Tolnamegyei Közlöny, 1883 (11. évfolyam, 1-54. szám)
1883-02-25 / 9. szám
addig nem is akart bolonditani, mig annyija nem le- end, hogy eltarthasson. Margit nem volt már beteg. A tilalom ellenére felkelt s felölte a ruhaszekrényben rég elzárt öltönyeit s mintha uj élet költözött volna keblébe, erővel a sza badba ment ki anyja és nővére karjain. Még ők gyönyörködtek a kikelet vidám örömeiben, mig Margit kedvtelve csevegett a tavasz dalnokaival, az orvos szokása szerint, nagy komolysággal kopogtat a beteg elhagyott szobájának ablakán. Semmi válasz . . . Belép ... Bámultában a székbe fogózott. Az ágy üres, az ablak a tilalom ellenére nyitva, az orvosságos üvegek egyik sarokba vannak behányva. Itt komoly baj történhetett. Hisz az ő kezelése alatt még ily eset nem fordult elő. Kilép a szobából. Szem közt jönnek vele a bűnösök, közbenfogva a vig arezn beteget. — Tudtam, hogy gyors lesz a javulás. Hja! A tegnapi rendelvény az én remekem. Még régi örökség. Be azért nem szabad ám a szobából kilépni. A hölgyek mosolyogtak s meghagyták a jóakaró orvost hitében. Kelvirradt a várva-várt nap. Margitot alig lehetett visszatartani, hogy a vasútállomáshoz ne menjen. Vi szont Bélának volt csigalassu a prüszkölő vonat menete. A viszontlátás örömeit lehetetlen leírni, a nagy öröm ben Margit panaszkodni sem ért rá. Pár nap múlva két pár esküdött örök hűséget egymásnak. Margit, Béla; Irma és Ernő. Az orvos pedig még most is azt mondja, hogy ez volt az ő legsikerültebb munkája s nem látja be, hogy sokszor — mikor a lélek betegsége a testre js átterjed — legjobb orvos a viszontszerelem! Ács Géza. tulajdonsága miatt művelni nehéz. Száraz állapotban ke mény és számos repedéseket kap. Szine rendesen sárga, szürke, zsíros tapintatu, könnyen gyúrható és idomit- ható, a nyelvhez tapad. Tömöttsége miatt nagyon ne hezen elegyül a rajta termett s később elmálott növé nyek korhannyával; de ha egyszer jól összekeveredett, soká megőrzi ennek termő hatását. Innen magyarázható ki, hogy az agyagtalaj ritkábban, de nagyobb mennyi ségben kivánja a trágyázást, mert ha egyszer elsová- nyodott nagyon nehéz m erőre hozni. Az agyagtalaj igen rósz melegvezető, minek folytán tavaszszal később melegszik át, de őszszel később is hül ki, vagy is más talajoknál hosszabb ideig tartja magában az egyszer felvett meleget. 3. Mésztalaj könnyen melegedvén át, a kiszáradásra nagy hajlammal bir, de meg nem repedezik, csak csekély repesedést mutat íölületén. A szerves maradványok kor- hadását nagyon elősegíti, azért a homoktalajhoz hason lóan gyakori, de nem bő trágyázást kíván. A mészta laj azon növények kifejlődését, melyek természetöknél fogva ezen talajra vannak utalva, igen sietteti, ilyenek a luczerna és más hüvelyesek. A mésztalajban a szénsavas mész jelenléte kén-, vagy sósav által könnyen kipuhatolható, mert ha ezek közül bár melyiket reá csepegtetjük a szénsav pezsgés és buborékok képződése mellett gyorsan elillan. 4. Vályogtalaj, mint már tudjuk az agyagnak ho mokkal való vegyülékéből származik, melyhez még ren desen vaséleg is járul. A korhany tartalom elősegiti a vályogtalaj termékenységét, de nem ismertető jele, mert nem létezik talaj, melyben legalább egy kevés korhadt növény málladék ne volna található. A vályogtalaj ta pintata merev, száraz állapotban idomithatlan. Szine sárgás-barna, Phisikai tulajdonságaira nézve az agyag és homok közt áll. Az agyagos vályogtalaj inkább szá raz években a homokos vályogtalaj pedig nedves évek ben tüntetik ki termékenységöket. 