Tolnamegyei Közlöny, 1883 (11. évfolyam, 1-54. szám)
1883-02-11 / 7. szám
dón egy árok átugratása közben lováról leesnék, elfog ják, Budára viszik, hol 1711. elején feje vétetett. A szilfa, melynél rabul esett, máig is viseli a Balog- iája nevet. XIV. A kuruczháboru lecsendesedése után az egy házi szervezkedés és a betelepítések fi gye érdemel figyel met. Nesselrode pécsi püspök 1714-ben Pécsre egy házi gyűlést hirdetett. A hat megyére kiterjedt püspök ségből, a szerzetes rendek főnőkéin kívül, csak tíz plé bános. Tolnamegyéből az egyetlen pinczehelyi jelent meg, mert több nem volt. Az isteni tisztelet, tömött vagy sövény falazatú szegény házban, vagy a kántor- tanító szobájában tartatott. A reformátusok, harmincz kis községben nyomorogtak. (Most, a megyében van 66 plébánia s mindegyik hitfelekezetnek a körülmények sze rint tisztességes, sőt díszes temploma. A mohácsi vészt előző időkből épen csak a decsi és szakáli templom áll; amaz mint íölirata mutatja 1516-ban épült,) (Folytatása következik.) A termőföld képződése/) i. Hazánk termőföldje, — melyet a mezei gazdászat szánt és vet, — a szirtiknek az idő hosszú folyama alatt történt elmálási eredménye. Ennek könnyebb megért- hetése végett nem lesz felesleges, ha földünk előállása és fejlődési történetét röviden körvonalazom. Az emberi tudomány nem képes egész biztosság gal megmondani, hogy a föld, melyen mi lakunk, mi kor állott elő, csak annyit tudunk, hogy a föld sokkal régibb az emberi nemnél. Azonban számos vizsgálatok és egybehasonlitások által még is sikerült földgömbünk előállási és fejlődési történetét kifürkészni. Minden ide tartozó körülmény oda mutat, hogy a mi naprendszerünk eredetileg egy őriás nagyságú gőz tömegből állott, mely a világ űrben legalább is addig tujedt, hol jelenleg Neptun — mint a legtávolabb eső bolygónk — nap körül való útját futni szokta. Ezen egész gőztömeg bizonyos erő által ind itatva nyugatról kelet felé forgott és legelőször is a nap vált ki mint a forgás központja. Ezen gőztömegnek mindinkább növekvő kihűlése folytán a nap körül öszpontos gyűrűk keletkeztek, me lyek az egyenetlen kihűlés folytán különböző helyeken megrepedezvén, a nehézkedés erejénél fogva gömbalaku tömegekké vagyis bolygókká alakultak. Később a boly gók körül is képződtek gyűrűk, melyek részint mai na pig megmaradtak, mint pl. a Saturnusnál, részint pedig holdakká gomolyodtak össze. * Tudjuk a természettanból, hogy ha a gázokat, vagy léghemüeket összenyomjuk hó vagy is melegség fejlő dik. Midőn tehát ama gőz alakú tömegek összehuzód- tak, annyi hő fejlődött ki, hogy kezdetben minden bolygó és hold izzé'-östté változott. Hogy a mi földünk egykor ilyen izzón folyó tömeg volt, ezt a geológia annyira bebizonyította, hogy ahhoz kétség sem férhet, legyen bár azon magyarázat, melyet fentebb naprendszerünk s azzal együtt földünk előállásáról adtam alapos vagy nem. Ezen olvadt tüzes tömegben az egyes elemek és alkatrészek részint a vegyrokonság, részint pedig a ne hézség törvénye szerint rendeződtek egymás közt, úgy hogy a könnyebb testek a tömeg felszínére, a nehezeb bek az aljára gyülekeztek. A tovább tartó kihűlés kö vetkeztében ezen tömeg külrétege mindinkább megme redvén, azon a különböző ásványok részint üvegszerü gömböket, részint pedig jegecz vagy is kristály alakot képeztek.1) v) Felhívjuk olvasóink ügyeimét ezen, a budapesti földtani tirsiúav egyik kiváló tagjának tollából eredő érdekes közleményre. A szerk. ‘) A tűzhányók (vulkánok) mellett a lávatömegeken ma is észrevehető. Ismeretes továbbá, hogy ha olvadt anyagok meg merevednek, azaz izzón folyó