád s a rendőrséghez szalad, hogy itt van Spanga Pál, fogják el. Mihaszna András — kinek éppen 1000 írtra volna szüksége, — ki anélkül is haj- hássza Sp&ngát, rögtön megy és komikus jelenetek kö zött Dikics Palit, sőt később, mivel ezt Örzse védelmezte, Hibasznát pedig megtámadta — Örzsét is elfogni akarja. De kisül a való s Dikics szabad marad; ellenben Szur kos, kinek most minden bűnét felfödi Jani — a hűvösre kerül. Ordas e közben kijózanodva átlátja, hogy Pali csakugyan derekabb ember nálánál, örökre lemond Ör zse birhatásáról. Megnyeri azonban Örzse egyik kedves barátnőjének szerelmét és Örzse közbejárásával kezét is. Pali .természetesen Örzsóvel boldog lesz. Janit gazdája hűségéért felszabadítja. Mihaszna pedig, ha nem is Span- gát, de legalább csizmadiát fogott. Ez halvány és rövid meséje a darabnak, mely a sok humoros és élénk jelenet által igazán megfelel jellegének: a bohózatnak. A darab nyelvezete elég sima s ment minden da rabosságtól s frivolságtól. A compositió szálai is jólgombolyittatnak le; s a darab eredetisége naivitása által elég élénken van fel tüntetve. Hiányai is vannak a darabnak ugyan, de a melyek nem oly lényegesek, melyek folemlithetők volnának. Mint honi termék méltán megérdemli, hogy meg ismertessük az olvasó közönséggel is, melynek igen nagy része nem vett részt az előadáson. Szerzője: Ke- nézy Csatár, pénzügyi fogalmazó és előnyösen ismert iró. Y. KÖZGAZDASÁG. Egy látogatás Grossmann és Rauschenhach első magyar gazdasági gépgyárában és gépraktárában Budapesten. Legutóbbi idézésünknél a fővárosban alkalmunk volt fenti telepitvényeket megtekinthetni, a hol is oly sok ujjal és érdekessel találkoztunk hogy kellemesen indítva éreztük magunkat a látottat, amennyiben az épen elérhető, olvasóink elé terjeszteni. Az engedély, a gyárat — mely a külső váczi utón az osztr. pályaudvar közelében fekszik — megtekinteni készségesen megadatott és tényleg várakozásainkat tel jesen felülmúlva találtuk, midőn termein átmentünk. Vezetőnket követve, mindenekelőtt egy nagy épü letbe lépünk, melyben a kovácsműhely és vasöntöde lé tezik. Az épület majdnem egészen kőből és vasból ké szült, magas és óriási ablakai igen nagy világosságot bocsátanak be, a mi a munkásokra és munkára nézve felette előnyös. A számos kovács-tűzhely, melyek valamennyien szelelők által tartatnak lángban, üllők és gőzkalapácsok mellett, láttunk uj szerkezetű nyeső gépeket és a ko vácsműhelyet, melyben természeténél fogva, sbk gép nem lehet, igen czélszerüen berendezve találtuk. I A vasöntöde — épen jókor jöttünk, hogy egy ön tésnél jelen lehessünk — szintén czélszerüen van be rendezve és valóban hiba nélküli finom öntést hoz létre. A vasöntödéből utunk nagy fakészlettel megrakott fafészereken és egy raktáron át, mely egészen meg volt tömve kész gépekkel, a tulajdonképeni gyári épületbe vezetett. Az három emelet magas és minden emelet, óriási méretekben egy termet képez, minő termeket még eddig nem láttunk. Itt is igen széles és magas ablako kat találunk, úgy hogy a termek teljes világosak. A földszintben az indító gép van, — a kazánház mintegy 20 lépésnyire a gyári épülettől fekszik, — mely az ősz- szes áttéti tengelyzetet