Tolnamegyei Közlöny, 1883 (11. évfolyam, 1-54. szám)
1883-11-25 / 48. szám
mása is már kilencz éve önálló, — készpénz fizetést háromszáz forintot húz, van egy szobából álló lakása, két öl tilzi-fája, no még most a tizennyolcz hold föld; de nagyon furcsa dolog is lett Tolna a második tanítót segédtanítónak hagyni és a harmadikat, — mely állás 1879. érben rendszeresittetett, — önállósítani. Az iskolaszéki határozatok, — tapintatos vezetés és a több effélére szórt nagyszerű minósitésekre csak annyit lehet mondani, hogy biz’ az egész egy furfangos spekuláczió; pályázatot hirdetni eg) betöltött tanítói ál lomásra, hogy a fizetést ötven forinttal leszállíthassák, egy tanító■ kenyerét elvehessek. Ez. az egész, a mit . ...y ur oly nagynak mond hat 8 a miért még az iskolaszéki tagokat is megdi cséri; — csak tessék tovább is igy tenni, a tanítótól hamar elvehetik, a mije van, hanem azután következ nek ám azok is, kiknea többjük van; mert biz úgy van, ma nekem, holnap neked. Ha . . . . y ur akarja, szívesen szolgálok ezen ügyben néki mindenre felvilágosítással; — elmondok mindent, a mi való és igaz; — ha tetszik magányuton, ha tetszik igy; — no de mégse’ igy, magam is rös- telném, mert mások bajával nem szeretek újságban bíbelődni; de sok is lenne. Egyidejűleg tehát bízzuk csak egy kiűzendő ta nító sorsát a nagyságos prépost-esperes urra, ki ha igaz ságos, lelkiismeretes és egyéni szenvedélyektől ment, informatio alapján járhat ej, úgy abban mindenki biz ton megnyugodhat; s akkor . . . . y ur be fogja látni, hogy tévedett, s vége lesz az egésznek. De ha mégis azon szegény tanitó léte végzetessé válnék, úgy fel fogom keresni . ... y urat már azért is, hogy begyőzzem sok mindenről — 8 hiszem, hogy ő lesz az akkor, ki tőlem és kezemből átveszi a fegy vert, s mint lelkes íanügy-barát egy jó tanítóért síkra szál land. Z. T A N Ü C Y. Elvek a nőnevelés körül. r 0 Már rég nem beszéltem Fenyvesyné ő nagyságé' val, elhatároztam tehát, hogy legközelebb tisztelegni fo gok nála; s ezen elhatározásomat —. előbb is, mint el foglaltságom mellett réménylhetém — sikerült hamaro san érvényesítenem. Igazat mondva, mindig örömmel keresem fel a bús özvegyet, mert a mellett, hogy kedélyhangulata az enyémmel majdnem teljesen megegyez — a vele töl tött társalgási órák oly kedélyesen telnek el, mintha csak perezek lennének; s e mellett bámulatra méltó szé les ismeretköre és sok oldalú olvasottsága mindig meg ajándékoz egy-egy érdekes themával —: a mit azután én tanulmányozásaim keretében mint rendkívül tanul- j ságos dolgot felhasználni pillanatig sem késem. Legutóbbi látogatásom alkalmával is beszédtár gyunkat oly felette érdekes thema képezte, hogy azt e becses lapok m. tisztelt olvasó-közönsége előtt elhall gatni, még ha kívánnám, sem vagyok képes. . És hogy szorosan a tárgynál maradhassak, kerülni fogok minden kitérést s a szót ő nagyságának adom át. Köszönöm uram! a barátságos figyelmet, melyek kis családunk — de különösen Malvinom iránt tanú sít, midőn ismét egy jó olvasmányt hoz számára. Tu dom, az eddigiek után meg vagyok győződve arról, hogy az ön által hozott művet a legcsekélyebb gyanú nélkül is leányom kezébe adhatnám, .... ismeri szigorú el veimet. Mig csak leányom az én leányom marad; mig csak az az idő nem következik, hogy szeretetének ér zelmét — melyet ez .ideig még csak is én bírok, — egy más halandó lénynyel meg nem os7tja: addig nincs rá eset, hogy olvasmányt vegyen kezébe, mig azt én, az anya előbb el nem olvastam. Ezen elvem már szokássá vált s e szokásomtól el nem térek soha. Újra kérem, ne ütközzék meg eme — talán visz- szatetszőnek látszó elvemen; annál