Tolnamegyei Közlöny, 1883 (11. évfolyam, 1-54. szám)
1883-12-02 / 49. szám
— Comendinger Alajos, Konstantinápolyban élő ha zánkfia, lapunk szerkesztőjéhez a következő levelet in tézte I T. szerkesztő ur! Engedje meg t. szerkesztő ur, hogy én is járulhassak egy kis csekélységgel a szeg- zárdi belvárosi öreg orgona ujitási költségeihez. — Ezen öreg zoneszer sok szép- és nemesre emlékeztet visz- , sza. Gyermekkori időmben nem egyszer énekeltem szép hangja mellett és nem egyszer bámultam e szép művet és az akkori (Schöner) cantor ügyes játékát. — Ide mellékelve küldök 5 frankot i örvendek, hogy sze rény küldeményemmel a távolból ón is járulhatok e föntebbi czélra. — Kérem t. szerkesztő urat ezen kis összeget az illető comitének kézbesiteni azon megjegy zésemmel, hogy mindig örömmel ragadom meg az al kalmat, a mellyel szülővárosomnak, ha csekélységgel is. de mégis hasznára lehetek. — Fogadja t. szerkesztő ur előre is köszönetemet, a mellyel maradtam honfiúi üd vözletem mellett: Comendinger Alajos. — Mi dőn kijelentenék, hogy a levélben mellékelt 5 frankos adományt Klieber-György 1 gyűjtéssel foglalkozó cantortanitó urnák átszolgáltattuk, egyszersmind a derék férfiúnak, ki a távolban és oly hosszú idő után is ér deklődik szülőföldje ügyei iránt, meleg köszönetét mondunk. — Hymen. B.Wimmersperg Guidó novem ber 25-én váltott jegyet Szegzárd egyik legszebb hölgyével Bassovszky Olga kisasszonynyal. — A rétszilas-szegzárdi helyi érdekű vasút meg nyitása alkalmával a „Budapest-pécsi vasút engedélye sei“ a következő meghívót boosájtották ki :„.... sz. Meghívó a budapest-pécsi vasút rétszilas-szegzárdi he lyi érdekű szárnyvonalának 1883. deczember 1-én tar- tandó ünnepélyes megnyitására. Érvényes N. N. ur szá mára. A budapest-pécsi vasút engedélyesei.“ — N. B. Ha e meghívó igénybe nem vétetnék, tisztelettel meg kéretik a czim, azt mielőbb az üzlet-igazgatósághoz (Budapest, sugárút 2. sz.) visszaküldeni. — Az ünnepély programmja: 1883. évi dcez. hó 1. Indulás külön vo nattal : a magy. kir. államvasutak budapesti pályaudva rából (Józsefvárosi pályaudvar) 8 óra 40 perczkor reggel. Érkezés Sárbogárdra 11 óra 10 perczkor délelőtt. Vil lásreggeli Sárbogárdon. Indulás Sárbogárdiból 12 óra 10 perczkor délután. Érkezés Bétszilasra 12 óra 33 percz kor délután. Indulás Bótszilasról 12 óra 35 perczkor délután. Érkezés Szegzárdra 4 óra 30 perczkor délután. Ebéd Szegzárdon a megyeház nagy termében délután 6 órakor, — 1883. évi decz. hó 2. Indulás Szegzárdról külön vonattal 9 óra 15 perezkor reggel. Érkezés Bu dapest Józsefváros 3 óra 50 perczkor délután. — B. Augusz Imre a múlt hó 17-étől fogva a fő rendiház tagja. A királyi meghívó alapján e napon igazolta őt tagjául | főrendiház. — A „szegzárd-központi tanitóegylet“ elnökétől vettük a következő levelet: Tisztelt szerkesztő ur! Tek. Fejős Károly mérnök ur a „Szegzárd-központi tnnitó- . egylet“ könyvtára részére F e s s 1 e r „Marc-Aurel“ ez. í kotétboT álló becses művél volt'szíves ajándékozni. A midőn mérnök urnák e szép adományáért e helyen is szives köszönetét mondani elengedhetlen kötelességem nek tartom, engedje meg szerkesztő ur, hogy adomá nyát kísérő szép levelét is lapjában közölhessem. Te szem ezt azon meleg hangjáért, melyet egyletünk iránt mutat egyszersmind, hogy felhívjam a n. é. közönség figyelmét is egyletünk iránt, melynek oly nemes indu- latu barátai vannak s melynek közadakozásból megala pított könyvtára hova tovább érdemesebb művekkel gya rapodik. — Fejős ur levele igy hangzik: Tekintetes el nök úr! Mellékelve vagyok bátor Fessler világhírű mű