Tolnamegyei Közlöny, 1883 (11. évfolyam, 1-54. szám)
1883-12-09 / 51. szám
Különfélék. — Tessék megérteni. Pécsről Gyönkre a követ kező levelezési lap érkezett: Hided kút győnk mint a gyönki jetszőnek leszte Bőszt hidek kút raintkűdi Mész Vilmos győnk. vasárnak 10. September. 1883. Hivatol győnk folomatás nem érgeszet óta mész Vilmos mit én az aljetsző teglömán hatam folomoni és én megvizetem azém kőtelesőgem és valami Pintetes fok leni én bi- szim mit mész Vilmos nem vagyok az oha az aljetsző énegem veleg öszöt hogy ű má háromszor irt fő tolna? gyegyébe mit gyönkre és a jetszö ur nak tesék egy csit utána nészni hogy asz en irómányom meg ebe hó napba 15 én meg ide le Pecsre irjen tisztelözöm szó- pen mész Vilmos. — Meghívó. A tolnai kisdedóvó nőegyesület alap tőkéjének gyarapítására 1883. évi deczember hó 31-én Szilveszter napján a „Fehér ló“-hoz czimzett helyiség nagy termében táncz mulatságot rendez. Belépti- dij személyenkint 1 frt. Kezdete 8 órakor. Felüllizetésck köszönettel fogadtatnak és hirlapilag nyugtatványoztatnak. A „szegzárdi dalárda“ 1883. deczember 31-én tartja az m-iuitdTffTvp.n ringln nagy termében tánczczal egybekötött alapszabályszórü második dalesté lyét 1883—1884. egyleti évben. Az estély tiszta jö vedelme a szegzárdi alapnevelési egylet javára forditta- tik. — Műsor: 1. „Katona-kar“ (Faust-ból) Gounod Ch.-tól. 2. „Fáj a szivem.“ Balogh Lászlótól. 3. „Meg tagadtad.“ Lányi Ernőtől. 4. „Népdalok.“ Abaffy Jó zseftől. 5. „Ünnepi dal.“ Húber Károlytól. Kezdete 8 órakor. — Beléptijegyek az egylet pártoló tagjai szá múi a ezen meghívással egyidejűleg kézbesittelnck az egyleti szolga által. — Nem pártoló tagok számára bc- léptijegy személyenkint 1 frt o. é. Karzat: 1. sor 50 kr, a többi 30 kr. — A kir. törvényszék folyó évi deczember hó 3-án tárgyalta halált okozó súlyos testi sértés bűntettével vá dolt Nagy József és társai elleni bűnügyet s vád lottakat a btk. 301. §-ba ütköző és 308. §. szerint mi nősítő halált okozó súlyos testi sértés bűntettében bű nösöknek kimondván két-két illetve 3—7 r. vádlottak 1—1 évi börtönre Ítéltettek. Az ítélet ellen Nagy Jó zsef, Zsebetürü János, Abrahám József. Kulcsár József és 3 r. vádlottra nézve a kir. ügyészség felebbezett. — Érdekes statistikát közölt a napokban egy Londonban megjelent füzet az európai államok hadse regéről és államadósságáról. A kimutatás szerint legtöbb katonája van Oroszországnak, 974771 rendes és 2427853 tartalékos. Ezt csak Olasz- és Francziaország hadserege közelíti meg. Legtöbb államadóssága van Francziaor- szágnak 937515280 font sterling, a mi közel 10 ezer millió forint. Ezután következnek Nagybrittánia és Spa nyolország. Az elsőnek adóssága 7687, a másodiknak 5000 miliő forint. — Kálmán Károly tanító a „rongyos egylet“ meg penditője, néhány jószivü adakozó szívességéből már is azzal dicsekedhetik, hogy egy szegény fiút egészen jó téli gyermekkabáttal, egy másikat őszi kabáttal és nad rággal és egy kis leányt meleg bársony kabáttal ruház hatott fel. Készletben van még nála egy kabát és nad rág, egy meleg nyakravaló és egy kalap. Újabban is felhívjuk olvasóink figyelmét e jótékony cselekedetre és kérjük annak szives támogatását. Mint halljuk, az újvá rosban már több' szegény gyermeket felruháztak. Hir szerint a rongyos egylet az újévvel megalakul s azután nagyobb terjedelémben gyakorolhatja nemes hivatását. — Hymen. Salamon Jakab — helybeli fiatal ke reskedő — eljegyezte Bien József szeszgyáros leányát Bien Etelka kisasszonyt. — A csendőrök mármegyónkben is elfoglalták állo máshelyeiket. Szegzárdon 