Tolnamegyei Közlöny, 1883 (11. évfolyam, 1-54. szám)

1883-12-16 / 52. szám

tése alapján, a község birkát felelőség terhe alatt uta

sította, hogy a hanyag iskolába járó gyermekek szülei

vel szemben az 1868. évi XXXVIII-ib t. ez. 4-ik §-át

szigorúan alkalmazza; mig Báttaszéken a bözségi isko

lai kart kellett meghagyólag figyelmeztetnie, hogy jö

vőre a havi értekezleteket egész pontossággal tartsa meg

s tanácskozása eredményéről jegyzőkönyvet vezessen.

Minthogy Báttaszéken a községi iskolán kivül még

görögkeleti és mézes hitvallása elemi tanoda is van,

természetes tehát, ezeket is megvizsgálta s a tanítási

eredmény, a tanév kezdetéhez képest, az itt felsorolt is

kolákban; a községieket is ide értve, kedvező és kielé

gítő Volt:

A várdombi iskola szellemi haladásáról az oknál

fogva nem szólhat, mivel helyi ünnep lévén, az nap a

gyermekek nem jöttek fel az iskolába.

Az iskolalátogatók közül Hangyály Mihály plébá

nos ur a pinczehelyi, görbéi, keosegei és majsai, .Arndt

János tanár ur pedig a bonyhádi és börzsönyi iskolák

megvizsgálásáról beterjesztvén jelentéseiket, ez alapon

van szerencséje közölni, hogy a pinczehelyi rom. kath.

iskolaház, mely ezelőtt két tanteremmel bírt, emeletre

építéssel négy tantermüvé már átalakíttatott, mig a gör

béi, keosegei iskolák, bár némely apróbb hibák és fo

gyatkozások észlelteitek, kielégítő és tűrhető állapotban

vannak; továbbá, hogy a börzsönyi községi és Bonyhá-

don az ágostai s a congressus párti izr. iskolákban, va

lamint Lonszky Mari tanintézetében a tanítás sikere, a

magyarnyelvi oktatást is ide értve,, dicséretes volt s

csak a reformátusok által fenntartott iskola nélkülözi a

kellő fölszerelést s a gyermekek a szükséges tanköny

veket és az iskolába járás pontosságát.

Hogy ezen itt telsorolt hiányok a nevezett iskolá

nál megszűnjenek, a napokban fogja megtenni a kellő

intézkedést.

A kir. ügyész a központi fogház állapotára

nézve a következő adatokat terjeszti elő: folyó évi no

vember 3ö-án az összes létszám volt 168. Ebből vizs

gálat afetti 31,' elitéit 137, beteg a kórházban 6. Élel

mezés ellen panasz nem fordult elő. Fegyelmi eset a

rabok közt kettő volt. A foglyok foglalkoztatása a fog

ház szabályoknak megfelelő.

Végre a közgazdasági előadó benyúj

tott jelentése a megye közgazdasági állapotait a kö

vetkezőleg ecseteli : a gazdasági nagyobb és fontosabb

külső munkák már októberben el lévén végezve, novem

berre csak is a tavasziak alá való szántás maradt s ezen

munka jelentékeny részben el is végeztetett, miután az

idő november hó legnagyobb részében erre igen ked

vező is volt.

A vetések állása általánosságban kielégítő; —

annál is inkább, mert | rovar pusztítás, úgy a rozsda,

valamint a sok eső okozta beteges sárgaság nem álta

lános jellegű, s csak helyenként észleltetik.

A bortermelők sok része novemberben értékesí

tette borát, még pedig általánosságban nem ugyan a

~&rt de ‘mégis kielégítő áron.

Az 1885. éri országos kiálitással foglalkozó vi

déki bizottságok is megalakultak e hóban; — azonban

sajnosán kell tapasztalni, hogy az érdeklődés nem oly

fokú, mint azf Tolnamegye közönségétől várni lehetne;

— ennek egyik oka, talán a kissé késői szervezkedés is.

A gazdasági viszonyok fejlődésére kedvező hatást

ígérő factor gyanánt megimlitendő a november végé

vel megnyitott rétszilas-szegzárdi vaspálya.

A tárgyalandó ügyek előadása végét érvén, az

ülés déli 12 órakor bezáratott. B. V.