vét „Marc-Aurel“-t megküldeni, azon kéréssel, hogy azt a tanító-egylet könyvtárába felvenni szíveskedjék. Jelen mű könyvtáramban meddőn hevert, mert senki által sem olvastatott, azért adom' tehát nevezett egyletnek, mert meg vagyok győződve, hogy a tagok által olvas tatni fog és ez által elértem czélomat, mert gyümöl csözővé tettem azon nagyszerű eszméket és elveket, melyeket Fessler művében megirt. Fogadja az egylet, oly szívesen ezen adományt, a mily szívesen adom én. — Maradtam stb. — Szegzárd, 1883. nov. 26. Fejős Károly. Fogadja adományozó ur az egylet őszinte kö szönetét. — Gál Kálmán, egyleti elnök. — Házasság. Ifjú Muttnyánszky Alajos bonyhádi gazda e hó 19-én vezette oltárhoz Bonyhádon Jagicza Honora kisasszonyt. — Elvettetett az alapítványi kir. ügy igazgatóság nál az a helyes és magának az urodalomnak tetemes hasznot hajtó terv, hogy Szegzárdon az urodalmi tiszt tartói lakás helyébe egy a Szegzáidon szétszórva levő kir. hivatalok számára alkalmas kétemeletes épület emeltessék. Nagyon sajnáljuk, mert úgy az urodalom, mint a kir. hivatalok érdeke más határozatot kívánt volna. — „A magyar királyi országos selyemtenyésztési fel ügyelőség ingyen oszt ki szedermagot; a kik tehát tel jesen díjtalanul és portómentesen kívánnak szedermagot nyerni, forduljanak ez iránt a magyar királyi országos selyemtenyésztési felügyelóséghez Szegzárdon, honnan a szedermag és a szederfatenyésztési utasitas nekik min den költség nélkül megfog küldetni.“ B e z e ró dj Pál. — Gondatlanság. A múlt héten — mint Tolnáról tudatják — egy asszony nagy mosást tartván, az észte- hetség és testi erő hiányában levő kis gyermekére az elkerülhetetlenül szükséges anyai gondot nem fordította; a gyermek igy felügyelet nélkül maradván addig mász kált, mig a forró lúggal telt szapulóba esett. Az anya már csak gyermeke holttestét emelhette ki. — Névmagyarosítás. Kohn Jakab kömlődi lakos úgy saját, mint két kiskorú gyermekének nevét „Köm- lődi“-re változtatta belügyministeri engedélylyel. — Felakasztotta magát múlt hó 28-án az újvá rosban Tavasz Ferencz. Mikorra a házigazda — Ke- leesényi Ferencz és többen a felakasztást észrevették, hideg volt. Tettének az oka az öngyilkos már egészen ismeretlen. — Tolvajlási kísérlet. Nemcsak a fővárosi zseb metszők és tolvajok bírnak a furfang és találékonyság képességével, hanem a vidéki tolvajok sem nélkülözik azt. Az a fogás, melyet múlt kedden egy tolvaj gyakorlati lag alkalmazni megkísértett, legalább erre mutat. Bien Ármin szegzárdi lisztkereskedő számára a fuvaro sok két kocsi lisztet hoztak a gőzhajó-állomástól. Lera kás alatt egy ismeretlen tolvaj addig ólálkodott a kocsik körül, mig a lerakodó fuvarosok íegy-egy zsákkal ter helten a raktárba távoztak. E pillanatot felhasználva ő kelme két zsákot emelt vállaira s úgy tett, mintha a szemben levő Mayer János-féle. üzletbe vinné. A fuva rosok visszatérve a kocsikhoz, észrevették a tolvajt, s a gyanútlan járókelők figyelmét „fogjatok meg“ kiáltások kal a zsákokkal távozóra irányozták. Ez azután eldobván a lopott zsákokat, futással menekült. Hogy rendőr nem volt látható, ezt felesleges emliteni is —■ annyi azonban bizonyos, hogy a tolvajt el nem fogták; de nem is ismerik, s nem is keresik. — Helyreigazítás. A tolnamegyei községi kör- és segédjegyzők egyletének közgyűlés lefolyásáról hozott tudósításunkba azon tolihiba csúszott be, hogy Fadd község derék jegyzőjét Krisztinkovich János urat, az egylet alelnökét nem saját nevén említettük, mit is ezennel helyreigazítunk, kijelentve, hogy a mar- báslevelek téves leletezése tárgyában ő tett indítványt. — Agyonlőtték november hó 26-án világos reg gel Báttasz.