működésbe hozza. Ezen terem ben találkoztunk különleges gépekkel, melyek csakugyan czélszerüség tekintetében mindent felülmúlnak, mit ed dig láttunk. Fúrógépek, hatalmas esztergapadok, gyaluló gépek stb. s mindezen gépek az előállítandó géprészek készítéséhez különösen szerkesztve. Munkás élet uralkodik itt és mintaszerű rendben feküsznek az egyes géprészek a működő gépeknél, hogy összegyűjtve a felszerelőkhez jussanak és rövid időben egészszé egyesüljenek. A kész gép azután többszöri pró bának lesz alávetbe, mely azonban a pontos munka foly tán legtöbbnyire már a kezdettől fogva rendesen es pontosan működik és csak ritka esetben mellékes hely reigazítást igényel. Az elsőemeletnek hasonló nagy termében, melybe egy felvonó által jutunk, az asztalos műhely van elhe lyezve és a másodikban a kész gépek be lesznek festve. Ha azok azután megszáradtak, a felvonó által az első emeletig és innen egy hídon át a már emlitett rak tárba vitetnek. V alamennyi termek légszesz- és vizvezetéssel van nak ellátva és azonkívül gőzfűtés is létezik, ‘melynetaláni tűz esetén egyszersmind oltószerül használható miután a vízgőz a tüzet elfojtja. Említjük még a kazánházhoz csa tolt gőzzel fűlött faszáritó termet és zárjuk ezen gyár leirását a megjegyzéssel, hogy még nem találtunk tele- pitvényt, mely oly általánosan czélszerü berendezésekkel bírna, tényleg azonban egyet sem, melynek a sikerűiét oly annyira mintegy a homlokára volna írva, mint az ennél az eset és azon határozott meggyőződésünk is van, miszerint e gyár egészen rövid idő alatt kétszer oly nagy lesz mint ma, a mi különben a tulajdonosoktól kilátásba is vétetett, a mennyiben a telek, melyet a gyár számára vásároltak, mintegy 7000 négyszögöl nagy. Legjobb benyomással távoztunk ezen gyárból s in dultunk a váczi körúton fekvő raktárba. Ez minden érdek lődőnek, a ki Budapestre érkezik, meg kellene tekintenie, mivel gazdagabban és áttekinthetőkben berendezett rak tárt nem fogunk találni sehol sem. Az udvarban talán vagy 70 gőzmozdony áll, azután jön egy raktár eme letekkel, felvonókkal, futó darukkal és hidakkal ellátva, a melyben földszint, első és második emeleten gőz-és jár gánycséplőgépek, rosták, trieurök, stb. százanként van nak beraktározva. A második, még nagyobb ház, mely már a gyár utczába nyillik ,földszintben teli van minden féle nagyságú gőzmozdonyokkal és gőzcséplőkkel, melyek mintául megtekintésre fel vannak állitva. Az első eme leten további járgány-cséplők vannak beraktározva. A harmadik és negyedik emelet mintateremül szolgál és itt mindennemű járgánycséplők, trieurök, ekék vetőgópek. stb. stb., egy szóval dús választékban fellelhető mind az, a mit egy gazda használhat. Ezen telepitvóny meg tekintését minden érdeklődőnek a legmelegebben ajánl hatjuk. IRODALOM. — A „Mulattató Zsebkönyvtár“ czimü előnyösen ismert vállalatból most kaptuk meg a 21. és 22-ik fü zetet. 