inkább sem, mert hosszabb ismeretségem ön iránt minden gyanút és ké telyt kizár lelkemből s ha abban a benső bizalomnak csak egyetlen'szikrája volna is még idegen halandó iránt, úgy ön bírná azt a szikrát — ön uram! Mert lássa, fölötte nagy fontosságot tulajdonítok én a mondott elvnek, különösen a nőnevelésnél. A nő első korban is legyen nő. Ne igyekezzék azt a határt túllépni, melyet a bölcs Mindenható a teremtés nagy munkájánál már hivatása gyanánt szabott ki a nőnek. Hisz még ha a legutolsó férget tekintjük is az ő élete és munkálkodásában, lehetetlen, hogy elragadtatva ne legyünk, annyi nemes, fenséges és bámulatra-méltót ta lálunk abban. Mennyivel nemesebb, fenségesb és bámu latra méltóbb dolgokat tapasztalunk az emberi társadalom azon keretében, a melyet a férfi- és nőnem közötti fen ségesen szép viszony tölt be. . Az úgynevezett „emanczipatio" eszméje azon ér telemben, hogy a nő a férfiúval egyenrangú legyen, hogy a társadalomban az ipar, művészet és tudományok terét a férfiúval egyenlően használják: szörnyű nevet séges előttem. Mert nem az észt, az értelmet kell te kintenünk, — hisz azzal az emberiség nem-kfllömb- ség nélkül egyformán van megáldva a Mindenhatótól, — hanem a hivatást, a rendeltetést. Már pedig ha ezt te kintjük: bármily, szemüveget tegyünk is fel, kell, hogy belássuk, miszerint egészen más, a férfi- és egészen más a nő rendeltetése és hivatása. — E tekintetben teljesen osztom a nagynevű boldogult iró és philosoph b. Eöt vös nézetét a midőn azt .omondja: „Napjainkban bizo nyos nők arról panaszkodjak, hogy a férfiak által egyenlőknek nem ismertetnek el, s pedig épen, ha ez valaha meg történik, s a nők azon kiváltságoktól meg- fosztatnak, melyeket azért élveznek, mert őket gyengébb nek tartjuk, csak az nap kezdődnék elnyomásuk.u — Legyen tehát a nő első sorban is nő; gyengéd nő. És hogy az legyen, még ismeretkörében se lépje túl a határt, a mi a nőt az erősebb nemtől elválasztja. Tudvágya soha se ragadja el anynyira, hogy ennek fö léje helyezni magát legyen minden vágya; — soha se igyekezzék elérhetlen után, mert vergődései közben igen könnyen lerázhatja magáról a nőiség minden himporát — és akkor.............akkor lesz csak szánandó teremt mény a világon. Igen azt én is szükségesnek tartom, hogy a nő ismeretköre legyen tág, legyen jártas min den szellemi dologban is — de csak is addig haladjon, a meddig a nőiség határa engedi. Ezért nem engedek én meg Malvinomnak bármely könyvet is olvasni, mig azt magam előbb el nem ol vastam ; még ha tudományos értekezéseket tartalmaz is I a mű. Sőt ezektől leginkább féltem leányomat. Az ilye neket csak szigorú bírálatom után adom kezébe — leg többször azonban nem is adom neki, hanem ha valami jó van benne, amit tudnia szükségesnek vélek: azt ha egyedül vagyunk, beszélgetésünk közben ismertetem meg vele; — a fölöslegest pedig természetesen elhal- gatom. A nőnevelésnél legfontossabb a kedély-képzés. — A kedélyről, melyet közönségesen szívnek nevezünk, egy nagyszerű paedagog igy ir: „A kedély a szeretetnek s ezáltal mindannak, ami az emberéletben nemes, szép és nagy, anyja és ápolója.