8 fog állandóan tartózkodni, — a megyei parancsnokkal: Papp Art búrral egyetemben. — Meghívás. A „Tolnamegyei honvédsegélyzóegy- let“ által folyó évi deczember hó 27-én délután 4 óra kor Szegzárdon a megyeház főszámvevői hivatalos szo bában közgyűlésre az egyleti tag urak ezennel meghi vatnak. Tárgy: Egyleti jegyző választás. — Szegzárdon 1883. évi deczember hó 5-én. Elnöki megbízásból: Guzmits Zzigmond, s. k. — A szegzárdi vadász-társaság folyó hó 9-én a szegzárdi határban, ehhez egy hétre pedig a kétyi ha tárban tart közvadászatot.- A szegzárdi dalárda választmánya folyó hó Tan ülést tart, melyen a Sylvesterkor tartandó estély ügyei lesznek tárgyalva. — Helyreigazítás. Lapunk külön kiadásában, a hidja-apáthi állomásnál Garay Antal nr által tartott be széd hibásan lett kiszedve. Ez, hogy „Legyen üdvözölve a mérnöki kar, ki oly szépen megfelelt feladatának, s legyen üdvözölve a nép, ki érdes kézzel stb. — Csendélet. Báttaszéken a múlt hó utolsó nap jainak egyikén az egymással már hoszszabb idő ótatüz- kölödö magyarok és ráczok közül ez utóbbiak, mintegy húszán éjjel rátámadtak egy magyar ember házára I az ablakon át mintegy 20 lövést tettek a benlakókra, a nél kül azonban, hogy valakinek is csak baja esett volna. A lövöldözés felébreszté a szomszédokat, kik aztán vé get vetettek a garázdálkodásnak. Nehányat az éj sötét sége daczára sikerült felismerniök s ezek bizonnyal olnye- rendik megérdemlett büntetésüket. „Felelős őröket“ azonban nem lehetett a közelben látni. Vájjon ezek csak arra valók-e Báttaszéken, hogy a gyanúsított — néha egészen ártatlan— egyéneket’kinozzanak ? Nem ismer jük szerződésüket, lehet, hogy a legbecsesebbért az em beri élet és egészségért nem „felelnek.“ — Halálozás. Szegzárd szülötte, ki legutóbb, mint czeczei jegyző töltötte be lelkiismeretes pontossággal ren deltetését, Fábián Ferencz, a múlt hóban elhunyt. Halálát hozzátartozóin kívül Szegzárdon is sokan fájlalják. — Hivatalos hatalom elleni erőszakkal vádoltatik Zsikó Péter alsó-nyéki lakos, a ki a hasonnevű alsó-nyéki bíróí, midőn ez hivatalos dolgát végezte, szóval és tet tel bántalmazta. — Bátta megváltotta, a mint halljuk, az uradalom tól a rév- és italmérési királyi kisebb haszonélvezetet hu szonháromezer forintért, melyet tiz éri részletben fog a volt földesurnak megfizetni. Szegzárd is tanulhatna eb ből és Duna-Földvár példájából és önhasznára megsza badíthatná magát a lakosságot zaklató bérlőtől. — Szilágyi Pál őcsényi lakos, ki már több Ízben volt gyanúsítva lólopással, pénteken délután ery nála talált hamis marha járlat miatt letartóztattatott. — Sipos Elek szegzárdi lakos vasárnap délután azon időben, midőn az ájtatoskodók a litániáról tértek haza, feleségét az utczán megverte s közbotrányt oko zott. Midőn e miatt a nő panaszára másnap a szolga- biró őt megidéztette, a garázda ember még a pandúrt is megtámadta sőt. midén ez bekiséréssel fenyegette, fejszét fogott reá. Az ép arra járó pandúr káplár segé lyével azután lefegyvereztett és bekisórtetett a szolga- biróhoz, ki öt 48 órai fogság elszenvedésére Ítélte. — Jégsport. A szegzárdi korcsola-egylet jégpálya jának megnyitása folyó évi deczember 9-én délután 3 órakor fog megtörténni. — Szegzárdon ismét egy akrobata mutatja művé szetét. Nem hűti meg magát az előadó’ és a néző kö zönség a mostani hidegben ? — Azon szives adományozók névsorát, kik a ma gyar szent korona vörös-köreszt-egyletónek szegzárdi fi ókja által folyó évi deczember hó 1-én Szegzárdon ren dezett tánczvigalom alkalmával adományaikkal és felül- fizetéseikkcl járultak az