Tolnamegyei Közlöny, 1883 (11. évfolyam, 1-54. szám)
1883-12-03 / 50. szám
Külön kiadás, XI. évfolyam. 50. szám. Szegzárd, 1883. deczember 3. Megjelen: hetenkint egyszer, vasárnap. Kiadóhivatal: Széchenyi-utcza 172-ik szám, hova az előfizetések, hirdetmé nyek és felszólamlások kül dendők. Egyes példányok ugyanitt kaphatók Közigazgatási, társadalmi, tanügyi és közgazdasági hetilap. Tolnamegye törvényhatóságának, az országos selyemtenyésztési minikteri meghatalmazottnak, a tolnamegyei gazdasági egyesületnek, a szegzárd-központi tanitó-egyletnek és a tolnamegyei tözeégi és körjegyzők egyletének hivatalos értesítője. Előfizetési árak: Egészévre ............6 frt — kr. Fé lévre ................3 „ — 1 Negyedévre .. .. I „ 50 „ Egyes szám ára 12 kr. Szerkesztő lakása: Szegzárdon Fejős-ház, hova a lap szellemi részét illető közle mények intézendők. Nyílttól': 4 hasábos petitsor 15 kr. Hirdetések jutányosán számíttatnak.' ijjí A rétszilas-szegzárdi helyi érdekű vasút megnyitása 1883. deczember hó 1-én. Ha valami idegen, ki helyi viszonyainkat nem ismeri, bevetődnék most siómenti közsé geink s Tolnamegye székvárosa: Szegzárd falai közé; ha minden érdeklődéstől menten szemlélné a nyüzsgő sokaságot, mely ünnepies öltözetben, örömtől és megelégedéstől sugárzó arczczal, ál lomásonként, harsogó zeneszóval vonul száza dunk nagy találmánya: a gőzkocsi elé; ha hal laná a lakosság „éljen“ riadalmát s az ünnepi szónokok jól megválogatott nagy mondásait, — bizonyára vállat vonva, iparkodnék kijutni a körből, mely álomlátások talajává alakult s mely természetellenes kitörések színhelyévé vált! Pedig mindaz, a mi nálunk történik, ter mészetes folyománya egy keserves múltnak; kö vetkezménye két vissza nem kívánt évtized nyo morúságainak. Már ezelőtt húsz évvel élt a siómenti köz ségek lakosainak szivében a remény, hogy so rába..léíL-az_firszág- azon JbisJyemfik^ melyek, .a _ vas úti összeköttetés áldásait élvezik; már akkor mérnök-sereg raja lepte el a Duna völgyét, kik kijelelték a vonal irányát, meghatározták az ál lomások helyeit s megtettek minden műszaki előmunkálatot, midőn egy szép reggel, mint a vándormadarak serege, elszálltak egy más vi dékre, hagyva maguk után tört reményeket, nagyfokú boszankodást és kipótolhatatlan űrt. S ez a játék húsz hosszú év alatt ismétlő dött még háromszor; ugyanazon hit, ugyanazon remények és ugyanazon csalódások között. Midőn már azután negyedszer merült fel az eszme, akkor már nagyon kevesen hittek benne. Legbuzgóbb harezosainak egy része már beleunt az emberi dolgokkal foglalkozásba és ment abba a boldogabb hazába, hol nincs szük ség a vasútra. Mások tompa nyugalomba merültek s ábrándozónak tartották, ki még a vasút létreho zásának eszméjével foglalkozott. S csak kevesen voltak, kik a csalódások után is bíztak; kik az elvesztett játszmát újra kezdték s kik az ügyért a kedvezőtlen előzmé nyek daczára is lelkesülni tudtak. És éppen akkor, midőn legkevésbbé vár ták, lett abból kézzel fogható valóság. Csakhogy sok munka, fáradtság s áldo zatnak kellett megelőznie. Az ellenkező érdekek cultiválása folytán vi lággá szórt gyanúsítások s a szenvedély jelene- tezte sértegetések tengerében szellemi martyrsá- got kellett szenvednie az ügyszeretetnek. De minden nehézség megtört a szívós akarat és kitartás; minden akadály visszapattant a lelkesedés aczél