éken Bócz Miskát. A tettes ismeretlen. A gyilkosság valami kocsmai verekedés következménye gya nánt emlegettetik. Furcsák azok a báttaszéki viszonyok, — Kinevezés. Csapó Mihály szegzárdi kir. törvényszéki fogházőr a paksi kir. járásbírósághoz segéd hivatalszolgává neveztetett ki. KÖZGAZDASÁG. ” % filloxera ügy. Vasút, választások, filloxera ügy ! valyon melyik a legfontosabb ? Ugyan melyikről kellene a legtöbb lap ban s legtöbbet írni ? Az utóbbi igen fontos és sürgős, jó loiz vele gyak rabban foglalkozni, forgatni, hogy minél jobban, beha tóbban megismerjük. A vasút érdekében beható tanácskozások tartattak, Szegzárd községe áldozattal jelentékeny összeget szava zott meg, nevezetesebb mozzanatai alkalmával banquet- tek tartattak. Pedig a filloxera ügy Szegzárdra nézve nem ke véssel, de sokkal fontosabb a vasút ügynél és igen sürgős. Ha a filloxera készületlenül — mondom készület- lenül lepné meg Szegzárdot, nagy lenne a pusztulás: 4—5 év múlva nem lenne bora mit a vasúton szállít son : népessége s jövedelme csökkenne; nem, hogy üd vös, de terhére lenne e vasút Szegzárdnak, mert meg- | 'csáppánt jövedelméből nehezebben törlesztené terheit. S kevés haszna volna a vasútnak, ha csak tovább nem vitetnék. Pár év óta aggodalommal figyelem a vész folyto nos terjedését, de nem tehettem. A tavaszon felszaba dulva a nyomás alól, elhatároztam, hogy tenni fogok. Több hó óta tüzetesen tanulmányozom ez ügyet, nem sajnáltam sem költséget sem fáradságot, többször utaz tam fel Budapestre, hogy minél közvetlenebb forrásból meríthessek s hogy tüzetesen megismerjem. Látom mint közeledik a vész évról-évre, mint veszi körül már a megyét. Kötelességem figyelmeztetni polgártársaimat, hogy veszély közelit, ■— fennt megadták az intést — kötelességem azt átadni. Szeptember végén voltam Budapesten a kormány- biztosnál, — akkor tért haza francziaországi utjából, hová a kormány által tanulmányozás végett küldetett ez ügyben. Kétségbe van esve a szőlőbirtokosok jövője fe lett, — ha erélyesen nem védekeznek. A világhírű Bordeaux pompás szőlői tönkre van nak téve. De borát fenntartja. A külföldi olcsó vörös borokat a tudomány a chemia segítségével átalakítja drága bordeuxivá, — s haszna egy részét megmenti. Szegzárdnak alig lehet ily kecsegtető kilátása, legalább eddig semmi nyoma oly intézménynek, melyből ilyet következtetni lehetne. Bordeaux szőlőhegyein vannak he lyenként zöld foltok : ezek azon szőlők, melyeket a gaz dagabb birtokosok szénkéneg gyérítéssel tartanak fenn, holdanként 40—50 frt költséggel. Vagy oly szőlők, me lyek ellentálló amerikai fajúvá alakitattak át. A virágzó Montpelier városa 20000 lélekről 10000-re sülyedt. Francziaország déli részéből 400,000 szőlőmives költözött ki a gyarmatokba Algír- s Amerikába. Több száz község pusztult el, mert meglepettek a filloxera ál tal, de ezek nem mulasztásuknak estek igy áldozatul. Csak 10 év óta ismeretes azon körülmény, miszerint szőlővcszővel hurczoltatik egyik hegyből a másikba s mielőtt ezt Francziaország megtudta, dél legszebb szőlői már elvoltak árasztva. Csak pár év óta ismerjük tüzetesebben a filloxera életmódját, mi által tudjuk, ho gyan kell ellenében védekezni. De a kiköltözöttek mind ezeket nem ismerték, nem tehettek, pusztulniok kellett. E déli részeken egész nap is utazhatni vasúton elpusztult, kiégett szőlőhegyek alatt. Több helyen se a hegyen, sem a községben egyetlen lélek nincs, mert e hegyek más művelésre nem fizetnek újabb amerikai fajú ültetvényekre pedig 5—6 évig várni, som