5. Márgatalaj mint az agyagnak és mésznek ele- gyülete a levegőn könnyen porlad, ennélfogva művelése nem annyira fáradságos. A talajok javítására — miután az agyag és homoktalajnak, melyet itt mészszemek he lyettesítenek, kitűnő anyagot szolgáltat. Az agyagos márga ha korhanydús, szárazabb években, mig a kor- hanynyal vegyült meszes márga nedves időjárású évek ben fizeti, meg bőven a reá fordított munkát. 6. A meszet tartalmazó homokos vályogtalaj vagyis sikerfeld mind a vályog, mind pedig a márga alkatré szeit és tulajdonait egyesíti magában, ennélfogva min den körülmények között a legtermékenyebb. Bárminő legyen is az időjárás, e talaj sem vizenyőssé, sem szá razzá nem válik. A légköri nedvet könnyen felveszi, de a kigőzölésben is helyes mértéket tart. Szóval a száraz és nedves évek egy bizonyos során át minden talajok között a termelésre legalkalmasabb. Ezek volnának ismertető jellegei a felsorolt hat talajnak, melyet a képletben előadtam, említést kell azonban még tennem, mint alkotó fészekről —'’ a ka vicsról, korhanyról és szikről, mert az előbb nevezeti talajok közül bármelyik is lehet kavicsos, korhanyos, vagy szikes. A kavics leginkább az ős és tömeg kőzetek elmá- lási eredménye. A talaj művelését nem gátolja ugyan, de miután a vizet rögtön átbocsájtja, a talaj nedvességi fokát csökkenti. Ezért a kavicsos talaj inkább gumós és hagymás növények tenyésztésére alkalmas. A korhany eredetéről már szóltam. Megkülönböz tetést kell azonban tennünk a gazdászatban a szelid és savanyu korhany közt, mert mig az első a termékenyí tésre hasznos az utóbbi kötetlen sav tartalmai miatt káros hatású. Ismeretes termékenyítő hatása nem a nö vények közvetlen táplálásában keresendő. A szikes talaj fehér szine következtében hideg; csekélyebb mennyiségben azonban a növények életére kedvező hatású. A talajok eddigi ismertetése után könnyen átlát hatjuk, hogy a különböző földnemek szorgalmas tanul mányozása és czélszerü elegyítése által az okszerű gazda fáradozása nem lesz sikertelen. Tolnamegye törvényhatóságának köz- igazgatási bizottsága 1883. évi február hó 10-én ülést tartott, melynek neve- zetesb tárgyait a következőkben ismertetjük. Az alispáni jelentés szerint kielégítő és meg nyugtató volt a lefolyt január hóban a közbiztonság; — a közigazgatás általános menete pedig rendes és sza bályos. Fegyelmi eljárás e hóban nem rendeltetett el; csak az állásától felfüggesztett Dr. Obláth Adolf völgy- sági járásorvos ellen teljesittetett a hamis orvosi bizo nyítvány kiállítása miatt elrendelt fegyelmi vizsgálat, mely befejezve a közigazgatási bizottság fegyelmi vá lasztmánya elé terjesztetett határozat hozatala végett. (Értesülésünk szerint a fegyelmi választmány nevezett orvost hivatalvesztésre ítélte). az árvászéki e 1 n ö k ur jelentéséből kiemel jük, hogy az árvaszék felügyelete alatt álló árvák lét száma 76-tal szaporodott, mig 71-gyel fogyott részint teljes koruság elérése, vagy férjhez menetel, részint nagykorusitás, részint pedig halál következtében. A gond nokoltak száma nem változott. A hátralék az elintézendő ügydaraboknál a múlt hónaphoz képest tetemesen sza porodott, mert mig a múlt hó végével csak 754 drb: volt, január hó végével már 955 drbra rúgott a hátra lék. A gyámpénztári tartalékalap a múlt év végével kö- rülbelól 160000 frtra