pajzsáról! S igy lett a húsz éves ábrándból 'valóság! S minthogy a természet változhatatlan törvénye úgy rendeli, hogy a véghez vitt munka után bekövetkezni szokott megelégedettség arány ban áll a teljesítésre fordított erővel: innét az aránytalan nagy öröm és lel kesedés. Azért édes magyarom, ha kinevetnek is, te csak örülj az eredménynek, — mert van okod reá! Boda Yilmos. A rétszilas-szegzárdi helyi érdekű vasút megnyi tása alkalmával lefolyt ünnepélyességek leírását a következőkép adjuk: A külön vonatok. Az engedélyesek üzleti igazgatója: T h a 1 y Emil ur a szegzárdi meghívottak részére, hogy ne kelljen a hat vannégy kilométernyi utat Sárbogárdig, a forgalomnak átadott szárnyvasut végpontjáig, kocsin megtenni, egy külön vonatot állíttatott össze, kik is öszszesen tizen, folyó hó 1-én reggeli 7 órakor indultak el Szegzárdról élükön Perezel Dezső alispánnal és P al úgy ay Gusztáv kir. törvényszéki elnökkel. A társaság, útközben gróf Széchenyi Sán dor, Bernrieder József, br. Budnyánszky Iván és Sztankovánszky János urakkal szaporodva, kedélyes hangulatban 11 óra 21 perczkor érkezett Sárbogárdra s alig négy perezre rá berobogott az ottani állomásra a magyar államvaspálya öt gyönyörű salon kocsijából öszszeállitolt vonat, mely a megnyi tásra érkező budapesti vendégeket hozta magával. A budapesti különvonattal érkezett és később fel szállt vendégek a következők voltak: Andrássy Aladár gróf üzleti bizottsági elnök, P e r e z e 1 Béla curiai elnök, Palla vici ni Ede őrgróf vezérigaz gató, Odeschalcby Gyula herczeg, országgyű lési képviselő, Eszterházy László herczeg, V i- zsolyi Gusztáv országgyűlési képviselő, Hege dűs Imre, Toszt Gyula ministeri osztálytaná csosok, Vörös László ministeri titkár, B i b á r y Sándor ministeri tanácsos, Herez Gyula építé szeti igazgató, T b a 1 y Emil üzleti^igazgató, L o s- k a y MTTTo s kir. ’főmérnök, K üvy Antal kir. fel-j ügyelő, Vasatkó Alajos czeczei földbirtokos, Nagy Kálmán sárbogárdi szolgabiró, dr. P i u f- sich Frigyes ügyvéd, Bitter Frigyes, Grasser Antal, Kellemfy Károly, főfel ügyelők, Gradl Sándor felügyelő, Schmidt Gyula, Lilék Gyula osztály-mérnökök, P er ezel Ferenez tisztviselő , H e r 11 Pál ma gánzó, Takács Lajos titkár, M a s z á k Hugó hirlapiró , D ö r y Béla országgyűlési képviselő, báró Jeszenszky János földbirtokos, Csapó Vilmos kamarás, Jeszenszky J óz séf báró, Apponyi Sándor gróf és Bernrieder László földbirtokosok, DŐry Zsigmond kamarás, Döry Jenő, Berg Vilmos báró föld- birtokosok, Jeszenszky Sándor báró megyei tisztviselő, Kováts László és Forster Zsig mond földbirtokosok, Simonovits Béla és Libeszberg Gyula titkárok. A kölcsönös köszöntések, bemutatások megtör ténte után, a külön vonatokkal érkező összes vendégek helyet foglaltak a sárbogárdi vasúti állomás két nagy termében terített asztaloknál és a nagy fényűzéssel ki szolgált villásreggelit elköltötték a következő étlap szerint: Dejeuner le 1. Dezembre 1883. Bonillon. Bosbif ii Fan- glais. Páté de foie — gras et Galantines du canard sauvage | la gelée. Poulets et levrauts rolis. Saladé de petits pois | la vinaigrettes. Fourte ii la Dobos. Fromages. — Neszraólyi. Budai sashegyi. Thé. — Servi par Mr. Dobos C. Joseph | Sárbogárd. Ezután a zászlókkal és virágkoszorukkal tökélete sen elborított mozdony elébe -állíttatott az öt szalon ko csinak