a volt birtokos nem volt képes, sem a települőnek nincs kedve. A Duna innenső partján Visegrádtól Budáig a sző lők nagyrószben kivesztek. Budára most jön a sor. Be- meg Promontor s Tótéuy is, reájok néhány óv múlva kerül; de sorsuk kikerülhetlen, mert a hegy Visegrád tól Tétényig összefügg s igy a vész feltarthattam Láttam a Duna balpartja pusztulását is. Láttam Párkány, Nagy-Mavos, Vácz pusztuló szőlőit. A virágzó Nagy-Maros községe, mely pár év előtt még 400,000 frt érték szőlőt szállított a külföldre, ma csak felényit szállít s pár év múlva mitsem fog szállítani. Beszéltem nagy-marosi emberekkel, kérdeztem őket a jövő felől. A váratlan csapástól kábultan felelték, hogy valóban nem tudják mit fognak tenni, mert legtöbb közülök szőlőjén kívül mit sem bir. Sajnálkozva említették, hogy nem hittek a szakértőknek annak idején. Egyikök hallva, hogy szegzárdi vagyok, azt mondta, hogy ő tudná mit tenne, ha szegzárdi volna, — félre verné a harangot, mig talpra állna valamennyi, — s tennének mig nem késő. Keserű lehet az, midőn a hajlott korú szőlőmives I pusztulni látja kedves megszokott szőlőjét s elhagyja házát, hogy bizonytalan napszámmal keresse kenyerét. A franczia kiköltözöttek meglepettek, nem ismer ték a védekezés módját, — sorsuk szánalmas. De mi ismerjük a filloxera életmódját, most már lehetséges a védekezés, s nem tenni, — bűn volna. Ha vannak csekély számmal, kik a szőlőn kívül, egyebekből is bő jövedelmet húznak s nem tartják sür gősnek a védekezést; de vannak viszont igen nagy számmal olyanok, kik egyedüli jövedelmét a szőlő adja 6 ezekért nem szabad késedelmeskedni. A Franczia szölőműves nép ruganyos természetű, képes volt kiköltözni, s könnyen feltalálja magát uj ha zájában. De a magyar földmives, különösen a szőlőmives, kedvencz munkáján kivül alig képes másra szokni, ne hézkes: de jobban is szereti hazáját, ragaszkodik laká hoz, s legtöbb készebb lesz háza küszöbén küzdeni a nyomorral hogy sem kiköltözzék. Azért ezek érdekében védekezni kell mullhatat- lanul. Azt mondják némelyek : „minek a szigorú rend szabályok, minek a sürgős védekezés, — még nincs itt a filloxera.“ Ki mondhatja azt, hogy még nincs itt? ki mer het ily veszélyes felelősséget magára venni polgártár saival szemben ? — Az aligha, — ki vagy keveset, vagy I éppen mit se tett felkeresésére. Én tettem, valami keveset felkérésére, de nem merném mondani, — hogy nincs itt. A nyáron 10,000 hold szöllőn mentem keresztül, Szegzárdtól Bíttáig, de a hogy minden zugát nem vizs gálhattam, mert nem volt rá idő, — erre holnapok kel lenének. A meg nem járt helyeken, zugokban ott lehet a baj már két óv óta is, — lehet hogy az idén jött oda, lehet hogy 40 év múlva jön; de nem merném mondani hogy nincs itt. Nem merném mondani, különösen ilyen felvigyá- Izattal szemben, milyenben hegyeink eddig részesültek. Ki vigyázott reá? — legnagyobb részére senki, majd nem Isten kegyelmére bizvák. Első évben a fiilloxera jelenlétét mi sem árulja ülj külsőleg, 2. év júliusban kezd néhány tőkén, hol jelen | van, a felső lévőikéit kissé sárgulni, s ha ekkor felfi - dezzük, még teljesen sikerrel irtható, mert eddigi ta pasztalatok szerint csak 2. év augusztus elején kezd szét repülni. 3. 4. évben már erősen sárga a folt s nagy (60—100 tőke) ez könnyen felfedezhető, de már telje sen ki nem irtható; — de még útját sem lehet állni a vésznek, mert már szót hordatott a szél által. Legfel jebb a közlekedés szigorú korlátozásával lassitni lehet haladását, s igy ha lassabban is de feltarthatlanul ter-l jed egyik dűlőről a másikra. Hiszem, — de nem merném mondani — hogy, nincs itt. Három év előtt midőn Herman Ottó füzete meg jelent, volt egy derék ember a községi igazgatás élén, ki azt mondta „Tartsunk előadásokat, tanítsuk a népet:“ de akadt egy másik ki azt mondta “Majd te szünk, talán később, most még nincs i 11.