emelkedett. Ked vezőtlenül hangzik a megyei főorvos ur nák január hóról készített jelentése, melyben ő a köz egészségi viszonyokat éppen nem kedvezőknek jelzi. A légzőszervi bántalmak heveny és idült alakjainak elő térbe lépése jelezhető általános kórjellegként s huru- tos, lobbos és tüdőaszályos esetek képezik a betegedések legnagyobb zömét, a ragályos betegségek közül a himlő Ozorán jelentkezett, újabban pedig Bölcskén a puszták ról bejött lakosok között, kiknek a védoltást kikerülni sikerült. Báttaszéken és Faddon a vörheny, Duna-Föld- váron a kanyaró lépett fel. — Orvos-rendőri s törvény- széki bonczolás véletlen halálesetben 4, erőszakos halá lozás folytán 8, öngyilkossági esetben 2, összesen tehát 9, teljesittetett. — Az állategészségügyi viszonyok kie légítők. Görbő-Belecskán egy állítólagos dühös ebmarás fordult elő egy hizó marhán, mely orvosrendőri felü gyelet alá helyeztetett. Az adó felügy elő ur jelentéséből felemlítjük, hogy 1888. évi január hóban csak 40.022 frt folyt be állami adóba vagyis 10674 frttal kevesebb, mint a múlt óv január havában. Ezen körülményt adófelügyelő ur nemesak feltűnőnek, hanem éppen aggasztónak találja és szerinte abban leli indokolását, hogy a járási szolga- biró urak az 1876. XV. t. ez. 61 §-ban reájuk ruházott ellenőrzést a községek felett vagy lanyhán vagy éppen Egyszóval! felejtetünk veled but és bánatot; ked vessé tesszük neked az életet ugyannyira, hogy majdan az ég kapujától is könnyes szemekkel tekintesz le a te kedves — magyar hazádra! ... A tamásii állandó műkedvelő társulat is főczéljául tűzte ki a társadalmi élet fejlesztését s esetleges tiszta jövedelmének nemes és kegyeletes czélokra való fordí tását. Hogy eme czéljainak eddigelé mily mérvben fe lelt meg, eléggé bizonyítja az, hogy az első pár elő adásából alig volt 40—42 frt bevétel, — tehát kisebb közönség, — mig a legutóbbi pár előadás már 60—65 frtot számlált bevételképen s igy nagyobb közönséget is Apropos! hogy a közönségről is szóljak. Az előadás végeztével s igy a táncz idő eljöttével a fiatalság lesi, várja, mikor veszi Lató Jancsi s jól szervezett zenekara „szárazfáját“ s fáradhatatlanul lejti kedves terhével a kállai kettőst, s pihenő időközökben se szűnvén meg az est királynőinek minél több szórako-. zást szerezni. Nagyon természetes, hogy ily körülmények utáni nem álmos, hanem kedvtől ragyogó szemekkel távoznak Junó méltó utódai fáradalmaikat kipihenendő; a „gar- demamák“ pedig megifjodva. mosolygó arczczal viszik féltett kincseiket édes otthonukba. A műkedvelő társulat folyó hó 24-én fogja 7-ik előadásával „Az ördög párnájá“-t színre juttatni. Belépti dijak: I-sőrendü zártszék 70 kr. H-odrendü zártszék 50 kr. Állóhely 30 kr. Szives felülfizetések kö szönettel vétetnek s e hírlap hasábjain nyugtáztatnak. Az előadást a szokott módon táncz követi. Mint halljuk a hölgyek közül Spindelbauer Erzsiké és Farkas Vilma kisasszonyok fogják fellépésükkel az est sikerét nagyobbitani. Szép és eredménydus sikert kivánunk! Vagyok a t. szerkesztő urnák kész szolgája: Németh Géza. Ozora, 1883. febr. 14. Tisztelt szerkesztő ur! Szíveskedjék becses lapjában — mely e tekintet ben széles körben előnyösen ismeretes — soraimnak helyt adni. Már közel három éve annak, hogy városunkban casino egylet alakult; de mintha azon nagy fokú lelke sedés, mely születésekor nyilvánult, kimerítette volna életerejét, zsibbadásba, lethargiába