Tolnamegyei Közlöny, 1883 (11. évfolyam, 1-54. szám)
1883-11-11 / 46. szám
XI. évfolyam 46. szám Szegzárd, 1883. november 11 Megjelen: hetenkint egyszer, vasárnap. Kiadóhivatal: Szóchenyi-utcza 172-ik szám, hova az előfizetések, hirdetmé nyek és felszólamlások kül dendők. Egyes péld&nyok ugyanitt kaphatók Közigazgatási, társadalmi, tanügyi és közgazdasági hetilap. Tolnamegye törvényhatóságának, az országos selyemtenyésztési minlsteri meghatalmazottnak, a tolnamegyei gazdasági egyesületnek, a szegzárd-kőzponti tanitó-egyletnek és .a toinamegyei jtozségi és közjegyzők egyletének hivatalos értesítője. Előfizetési árak: Egészévre . ,.. . . 6 frt — kr. Félévre ...............3 „ — » Negye dévre .... j „ 50 | Egyes szám ára 12 kr. Szerkesztő lakása: Szegzárdon Fejős-ház, hova a lap szellemi részét illető közle mények intézendők. Nyilttér: 4 hasából petitsor 15 kr. Hirdetések jutányosán számíttatnak. Őszinte szó, különösen a tek. megyei közigazgatási bizottság hoz, a megyei és városi hatóságokhoz, a községek elöljáróihoz és általánosságban az értelmiségi osztályhoz, Ha valaki könyveket, lapokat olvas s abból a magyar nemzet szellemi és anyagi jobblétének előmozdítására való törekvést lát, észlel s tanul, akkor ez keblét örömmel árasztja el s a szerző iránt tiszteletet és jó indulatot kezd érezni. így lehetett a nagyközönség, igy voltam én is: akkor, midőn a lapok utján arról értesültem, hogy a nagyméltóságu m. kir. igazságügyi mi nister ur — a nagyon terhes s a nemzetre az eddigi tapasztalat szerént egyáltalában áldást nem hozónak bizonyult 18,74. évi XXXV-ik vagyis a közjegyzői törvény módosítása iránt törvényja vaslatot készített, melyet elfogadás végett mielébb az országgyűlés elé tejjfeszteni szándékozik. Ezen törvényjavaslat indokaival együtt el készült s napvilágot látott. Ennek 20-ik szakasza igy szóll: „Telekkönyvi jogok szerzésének, megváltoz tatásának, vagy megszüntetésének telekkönyvi be- keblezése — a telekkönyvi hatóság által, magán okirat alapján csak azon esetben rendelhető el, ha a magán okiraton a felek névaláírásának, — keresztvonásainak — vagy kézjegyeinek valódi sága, közjegyzőileg bizonyítva van.“ Ezen szakasz olvasásánál nem akartam El telt adni saját felfogásomnak s á bennem támadt setét sejtelemnek annál inkább is, mert e sza kasz indokolásául felhozott érvek egyelőre el foj tották a feltámadt setét gondolatot, — mig nem újra, meg újra olvasva átláttam, hogy ez a sza kasz éppen nem fogja előmozdítani nemzetünk nek sem szellemi, sem anyagi jólétét, hanem an nak — tekintettel a magyar nép ősi szokásai és hajlamára— világos kárára lesz. Mert nézzük: mi lesz következménye annak, ha az idézett szakasz úgy és akként, a mint téve van, elfogadtatik ? Látom és tapasztalom azt, hogy maga a közjegyzői intézmény már csak drágaságánál s nem könnyen hozzá férhetőségénél fogva is nem egyezik meg a nemzet szellemével, de nem is nélkülözhetlen, ezen kényszerítő alakban pedig oly erős hurok gyanánt fonatik a nemzet nya kára, mint a növények életére a szép nevű, de veszélyes aranka (ismeri nevén kosz) mely ép pen azt öli el, — a miből táplálékát nyeri. így jár nemzetünk is a közjegyzői intéz ménynyel az esetben, ha az a jelzett módosítás sal tétetik kötelezővé és pedig azon oknál fogva; meri nagyon drága s mert nem könynyen hozzá férhető. Hogy drága, azt eléggé igazolja a tapaszta lat, de eléggé igazolja maga a törvényileg meg állapított díjszabályzat is. Hogy nem könnyen hozzá férhető, azt ta núsítja a beosztás, vagyis az, hogy egy-egy me gyében négy, vagy legfeljebb hat közjegyző van, minek következménye az, hogy