21-ik füzet Szokoly Viktor jónevü humoristánk „Színész és komédiás“ ez. víg elbeszélését közli, a 22-ik füzet pedig Hevesi Józseftől „Vig elbeszélések“ czimmel öt vidám beszélyt tartalmaz. A tartalmas és takaros fü zetek ára egyenkint csak 12 kr. Megjelenik és megsze rezhető Buzárovits Gusztáv könyvkiadóságában Eszter gomban. valamint minden vidéki könyvárusnál is kap ható. A pártolásra méltó szépirodalmi vállalatot dr. Xő- rösy László szerkeszti. Őszintén ajánljuk olvasóink figyelmébe. — 760 magyar népdal zongorára.A „Magyar Dal- Album “-bél, mely a magyar népdalok egyetlen folya matban levő, zongorára alkalmazott egyetemes gyűjte ménye, megjelent a IV-ik kötet 8-ik füzete is a 741—760. számú, következő dallamokkal: 1. Még a búza ki sem hányta a fejét. 2. Még azt mondják, nem illik atáncz. 3. Mély a Tiszának a széle. 4. Mi az oka, hogy nem szeretsz. 5. Micsoda madár a pillangó? 6. Mért szo- morkodol babám ? 7. Minden falu édes hazám. 8. Mit akarsz te kutya fatta! 9. Mit búsulsz kenyeres. 10. Mit ér a kokrétás kalap? 11. Mit tehetek én róla, hogy sze relmes vagyok. 12. Most két hete vagy három. 13. Nem bánom, hogy parasztnak születtem. 14. Nem eszem én apám, anyám kenyerét. 15. Nem iszom bort, csak a szőlő levét. 16. Nem messze van Nagy-Károlytól' 1 [ . 17. Nem voltam ón itthon. 18. Nincsen kedvem, nin csen ... 19. Nyílni kezd már az ibolya. 20. Oh ked ves ház büszke lánya. — A „Magyar Dal-Alhum“ IV. köte ismét 10 havi füzetben jelenik meg és pedig 200 dalltartalommal. Előfizetési ár egész évre: 10 füzetre 1 frt 80 kr, félévre 5 füzetre 90 kr. Egyes füzet ára 25, kr. Minden füzet bérmentve küldetik szét. Előfizetések legczélszerübben postautalványon a „Magyar Dal-Album“ kiadóhivatalához Győrbe intézendők. Laptulajdonos és felelős szerkesztő: B o d a V i 1 mo s. Belmunkatárs: Dr. Steiner Lajos. Hajózási menetrend. Az első cs. kir. szabadalm. Dunagözhaiózási-társaság menetrendje folyó évi márczius lb-től kezdve, a to vábbi intézkedésig. Postahajók. Lefelé. Budapestről Zimonyig hétfőn és pénteken. Budapestről Orsováig kedden, csütörtökön és szombaton. Érkezik: Duna-Földvárra: 2 óra 45 perez éjjel. Paksra: 4 | „ reggel. Dombodba: 5 „ 5 „ „ (Vasúti csatlakozás: Mohács pécsi, Gombos-alföldi vaspálya és Dálya-vukovári). Fölfelé. Budapestre vasárnap-, hétfő-, kedd-, csütörtök- és pénteken. Érkezik: Domboriba: 6 óra 35 perez reggel. Paksra: 8 „ 10 „ délelőtt. Duna-Földvárra 1 9 1 55 n i) Budapestre: I I 15 „ délután. A postahajók „Szegzárdi állomást“ sem föl-, sem le- felé nem érintik. Személyhajók. Lefelé. Budapestről Mohácsra naponta. Érkezik: Duna-Földvárra: 4 óra perez délután Paksra: 5 „ 20 „ „ Dombodba« 6 „ 30 „ este. Szegzárdra: 7 „ 10 „ „ Mohácsra: 10 „ „ „ (Vasúti csatlakozás: Mohács-pécsi vonat indul) Mohácsról Pécsre naponta reggel 6 óra 40 perczkor. Fölfelé. Mohácsról Budapestre naponta 11 óra délelőtt. Szegzárdra: 2 óra 50 perez délután. Domboriba: 3 40 n Paksra: 5 20 Duna-Földvárra : 7 n 10 n este. Budapestre: 1 » V éjjel. Pécsről Mohácsra a vonat indul naponta reggel 6 óra 22 perczkor. Hivatalos hirdetések. 2918—1883. szám. Árverési hirdetmény. A szegzárdi kir. törvényszék, mint telekkönyvi hatóság ré- ről közhírré tétetik, hogy a bonyhádi segélyegylet mint végrehajtó iénak Németh Károly s társai szegzárdi lakos végrehajtást szen vedők ellen 1000 frt iránt indított végrehajtási ügyében a szegzárdi 7707. telekjegyzőkönyvben felvett f 1. sorsz. rét 94 frt, a 2. sorsz. fekvöség 103 frt, a 3. sorsz. fekvöség 112 frt, 4. sorsz. 