egylet emberbaráti czéljához, térszüke miatt csak jövő számunkban közölhetjük. KÖZGAZDASÁG. Az országos gazdasági egyesülettől. Tisztelt testvér-egyesület 1 Az orsz. gazd. egyesület a gazdaközönség egy régi óhajának kívánt megfelelni, midőn könyvkiadó vállala tának megindítását elhatározta. A mellékelt felhívásban közölt azon művek, melyek az első cyclusban kiadatni szándékoltéinak, nagyobb részt olyanok, hogy nemésak általános érdekkel birnak, — de elterjesztésük a gazda sági egyesületek működési tervébe is teljesen beillik. S azért midőn a mellékelt 34/9. számú gyüjtöivet a tisz telt testvér-egyesületnek megküldeni bátorkodom, nem csak arra kérem a t. testvér-egyesületet, hogy hatáskö rében minél több előfizetőt szerezni méltóztassék, ha nem arra is, hogy a mennyiben azt pénzügyei megen gedik, ügybuzgó tagjai elosztás czéljából — több pél dányt saját részéről is megrendelni méltóztassék. Azon okból kérem arra a t. testvér-egyesületet, mert a vállal kozás csak az esetben nem járna anyagi kárral, ha leg alább egyezer előfizetés jegyeztetik, a vállalat is csak akkor fog megindulhatni, hogyha e szám a közönség részéről biztosittatik. Azon reményemet fejezve ki, hogy a t. testvér egyesület ez úttörő munkában testvéries közreműködé sét meg nem tagadja, vagyok Budapesten, 1883. évi november hó 9-én. Hazafiui üdvözlettel az országos gazd. egyesület nevében: Korizmics László, alelnök. Kivonat*) az „Aláirási Felhívásiból az országos magyar gazdasági egyesület könyvkiadó vállalatára: Ezen könyvkiadó vállalat czélja leend részint a je lesebb és időszerűséggel biró külföldi müveknek hazai irodalmunba átültetése, részint a szükségletnek legin kább megfelelő gazdasági művek önálló kidolgoztatása. Az első 8 az 1884., 1885. és 1886-ik évre szóló cyelusra a szakosztály a következő művet vette föl: 1. Lecouteux-töl „a csalamádé és más zöldtakar- mányok termélése és helyes besavanyitási módjai kiegé szítve a hazánkban ez irányban szerzett tapasztalatokkal.“ E munka, mely csak pár hete, hogy a franczia irodalomban megjelent, azon rendkívüli becses tapaszta latokat tartalmazza, melyeket a franczia gazdák 1870. óta e tárgyban szereztek. A 2-ik munka Wolf Emil takarmányozástana, melynek hivatása az okszerű állattartás módjait ismer tetni, a mennyiben gyakorlati és tudományos kísérletek alapján kipuhatolt módjait ismerteti a külömbözö gaz dasági czélokhoz mért helyes takarmány-összetételeknek. A 3-ik munka dr. Kirchncrnek a modern tejgaz daságról irt kézikönyve, mely munka különösen most, midőn a tejgazdasági irány felkarolása mind nagyobb méreteket kezd ölteni, igen jól lesz fölhasználható gaz dáink áltat és sokban 'járulhat ahhoz, hogy "az ez irá nyú kezdeményezések mindjárt szakszerűséggel eszkö zöltessenek. Ezen munkával szorosan függ egybe a 4-ik munka: A nyugoti szarvasmarhafajták ismertetése, melyet az egyesület külön kidolgoztatni fog, s melynek czélja ismertetni a nyugoti szarvasmarhafajtákat a végből, hogy a gazdaközönség kellőleg tájékozva legyen az iránt, hogy a maga elé tűzött tenyésziránynak mely fajták fognak leginkább megfelelni. Bemélhetőleg az „Orszá gos Egyesület“ bírni fogja azon eszközöket is, hogy jó kivitelű szincs képekkel illusztrálhassa e munkát. Az 5-ik munka: Wolf Emil trágya-isméje, mely az ország több részében már elónynyel alkalmazható ásványi és mesterséges trágyák értékére és alkalmazá sára nézve ad szabatos ismertetést. A 6-ik munka: Jteiffeissen-nek a hitelszövetkeze tekről irt munkája. A mondhatni bámulatos eredmények melyek ezen fajta szövetkezetek által Németországban elérettek, — teljesen igazolja az Országos Gazdasági Egyesület azon törekvését, hogy e mű kiadását elha tározta. E munka nagyobb mérvű elterjedése tehát nagyon kívánatos, 8 a kisbirtokos gazdaosztály barátainak ily szövetkezetek létesitésénél megbecsülhetlen szolgálatokat van hivatva tenni. A 7-ik munka Semler A.