a feleknek néha 8 móriföldre is kell menni, ha a közjegyző úr ral értekezni kívánnak, vagy a közjegyző urnák kell ez utat megtenni, ha a felekhez mennie, vagy a helyszínén valamit végeznie kell s ez még drá gább, mert a fuvar jövet-menet felszámittatik s az időtöltés is megadóztatik: már most, ha ezen körülményekkel szembe állítjuk azt, hogy eddig a nép zöme magán dolgát legtöbnnyire a vele egy són és kenyéren élő községi vagy kör jegyzővel, mint bizalmas emberével, ki külön ben is a helyi viszonyokat és körülményeket legjobban ismeri, — szokta elvégeztetni, vagy annak akadályoztatása esetén, lelkészével, ta- nitójával vagy más a dologhoz értő jóbarát jával avagy ügyvédjével és pedig, ha nem is egészen ingyen, de legalább igen is mérsékelt költséggel s igen kevés időtöltéssel s minden fá radtság nélkül; — ettől az idézett szakasz által megfosztatik s egy ismeretlen, távol lakó,. a kö rülményekkel ismeretlen egyéniséghez fordulni kényszerittetik, ki a magosra emelt munkadijon kívül a törvény értelmében azt is kénytelen kö vetelni, hogy a hozzá folyamodó legalább egy olyan-tanút is vigyen magával, kit már a köz jegyző ur szerencsés személyileg is ismerni s ha csakugyan szerencsés lenne is eltalálni az ügyes-bajos fél, hogy egy ilyen tanúval jelenjék meg a legtöbb hiteit érdemlő közjegyző ur előtt, (mert a törvény szerint csak ezek lennének a hitelt érdemlő s csalatkozhatlan egyéniségek, ha bár már azok közül is találkozott ki ezen csa- latkozhatlanságot a sikkasztással és megszökés sel iparkodott megczáfolni), még akkor is egy másik tanút kell teremtenie, vagy alkalmaznia s fizetnie. S ha a tanuk meg vannak, kérdések kérdése, hogy otthon találja-e a kliens a csalhá- tatlanság fejét, avagy nincs-e, vagy nem lesz-e az ugyanynyira elfoglalva, hogy a legjobb aka rata mellett is nem lesz-e kénytelen azt mondani, hogy uram vagy barátom vagy atyafi vagy várj vagy jöjj holnap vagy ekkor vagy akkor, mert most éppen nem tehetem, oh! uraim, ha mind ezen dolgokat jól megfontoljuk, nem lehet, hogy előre be ne lássak annak igen siralmas és rósz következményeit és nem lehet, hogy a nagy több- Í5íTg e részben nekem ne adjon igazat, midőn azt jövendölöm, hogy ez igy nem jó, hanem igen és pedig igen nagyon is rósz lesz s ha ennek most, még idő van, elejét nem vesszük, elmond hatjuk az ismert közmondást: késő bánat — — nem használ semmit. Nem fog-e ebből az következni, hogy a nép nek legnagyobb része és pedig a legszegényebb, minden kiszabandó büntetés daczára is, saját maga s családja érdekében használható okiratok készítését egészen elmellőzi s ez által nem csak, hogy az állampénztárának jövedelme igen nagy, részben meg fog apadni, de a hitel meglazul, maga az oly nehezen és sok költséggel felállí tott s eddig úgy ahogy fenntartott hiteltelek könyvi intézmény önmagától, vagy is ép e jó akarata, de még is annál rosszabb törvénytől, halomra fog dőlni, sőt nem fog-e a költséges perek száma igen nagy mérvben szaporodni, a mi pedig sem az államnak, sem a nemzetnek javára s díszére, annál kevésbbé az államot fen- tarió közönségnek hasznára nem válik. Ismerve a nép szellemét, tudva annak ba ját, ismerve annak mái* is csaknem elviselhetlen száz meg száz féle terheit, észlelve annak szo kásait és érzelmeit, melyek már is a sok csalat- tatás s más immorális cselekmény által annyira alá vannak aknázva, hogy csak egy szikra, egy elhibázott lépés, egy ily kényszer törvény, mely a népet kevés bizalmas vezetőjétől is megfosztja — | elkényszeriti egy vagyonát szivatyuzó mo nopóliumhoz, — méltán rettegek, hogy a nép béketürésének vége szakad. Ne