“ — Teljesen egyetértek az Íróval. A női szív — ép úgy mint a févfiaké is — leg fogékonyabb mindenre, a szép, jó, nemes és nagyra, mint a rut dolgok befogadására a zsenge gyermek és ifjú korban. Ámde a kettő között még is nagy a kü lönbség. A férfi kedélyvilágán a ferde irányt vett ke délyképzés folytán — ha még oly óriási legyen is csa lódása az élet külömböző viszonyaiban: sohasem ejt hető oly tátongó seb, mely betölthetlen őrt hagyhatna maga után. Behegeszti azt — ha más nem — az idő; anélkül, hogy életboldogságára valami rendkívüli befo lyást gyakorolna' De ha a női kedély, a női szív nyer képzésében ferde irányt, ha a nő érzelem világa támadtatik meg s ejtenek rajt vérző sebet: annak meggyógyitáaáranem létezik ir. A férfi kiábrándul s csalódását feledteti vele az idő — mig ha női kedélyt ér csalódás, azon még az idő sem segít, s kiábrándulása bármikor legyen is az, nála mindig késő; — meg a világ előtt is. S ha szenvedései enyhítésére, némi csillapítására a „meg nyugvás“-! sem találhatja meg: életboldogsága e föl dön veszve van érzelemvilága — mint a haldokló élete — megsemmisül. És mert a kedély-képzésre mi sem oly hatalmas tényező, mint az olvasmányok I azért vagyok Malvinom nevelésében, e pontra nézve oly szigorú, majdnem azt mondhatnám túl pedáns. Az olvasmányok által nyújtott ismeret teheti a nőt gyengéddé, szeretetreméltóvá nemessé, nagygyá, szóval: nővé. Ez ébreszti föl kedély-világát, ez fejleszti érzelmeit; boldoggá is teheti ót s tényezővé válhat arra nézve, hogy környezetét a nő mint rendeltetése is kí vánja — boldogíthassa. — Vagy mindezeknek az ellenkezőjét is eredményezheti az olvasmány — a sze rint, a mint gyógyszer gyanánt használjuk, vagy mint gyilkos mérget a határozott tilalom daczára is nagyobb adagokban élvezzük. Számtalan példát hozhatnék fel, melyekben ko rábbi állításaim mind igazolva lennének — de minek? ön uram igy is megért engem. Egyet azonban még sem hallgathatok el —legjobb barátnémmal történt. Szegény Bella! hányszor jött hozzám kisirt sze mekkel, hogy férje mindenütt szívesen időz, csak csa ládja körében nem; a reggeli órák vetik haza mindig s nincs rá eset, hogy máskor, mint étkezés idején le hessen honn látni. Ekkor is oly szótlan, mogorva és komor, hogy jelenléte csak ijesztőleg hat családjára. — Bella szép, fiatal s e melett oly igazi lélek — mivelt- séggel bírt, a mi őtet velünk szemben mindig az első helyre helyezé. Tanácsomat tehát nem is volt nehéz követnie. „Társalgásod kelleme s ritka szellemességed del igyekezzél magadhoz bilincselni férjedet — mon dám keserű paanaszaira. — Eleinte nem igen fog si kerülni, de ha figyelmét egyszer magadra vonhatod is mét, győzelmed bizonyos.“ Úgy is lett. Férje kezdet ben mogorván fogadta a társalgást, de mintán Bella ta nácsaim folytán épen nem tágított — az elvadultat oly annyira megszelidité, hogy az egyizben térdre hullva Bella előtt kért bocsánatot a mellőzésért, melyben ad dig nejét részelteté; — mert mint mondá, csak most vette észre minő kincset bir ö Bellájában.............Az óta soha — még csak egy parányi felleget sem vet tem észre barátném homlokán, kinek családi élete ma mintaképül szolgál minden házaspár előtt, a mit ön is elismerni kénytelen uram, ha megmondom, miszerint az én Bella barátném férje nem más, mint az ön ál tal is előnyösen és jól ismert x . . . y . . | . Meglepetve ugrottam fel ülőhelyemről. Bella esete nem egyedüli, akárhányat mondhatnék — de tudok ezzel ellenkező esetet is, azt azonban majd más alkalommal. A hölgyek kezébe szánt olvasmányok felette fon tosak | nőnevelés keretében — én legalább annak tar tom azokat. Mindazáltal, csalódnék ön uram, ha azt vélné, hogy e tekintetben a külszín már maga is kie légít engem. Oh nem. Malvinomnak még kizárólag a hölgyek számára irt műveket, folyóiratokat és lapokat sem szabad olvasnia elébb, mig azok tartalmáról én tu domást nem szereztem. Mert éppen a hölgyek számára gyártott olvasmányok követik el — legalább szerény vissza élést. A helyett, hogy a jót, nemest, és nagyot szépet öszhangzatos kapcsolatban hoznák: adnak a tapasztalat lan hölgyek kezébe oly mérget, mely egész