merült. Bebesgetve lön már annak közeli feloszlása, már már megkondult fölötte a halál harangja, midőn egy szerencsés választás, annak uj vezért, elnököt, részben uj vezérkart, tisztviselőket adott. Ez időtől kezdve, mintha helyre akarná pótolni a mulasztottakat, óriási léptekkel halad kitűzött czélja felé — lelkes és erélyes elnökünk Cholnoky Lajos ur,' úgy fáradhatlan buzgalma, mint az alapszabályoknak szigorú megtartása által kivívta azt, hogy e hó 13-án élvezhette nem gyakorolják, minek folytán folyó évi január Ítóban<f^HP.?.9p.s.4£Útó az első tudományos, szépirodalmi felöl— számos községben még adószedés is alig történt, sok község mit sem szálitott be. Felkérte azért a bizottsá got, miszerint a szolgabirákat a törvényes követ kezmények máskülönbeni súlya alatt az em lített törvényezikkben reájuk rótt kötelességek teljesíté sére utalja. A közigazgatási bizottság indíttatva érezte magát a szolgabiró urakat ennek teljesítésére utalni s sürgősen felhívni, hogy törvónyadta jogukat érvényesít vén, szükség esetén bírságolások alkalmazásával is oda hassanak, hogy a folytonos befizetési hátramaradások a folyó hóban lehetőleg egészen— de minden esetre pótoltassanak. Az államépitészeti hivatal főnökének jelentése szerint úgy az állami, mint -a megyei utak egész január hó folyamán jókarban voltak. S azután je lenti e mérnök ur, hogy a szegzárd-rétszilasi vasút en gedményeseivel a nevezett szárnyvonal kiépítésére vo natkozó, szerződést a végrehajtó-bizottság meghatalma zottjai végérvényesen megkötötték s ez által a megye délkeleti felének az országos vasúthálózattal tervezett összeköttetése biztosítottnak tekinthető. A királyi ügyész ur jelentése szerint a köz ponti fogházban letartóztatott egyének létszáma 147 volt januárban és a fogházi őröknél egy fegyelmi eset fordult elő. Tanfelügyelő ur jelentése ismert tényeket tar talmaz. E jelentések tudomásul vétele után az ülés fel oszlott. vasast. Az előadói asztalt Yárkonyi Béla ur foglalta el, ki osztatlan figyelem s a legnagyobb tetszés nyilvánítások közt értekezett a magyarok eredetéről, majd egy szép- irodalmi művét olvasá fel „Egy lehullt levél“ czimü be- szélyt, melyben oly élénk szinekkel ecsetelte a szerel mében megtört Juliska szenvedéseit, majd később a feslő bimbó hervadását, hogy hölgy közönségünk érzékenyebb tagjainak szemeibe már-már meghatottságuk csalhatat lan bizonyítékát — a könnyeket láttuk csillogni. Valóban Várkonyi Béla ur felolvasott müvei nem szorulnak dicséretre, nem pedig azért, mert czélját el, érte; eklatáns bizonyitéka ennek az, hogy a jelen volt diszes közönség, nemcsak a legnagyobb megelégedéssel, hanem azzal az óhajjal is távozott, vajha minél előbb láthatnók ismét az előádói asztal előtt! Au úrnők közül ott látták: Singer Jakabnét, Chol noky Lajosnét, Kapus Tivadarnét, Hónig Mórnét, az ur- hölgyek közül: Gruber Emíliát és a kedves Cholnoky Idát; a kellemes és bájos Singer nővéreket, továbbá Ozora pacsirtáját Kapus Irmát s ki tudná még elszámlálni s méltó jelzővel ellátni a jelenvolt szépségeket! Gruber Gy. Béla. Yidéki levelek. Tamási, 1883. február hó 16-án. Tisztelt szerkesztő ur! A tamásii szorgalmas műkedvelők nem szűnnek meg fáradozni s ez által a közönségnek időnként egy kis szórakozást szerezni. Carneval herczeg búcsút vett tőlünk, még pedig hogyan! Alig ébredtünk fel a piknik és tánczestélyek édes mámorából, hamut hintett szemünk, pardon! — hom