“ S nem történt semmi. Az ilyen — „hagyjuk még“ — politika káros a közügyekre, s ezen ügyben pedig vészthozó lehet. Az mondatott tanácsteremben, hogy a filloxera- biztos — úgy sem gátolja meg a vész bejövetelét. Hogy mily eredménye lehet egy erélyes biztos, — de még egy egyszerű szőlőbirtokos működésének is, — erre nézve tanulságos példa a tokai eset, melyet nem mulaszt hatok el leírni. Három év előtt Tályán, mely Tálya úgy fekszik Tokajhoz, mint Bátta Szegzárdboz, — egy sző lőbirtokos hallva, olvasva a mindig sűrűbben jövő vész- h íreket, aggódni kezdett szőlője miatt, elkezdett izgatni, biztatta birtokos társait, hogy ne engedjék magokat meglepetni, ne hozzanak be idegen vesszőt s vigyázza nak a sárga foltokra; ez igy folyt hónapokon keresztül. S mi lett a következése? Az. hogy egy napon jelen tette egyik birtokos társa, hogy az 6 szomszédja tavaly egy kassai kereskedő-czégtől vesszőket hozatott. Utána néztek s ott találták a filloxerát. A ministeriumnál van betanított közeg, mely az irtásokat intézi. Ezekből né hány ember lement, a helyet kikerekitették, a tőkéket kiásták, a földbe bőven szénkéneg mérget fecskendez tek, mely minden állati életet kiölt; a helyet megrak ták rőzsével s a tőkékkel együtt felégették. A biztos szigorúan megvizsgálta e pont körüli helyeket is, kilo méter távolságra is, az óta is folytonos felügyelet alatt áll e rész; az irtás pedig teljesen sikerült mert ez 3 év előtt történt. Mit tett ezen birtokos? — Nemde megmenlette az 50—60, talán 100 milliót érő tokaji hegyet, — meg mentette birtokos társainak évi jövedelmét, megmen tette a tokaji hegy több milliónyi jövedelmét. Egy eré lyes biztos, jól szervezett védekezéssel, nem eredmé- nyeznó-e, hogy többször is igy felfedeztetnék a vészes rovar. Nem érdemes csekély költség 1 fáradtsággal ily nagy hasznot megmenteni? S ennek tudatával szabad-e szőlőinket továbbra is az Isten kegyelmére bizni? A szegzárdi hegyen Báttáig szőlő szőlőt ér, ér téke lehet 10 millió, — évi jövedelme (csak egy mini mumot véve) lehet 2 millió. Egy jól szervezett véde kezés kerülhetne 6—8000 írtba. Nem volna érdemes ezen 8000 irtot kiadni? ha azért is, hogy a hegy 2 milliónyi jövedelme csak egy évvel is legyen tovább élvezhető. Ha csak láb-ujjhegyre emelkedünk, kissé ellátunk a tömeg felett, mert a tömegben egyik a másiktól nem lát: de menyjünk fel a kellő magasságig i meg lesz az ügyhöz szükséges látkör. Elképzelhető, hogy az eset után a tokaji hegy al ján minden ember talpon van s védekeznek, — aleczke használt! Meg vagyok győződve, hogy a tokaji hegyen e szerencsés irtás nem volt az utolsó. Az igaz, hogy a biztos teljesen nem gátol, de 10 eshetőségből 8—9 eleshetik. Hogy ezen 10-ik sze rencsétlenséget hozó eshetőség előbb vagy utóbb, vagyis ma vagy 40 év múlva következik be, vagy hogy talán egyátalán nem fog bekövetkezni, az odafenn a Mindenhatótól függ. De idelenn tegyünk meg minden emberit, mi valószínűvé tegye, hogy e szerencsétlensé get hozó 10-ik eshetőség minél későbbre következzék be. Közlöm röviden, hogy miként vélem intézendőnek a védekezést. Mindenek előtt e hegy Szegzárdtól Bát táig volna védendő — s pedig sürgősen. Erre szüksé ges volna egy filloxera biztos és minden helységben egy tanító vagy felügyelő. Ezen felügyelők lehetnének a jegyző és a tanító urak, minden