éltöket, boldogságukat mérgezi meg. Hiszen nézzük csak a hölgy lapokat! mind meganyi a hiúságot, fényűzés utáni hajlamot, a vágyást és elégedetlenséget költi csak fel a zsenge női kedélyben. Erre pedig az én leányomnak nincs szüksége. — Legalább én, mint anya igy gon dolkozom. Teljesen magamévá téve a föntebbi nézeteket, hagytam el Fenyvesyné 6 nagyságát, s a legnagyobb örömmel fogtam toliamat kezembe haza érkeztemkor, hogy a hallottakat a mennyire lehetséges hiven leírva — a mélyen t. olvasó-közönség nagybecsű figyelmébe ajánljam. Dóri Pákay György. Küiönfélék. nézetem és tapasztalatom szerint — a legtöbb — A tisztujitáshoz. Mint biztos forrásból értesü lünk, megyénk egyik nemcsak e megyében, de ország szerte köztiszteletben álló tekintélyes férfia több oldal ról nyert felkérés folytán már legközelebb deczember hó első felében a megyei bizottságnak összes önálló és független tagjait a tisztujitás kérdésében tar tandó értekezletre fogja Szegzárdra egybehívni. — Á szegzárd-rétszilasi helyi érdekű vasút mű- tan-rendőri bejáratának határideje változást szenvedett, a menynyiben nem folyó hó hó 26-án, mint általunk jelezve volt, hanem reá következő napon fog eszközöl tetni. Eszmetársulatnál fogva elismerőleg felemlítjük em lített vasút engedélyeseinek azon dicséretreméltó eljá rását, hogy az egész vonal mentén kizárólag magyar feliratokat alkalmazott. — November 26-ika. Ez a nap arról lett a folyó évben nevezetessé a székvárosban, hogy hoz magával egy megyei közgyűlést, katonai utóálliást s számtalan magán egyleti gyűlést, úgy, hogy ember legyen, ki azo kat mind végig csinálja j — Megrendítő gyilkosságnak lett áldozata Gáspár János docsi lakos. A múlt napok egyikén a decsi sző lőkben ismeretlen tettesek agyonverték, agyát széthasogat ták s agyvelejét a szó teljes értelmében a szőlők között lévő fákra kenték. — A gyilkosokat a rendőrség erélyesen nyomoztatja. — Nyilvános köszönet. Szomorú helyzetemben gyengének § erőtlennek érezvén magamat arra, hogy külön-külön fejezzem ki köszönetemet férjem s csalá dunk mindazon barátainak, kik boldog emlékezetű fér jem Kálmán Dániel elhunyta alkalmával résztvevő leve leikkel oly sokféléi megkerestek, vagy a kik férjem vég- tisztesség-tételén személyesen megjelentek: itt e helyen fejezem ki bánatos szivemből fakadó hálámat azon részt vevő jó indulatért, melylyel irányomban s családnnk irá nyában tanúsítani szívesek voltak, — Kötesd, november gM? 1888. özv. Kálmán Dánielné szül. Soltra Eszter. — Adakozás. A magyarországi tanítók árvaházi alapjára Májer Antal gyűjtő-ivén a következő adomá nyok folytak be: Májer Antal 1 frt, Fahrner János 1 írt, Kálmán Károly 50 kr, Várkonyi Sándor 50 kr, Uj- falusy Lajos 60 kr, N. N. 50 kr, Koháritsch Lajos 1 frt, Imberl Ferencz 50 kr, Háry Ede 50 kr, Klein Miksa 20 kr, Guzmits Zsigmond 1 frt, X. X. 1 frt, N. N. 1 frt Goldberger Mór 1 frt, dr. Hangéi Ignácz 50 kr, ifj. Májer János 1 frt Jilk László 1 frt, Jilk Sándor 10 kr, Klieber György 1 frt, Fejős Imre 1 frt, Bozmánits Kál mán 30 kr, dr. Steiner Lajos 1 frt, ft. Mikó György 2 frt, Koszorú István 1 frt, Abaffy József 50 kr, Berg mann Ilka 80 kr, Májer Antalné 50 kr, Arlow Maris 20 kr, Horváth Ignácz tanitó 50 kr, Szandtner Antal 1 írt, N. N. 1 frt, Pirnitzer József és fiai 50 kr. — Összesen 23 frt 80 kr. — Ritka becsületesség. Egy úri embernek Kaj- dacs községben dolga lóvén, Grepp György ura dalmi nagykorcsma-bérlő- és vendéglősnél beszélt és vé- Ietlenségből ottani szobájában 100 frtos bankjegyet zse béből kiszórt;' — elutazván vasárnap, a 100 frtnak hiá nyát észrevette, s midőn a 100 frtot keresve Grepp György nél megjelent, | elveszett pénze iránt hozzá kérdést in tézett, a vendéglős egész komolysággal azt felelte: „az ur itt nálam 100 frtot nem vesztett el, mert csakis itt hagyta, elejtvén az asztal alá, hol reggel megtaláltuk.