-nak a gyümölcstermelés emelése és értékesítése módjairól irt korszakalkotó mun kája. Ez évben jelent meg németben e mű, mely ér dekesen írva, becses javaslatokat tesz az iránt, hogy mily nyomokon kell járni, hogy a gyümölcs ngy terme lése, mint értékesitéso tekintetében hasznosabban sze repeljen a gazdasági termelés többi ágai között, mint jelenleg. A 8-ik s utolsó munka egy gazdasági épittészettan kiadása. E munka tekintettel Magyarország viszonyai- és szükségleteire, az egyesületépilészeti szakosztályának utasítása szerint fog megiratni hazai szakerőink által. Ezen műveket, melyek 150 nyomtatott ívnyi ter jedelemmel birandnak, előfizetés utján lesz módjában megszerezni a gazdaközönségnek, s a könyvárusi eladás tárgyait nem képezendik. Az előfizotési ár évenkinti részletekben, és pedig: 1884. márczius 1-én. 1885, ja nuár 1-én és 1886. január 1-én fizetendő 5 frt, s igy a I 3 évié össsesen 15 frt, az Országos Magyar Gazdasági Egyesület tagjai évenkint 4 frt. tehát az egész éves cy elusra 12 frt kedvezményi áron fizethetnek elő. Az előfizetési nyilatkozatok az előfizető lakezimének pontos közlése mellett folyó évi deczember 31-ig az „Országos Magyar Gazdasági Egyesületihez: Budapest, Köztelek küldendők be, annyival is inkább, mert ezen előfizetési nyilatkozatok alapján fog az eldőlni, hogy a vállalat meginditható-e vagy nem. A mennyiben pedig o vállalat ily olcsó kiállítás mellett még nyereséget mutatna fel, ezen nyereség az Országos Gazdasági Egyesület hatázozata folytán ön álló művek megírásának serkentésére pályadijul fog ki- tüzetni. Budapest, 1883. november hóban. Az Orsz. Magyar Gazdasági Egyesület- ncTÓbeír: Korizmics László, alelnök. *) Figyelmeztetés. Az aláírás 3 év alatt kiadandó s 150 ivre terjedő műre történik. — Évenkint 3, illetve a 3-ik év ben 2 munka fog megjelenni. Az előfizetési ár az Országos Magyar Gazdasági Egyesület tagjai részéről évenkint és pedig 1884. már czius 1-én, 1885. január 1-én és 1880. január 1-én fizetendő 4—4 frt, összesen 12 frt. — Nem tagok ugyanazon időpontokban fize tendő 5—5 frt, összesen 15 frttal fizethetnek elő. A munkák fűzve adatnak ki. Angol vászonban, aranyozott nyomattali bekötésért köfce- tenkint külön 40—40 krajezár fizetendő. Egy példány jegyzése alatt az egész oyclusban megjelenő mindannyi mű értendő, mert kötetenkint a művekre aláirás el nem fogadtatik. Szerkesztői üzenetek. M. Perezcl Mór tábornok urnák, Bonylúdon. A küldeményt nagy köszönettel fogadtam a annak azon részót, mely nem politikai tártál nu, már ezen számban közlcni kezdem. A mi a külön ki adást illeti, az csak úgy volna lehetséges, ha a munka terjedelme, tartalma s vonatkozásairól jé eleve kellé értesülést nyernék s a lap kiadása iránt ennek alapján tenném meg a jövő évre intézke déseimet. — Akadékoskodó. Azt hiszem, oz az ügy már minden oldalról kellőleg meg volt világítva s igy legjobb nyu godni hagyni, mert csak az------ügynek árthat! Lap tulaj donos és felelős szerkesztő: B o d a V i 1 m o s. Belmunkatárs: Dr. Steiner Lajos. zése szerint d. e. 11-kor előtte ünnepélyesen megjelen nie és beható kérdéseire az említett tudományokból min denféle magyarázatokat adnia kellett. Hetek óta megvolt szegény barátomnak mokkája mérgezve és minden pohár