A megyei értekezlet

melyet Yizsolyi Gusztáv országos képviselő te

kintettel a küszöbön levő megyei tisztujitásra folyó hó

12-ére a megyeház nagy termébe hivott össze, nem

folyt le oly érdeklődés mellett, mint az előzményekből

várni lehetett.

Daczára, hogy fontos és hosszú időre kiható in

tézkedések megbeszélése képezte az értekezlet tárgyat,

mégis a 440 bizottsági tag közül csak 130 adta jelét a

közügyek iránti érdeklődésének.

Yizsolyi Gusztáv délelőtt 10 órakor elfoglalva az

elnöki széket, gyakori tetszés nyilatkozatok között tar

totta megnyitó beszédét, kiemelve, hogy több ismerőse

és barátja felszóllitására, azon felejthetetlen régi emlé

keknél fogva, melyekre hálásan gondol vissza, kedves

kötelességének ismerte a felhívásnak megfelelni. Felem

lítő, hogy ő mint országos képviselő s mint a szabad

elvű párt elnöke politikai állást foglal ugyan el, de kérte

ezen minőségét ezúttal tekintetbe nem venni, mert csak

a jó közigazgatás iránti meleg érdeklődése ösztönzésé

nek hódolt, midőn e lépésre elszánta magát; — s bogy

a szellemi haladás folytán,^ mely az országban bekövet

kezett kötelessége ezt mindenkinek tenni, hacsak a lét

rejöhető léhaságnak nem akarja útját egyengetni. Be

széde további folyamában, felkérte az értekezlet tagjait,

hogy a tanácskozás alkalmával csak az ügy szentsége

forogjon mindenkinek szemei előtt, mellöztelni kérte a

magán viszonyok felemlitését s minthogy az értekezlet

nek csak erkölcsi hatás a czélja, melyet a tisztujitásra

gyakorol, követendő mintául felemlítette régi megyei

gyakorlatot, midőn az ellenkező érdekek folytán kifejtő

dött összeütközések kölcsönös kapacitálással mindig ki

egyenlítettek. Nyílt és őszinte eljárást várva s bizva a

jelenlevők higgadt mérsékletében az értekezletet meg-

nyitottnak jelentntte ki.

Ezután a jegyzői teendők vitelére Totth Ödönt

felkérve, a tanácskozás formájára nézve czélszerünek

nyilvánította, ha először is a törzshivatalok betöltésének

kérdése iránt tétetnek meg a nyilatkozatok s minthogy

azon kellemes helyzetben van, miszerint a megye jelen

legi alispánját Perczel Dezsőt és főjegyzőjét Pépé

Gyulát mint köztiszteletben álló egyéneket az álta

luk elfoglalt állásra nézve ajánlásba hozhatja; kikérte ez

irányban az értekezleti tagok nyilatkozatát.

Az élénk éljenzés megszűnte után egyúttal indít

ványozta, hogy az ajánlásba hozott fő tisztviselők né

pin véleményeik meghallgatása végett az értekezleteni

megjelenésre felkéressenek. — Ezen indítvány egyhan

gúlag elfogadtatván, a meghívás eszközlésével br. Je

szenszky Kálmán megbizatott; és az értekezlet

tagjai ennek megtörténte után a terembe lépő alispánt

és főjegyzőt éljenzéstől kisért ovátióval fogadták.

Ennek megtörténte után. az egyes állásokra a ki-

jelelések a következőkép eszközöltettek :

A tiszti ügyészi állásra ajánlat folytán F ö r d ő s

Vilmos és Geiger Gyula; — főpénztárnoknak:

Módly László; — pénztárnoki ellenőrnek Tóth

Andor; — főszámvevőnek egyhangúlag: Ágoston

Károly; — alszámvevőknek : Fejős Imre és Lő-

riczi József; —főorvosnak: dr. Sáss István;

— árvaszéki elnöknek az értekezlet elnökének meleg

ajánlásara dr. Szigeth Gábor; — ülnököknek':

Döry Pál és Varga Lajos, jegyzőnek Kor-

bonits Dezső; —állatorvosnak Csepke Gábór

jeleltettek ki.