124 frt, 5. sorsz. fekvöség' 56 frt s a 6. sorsz. széllé 170 frt kikiáltási ár mel let az 1883. évi julina hó 19. napján délelőtt 9 órakor ezen tör vényszék pertárában megtartandó árverésen eladatni fog. Venni szándékozók figyelmeztetnek, hogy az árverezni kí vánók az árverés megkezdése előtt a fenti kikiáltási ár 10°/„-át bá natpénz fejében letenni s vevő a vételárt három egyenlő részlet ben 6°/0' kamatokkal ezen kir. törvényszék letéttárában lefizetni köteles és végre, hogy a megállapított árverési feltételek a hivata los órák alatt alolirott telekkönyvi hatóságnál s Szegzárd község elöl járóságánál, megtekinthetők. Folyamodó költségie 18 frt 87 krban állapíttatnak meg. Kelt a szegzárdi kir. törvényszéknek 1883. évi május hó 9-én tartott telekkönyvi üléséből. Lévay István, Palugyay Gusztáv, jegyző. elnök. 2972—2868—1883. szám. Árverési hirdetmény. A szegzárdi kir. törvényszék, mint telekkönyvi hatóság ré széről közhírré tétetik, hogy Tolnamegye gyámpénztára mint vég rehajtatnak llesz Mihály s neje Raibling Terézia, úgy Yerner András és neje Haasz Magdolna báttaszéki lakos végrehajtást szen vedők ellen 420 frt iránt inditott végrehajtási ügyóben_a báttaszéki 145. sz. telekjegyzőkönyvben felvett s Verner András és neje ne vén álló 67. népsz. báz 400 frt, valamint a 3396. sz. telekjegyző könyvben felvett 6924. hszsz. fekvöség 115 frt kikiáltási ár mellett az 1883. ivi julius hó 20. napján délelőtt 9 órakor Báttaszék nagyközsége házánál megtartandó árverésen eladatni fog. Venni szándékozók figyelmeztetnek, hogy az árverezni kívá nók az árverés megkezdése előtt a fentebbi kikiáltásiár 10°/o~át bánatpénz fejében letenni, s vevő a vételárt három egyenlő részlet ben 6% kamatokkal ezen kir. törvényszék letéti pénztáránál lefizetni köteles — és végre, hogy a megállapított árverési feltételek a hivatalos órák alatt alulírott telekkönyvi hatóságnál s Báttaszék község elöljáróságánál megtekinthetők. Folyamodó költségei 17 frt 29 krban állapíttatnak meg. Kelt a szegzárdi kir. törvényszéknek 1883. évi május 9-én tartott telekkönyvi üléséből. Lévay István, Palugyay Gusztáv, jegyző. elnök. • 2994.-1883. Árverési hirdetmény. A szegzárdi kir. törvényszék, mint telekkönyvi hatóság ré szérói közhírré tétetik, hogy Hofbauer Lipót tolnai lakos végrehaj tatnak Wclabaclicr Anna szül. Wertersohn végrehajtást szen vedő ellen 16 frt 72 kr iránt inditott végrehajtási ügyében a tolnai 420. sz. telekjegyzőkönyvben felvett f 434. hsz. 411. népsz. ház 448 frt kikiáltási árban az 1983. évi julius lió 21. napján dél előtt 9 órakor Tolna község házánál megtartandó árverésen el- adatni fog. Venni szándékozók figyelmeztetnek, hogy az árverezni kívá nók árverezés megkezdése előtt a fenti kikiáltási ár 10°/,-át bánat pénz fejében letenni s a vevő a vételért két egyenlő részlet ben ezen királyi törvényszék letéti pénztárába lefizetni köteles s végre, hogy a megállapított árverési feltételek a hivatalos érák alatt alolirott telekkönyvi hatóságnál s Tolna község elöljárósá gánál megtekinthetők,'— folyamodé költségei 15 frt 87 krban álla píttatnak meg. Kelt Szegzárdon a kir. törvényszéknek 1883. évi májas 9-én tartott telekkönyvi üléséből. Gruber Ede, Palugyay Gusztáv, jegyző. elnök. 