állapotból tömörbe men nek át, mindig összehuzódnak s annál inkább megre pedeznek, minél inkább külön neműek az alkató részek. Ez történt földgömbünk akkori felületével. A megszilár dult kéreg az olvadt tömeget nyomván, ez utóbbi a re pedések és hasadások között a kéreg felszínére tódult, mi által az első hegyek alakultak. Midőn pedig bekö vetkezett végre a légkör azon fokozata is, hogy a benne úszó gőzök vizalakjában a földre lecsapódhattak s annak völgyeibe összefolyhattak, az említett repedéseken a viz a föld mélyébe hatolt s érintkezésbe jővén az olvadt anyaggal, ismét gőzzé vált s a legrombolóbb rázkódá sokat okozta, minek következtében a föld felületének szi lárd kérge sok helyt darabokra zuzatott s szerte szó-: ratott. Másfelöl ezen rázkódások következtében az össze-' gyűlt vizek is erősebb mozgásba hozattak, a már szét porladt földdarabokat apróbb morzsákra tördelték s hor dozták szét. Természetes, hogy ezen útban előbb a ne hezebb és nagyobb darabok ülepedtek le, a könnyebbek és kisebbeknél. E körülmények többször ismétlődvén előállottak az akkori tavak és tengerek fenekén a torlasz omolványok homok és iszapból álló rétegek, melyek annál vastagabbak lettek, minél hosszabb ideig tartot tak ezen változásokat előidéző körülmények. A föld olvadt belsejének és szilárd külrétegének egyenetlen összehúzódásai által azonban a föld folyto nos rázkódásnak volt kitéve,1) mely rázkódások követ keztében az akkori tengerfenék a felszínre emelkedett a szárazföld pedig víz alá merült; világos tehát, hogy az ily utón előállott szárazföld az ősszemorzsolt kőzetek leülepedett rétegeiből állott, mely később a növények talajául szolgált. Ezen említett rombolások, emelkedések és súlyéi dések az ezzel egybekötött' legkülönbözőbb anyagokból álló lerakodások az évek millióin át ezer és ezerszer megújultak, mig végre ezen végtelen ismétlődés által földünk oda fejlődött, a milyennek azt mi jelenben látjuk. Azonban nemcsak ily erőszakos utón képződött azon talaj, melyen később növények fejlődtek; kevésbé romboló, de annál állandóbban ható erők, változtatták meg a földszinének felületét. A nap és hold vonzereje egyesülvén a földnek tengelye körül való napontai for gásával, a nyílt tengereket szüntelen mozgásban tartja; Az apály és dagály által előidézett hullámtorlás a par tok kőzeteit folytonosan morzsolja s az elmorzsolt anya-j got más helyeken halmozza fel. Ily utón már több szi get tűnt el óceán felületéről. A tengernek ily nemű működésénél sokkal nagyobb rombolást idéz elő a légnek és víznek chemiai hatása; mert ezeknek a legkeményebb szírt sem képes ellent-! állni. — Az elmálás által az ásványok felszíne lassankint elporlódik, mi által a légnek folytonosan uj tér nyílik a tovább működésre, melyet elősegít még a hőmérsék- nek gyakori változása és a növényzet. Ugyanis a fagyponton alul eső hőmérséknél a szir- tek finom repedéseibe behatolt viz megfagy, kiteljed és. szétzúzza kis medenczéjét. Hasonlólag az alsóbb rendű: növények pl. a moszatok és zuzmók a sziklákra rakod-! ván, ezeknek vékony nyílásaiba vonulnak s növekedő-, seik által szétrepesztik tanyájukat. Végre még a jéghegyeket sem hagyhatjuk említés; nélkül hatásaikkal együtt, melyeket a kőzetek ,szétrom-i bolásánál mutatnak. A jéghegyek alzata folytonos olva-; dúsban van, miáltal az egész roppant jég és hó tömeg lassankint sülyed illetve után csúszik, mig a tetőn ujab-i *) Bizonyítják a földrengések, hogy ezen kölcsönös ellenha tás még nem ért véget. tovább nem láthattam. Az ut pedig, melyen haladtam, végtelen sok kanyarulattal birt és miután a napból mit- sem