Áttérve az értekezlet a járási tisztviselői állások

betöltésére: a központi járásban ajánlás folytán a szol-

gabirói állásra ajánltattak: Gerenday Lajos me

gyei első aljegyző és Rausz Béla jelenlegi szol-

gabiró, továbbá szolgabirákká egyhangúlag kijéleltettek,

a völgységi járásban Simontsits Béla, a paksi

járásban Daróczy Tamás, a simontornyai járás

ban pedig Fonyó László mostani szolgabirák.

A dombóvári járásra vonatkozólag a szolgabirói ál

lásra nézve a kijelelés tárgyában ismét nézetkülönbség

mutatkozott az értekezleti tagok között.

Báró Jeszenszky Kálmán ajánlotta ifjabb Sza

val d- Mór jelenlegi dunaföldvári t. szolgabirót, mig

Pintér István a mostani szolgabirót FÁrdős Gézát

kérte kijelöltetni.

Ez az ügy már régebben képezi magán megbe

szélés tárgyát s úgy látszik az ellenpártok azon egy

ségre léptek, miszerint megszavaztatják a járás bizott

sági tagjait s a kisebbségben maradt ellenfele részére

viszszalép.

Döry József bizottsági tagnak ily értelmű felfezől-

lalása után, vita keletkezett arra nézve, hogy a járásban

a megszavaztatás alkalmával mutatkozó eredmény köte

lező erejű lesz-e a jeleltek további magatartására nézve,

mig végre az értekezlet megállapodáskép kijelentette,

hogy a dombóvári járásban a szolgabirói állást njilt

kérdésnek tekinti.

Következvén a -segéd-szolgabirói állásokra vonat

kozó kijelelések, itt ismét hoszszabb vita keletkezett a

felett, hogy a segéd-szolgabirók választatni fognak-e,

vagy pedig a főispán által kineveztetnek.

Mig Yizsolyi Gusztáv, Döry Dénes, Tolnai Antal,

Georgievich Pál, dr. Schvetz Antal és Perczel Dezső

felszólalásai után az értekezlet abban állapodott meg,

hogy felkéri a főispán urat, hogy eltekintve a jog vita

tásától, fentartással engedje át a választási jogot a bi

zottságnak.

Ezután a központi járásban Németh János, a

dunaföldvári járásban Csukly Ignácz, a dombó

váriban Kurcz Yilmos és a simontornyai járás

ban Pesthy Elek jelenlegi segéd-szolgabirák egy

hangúlag kijeleltettek.

A völgységi járásban üresedésben levő segéd-szol-

gabirói állásra Yizsolyi Gusztáv ajánlatára báró Je

szenszky Sándor ésdr. Schvetz Antal ajánla

tára Halász Géza mondattak ki jeleiteknek.

Az eddigi járási orvosok, névszerint d r. D i-

czenty Pál, dr. Póth Radó, dr. Korbuly Sán

dor és Müller Ádám szinte egyhangúlag kije

leltettek, mig a dunaföldvári járásban két jelelt ajánlta-

tott Somogyi Zsigmond és Hevessy Gyula.

Elnök ezután bejelenti, hogy Szabó Géza ár

vaszéki ülnök állásáról lemondani szándékozik.

A jegyzői állásokra Gerenday Lajos feltéte

lesen, ha szolgabiróvá meg nem válosztatnék, továbbá

Madarász Elemér, Pap Gyula egyhangúlag

újra kijeleltettek; az üresedésben levő jegyzői állásra

ajánltattak: Moldoványi Ödön és Nagy István

jelenlegi közigazgatási gyakornokok

Befejezésül elnök köszönetét mondott az értekez

let tagjainak tanúsított higgadtságuk és mérsékletükért.

Döry Dénes az elnöknek nyilvánított köszönetét, mely

nek megtörténte után az értekezlet az elnök éltetése

közben feloszlott.

B. V.

Tisztelt szerkesztőség!

Kérem szíveskedjék becses lapjában alább követ

kező értesítést közzé tétetni:

A szegzárd-rétszilasi vasút megnyiltával a posta

közlekedés is változást szenved különösen Budapestre

és ezentúl valamint a vasút mentén, úgy az attól elá

gazó helyekre azért szükségesnek látom a közönséget

figyelmeztetni, hogy az említett helyekre czimzett szál

lítmányaikat pénzes leveleiket utalványaikat délelőtti

101/: a közönséges leveleket 11 óráig feladják, hogy

azok még az nap továbbutalhassanak.