3022-1883. Árverési hirdetmény. A szegzárdi kir. törvényszék, mint telekkönyvi hatóság ré széről közhírré tétetik, hogy Berger Simon végrehajtóiénak Ilolcz Ferencz végrehajtást szenvedő ellen 135 forint iránt inditott vég rehajtási ügyében a várdombi 150. sz. telekjegyzőkönyvben felvett 422. hrsz. szollo 289 frt, ugyanazon telekjogyzökönyvben felvett | 247. hrsz. szöllö 225 frt kikiáltási úrban az 1883. évi julius hó 23. napján délelőtt 10 érakor Várdomb község házánál megtartandó árverésen eladatni fog. Venni szándékozók figyelmeztetnek, hogy az árverezni kí vánók az árverezés megkezdése előtt a fenti kikiáltási ár 10°/„-át bánatpénz fejében letenni — | a vévé a vételárt 3 egyenlő arány ban lefizetni köteles, s végre, hogy a megállapított árverési felté telek a hivatalos érák alatt alolirt telekkönyvi hatóságnál s Várdomb község elöljáróságánál megtekinthetők. Folyamodók költségoi 15 frt 87 krban állapíttatnak meg. Kelt a szegzárdi kir. törvényszéknek 1883. évi májas hé 15-én tartott telekkönyvi üléséből. Gruber Ede, Palugyay Gusztáv, jegyző. elnök. 3209.—1883. se. . Árverési hirdetmény. A szegzárdi kir. törvényszék, mint telekkönyvi hatóság ré széről közhírré tétetik, hogy Kramer Móricz paksi lakos végrehaj- taténak Gyluióthy Simon szegzárdi lakos végrehajtást szenvedi ellen 280 frt 50 kr iránt inditott végrehajtási ügyében a szegzárdi 1112. sz. telekjegyzőkönyvben felvett 1067. népsz háznak alperest illetett H része 26 frt 36 kr, úgy az itteni 4195. sz. telekjegyző- könyvben felvett 7891. hrsz. szőlő 496 frt, valamint az 5832. sz. telekjegyzőkönyvben felvett 9071./a hrsz. szőlőnek alperest illetett fele 419 frt kikiáltási ár mellett az 1883. évi julius hó 23. nap ján délelőtt 9 érakor ezon törvényszék pertárában megtartandó ár verésen eladatni fog. Venni szándékozók figyelmeztetnek, hogy az árverezni kivá-^ nők az árverezés megkezdése előtt a fenti kikiáltási ár lO'/o-áHia- natpénz fejében letenni s a vevő a vételárt három egyenlő részlet ben 6"/„ kamatokkal ezen törvényszék letéti pénztáránál lefizetni köteles és végre, hogy a megállapított árverési feltételek a hivata los érák alatt alulirt telekkönyvi katéságnál és Szegzárd község elöljáróságánál megtekinthetők. Folyamodó .költségei 17 frt 32 kr ban állapíttatnak meg. Kelt Szegzárdon a kir. törvényszéknek 1883. májas hé 16-án tartott telekkönyvi üléséből. Duzs Lajos, Palugyay Gusztáv, jegyző. elnök. 3210.—1883. szám. Árverési hirdetmény. A szegzárdi kir. törvényszék, mint telekkönyvi hatóság ré széről közhírré tétetik, hogy a Mantner József szegzárdi lakos vég- rehajtaténak Kirchner András és neje Raibling Juliánná bátta széki lakos végrehajtást szenvedők ellen 513 frt iránt inditott vég rehajtási ügyében a báttaszéki 5270. sz. telekjegyzőkönyvben felvett 15142 hrsz. szántóföld 18 frt, az 5340. hrsz. szőlő 30 frt s 2821. sz. telckjegyzökönyvben felvett 10525. hrsz. szőlő 612 frt kikiáltási ár mellett az 1883. évi julius hó 24. napján délelőtt 9 órakor Bát taszék nagyközség házánál megtartandó árverésen eladatoi fog. ___ Ve nni szándékozók figyelmeztetnek, hogy az