felejtsük a leg közelebbi eseményeket s kérjük az intéző körö ket, ne öntsenek a tűzre olajat, mert nem lesz jó vége. Már ha a nagyméltóságu m. kir. igaz ügyi minister urnák s az intéző köröknek ez a közjegyzői intézmény oly kedvencz eszménye", hogy ezt a XIX-ik században a haladás egyik fö faktorának tartja, a melyet egy államnak sem szabad s nem lehet nélkülöznie, azt édes fiává akarja fogadni, annak erős életet akar adni, s ezzel azt akarja elérni, hogy — mint az indo kolásban mondja — ez által a bűnök halmazát, a hamis okiratok számát akarja megfékezni s le- szállitni — a perlekedést nagyrószben megszün tetni, vagyis annak elejét venni: akkor kérjük és tanácsoljuk mi, kik a nópéletet s annak vi szonyait ismerjük, mert a nép közt élünk, hogy a közjegyzői intézményt akként módosítsa: 1-ször. Hogy legyen az a nagy közönségre nézre legalább közvetlenül egészen ingyenes és pedig úgy és akként, hogy a közjegyzők, mint az állam más egyéb nélkülöz- hetlen hivatalnokai, mérsékelt, de azért a mivelt- ségi foknak s a kor kívánalmainak megfelelő díjazásban részesitessenek az állam pénztárából s munkájukért, és az abból eredő károkért úgy az állam, mint az egyesek irányában felelősség gel i esetleges kártérítéssel taztozzanak. Ha az igazságszolgáltatási, a közigazgatási, a pénzügyi, a rendőrségi, a katonai s tudja még a jó ég, minémü állások hivatalnokai, tisztjei és szolgái, mint az állami administrate nélkülöz hetlen kellékei s eszközei mind az állami pénz tárból nyerik javadalmazásaikat és azért kötelesek áz elóbök szabott teendőket teljesíteni, — miért ne lehetne a közjegyzőket is, mint a csalhatat lan s ág legfőbb, de azért csak emberi gyarlósá gokkal telt, egyéniségeit, az állam pénztárából fizetni; hisz a nép érdeke s jobbléte — az állam érdeke is; mert az állam érdeke s jóléte — a nép jóléte nélkül nem is gondolható. 2- szor. Kérjük, hogy tegye azt könnyen hozzáférhetővé, vagyis a sok doctor juris urak ból necsak néhánynak jusson azon kiváló kegy, hogy egy-egy megyébe alig 6 élvezhesse azt, a -»it hasonló miveltségénél fogva többen is épp azzal a joggal megvárhatnának s igényelhetné nek, mint a kegyelem kosárban ülők — ne le gyen ez egyedárusság —hanem ruháztassanak fel a kellő tudománnyal s jóerkölcscsel bírók közül annyian, hogy minden városra, minden nagy és kisközségre essék egy-egy közjegyző (reméllem és hiszem, hogy nem kellene csak egyért is más államra szorulni). 3- szor. Hogy a bűnök halmaza, a hamis okiratok s a zugirászat megszüntettessék, mi volna arra alkalmasabb mint az, ha állami pénz tárból fizetendő s minden községre esendő s ki nevezendő közjegyző minden némü magán ok iratot (igy még a marhás leveleket is) a népre nézve közvetlenül ingyen tartoznék megkésziteni — volna-e akkor valakinek kedve s akarata más sal pénzért íratni, nem lehet-e akkor törvényi leg, jogosan s méltányosan azt kimondani, hogy csak azon ügyirat vagy okirat bir törvényes hi telességgel, mi a közjegyző előtt kötteték? Meg vagyok győződve, hogy ily módositással nem csak egyesek, hanem igenis az egész nemzet és az állam is nyerne s ekként üdvös és hasznos is lenne ezen intézmény, — de csak igy és ekként. Továbbá, hogy a bűnök halmaza még in kább kevesbittessék s ezen intézmény a benne helyezett vagy helyezendő bizalomnak úgy az állam, mint a nagy közönség érdedében megfe lelő legyen, kívánatos volna, hogy a kisebb bí rósági ügyek, melyek most még a nevét is alig leimi tudó községi birákra vannak bízva, úgy az adóalapok összeírása, az adók kivetése, azok nak beszedése s az állami pénztárba való be szállítása, csakis a közjegyzők, mint