A báttaszéki vonattal Zákány, Zágráb, Fiume,

Trieszt Horvátország Steier Karinthiába Kanizsa, Bécs,

Yas, Mosony és a többi megyékbe czimzett szállítmá

nyok pénzes levelek, utalványok délutáni 5 óráig

közönséges levelek 6 óráig vétetnek fel.

Mikor nem is vélnéd, halál reád teként;

Mérges szablájával hamar hozzád legyént,

Lábaidról lever, gazdagot és szegényt.

De hát hogyha magam mostan megtekintem,

Elfonnyat s elsárgult tagaimat nézem:

Látom, hogy az halál nékem ellenségem,

De az Ur Jézusban tellyes nyereségem.

Tudtam, meg kell halnom, azért Istenemet,

Szivei megkövettem édes Teremtőmet;

Kinek ajánlottam lelkűmet, testemet,

Ditsőült lelkekkel adgya meg részemet.

Mert nagy hittel vártam az én Krisztusomat,

Tellyes reménséggel édes megváltómat:

Hogy szánnya meg immár nyavalás voltomat,

Ez beteg ágyamban várván Jézusomat.

Meghallgató buzgó esedezésemet,

Nyögő gerliczének, az én nyögésemet,

Testemből tsendesen kivette lelkcmet,

Minden nyavalyáktól megmentett eDgemet.

Már Isten markában ditsö mennyben élek,

Sok ezer Szentekkel vig éneklést tészek ;

Örök Alleluját mint tsak zengedezek,

Tiveletek élők én meg nem tserélek.

És most én tsak testtel lévén előttetek,

Tovább társaságom nem lehet veletek;

De ha bocsánatot már végre kérhetek,

Butsuzó szavaim így lésznek tőletek:

Kedves édes Férjem, szivedet nagy búra,

Hogy tőled megváltam ne ereszszed, jajra;

Inkább készülly te is, áldott örök jóra,

Lelkedet hizlaló mennyei Mannára.

Senki sem hajóz úgy, hogy mind tsak hajózzon;

Senki sem fut itten, hogy ő mind tsak fusson;

Senki sem hartzol úgy, hogy mint tsak hartzollyon,

Senki sem utaz úgy. hogy mind tsak utazzon;

Hanem, hogy hajózó igen kívánt parthoz,

Futó kitett tzólhoz és óhajtott tárgyhoz,

Hartzoló pálmához s feltett koronához,

Elérjen bujdosó édes hazájához.

Ne bánd hát, hogy én is mint hajós eveztem,

Szerentsésen örök partomhoz érkeztem ;

Futásom s hartzomat éppen elvégeztem, ■

És nyereségemet az égben elnyertem.

Én Dry Susanna ez Yilágban éltem,

Hatvankét esztendőt abban eltöltöttem ;

Gond, fáradság, munka, terhelt sokszor engem,

Mellyért igen ritkán volt jó egészségem.

Nemes Perczel Thamás uram, veled laktam

Harminczöt esztendőt s abban bived voltam;

Kedves gyermekekkel Istentül áldattam,

De immár végképpen tőled eltávoztam.

Azért koporsómból ellankadott kezem,

Siralomban borult nyakadra emelem;

Noha tudom szived éri uj sérelem,

Látszik is szivedben, van keserűség, üröm.

Keserűség habja éri te bús szived,

Hogy elment tetőled Felesegitséged;

Siratod elaludt égő szövétneked,

Siratod keserves gyászos özvegységed;

Meghasadt éretted szivem indulaltya,

Oh I özvegyé lettél, elmémet szaggattya;

De másolhatatlan Isten akarattya,

így kellett meglenni: Az Ur igy akarta.

Szárazd meg szemednek kiöntött forrását,

Mellyel öntözöd holt testem szárazságát;

Ne sirasd Istennek megérett búzáját,

Ideje volt, töltsem mennyei pajtáját.

Hűségednek hozzám soha nem szünését,

Igaz szereteted meg nem tsügedését:

Ha meg nem szolgáltam volna igaz bérét,

Jutalmazzon Isten áldással tégedet.