lokunkra, emlékeztetvén: a „memento mori“-ra, ka- czagva hagyott bennünket a böjti napok szomorú negy venébe — bámulni. Hja! de a színész élelmes; nem hagyja az ó ked ves publicumát szőrcsuhában vezekelni oly soká! Fel vonja cortináját, összehívja az ő kedves népét: j érték I — úgymond — rakjátok le filléreiteket a kegyelet ol tárára! Cserébe adunk nektek vig órákat, estéket, na pokat s megtörténhetik, ki tudja ?! . . . talán örökké egymást szerető sziveket. Ha a bánat redőket vont homlokodra: azt szere tetünk s odaadásunkkal elsimítjuk. Öröm és gyönyörök nektárét csepegtetjük szivedbe! Simontornya, 1883. február 15. T. szerkesztő ur! A simontornyai takarékpénztár szokásos évi köz gyűlését február hó 10-én tárté meg, melyre úgy az itteni, mint a vidéki részvényesek igen szép szám mal gyűltek össze. A gyűlés lefolyásában sok szép mo mentumokat találánk, miért is azt fővonásaiban — kis pénzintézetünk iránt a netán érdeklődd szives olvasó közönség tájékozására legyen szabad a következőkben megismertetni: Az intézeti igazgatóság jelentése a múlt 1882. üz- letévről, melyben a kedvező eredményt nyilvánosságra hozza, örvendetes tudomásul vétetett; valamint a fel ügyelő-bizottság kielégitó jelentése is. A kinyomozott nyeremény 2170 frt 99 krt tevén, az igazgatóságnak, úgy a felügyelői-bizottságnak tagjai összesen 151 frt 97 krnyi jutalékot kaptak. A könyvelő, pénztárnok és az iroda-szolga 89 frt 2 kr jutalomban részesittettek érdemeik elismeréséül. A tartalék alapra 400 frt szavaztatott meg. A helybeli 3 felekezeti iskolának tanítói és nép könyvtár gyarapításra 30 frt, egyenkint 10—10 forint jutott. (Isten áldja meg e jószívűséget!) A 300 drb 50—50 frt névértékű részvényre 5—5 frtnyi osztalék esett, összesen 150Ó frt. Az elnök és vezérigazgató maradtak a régiek, u. m. elnök: Lipovnitzky Gábor, vezérigazgató: Fried Vilmos. A többi tisztségekben azonban változás fordult elő: — könyvelőül Schamschula I. és pénztárnokul Si pos A. ismét megmaradt. Az alapszabályok módosíttattak és pedig: először is az alaptőke 15000 frtrról 30000 frtra emeltetik; má sodszor pedig a jelzálogi kölcsönüzletre nézve arra lön meghatalmazva az igazgatóság, hogy a visszafizetésre 10 évnél hosszabb idő engedélyeztessék oly módon, misze rint a V» évi kamat esedékessége napján a tóketörleszr tés hányada is tisztázta6sék. Amennyire lehetséges, ezen föntebbiekböl is fé nyesen kitűnik kis harmadfél éves intézetünk létjoga és életrevalósága, mely a szép erodményt, tekintve már is versenyez a nagyobb intézetekkel, természetesen a szám arányt véve föl az összehasonlításban. Sióparti. Tisztelt szerkesztő ur! A „Tolnamegyei Közlöny“ folyó hó 11-iki 7. I számában ellenem irt rágalomnak visszautasítása érde mében kötelességemnek tartom felkérni tisztelt szerkesztő urat, az alábbiaknak becses lapjában leendő szives felvé- ' telére. T. Váradi Gusztáv ur! Mindenek előtt sajnálato- l mat fejezem ki úgy a magam, mint a folyó hó 3-án a helybeli tánczvigalomra megjelent társaság nevében a felett, hogy személyes távollétében megfosztanunk azon élvezettől, melyet önnek jelenléte s társalgása nyújt- hatott volna. Más alkalommal legyen inkább egy kissé leereszkedöbb s szerencséltessen bennünket látogatásával, ha ugyan meg lesz híva (vagy talán ép az ellenkező bántja?) mert jól esnék bizony itt provincián valami „nagy úri modort“ s a mindenki irányábani előzékeny séget s kedves bánásmódot a