sörébe üröm cseppent, mert oh borzasztó intőjel 1 a földi Ganymed frakkot hordoz és az államvizsgára neki is az elkerülhetetlen fecskefar- kot kelle öltenie. Bár az utóbbi időkben ama rendithet- len kitartással ült könyveinél, mely őt a poharak körül kitüntető, azonban a canonjog mélységes tanaiban nem igen segité őt a legbátrabb és jóakaróbb pbantasia sem. „Végre is mormogó barátunk minden fájdalmas töpren gésemmel egyetlen fejezetet sem pótolhatok“ 6 fájó mo solygással végzetes frakkját véré ki a ruhaszekrényből. Eltekintve attól hogy e szegény áldozati ruhám nem bir ama jó tulajdonsággal, mint a régi zsidókéi negy ven éves pusztai sétájok alkalmával, melyek t. i. egy régi monda szerint hordozóikkal együtt nőtek — még nyom és szőrit is benne egy ominózus emlékezés első báli debut-re. Ah akkor nem tudtam ellenállni szivem vágyának, hogy tánezosnémnak lábaihoz ne boruljak. Az esés e frakkban életemben úgy látszik történeti tra- ditióvú kezd fejledezni. „Csak arra vagyok kiváncsi foly- tatá a candidálus vájjon e frakkban diplomatához vagy fizető pinezérhez vagyok-e inkább hasonló. Hogy taná raimnál jó előítéletet keltsek, az utóbbit majdnem job ban szeretném. Anélkül, hogy magamnak hízelegnék, bizton hiszem, hogy nemsokára a diplomaták egyik fő erényében a hallgatás művészetében fogom magam gya korolni. Brr! bár csak vége volna az átkozott dolognak. Bár már megbuktam volna. Különben a kegyes istenek e szerény óhajomat nemsokára teljesíteni is fogják. Ily beszéd között lett készen a tudomány áldozati báránya öltözékével és a kávéházba indult reggelizni, „ügy kell nekem, ha tanáraim megbuktatnak, habár az emberi tu dás csúcspontját — már mint a nemtudásét — elértem is. Hm miért nem kerestem e tudományt szorgalmas tanulással ? Nem kellett volna Rózát annyiszor felkc- keresni s minden kívánságait teljesíteni, de hát mindig szent borzalom tartott viszsza, valahányszor az egyedül üdvözítő egyház tanulmányozásába akartam fogni. A versek, melyeket Rózához Írtam egy idő óta sem tűn nek fel érdekesebbeknek és költőiebbeknek mind a „for rások“ vagy a zsinatok története, melyeket ugyan nem én írtam, de meg se tanultam. Hogyan fog Róza ismét felettem kaczagni . . . mint akkor a bálteremben. „De akkor vége a dolognak . . többet nem nézek rd.“ E hősi elhatározással lépett Braun barátunk a kávéházba, hol őt collegája Caesar már várta. „Mire valók e martyr vonások?“ szólitá meg őt. „Moriturus te Salutat.“ „Eh te feketének látsz mindent, majd elmúlik sze rencsésén ..." „Hagyd a vigasztalást — semmi reményem — az egyedüli üdvözítő egyház az én szerencsétlenségem.“ „Hát oly keveset bízol tudományodban ? Csak tudj néhány nevet és adatot pontosan P . . tanár átereszt.“ „Barátom ép ez a' baj Grilparzer epigrammja: „ne körülbelül hanem határozottan írj“ — lesújt. E tanár mindig azt kívánja, hogy ne csak körülbelül, hanem ha tározottan beszéljünk. Mindég neveket, évszámokat, ese ményeket kérdez. Én pedig legfeljebb a bevezetést meg olyan „erre-arra“ féléket tudok. Oly szegény vagyok az egyházjog tudásában, mint a templom egere. Rajtam az Isten sem segít, még maga P . . tanár sem.“ „No hát ngy „erre-arrá“-val felelhetnél, ha tud tára adnád, hogy — öt élő leáDya közül az egyiket el veszed — talán az egyik szemét behunyná.“ „Hagyd a rósz tréfát I“ „Ah, ha az embernek öt leánya van és az isten adta feleség a derék férjnek minden esztendőben egyéb földi örömekhez még . . . Eduárd, ki tompa elmerültségben ült, fölugrott rögtön. „Mennyire van innen 8 . . . hol P . . nek nyári laka áll?“ „Alig agy órányira.