Nem voltunk Angyalok, sőt gyarló emberek,

Kiért ha valaha miben sértettelek:

Megbocsásd hitvesem, az Istenért kérlek,

Isten hozzád 1 veled többet nem beszéllek.

Nemes Perczel Jóseph itt vagy-e mellettem?

Nemes Perczel Imre itt vagy-e környülem ?

Sirattok fiaim Anyátokat, engem:

Kiket e világra fájdalommal szültem.

Mint édes Anyátok, én úgy neveltelek:

Mindenkor a jóra igen intettelek;

Hogy megbetsültetek, jól tselekedtétek.

Hosszú jó életet adjon Isten néklek.

Yégre páilyátok mikor megfúttyátok,

Szerelmes Fiaim Yilágtól megváltok:

Boldogult lelkekkel, légyen ti lakástok,

Ditső fényességben, örök maradástok.

Nemes Kotzkás Mária és Perczel Éva,

Úgy hasonlóképen jó Perczel Susánna,

Szerelmes leányim ez Anyátok szava,

Hozzátok, hallyátok utolsó butsuja;

Szivem alatt egymás után hordoztalak,

Yilágra is egymás után én hoztalak,

Anyai tejemmel szépen tartottalak,

Az fúvó széltől is megoltalmaztalak.

Mennél jobban tudtam, én úgy neveltelek,

Mint tyuk tsirkéit úgy fedezgettelek;

Az szép virtusokra gyakran intettelek,

Szárnyatokra aztán kieresztettelek.

Ti is nem voltatok háladatlanok,

Betegségemben sőt meglátogattatok:

Nyavalyás voltomon megszomorkodtatok,

Engem, Anyátokat, betsben tartottatok.

Mária, Éva, Susanna ne sírjatok,

Mód nélkül én rajtam, ti ne bánkodgyatók,

Inkább az Istennek híven szolgálhatok,

Tudván, hogy valaha ti is mind meghaltok.

Nemes Gál Kató és Ányos Theresia,

Mindkettő ki nékem kedves ményem vala,

Betsületben engem kik tartotok vala,

Szállyon azért rátok Istennek adása.

Ti Uraitokat igen betsüllyétek

Igaz Szeretettel kiktől szerettettek;

Gyermekeiteket szépen neveljétek,

A rétszilasi vasúton érkező hírlapok valáinint kö-

könséges levelek még "az nap ■ délutáni 5*/, órától 6

óráig ki fognak adatni.

A hivatal reggeli 8 órától 11 ig délután 2 órától

6 óráig nyílva leend.

Szegzárd, 1883. 'deczember, hó 11 én.

Zarubay,

postamester.

Vidéki levél.

Agárd, 1883. deczember 12.

Tisztelt szerkesztő ur!

Harcz község elöljáróságának megidéztetésem foly

tán dolgom lévén, ott pontosan meg is jelentem, meg

idéztetésem bíráskodási peres ügyben történt.

Várok, várok, megjelennek felpereseim s a per tár-

gyaltatik, nem akarom leírni miként s mily törvények

alapján ítélt, de megbotránkoztatásomra a községi bíró

Doszpod István nemcsak a tárgyalás folyama alatt, de

az ítélet kihirdetésekor is csücskös sapkáját, nem res

pektálva jegyzőjét sem — fejében tartotta.

Ha már, feltéve, hogy beteges, nem vettem volna

rósz néven.-de oly egészséges mint a makk; hihető,

hogy megmutassa, ki a legény a csárdában? tartsa fenn

sapkáját.

A midőn t szerkesztő urat arra kérném, miszerint

Doszpod Istvánt nyilvánossan figyelmeztesse a községi

elöljárói tiszt tekintély fenntartására,- vagyok t. szerk.

urnák alázatos szolgája

Málinger József, másodbiró.

Különfélék.