lehetett látni, nemsokára már nem is tudtam, hogy hol vagyok és hogy mely irányban haladtam. Eközben a mákony is megtette szokott hatását, azaz az egész természetnek a legmagasb érdeket kölcsönözte. Egy levél reszketősében, egy fűszál színében, egy ló- herlevél alakjában, egy méh zöngésében, egy harmat- csepp csillogásában, a szél lengésében, a gyönge illatok ban, melyek az erdőkből emelkedtek, mindezekben tarka, költői gondolatok egész világa feküdt. „így mentem volt több óráig tovább. Végre a köd annyira s oly sűrűn körülvett, hogy nem tehetők egye bet, mint az utat tapogatódzva keresni. És ekkor egész lényemet leirhatlan, kellemetlen érzelem szállotta meg, bizonyos ideges határozatlanság és félénkség. Féltem fölkelni, hogy valami mélységbe ne essem. Bitka ese mények is jutottak eszembe, melyeket ezen Bagged Hills erdeit és barlangjait lakó, csodálatos kinézésű vadembe rekről beszéltek. És ezen félős gondolat nyomta fejemet megzavart és annátinkább, minél merészebb volt az. „Ekkor figyelmemet egyszerre hangos dobszó vonta magára. „Természetesen csodálkozásom határtalan vala. Hogy e hegyekben valaha doboltak volna, erről senki sem tudott valamit. Mi engemet illet, csodálkozá som nem lehetett volna nagyobb, ha az arkangyal trom bitáját hallottam volna. Most azonban érdekem és za varomnak még csodálatosabb módon kelleti emelkednie. Őrült csörgés hallatszott, mintha számos nagy, egy cso magban egyesült kulcs rázatott volna; és ugyanazon pillanatban egy félig mezitelen ember élesen kiáltozva futott el mellettem. Feketés szinü volt és oly közel jött hozzám, hogy meleg lélegzését arczomon érezém. Egyik kezében egy sok aczél gyűrűből összeállított esz közt tartott és ezt futása közben teljes erejéből emel gette- „Alig, hogy a ködben eltűnt, egy óriási vadállat; nyitott szájjal, tüzes szemekkel, lihegve rohant utána. ' Mint jól láthatóm, hiéna volt. „E szörny megpillantása inkább kisebbítő, mint nagyobbitá ijedtségemet: mert most bizonyosnak tar tóm hogy álmodom és igyekeztem az ébrenlevő öntu datát visszanyerni. Azért gyorsan és merészen kiléptem kitörlém szemeimet, kiáltottam oly hangosan, mennyire, csak képes valék. Testem különféle részét csipkedém. Ekkor egy kis forrás mutatkozott előttem, mely felé le hajolva, kezeimet, fejemet és nyakamat fürösztém benne. E műveletem a kétértelmű érzéseket el látszék oszlatni, melyek addig bántottak. Fölkeltem — mint hittem, mint egy ujonszülött — és erős lépéssel, nyugodtan haladtam utamon. „Végre a hosszas járástól egészen fáradtnak érzém magamat és e mellett a levegő rendkívül meleg s fül ledt lévén, egy fa alatt leültem. Nemsokára a nap né hány sugara előtört a köd mögül és a fa árnyéka bár gyöngén, mégis mutatkozék a füvön. „Ezen árnyékra több perczig csodálkozva néztem, magam fölé pillanték és íme: pálmafa volt. „Azonnal fölkeltem. Iszonyúan megindult valék, miután többé nem gondolhattam, hogy álmodom. Lát tam — éreztem, hogy teljes eszmélettel bírok és hogy eszméletem sajátságos érzelmek egész világát tárja lel kem elé. A forróság hirtelen teljesen elviselhetlen lön. Sajátságos illat tölté meg a levegőt. Halk, tartós mor gás, egy hatalmas, de lassan tovább folyó folyóéhoz ha sonló érinté füleimet és a mi még sajátságosabb, az azon körülmény volt, hogy azzal több ezer ember don- gása vegyült össze. Mialatt csodálkozással; melyet leírni meg nem kí sértek, hallgatódzám, egy erős„rövid szélvonat az egész természeten fekvő ködöt mintegy varázsütésre egyszerre eloszlató. (Végé következik ) bak halmozódnak össze. Ezen előre haladó mozgás ál tal a jéghegyek alatt fekvő sziklák