esetre azok, kik több hajlamot s energiát mutatnak az ügyhöz s kik többet foglalkoznak a természeti tudományokkal, tehát legin kább a tanítók, kik nyáron rá érnek. Ezen felügyelők betanítva, begyakorolva, hetenkint 2-szer bejárnának egy-egy dűlőt s igy egymás után valamennyit, az ott talált birtokos, hegy pásztor, hegy bírókkal közölnék a szükségeseket, hogy a vesszőforgalomra s sárga foltokra vigyázzanak Naplóba jegyeznék, ha valami gyanús mu tatkoznék, valamint azt is, hogy mily napon, mely dű lőt járták be. A biztos tanulmányozná a hegy kerületét, hogy hol van nagy kosár s eszköz forgalom, e szerint elkészítené a védekezési tervet, létesítené a forgalmat korlátozó szabályokat s szükséges forrázó helyeket, meg vizsgálná a bejelentett uj ültetvényeket s a sárga iol- Itokat, betanítaná a felügyelőket s azok működésére fel ügyelne. Végre a mi talán leglényegesebb, a biztos köz ségről községre előadásokat tartana a szőlőműves nép nek s a felismerés módját röviden előadná s erre őket oktatná, vasárnap a délelőtti órákban. A betanított s a szőlő minden zugában megfor duló szőlőmives nép, a dűlőket hetenként bejárt felügye lők, a folyton járó vizsgáló biztos, — ezen szervezet, mintegy hálózatot képezne a hegy felett, melynek fi gyelmét nehezen kerülhetné el a kezdődő filloxera folt. A felügyelők a nagyság és a hely fontosságához Iképest 30—50 frtnyi díjazásban részesittetnének, mert par bet maii a dűli uejaui cjutíz-i coutoiuai is LivíiietetLcnnek mondták. Ma már az ilyennél csak a sok millió lehet az akadály. A létesí tett csatorna többé nem rendkivüli, legalább ezt bizo nyítja azon körülmény, hogy most egy 3-szor nagyobb és nehezebb átvágáson dolgoznak — a Panamá-n. Nagy töke a bátorság és az erély is! Csak ne adjunk magunkat annyira oda a hétköz napi kényelom és élvezeteknek. Azok pedig kik úgy gondolkoznak hogy, — hagy juk most, nincs semmi baj még, minek háborittassuk magunkat eddigi megszokott kényelmünkben, — az ilyenek térjenek magukba s legyenek óvatosak nyilat kozataikban, kivált ha az intelligenliához tartoznak, — mert nagy a felelősség, midőn a vész magasan csap kodó lángjai a megye körül már mindenütt mutat koznak. Megvallom hogy a nagymarosi szöllőmives nyi latkozata is nagyrészben inspirált arra, hogy a vész harangot kongassam. A szerzett tapasztalatokkal hasz nára leszek ezután is az ügynek. Eddigi tevékenységem félre is raagyaráztatott, — mintha nekem egyéb is volna intentiomban mint a közjóért tenni. Azért ne hogy az ügy menotének ártsak, kijelentem miszerint csak azt óhajtom, hogy Szegzárd és To'nainegye szőlő- birtokosai — mint egy ember, álljanak talpra s véde kezzenek, de védekezzenek mielőbb. Egy gyógyszerész, Laptulajdonos és felelős szerkesztő: Boda Vilmos. Beim unkatárs : Dr. Steiner Lajos. Budapest-pécsi vasút Rétszilas-Szegzárd helyi érdekű szárnyvonala. MENET P- R E N D. Érvényes a pálya megnyitása napjától. A vonatok érkezési és indulási ideje budapesti idő szerint van kitéve. Sárbogárd-Bótszilas-Szegzárd irány Szegzárd-Rétszilas-Sárbogárd irány Állomások ó.|p. Állomások 6. P- Budapest (Józsefváros) „ Ferenczváros „ Kelenföld 8|lG 8 32 849 Szegzárd ind. Tolna-Mözs n *Hidja-Apáthi „ Kölesd-Tengelicz „ N.-Dorog „ Vajta Czeeze „ Sárbogárd érk. „ ind. 12 12 1 2 1 3 4 4 5 25 55 26 02 37 30 46 10 Sárbogárd érk. „ ind. Czeeze „ :■ | . N.-Dorog n Kölesd-Tengoliez Hitüa-Apáthi „ Tolna-Mözs „ Szegzárd érk. 1144 1210 1 05 1 45 2 28 310 3 40 410 431 Budapest-Kelcnfóld érk. „ Ferenczváros „ „■ Józsefváros „ 8 8 8 11 40 52 Budapest, 1883. november hóban. Az üzlet igazgatóság.