— Trefort Ágoston vallás- és közoktatásügyi mi

nister Herz Gyula lovaghoz, a cs. kir. osztr. általános

föld-hitelintézet igazgatójához, következő levelet intézte:

Nagyságos ur! Mindenekelőtt lekötelező köszönetemet

kell kifejeznem nagyságodnak a rétszilas-szegzárdi szárny- '

vasúti vonal létesítéséért, a melynek kiépítésé első sor- :

ban bizonyára nagyságod kiváló és erélyes és hathatós

közreműködésének tulajdonítható. Szükségtelennek tar

tom újólag is azon nagy előnyt kiemelni, a mely a fő

várossal létesített ezen egyenes összeköttetés által a

közalapitványi uradalmakra és nevezetesen a tanulmá

nyi alap birtokaira háromlott. Óhajtanám azonban, hogy

ezen előnyben a Theresianum alap tulajdonát képező

báttaszéki és az egyetemi alap tulajdonához tartozó

dunaföldvári uradalmak is lehetőleg részesüljenek. Ezért

azon kéréssel fordulok nagyságodhoz, méltóztassék oda

működni, hogy Szegzárd és Báttaszék, valamint Duna-

Földvár és a már megnyitott vicinális vasút bármely

állomása között szintén vasúti összeköttetés- hozassék

létre. Részemről megjegyzem, hogy az említett alapít

ványi birtokok érdekében ezúttal is hajlandó volnék, a

vállalat létesítését tényleges hozzájárulással is előmoz

dítani. Budapest, 1883. deczember hó 8-án Kiváló tisz

telettel Trefort Ágoston s. k.

— Adomány. Király 0 felsége saját pénztárából 50

frtot adományozott a leugyeli rom. kath. iskolaszéknek

iskola építési czélokra.

— Jegyzéke azon kegyes adakozóknak, kik a ma

gyar szent koronaországai vörös-kereszt egyletének szeg-

zárdi fiókja által folyó 1883. évi deczember hó 1-én

rendezett tánczvigalom alkalmával részint adományoz

tak, részint felülfizettek, u. irt.: Georgievich Pál ur 10

frt, Szokoly Károly ur 2 frt, főt. Gajdosik János ur 3

frt, Döry Béla orsz. képv. ur 5 frt, Hercz Gyula igaz

gató ur az ünnepélyre meghívott engedélyesek helyett

250 frt, Leopold Sándor ur 5 frt, Leopold Lajos ur 1 frt,

Toszt Gyula urod. főtiszt ur 5 frt, Palugyay Gusztáv ur

5 frt, Bocsor Antal prépostul- 3 frt, Perczel Dezsőur 8 fjrt,br.

Rudnyanszky Iván ur 3 frt, Pécsy József prépost ur

Lelki, testi áldás hogy érje fejetek.

Nemzetes, vitézlő Demkovics Josephnek,

Nekem kivákképert való kedves vömnek:

Sós áldást istentől kívánok fejének,

S meghalván részese legyen az egeknek.. 4,

Alsóki Mészáros György jó és hiv vömnek,

Tetemes áldása hogy az Úristennek,

Végyen környül, s légyen oltalma fejednek,

Yégre légyen részese az örök Életnek.

Árvay Sándorom harmadik vöm éllyen,

Számos esztendőket e Világon töltsön;

Yégre mint Sas az ég felé felrepüllyőn,

Fényes nap Jézussal mind örökké éllyen.

Nemes Pordány Ferencz, László jó ötsénn,

Hozzám közel levő kedves jó rokonim:

Butsuzom tőletek, szerelmes Feleim,

Istennek ajánlak mindnyájan kedvesim.

Te villogó Világ rám sokat tsatáztál,

Ellenem gyakorta sok hartzot tartottál,

Hogyha mintegy kézzel és színnel nyújtottál,

Más kezeddel attól ismét megfosztottál.

Állandóság benned megismértem, hogy nints,

Sok gondot, agságot szerez benned a kints;

Sokat kárhozatra kötelező bilints,

Hála az Istennek, hogy nem zárt e kilints.

Weszprémi lakósok butsuzom tőletek,

Mindhárom statusban lévő keresztyének,

Jó szomszédom, Isten maradgyon vétetek,

Bár boldogabb időt ti ennél érjetek.

Tsak ez vagyon hátra testemet fogjátok,

Koporsó házammal földben takarjátok;

Angyali Trombita szóra föltámadok,

Ti is velem akkor Jézust meglássátok.

Mint hogy pedig nyelvem, ily súlyos hidegen

Lefagyott, s már vagyok az halálnak révén:

Nem szólhatok többet, de kérem szívesen,

Isten fizesse még! Erre mondom Amen.