darabokra zuzatnak, melyek később az elolvadt jég és hó vize által iszap alakjában tova hordatnak. A föld északibb részeiben a jéghegyek a tengerbe nyúlván, a szírt töredékek annak fenekén ülepednek le s esetleges emelkedések alkalmá val uj torolványokat képeznek. Kétségkívül volt egykor idő, midőn a föld hőmér- séke minden állat és növény életet lehetetlenné tett; akkor annak felülete kopasz és szétrombolt sziklafajok nál egyebet sem mutatott fel. Ahogy pedig a hő lasan- kint alábbszált, létre jöttek az első növények s ezek kí séretében az első állatok, még pedig először a legalsób- rendüek, melyeket a föld különböző rétegeiben máig fenmaradt kövült maradványok világosan bizonyítanak. A növények közül leginkább a zsurlók diszlettek némely pálma fajokkal; ezek a légben található szénsa- vanyt és ammóniát elsajátítván részint az állatoknak tápul szolgáltak, részint pedig a talajjal összekeveredve a korhany földet alkották, melyben azután tökélyesebb szervü nővé nyék tenyészhettek. A hol pedig a vizszine alatt többrend beli növényzet halmozódott egymás fölé — minthogy a viz a levegőt elzárta, az azzal egybekötött tökéletes kor hadáét is megakadályozta — ott a szénanyagnak rope pant tömegei rakodtak le fekete és barna szén alakjában mint a gazdaság kiapadhatlan forrása a későbbi nem zedékek számára. Mig tehát egyfelől a kőzetek szétrombolt és elmú lott morzsáiból a szántóföld ásványos alkatrészei kelet keztek, addig más felől a szerves testek felbomlásából különösen pedig a növényekéből, — melyek az akkori légkörben található nagymennyiségű szénsavanyt vették fel, — származott a talajnak televényes része. Az eddig tárgyalt átalakulások következményeik kel együtt a mai nap is folytatódnak, habár látszólag megváltozott mérvben. A tenger .most is szüntelen szol gáltatja ama roppant mennyiségű vizet, mely felhők és gőzök alakjában a szelek segélyével az egész légkört elárasztják s végre mint köd, hó és eső a földre csa pódik, annak rétegeibe szivárog, honnan különböző he lyeken forrás alakjában ismét kiömlik és alkotja számta lan folyóinkat, melyek ismét magokkal ragadják a fagy és elmálás által szétporladt szírt maradványokat. A vizek sebességével növekedik a tova hordott anyagok mennyisége is; a lapályos helyeken, — hol a folyás lasubb — a nehezebb töredékek szálnak fenékre és csak később ülepednek le a legfinomabb iszaprészek, azért a zúgó bérezi pataknak nagyon , köves, a lassan tova hömpölygő folyónak pedig nagyon iszapos medre van. Végre, midőn a folyam a tengerbe ömlik, folyása végkép megszabad, ekkor a magával ragadott földré szecskéknek legkisebb részét is elejti s alkotja a torko latoknál az úgynevezett Deltákat, melyek nem egyebek iszapos lerakodásoknál.9) Mig az őskorban a nővények. roppant. terjedelmű széntelepeket alkottak, jelenleg tőzeges lápok, ingóvá-1 nyok és [rétek képződésére szolgáltatnak anyagot. — Ugyanis lapályos vagy medencze alakú vidékeken az agyagos talajon, — mely a vizet át nem bocsájtja, — legelőször is posványos zsombékok képződnek melyeket később növények lepnek el, különösen két moh-féle (Sphagnum és Hypnum) játszik főszerepet. Ezeknek t. i. azon különös tulajdonságuk van, hogy a levegőből nagymennyiségű vízgőzt képesek megsüriteni, azaz csep- folyóvá változtatni, azért az áltatok ellepett terület min dig vizenyős marad. Azonkivül az alsó részen elhalt mohák felső végeihól uj és uj gyökszálak és szárak nő nek ki, miáltal az ingoványos lápok folytonos emelke désben vannak. A kiveszett mohák alsó rétegei a viz befolyása és a felül tenyésző réteg nyomása következtében korhany