“ — E becsületességet meg akarván 5 frttal jutalmazni, azon választ nyerte Grepp vendéglőstől, hogy „ily pénz zel nem akar meggazdagodni, érdemeket jutalomra nem szerzett, s a becsületesség kötelesség, melyért jutalom nem jár.“ — így tehát van Kajdacson a néposztály között is ősi magyar becsületesség. — Halálozás. A következő gyászjelentést vettük: Alulírottak fájdalomtelt szívvel tudatják édes atyjuk, ip- jnk, nagyatyjuk illetve testvérjük Weber Péter szeszgyárosnak Szegzárdon 1883. évi november 18-án reggel 5 órakor, rövid szenvedés s a halotti szentségek ájtatos felvétele után, életének 64-ik évében történt gyá szos kimultát. Szegzárdon, 1883. évi november hó 18-án. Áldás és béke lebegjen porai felett! Weber János, We ber Katalin férj. Udvardy Sándornó, Weber Péter, We ber Teréz férj. Wittinger Sándorné, Weber Mari férj. Nemesfalvi Zsuffa Pálné, Weber György, mint gyerme kei. — Weber Jánosné bzüI. Geiger Bóza, Udvardy Sándor, Weber Péterné szül. Frei Anna, Wittinger Sándor, Nemesfalvi Zsuffa Pál, mint menyei, illetve ve- jei. — Weber Kálmán, János, Erzsi, Mari, Lajos, Dé nes, Weber Péter, Sándor, Bódog, Budolf, Wittinger Mari, Károly, Paulin, Ödön, Nemesfalvi Zsuffa Pál és Ödön, Weber János, mint unokái. — Özvegy Heiland Ferenczné született Weber Anna, — Kram mer Jánosné született Weber Erzsébet, mint testvérei. — Az egyesült szegzárd-tolnamegyei nőegylet fo lyó hó 11-ére hirdetett közgyűlése a rósz időjárás miatt nem tartatott meg. E helyett folyó hó 18-án választ mányi gyűlés volt, melyen a tagok igen szép számmal gyűltek össze E választmányi gyűlésnek több rendbeli fontos tárgyai közül, különösen kiemeljük a szegzárdi alapnevelési egyletnek a kérvényét, melyben az általa fentartott ovoda részére segélyt kér. A választmány figyelmébe véve az ovoda anyagi körülményét, részére 50 frt segélyt szavazott meg. — A szegzárdi vadász-társaság e hó 18-án köz gyűlést tartott. Tekintettel a vad-állománybani szegény - I ségre, területéből Bonyhádtól Báttaszék felé menve a bal kéz felől eső részt deczember 1-től tilosnak nyilváni- totta. Jövőre nézve pedig határozatba ment, hogy nyulra a vadászat augusztus 15-ke helyett október 1-én kez dődjék. A vadász-társaság ezen intézkedése rendkívül előnyösnek ígérkezik éppen a társasági a nézve, mert a mig ez ideig területén a vadállomány folytonos üzés- nek és pusztításnak volt kitéve és igy évről-évre keve sebb mennyiségben volt található; úgy ezután, a tilalom idején, még a szomszéd vadász-területek vadjai isetár- i saság területén vonulhatnak meg és verhetnek tanyát. — Köszönet nyilvánítás. A szegzárd-tolnamegyei nőegylet a szegzárdi alapnevelési egyesületnek 50 forint segélyt adományozott, melyért a fennevezett nöegylet- nek a nyilvánosság terén is hálás köszönetét nyilvánítja az alapnevelési egyesület elnöksége. — Nagy szerencsétlenség színhelye volt folyó hó 22-én a duna-drávai vaspálya báttaszéki állomása. Az ottani állomás főnök neje ugyanis a piaczra készülve éppen akkor haladt át a pályatesten, midőn egy moz dony hátráló mozdulatot tett. A szerencsétlen nő siet ségében elcsúszott és keresztül esett a síneken, úgy hogy a rajta áthaladó mozdony egyik karját egészen levágta, a másikat és egyik lábát pedig összemorzsolta. Felgyógyulásához kevés a remény. — Hymenhirek. Az 1883-ik év ugyancsak jól vi seli magát a rózsalánezuk alkalmazásában. így ezúttal is két érdekes eljegyzést jelezhetünk. Ujfalusy