árve^ni kívá nók az árverezés megkezdése előtt a fenti kikiáltási ár 10°/o-át bá natpénz fejében letenni s a vevő a vételárt három egyenlő részlet ben 6°/, kamatokkal ezen törvényszék letéti pénztáránál lefizetni köteles és végre, hogy a megállapított árverési feltételek a hivata los órák alatt alulírott telekkönyvi hatóságnál és Báttaszék község elöljáróságánál megtekinthetők. Folyamodó költségei 16 frt 80 kr ban állapíttatnak meg. Kelt a szegzárdi kir. törvényszéknek 1883. évi májas hé 16-án tartott telekkönyvi üléséből. Duzs Lajos, Palugyay Gusztáv, jegyző. elnök. 3198.-1883 Árverési hirdetmény. A szegzárdi kir. törvényszék, mint telekkönyvi hatóság ré széről közhírré tétetik, hogy Tolnamegye gyámpénztára mint vég- rehajtaténak ör. Szabó Halász György szegzárdi lakos végre hajtást szenvedő ellen 182 frt iránt inditott végrehajtási ügyében a szegzárdi 7200. sz. telekjegyzőkönyvben felvett t 5142. hrsz. bati szántóföld jelenleg szőlő 158 frt s az 1241. sz. telekjegyzőkönyvben felvett t 1102. népsz. háznak alperest illetett fele 400 frt kikiál tási ár mellett az 1883. évi julius hó 35. napján délelőtt 9 óra kor — ezen törvényszék pertárában — megtartandó árverésen el adatni fog. Venni szándékozók figyelmeztetnek, hogy az, árverezni kívá nók árverezés megkezdése előtt a fenti kikiáltási ár lO’/.-át bánat pénz fejében letenni s a vevő a vételárt három egyenlő részletben 6°/0 kamatokkal, ezen törvényszék letéti pénztáránál lefizetni köte les és végre, hogy a megállapított árverési feltételek a hivatalos érák alatt alulírott telekkönyvi hatóságnál és Szegzárd község elöl járóságánál megtekinthetők. — Folyamodé költségei 12 frt 87 kr ban állapíttatnak meg. Kelt Szegzárdon, a kir. törvényszék, mint telekkönyvi ható ságnak 1883. évi május hé 16-án tartott üléséből. Duzs Lajos, Palugyay Gusztáv, jegyző. elnök. .. 3330.-1883. . Árverési hirdetmény. A szegzárdi kir. törvényszék, mint telekkönyvi hatóság ré széről közhírré tétetik, hogy Tolnamegye gyámpénztára, mint vég- rehajtaténak Csötönyi János s neje Sárközi Zsnzsánna szegzárdi lakos végrehajtást szenvedők ellen 1618 frt 14 kr iránti inditott végrehajtási ügyében a szegzárdi 3453. sz. telekjegyzőkönyvben fel vett f 7954. hrsz. szőlő s présház 1320 frt, úgy az 5521. sz. telek jegyzőkönyvben felvett 10595./b. hrsz. szőlő 340 frt kikiáltási ár mellett az 1883. évi juli us hó 36. napján délelőtt 9 órakor ezen törvényszék pertárában megtartandó árverésen eladatni fog. Venni szándékozók figyelmeztetnok, hogy az árverezni kívá nók árverezés megkezdése előtt a fonti kikiáltási ár 10°/o-át bánat pénz fejében letenni s a vevő a vételárt 8 egyenlő részletbon 6°/, kamatokkal ezen törvényszék letéti pénztáránál lefizetni köteles és végre, hogy a megállapított árverési feltétolek a hivatalos érák alatt alulírott telekkönyvi hatóságnál és Bzegzárd község elöljáró ságánál megtekinthetők. Folyamodé költségei 18 frt 87 krban álla píttatnak meg. Kelt Szegzárdon, a kir. törvényszék, mint telekkönyvi ható ságnak 1883. évi május hé 16-án tartott üléséből. Duzs Lajos, Palugyay Gusztáv, jegyző. elnök. Folytatása a mellékleten. __________ Sze gzárd, 1883. Nyomatott Ujfalusy Lajosnál.