s a vonat megindult czélja felé. Az első állomás hol a vonat délután 1 órakor megállt C z e e z e volt. A nemzeti lobogókkal feldíszí tett állomási épület előtt nagy számú érdeklődőktől kör nyezve Mészáros János czeczei református lelkész üdvözölte a vonatról leszállt vendégeket, egy a maga egyszerűségében is emelkedettnek jellemezhető beszéd del. Alapos tájékozottsággal és helyes sorrendben em lítette fel a tényezőket, kiknek a vasút létesítése kö szönhető, — s reményének adott kifejezést, hogy az illetők a pálya fejlesztésére figyelmet fognak fordítani. Andrássy Aladár gróf meleg hangon mondott kö szönetét | megtisztelő fogadtatásért s a vonat újra megindult pályáján. Vaj t ár a érve vig zene szóval fogadtattak a ven dégek és Kiss József ottani esperes plébános szóno kolt, kiemelve hogy V a j t a árpádkori telep és éltette a királyt, kinek uralkodása 36-ik évfordulója összeesik a vasút megnyitási napjával. Andrássy Aladár gróf rögtönözve találóan felelt reá, hogy a vasút ismeret terjesztő hatását igazolja ezen csak most köztudomásra jutott körülmény is, és re ményének adott kifejezést, hogy a vasút által a község gyarapodásnak indul. Mig a szónoklatok kieseréltot- Jek, a vendégsereg nagy része érdekkel nézte a szép- 1 lége és az által, hogy Zichy Jenő gróf az ipar mu- foum számára lefényképeztette, hírnévre vergődött Far-, kas Mária vajtai bajadont. A követkézé n a g y-d o r o g i állomáson az a mulatságos eset történt meg, hogy a vonatnak a jelzett Jdö előtt egy negyed órával történt megérkozéso folytán 4 nagy száma fogadó közönség szaladva foglalta el ki jelelt helyét, de ez nem akadályozta meg, hogy a fo gadtatás impozánssá fejlődjék. Huszonnégy fehérbe öltö zött leány állta körül virág koszorúkkal kezében D a r 6- czy Tamás paksi szolgabirót, ki egy csinosan összeállí tott üdvözlő beszédben éltette a vasút létesítése körül kiváló érdemeket szerzett Perczel Dezső alis pánt és Andrássy Aladár grófot, találóan ki- émelve, hogy másutt a vasút létesítette a czivilizátiót, míg nálunk ez utóbbinak köszönhető a vasat létrejötte. B u s' M i h á 1 y nagy-doroghi birónak egyszerű, de me leg hangon elmondott üdvözlő szavai után a nagy számú fiatalságot a harsogó trombitaszó csakhamar tánezra buzdította s mig a fővárosi vendégek a szép népünnepet kedvtelten nézték, az alatt a nagy-doroghi polgárok egy- része a salon kocsik belsejét tekintette meg s nem győ zött az ott kifejtett fényűzésen csodálkozni. Kölesd-Tengeliezen Jeszenszky Já nos báró a nagy számban egybegyült vidéki lakosság tól környezve, a következő szavakkal üdvözölte Andrássy Aladár grófot: Méltóságos ur! 1 Midőn ma, mint elvitázhatatlan tényt látjuk bero- bpgni e vonatot, mely még pár évvel ezelőtt csak vá gyaink rejtekében gyenge szálon függő roménység jákL- eev szebb jövőnek indokolt előérzete,hatja át kebleinket. Ily előérzet uralma alatt állva, üdvözlöm az itt egybe gyűltek nevében méltóságodat, kit e szebb jövőnek első fecskéje: vasutunk első vonata röpített körünkbe. Üd vözlöm a vállalkozó társulatnak jelenlevő vezérférfiait, kik megelégedéssel tekinthetnek ma már bevégzett mű vökre. Üdvözlöm az egész diszes társaságot, mely jelen létével az ünnepély fényét emeli. Áldás, szerencse kisérje e hazafias vállalatot! Le gyen üzlete virágzó — működése gyümölcsöző ! Méltó ságodat pedig éltesse a magyarok