nemű anyagokká változnak és alkotják az úgynevezett tőzeget. Yégre a tőzeg is egy tömött feketés tömeggé alakul, melyen a növény maradvány jellege már alig fel ismerhető. Egy másik periódus pedig, hogy a kisebb és na gyobb terjedelmű tavak és állóvizek körül egy sajátsá gos növényzet fordul elő. Legbeljebb a vízben szitvok és kákák hatolnak, — mivel ezen növények csak egy bizonyos mélységű vízben tenyésznek. Midőn télén át a vizszine megfagy az említett növényeknek vízből ki álló része letöredezik, tavasszal pedig a vízben mara dottak között uj szálak sarjadzanak ki, mig végre egy tömött, gátat képeznek a hullámzó viz lökései ellen. E gátnak háta mögött pedig görgeteg és növény marad vány halmazódik össze és az ily utón felemelkedett ta lajon más növények telepednek le, leginkább sások stb. Ezek is a viz hiánya miatt idővel elkorhadnak és a te- levényt szaporítva a rét előállását eszközük. Ezen ter mészetes eljárásnak többszörös ismétlődése által az egész viz medencze szárazföldé változik és szolgáltatja a nél- külözhetlen kaszálókat. Az elsoroltakból láthatni tehát, mily számtalan körülmény és sokféle erő működött és működik jelenleg is a termőföld előállításánál és mily, különféle anyagok lehetnek alkotó részei. De ez utóbbiról „A termőföld ismertetése“ czimü közleményemben bővebben. Vidéki levelek. Paks, 1883. február 3. Tisztelt szerkesztő url Becses lapjában, mely mindig bű tolmácsa a vidék eseményeinek, az alábbi sorokat felvenni kérem. Természete a magyar embernek, hogy ha mulat, nem titkolja; miért is ez alkalommal én is mulatságról szólok, még pedig olyanról, milyet hetedhét ország mos tanában nem látott. Községünk köztiszteletben álló hi vatalnokánál, Névery Ádá.n urnái folyó hó 1-én batyu bál tartatott. Már magában véve az elnevezés is garan- tiát nyújt a siker biztos eredményéhez. A vacsora 9 órakor — mikor mór az egész társaság együtt volt' — vette kezdetét; az asztal — úgy szólván — görnyedt a sok mindenféle szelíd s vad pecsenye és sütemények terhe alatt. Borunk is volt olyan, mely még a különben kevés be8zédüeket is felvillanyozta s lelkesité a toasztiro- zásra; volt is néhány talpraesett felkőszöntő. A neki hevült fiatalság bizonyára tovább is marad a ■ Lukul- lusi asztal mellett, ha Márkus czigány amúgy magya rosan nem kezdi talp alá huzni, — ebkor — a mintegy másfél óráig tartó vacsora megszűnt, az öreg urak ki vételével mindenki a csinosan feldíszített táneztérembe vonult, hol közbe-közbe egy kis szünetet tartva, kivilá gos kivirradtig áldozának Terpsichorénak. Lehetett'reg geli 8 óra, mire a vendégek oszlani kezűének. | Hogy ily jól sikerült a piknik, az ügyes-rendezők mellett, a főérdem a szives és vendégszerető házigazdát s kedves nejét, a háziasszonyt illeti, kik lankadatlan éberség s előzékenységükkel a társaságot, lehető legjobb hangulatban mindvégig együtt tartották. A női vendégekről kellene még néhány szóval említést tennem. Mit mondjak róluk egyebét,, mint hogy együttvéve egy gyönyörű nefeléjts koszorút képeztek. Neveik említését szándékosan Hallgatom, él, mert nem szeretném, ha nyomdahibából, közölök csak egy is kimaradna. Elég legyen, ha azt mondom, hogy mindegyik első helyet érdemel, szépség és kellem te kintetében s hogy bőven valósulva láttuk azon közmon dást: „Mikor Isten a magyar hölgyet teremtő, az ég remekelt.