László alsó-nyéki jegyző jegyet váltott, H a I a s s y Mariska kisasszonynyal, Halassy Károly kir. törvény- széki bíró szép és kedves leányjával. Lakner Ferencz ta karéktárt pénztáros pedig Angyal Gábor könyvivó szép leányát Angyal Irén kisaszonyt jegyezte el. — Szegzárd képviselő testületé múlt szombaton ülést tartott, mely alkalommal igen fontos ügyek tár gyaltattak s nyertek részben elismerést. így felolvasta tott és elfogadtatott a felálitandó ipar-iskola szabályzata s csupán a kölségvetés átvizsgálásával bizatott meg egy küldöttség ; a vaspályához vezető utón felállított hid költségéhez a város 800 forinttal járulni elhatározó; a philoxera vész elleni óvreüdszabályok kidolgozása tár gyában kiküldött bizottság dolgozatát elfogadta s azok alaki hiányjainak kijavítása iránt intézkedett; — végre elfogadta az érdemekben megőszült Mehrwerth Ignácz főjegyzőnek lemondását s sok oldalú, hoszszas munkája méltánylásául jegyzőkönyvi köszönetét szavazott. — A szegzárd-rétszilasi helyi érdekű vaspálya megnyitásának határideje még most sincs megállapítva. A megnyitás napján nagyobb szabású ünnepélyességek készülnek, mely alkalommal Trefort Ágoston köz oktatási és báró Kemény Gábor közlekedési mi niszterek is, bir szerint városunk vendégei lesznek. — Valahára rajtacsipték az „Öreg Balog“-ot. Számos alkalommal volt már Balogh János ökör-, tinó-, borjú-, ló-lopással vádolva, de a vád alól mindannyiszor kimenté magát, habár bűnössége majdnem kézzelfogha- tólag szembeötlő volt. Most 2 ökröt csavaritott vala honnan az Öreg és ezen alkalommal rajtacsipték. — A szegzárdi korcsolya egylet folyó hó 17-én tartá őszi közgyűlését. Szóba hozatott ezen alkalommal az, hogy a korcsolyázó helyet melynek jó karban tar tása most nagy költséggel jár — nem volna-e czélszerü a vasutvonál mellett kijelölni. Ezen kérdés megvizsgá lására az egylet Kovács, Fejős és Tóth mérnökökből álló bizottságot küldötte ki. Miután az egylet 8 éven- kint alakul újra s most a három év letelt, felhívja nem csak a volt tagjait, hanem a nagy közönség minden tagját, hogy ha ez egyletbe belépni óhajt, ezen szán dékát az egylet tisztviselői közül valamelyikkel tudassa. IRODALOM. * Az „Olvasókör“ czimü regény folyóiratot, mely már öt év óta a legnagyobb mérvű pártolásnak örvend, őszintén ajánljuk t. olvasóinknak s a ki családi tűzhely hez van számítva, annak igen kellemess lelket gyönyörköd tető szórakozást nyújt e két betenkínt csinos kiállítás ban pontosan megjelenő s | világ regényirodalmának érdekfeszitő- remekeit hozó folyóirat. — Az „Olvasó kör“ által tetemes összeget takarít meg az olvasni sze rető közönség, mint a benne iolyó kitűnő regények kü- lön-külön sokkal többe kerülnek, mint azok az évenkint 24 (5 tömött íves) füzetekben összefoglalva vannak. —j Az 5-ik évfolyam 4-ik füzete Montépin Xavér, világhírű írónak hatásteljes, bonyodalmakban bővelkedő, gördülékeny menetű legújabb történeti regényét. „ A rej tett milliók“-at hozza, mely av olvasó figyelmét telje sen leköti s megragadja. Az „0 1 v as ó kö r“ előfizetési ára egész évre (24 füzet) 6 irt. félévre (12 füzet) 3 frt, negyedévre (6 füzet) 1 frt 50 kr. — Előfizetési pénzek postautalványon az „Olvasókör“ kiadóhivatalába Budapest, Stáczió-utcza 31. sz. alá küldendő. Mutatvány- számok bárkinek egyszerű levelező lapon való megke resésre készséggel küldetnek. Szerkesztői üzenet. Ft. Sántha Károly urnák. Szentlőrincfcen: Alapot postán fel- küldöttem. Az ünnepély megtartásának határidejére vonatkozólag felhozott okok teljesen meggyőzők. Szives üdvözletein. Laptulajdonos és felelős szerkesztő: Boda Vilmos. Belmunkatárs: Dr. Steiner Lajos.