istene, hogy ily ünne pélyes diszutazásokon hazánk más vidékein is még több ször résztvehessen. Andrássy gróf köszönő szavai után a vo nat elindult s kevés idő múlva Hidj a-A pátira ér kezett, hol Garay Antal számtartó mondta az üd vözlő szónoklatot a következő alakban: Méltóságos gróf ur 1 Tisztelt uram ! Legyenek üdvözölve mélt. br. Bésán János ur pusztaapáthi birtoka közepette; itt, hol ezelőtt 22 évvel egy szerény ember írón- és jegyzőkönyvvel kezében járta be e vidéket, kutatva vizsgálva a talajt, a viszo nyokat, hogy hol lehetne egy vasutat létrehozni, nyom ban követte őt nehány buzgó mérnök műszaki szerek kel, lejtmérőkkel, s lánczczal, buzgólkodtak az irány kijelölésével. S mi már szívből örültünk s bizton remél tük, hogy lesz e megyének vasútja. De a lánczszem megszakadt, részint a megye közönyösségén, részint a nemzetgazdászati politikán hajótörést szenvedett. S hosz- szu 20 évi vajúdás után e megyének néhány lelkes fépfia újra kezébe vette a vasút ügyét, a véletlen úgy akarta, hogy ismét azon szerény ember, ki akkor egy szerű mérnök, most e vállalatnak első hivatalnokával a a szabadságot, a polgárosodást, a jólétet, a boldogságot és akkor milliók fogják áldani jöttédet, milliók áldása fog kisérni utadon, s millió ajak fogja utánad kiáltani, éljen a haza! éljen a vasút! A gyújtó szavak hatása lelkesült éljenzés volt, melynek elhangzása után Andrássy Aladár gróf köszönő válaszában sikerültén adott kife jezést azon reménynek, bogy miután a megszakadt lánczszem most már össze van fűzve, ennek üdvös ha tása el nem maradhat. Hidja-Apátin feljegyzésre méltó volt azon körülmény, hogy Bésán János báró bir toka egész hosszában a távirdaoszlopok zászlókkal vol tak díszítve. Szintén nagy ovatióval fogadtattak a vendégek a tóina-m ö z si állomásnál, hol Péehy József prépost a nála megszokott hévvel és lelkesedéssel üd vözölte az érkezőket; Parti Lanra, Bozmaycr Paula, Brezlmayer Gizella és Molnár Gizella urhölgyek pedig egy hosszú nemzeti szalag gal és felírással ellátott szép koszorút nyújtottak át Andrássy Aladár grófnak. A gróf meglepetve, öröm teljes hangon mondott köszönetét, megjegyezve, hogy a vasút létrehozása körül neki érdemei nincsenek s igy a dicsérő hangokat magára nem alkalmazhatja, de Péchy prépost ur nem tágított s igy kénytelen volt a megtiszteltetést elfogadni. Ennek megtörténte után a folyton szaporodó ven- déggektől zsúfolttá vált vonat megindult pályafutásának végczélja, Szegzárd felé. szerződést megköthesse, s rövid hét hónap alatt a vas utat kiépítette. Legyen üdvözölve teliét az engedélyező nmélt. magy. kir. ministerium, ki megadta e vasaira az enge délyt. — Legyenek üdvözölve egyenként és összesen mind azok, kik tervezték és létre hozták e vasutat. — Legyenek üdvözölve, kik a közjónak meghozták a leg nagyobb áldozatot, pénz és földben. — Legyen üdvö zölve a mérnöki kar, ki érdes kézzel, verejtékes hom lokkal, kapa, ásó-és pörölylyel kezében görnyedve végre hajtó e szép, ehasznos müvet.