“ „Barátom, megmentőin, őrangyalom akarsz segé lyemre lenni?“ „Mindenre kész vagyok, csak, ha „raegpumpolni“ akarnál kell sajnálatomra kijelentenem, hogy bár von zalmunk kölcsönös, de kívánságod kielégítetlen marad, mert . . . „Pénzem esetleg volna; azonban halld csak . . .“ Es heves felindulással közié barátjával az cp felmerült eszmét. „Ha akarod, ez talán megmeutene.“ „Akarom-e? Természetes. S, ha az Istenek segé lyünkre vannak: úgy nem fogsz az irigy sors áldoza tául esni. Caesar gyorsan vévé a bankjegyet, melyet neki Eduárd nyújtott és nevetve gyors léptekkel hagyta el a kávéliázat. Eduárd még egy óráig ült üres csészéje előtt re mény és félelem közt s végre nehéz szívvel lépett az egyetem szent csarnokába. Egy bajtárs, ki szinte jelölt már jelen van. 11-el üt végre, az ajtó megnyílik s a vizsgálati bizottság ünnepélyesen közeledik. A vizsga elkezdődik. A jelölteket először a római azután a német jogból kérdezik. Mindketten tűrhetően felelnek. Eduard gyakran arra gondol titkon, mit a hivő mohamedánok minden esetnél tartanak: „Allah legjobban tudja I“ Eddig azonban semmi baja sem történt. Most kezd P .. tanár az egyházjogból vizsgálni. A közelgő veszély szo rongó sejtelmei környezik Eduárdot, mialatt a másik az első kérdésekre már majdnem megfelelt. Ah most fenn akad. A X. zsinat a X. században, mely az egész ke reszténységre rnnyi bajt és viszályt hozott, ngy látszik még gondolatban is oly fájdalmasan hat rá, hogy szava elakad. Most hát Eduárdon a sor. Itt veríték ül halvány homlokán, aggodalmas pillantásokat vet az ajtó felé, mintha megmentőjét várná onnan. P. tanár éppen hozzá intézi a kérdést: „Mondja meg nekem jelölt ur melyek az egyház gyűjteményei közt a lényeges különbségek.“ A jelölt elveszettnek hiszi magát; sokáig gondol kozik . . ekkor kinyílik az ajtó, gyors léptekkel közele dik az egyetem szolgája s P.. tanárnak sürgönyt nyújt át. „Bocsánat, ha egy perezre félbeszakítom . . .* S olvassa a sürgöny tartalmát. 8 ... falva 10 óra 4 perez. Jőjün. Ikrek egészséges leánykák . . Minden rendben ran. Dr. H . . .“ A tanár elhalaványodik összemor zsolja a papirt és zsebre dugja. „Csekélység mormolja.“ Folytassa kérem szól tompán a jelölthöz, ki pedig még el se kezdte. Most Eduárd csodálatos jártassággal és szakisra e- réttől kezd beszélni az egyházról „általában“ a jogró „általában“ és a gyűjteményekről „általában.“ P . . ta nár mintha álomban hallgatná. „Kitűnő,“ „Nagyon jó van“ mondja néha, hogy figyelmének jelét adja. Gon dolatai azonban máshol időznek. Ki tudja meddig be szélt volna Eduárd barátunk az egyházról és jogáról, ha az elnök, ki a tanár ideges felindulását észrevette — a vizsgát idejekorán be nem rekeszti. A jelöltek visszavonulnak az előcsarnokba a tanácskozás eredményét bevárandók. Aggodalmas perczck, melyok lomhán telnek el mint az órák. Végre megszólal a csengetyü, mely őket ismét a terembe hívja. Az elnök olvas: Braun Eduárd ur vizsgája elfogadtatik — az egyházjogból kitüntetés sel.“ A jelölt mit sem hall már, veszi bizonyítványait s lehető legtiszteségesebben hajtja meg magút. Azonban nem valami különös eredménnyel, mert szórakozottsá gában már csak az ajtónál hajolt meg ... A neveze tes nap estéjén Eduárd fájdalmas mosolyai s kezében bizonyítványaival állt szépe előtt. „Megbuktam mint jó soltad és óbajtnd. Harag volt-e, hogy Róza kivételkép könyekkel szép szemeiben kissé elhamarkodva felkiáltott: „Ah látod, ha meg nem buktál volna ma ... ma megcsókoltalak volna.“ „Olvasd hát magad.“ „Kitüntetéssel ..." „Te hoz . .“ Már tovább nem mondhatta. (Németből.)