hivatottaktól elsajátítani; igy legalább nem is, de megfizethetlen fáradságáért I azon jutalma lenne kedves Váradi Gusztáv ur, hogy nem lenne kénytelen a levegőből s szószátyároktól kap kodni össze egyesek rágalmazására irányzott köziemé-1 nyeit, hanem alapos ismeretekre támaszkodva „lelkiis- merete talán“ megvédte volna ez esetben is rágalma zásomtól. Most már azt kérdezem Váradi ur! nem ébredte fel férfias önérzete? S hagyta ez nyugodni önt?midőn,| a folyó hó 4-ki közleményét a 7. számú közlönybe irta ellenem, vagy nem üldözte a félelem érzete, midőn sa ját nevét letéve, egyenes nyílt emberhez nem illő álne- j vet vett fel rágalmazásomra? ügy látszik czélul tűzte ki magának tisztelt álne ves ur, hogy engem alaptalan irka-firkája által a társas'” körökben pelengérre állítson! azonban most az egyszer | csalódott, mert a czikk (?) irályából legalább gyanítjuk,:I hogy ki volt e nemes gondolkozásu Váradi Gusztáv, 9 mivel ugyan kilátszik a köpeny alul a lóláb és hogy bi-1 zonyos czélok elérésére minden eszközt, még az igaz mondás ellentétét is kész felhasználni. Ne vegye tehát rósz néven, ha minden titkolód- f zása daczára Aesopus meséjének végszavaival vállok meg öntől; magam igazolására önnek leálezázásául a legille- tékesebb helyről nyert alábbi nyilatkozatot bocsájtom (>/ tisztelt közönség elé. Pinczehely, 1883. február 19-én. Zsigmond Gyula, ».-jegyző, j Nyilatkozat. „Alulírott pinczehelyi lakos ezennel ünnepélyesen kijelentem, miszerint Pinczehclyen folyó hó 4-ről datált s a „Tolnamegyei Közlöny“ 7-ik számában Zsigmond Gyula «r ellen érdekemben megjelent közlemény telje sen valótlan, mert a mondott alkalomkor a köztünk elő fordult ügy csakis lovagias módon kiegyenlítendő négy szemközt megbeszélt kérdés volt, ennélfogva a ténynek az ismeretlen és a hívatlan ur általi nagymérvű elfer dítését nemtelen boszu kifolyásának s rágalomnak nyil vánítom ; kijelentvén még azt is, hogy a szóban forgott ügy lovagias utón elintéztetett. — Melynek hitelére adom a jelen sajátkezüleg aláirt nyilatkozatomat Pin czehely, 1883. február hó 16-án Strausz Dávid s. k. Előttünk: Fischer József s. k., Justus B. s. k.“ Nyilatkozat. A „Tolnamegyei Közlöny“ legutóbbi számában megjelent s Simontornya vidékéről kelt levelem azon részét, melyben egy temetés alkalmával tett kegyelet ien nyilatkozatot közlöttem, vissza vonom azon okból, minthogy azt nekem egy simontornyai munkás beszélte el, most azonban egy teljesen szavahihető embertől azt hallottam, hogy a jelzett körülmény nem történt meg, és a simontornyai közönség és az uradalmi tisztség közt jó viszony áll fenn. Simontornya vidéke, 1883. febr. 20. Igazmondó. A szegzárdi kir. törvényszék kö réből. 372.—1883. A szegzárdi királyi törvényszék telekkönyvi osz tályának munkabeosztása a folyó 1883. évi február hó elsejétől. 1. Horváth Kálmán telekkönyvvezető mint irodavezető közvetlen felügyelete alá tartozik a telek könyvi összes személyzet, ő osztja ki bevezetés, leírás alá és irattárba az elintézett ügydarabokat s szükség esetében értesítéseket ád, aláírja a telekkönyv bejegy zési bizonyítványokat és telekkönyvi kivonatokat, felter jeszti az időszaki kimutatásokat, vezeti a statisticai ada tokról az előjegyzési könyvet s általában az iroda keze léssel járó kötelességeket teljesiti s ezen kívül telek könyvi előadmányokat fogalmaz. 2. Borsódy Lajos telekkönyvvezető fogana tosítja | telekkönyvi bevezetéseket.