— Légy üdvözölve te is, mint menyasszony felbokrétázott gőzparipa, ki e szerény helyet összekötéd e haza szivével. Légy üdvözölve, mert meghozád e haza jeles férfiúit; e megye bű fiait, kiket az Isten sokáig éltes sen I Vidd el őket rendeltetésed helyére, a székvárosba, a melyet összckapcsolúl a haza szivével, a magyarok Istene vezéreljen utadon, szerencsétlenség ne érjen soha — eredj, de ne állapodjál meg ott, hanem eredj mész- sze-messze földre, szágulj mint tüzparipa végig e haza szent földjén eredj le a tengerig és köss össze bennün ket a világ legszabadabb népeivel, de ne hagyd utadon a szolgaság járma alatt nyögő népeket sem, vidd meg Megérkezés Szegzárdra. Szegzárdon a megye székvárosában már délntán 2 órakor szálingóztak az emberek az állomáshoz, úgy, begy négy órakor, mikor a vonat közeledett, a roppant ember tömegtől nem lehetett a pálya udvaron mozogni! 3 óra 30 perczkor jelentette az állomás főnök, hogy a vonat Mözsre érkezett. A kíváncsiság a pályaudvaron hem zsegő közönségben nöttön nőtt. Eleintén nem akartak mindenkit a perronra bocsájtani, de attól tartva, hogy ellenkező esetben a gyenge rácsozatot keresztül törik, szabad bemenést engedtek mindenkinek. Négy óra öt perczkor tűntek fel a lokomotív messze pirosló lámpásai. A megjelent tűzoltóság a néhány városi rendőrrel együtt alig tudott rendet tartani. Mind több meg több ember érkezvén a pályaudvarra, széltében-hosszában akartak rajta elhelyezkedni. Amint a bokrétázott, koszoruzott vo nat a pályaudvarra beérkezett, a közönség részéről har sány éljennel fogadtatott. A tűzoltóság sorfalát a kö zönség egészen a vonatig tolta előre, ngy, hogy a ku pékból leszállóknak alig jutott hely a kiszállásra. A kö zönség minden egyes tagjának arczán felcsillámlott az öröm az első vonat szemlélésén. A vonaton érkezők közül a kilépés alkalmával a népszerűbbeket a közönség megéljenezte. Nagynehezen sikerült a tűzoltóságnak egy kis helyet csinálni a megér kezik számára, hogy némileg nyugodtan hallgathassák vé gig dr. Szigeth Gábor árvaszóki elnöknek, mint a város megbízottjának, az érkezőkhez tartandó beszédjét. Dr. Szigeth Gábor rokonszenves alakja, ügyes szónoklatai által már több alkalommal lekötötte á közönség figyelemét. A mostani beszédje is mintája volt a szép szónoklatoknak, és köveUözőleg hangzik: Méltóságos gróf ur! Uraim ! Szegzárd város lakossága részéről nekem jutott osztályrészül azon kiváló szerencse, hogy méltóságodat és azon kiváló férfiakat, a kik ma városunkra nézve eme történeti nevezetességű napon eljövének hozzánk, hogy örömünkben osztozó társaink legyenek, a legszivélyeseb- ben üdvözöljem. — Nem akarok ez alkalommal hosszú ra fűzött hangzatos szavakat használni, nehogy türelmü ket próbára tegyem : hála, elismerés és köszönet mind azoknak, a kik ezen vasút létesítésénél közrehatottak és az igaz magyar vendégszeretet szívélyességével mondott „Isten hozott“ mindnyájoknak, ez a két szó, meg az öröm és a lelkesedés im! a nép ezrei ajkain — min dent kifejez. Engedjék meg mégis, hogy habár csak pár szó val is; mégis különösen is hálát és köszönetét mond jak első sorban ő méltóságának gróf Andrássy Aladár urnák és azon férfiaknak, — névszerint Hercz Gyula lovag építési főigazgató, Thaly Emil üzleti igazgató, Pallavicini Ede őrgróf a hitelbank budapesti fiókjának elnöke és Mautner igazgató uraknak, a kiknek köszön hető kétségtelenül az, hogy ezen vasút ily rövid idő alatt, ily szépen és a kivánalmaknak ennyire megfele- lőleg és ngy épült ki, hogy az, ha annak ideje elkö- vetkezend — első rendű vasutlá is át lesz alakitható. Szívélyes üdvözletét mondok továbbá Szegzárd vá rosa részéről azon kiváló férfiaknak, a kik ezen érven- U^ÜLÜII I V fii.