“ Tisztelettel: Bókns J, Tisztelt szerkesztő ur! Ismerve készségét, mellyel a vidéki közönség óba- jait teljesíteni szokta; felkérem, miszerint mulatságunk eredményét becses lapjában közölni szíveskedjék: Az ozorai casinó január hó 27-én karton táncz- estélyt rendezett, melynek jövedelme casinói könyvtár javára fordittatott. Az estély a lehető legkedélyesebb hangulatban tartott kivilágos kivirradtig s ezután a dí szes közönség teljes megelégedéssel távbzott. ‘ Az ótt volt hölgy-koszorúra nézve vétenék az igaáság élleh, ha csak az egyenkinti szépséget emelném ki, —- tehát esik annyit jegyzek meg, hogy valamennyi szép volt? Yégül nem mulaszthatom el azon tisztéit fetdffi- zető uraknak a casinói egyesület nevében köszönetémet nyilvánítani, kik könyvtárunk jólétének emeléséhez Hoz zájárulni szívesek voltak, egyszersmind neveikét is ¥ö-1 zölni: Gruber Ferencz 3 frt, Kapus Tivadar 3 frt^Hó' big Mátyás 1 frt. Kardos László í fit, Fikert‘ £üialí 60 kr. Beisz Adolf 50 kr, Choinoky Lajos 2'frt: ' Kérésemet megújítva maradok tisztelője: Ozorán, 1883. február 1. Neumann György/ egyl. pénztárnok.'’'' 1 *) Ily utón pl. a Nílus, mely júliusban szokott kiáradni, egész Alsó-Egyptomot elönti, mely alkalommal mindig egy iszap ré teget, hagy maga után, úgy hogy a völgyeket jelentékenyen felemeli s nem egy helyen az ezredéves műemlékeket mélyen eltemeti. Fadd, február>&'i883. I Tisztelt szerkesztő ur! :;ív-. ovii- - < Egy éve mullott anuak, hogy Fadd- község Kőié- I szár Ferenczet, három évén át volt erélyes birót, — I erélye és igazságszeretete folytán njólag bírónak válasz- 1 tóttá, e választás ellen akkor mind a '„Tolnamegyei 1 Közlönyben“, mind pedig a „Szekszárd Vidékében“ ezik- I kék jelentek meg, melyek a választás igazságős voltát ■ és a megválasztottnak személyét támadták meg, gyanű- I sitották — és ngy tüntették fel a választást, mint kör- I teskedést és a kisebbségben levő ref. vallása 'polgárok I elnyomásának kifolyását, magát a megválasztott bírót I pedig mint pulyka-kevélységü. erélytelen egyént mutat- I ták be a lapokat olvasó nagy közönségnek. ’ Egy év múlott el s ime az akkor igazságtalanul 1 megtámadott és gyanúsított biró megnyerte a legfénye- I sebb elégtételt, ugyanis: Koleszár Ferencz 1882. ér vége felé először a köz- I ségi bizottsági gyűlésen szóval, azután a járás tek, szol- 9 gabirájánál írásban adta be bírói állásáról való lemon- 9 dását; a bizottsági gyűlés sajnálattal vette ezt tudómá- I sül, — de ismerve az okokat, kénytelen volt abba be- I lenyngodni. . A járás t. szolgabirája a biró választás határnap- I jóul 1883. február 1-ét tűzte ki — és a községi bízott- I ság, mely túlnyomó részben r. kath. vallásuakból áll, — 9 nehogy legkisebb okot is adjon újólagos gyanúsításra, I kimondotta, hogy szemelőtt tartva az eddig is fennállott fl és megnem zavart jó egyetértést r— a bírói állásra ki- I zárólag csak ref. vallásu egyéneket fog ajánlani. — A t. 1 szolgabiró ur elnöklete alatt tartott bizottsági gyűlésben I Csöndes József, Keserű Sándor és. Telegdi Pál ref. vaj- I lásu polgárokat hozta javaslatba. Mielőtt a választás megejtetett volna, a tek. szol* ] gabiró ur a bizottság' előtt őszinte sajnálatának adott ki- 1 fejezést Koleszár Ferencz leköszönése felett, ki — mint I mondá — a járásnak egyik „minta bírája“ volt, azután 1 Koleszár Ferenczhez intézte szavait, megköszönve neki I tanúsított erélyét és pontosságát; a járás tek. szolgabi- I rajának e nyilatkozata a legfényesebb elégtétel, mit Kő- I leszár Ferencz az ellene — ezelőtt egy évvel — emejt I gyanúsító vádak és lealázó nyilatkozatokért kaphatóit. I A választás példás rendben folyt le s leszámítva I a nehány hangot, — mely Telegdi Pál nevét említette I — a túlnyomó többség Csöndes Józsefet — egy tekin- I télyes külsejű, higgadt, józan és — hisszük — erélyes I egyént választott meg községünk bírójának.