állami hi vatalnokok s a néptől egészen független állásban levő tisztviselők által eszközöltessenek, hisz úgy is átláthatja azt ma már mindenki, hogy a je lenlegi községi rendszer, vagyis a községi bí ráskodás és adószedés továbbra igy fenn nem tartható, ezen okvetlenül mielébb változtatni kell úgy az állam, mint a nép érdekében. Mindezek után, midón az idézett törvény- javaslat módosítására vonatkozólag a nagy és tisztelt közönség figyelmét felhívom, bátor va gyok azon kérelemmel fordulni a tisztelt közön séghez, hogy egyesült erővel minden megye t. közigazgatási bizottsága, annak tisztviselői, min den város, nagy és kisközség képviselői és elöl- járói külön-külön indokolt kérvény felterjeszté sével kérjük minister ur ő nagyméltóságát a kérdéses törvényjavaslatnak ne az általa tett mó dosítás szerint, hanem az itt ajánlott módosítás szerinti keresztülvitelére. Ezen őszinte s jóakarata felhívásomat zárom azon kívánsággal, hogy nemzetünk istene svele a béke és egyetértés legyen és maradjon köz tünk a jókban. ______ Sz. J. A megyei közigazgatási bizottság havi ülésének lefolyásáról értesítésünket a következők ben foglaljuk öszsze. Az ülésnek főispán ur által délelőtt 10 órakor tör tént megnyitása után az alispánnak felolvasott je lentése kiemeli, hogy a közigazgatás általános menete rendes és szabályos volt; szintúgy kielégítőnek és meg- nyugtathatónak jelentheti a közbiztonság állapotát, ha bár kisebb jelentőségű tolvajlási eset több adta elő ma gát, mint az utóbbi hónapok alatt. Megtétettek az egész megyében az elöintézkedé- sek a csendőrségnek elhelyezése iránt s már a legköze lebbi napokban várható azoknak az egyes őr állomá sokra való megérkezése. Fegyelmi eljárás október hó folyamában nem vé tetett alkalmazásba, szintúgy ö szszeütközési eset sem adta magát elő. A megyei árvaszéki elnök jelentéséből kö zöljük az árvák és gyámság alattiakra vonatkozó követ kező részt: megyei árvaszék felügyelete alatt állé árvák létszáma volt folyó évi szeptember hó végével 14,239. Október hó folyamában gyámság alá került 67; felsza badott á gyámság áléi 18 és igy a lefolyt hő végével gyámság alatt maradt 14,297 árva. A gondnokoltak száma a lefolyt hóban nem változott és megmaradt 275-ben. A kir. adófelügyelö a szakmájába vágó, köz adók állására vonatkozó jelentése kiemeli, hogy az 1882. évi október havi 89367 frt 9 kr adóbefizetés folyó évi október hóban 87066 frt 50 kr vagyis 2300 frt 58'/s kral kevesebb folyt be: hozzá adva ezen ösz- szeghez a múlt év szeptember végéhez képest ez év szeptember végén mntatkozott bátra maradást 23945 írt 79 7, krt, a múlt év január-október havi befizetési eredményhez képest, ez év hasonló időszakában 26246 írt 38 kral kevesebb egyenes adó folyt be; ez abban leli indokolását, hogy az 1882. évi kedvező termési vi szonyok mellett, 1882. évi január-október hónapokban az 1881. évi hason időszakhoz képest 20719 frt 291/* kral több folyt be; hogy a termési viszonyok ez év ben kedvezőknek éppen nem mondhatók és hogy a Ea- I pos- és illetve a Koppány-csatorna kötelékéhez tartozó községekben előforduló ártéri területeknek biztosított adózási kedvezményekben történt részesítés folytán föld adóban Tolnamegyében 19,854 frt 831/* kr leíratott, mi által a leírásban részesült felek a III. évnegyed vé gén túlfizetésben lévén, befizetéseket nem eszközöltek. A mült évi október havi 2255 frt 67 kr hadmen tességi díj befizetés irányában ez év október havában 12,370 frt 23 kr, vagyis 10,114 frt 56 kr többlettel elért befizetési eredmény abban találja magyarázatát, hogy az 1883. évi hadmentességi díj az nj tövény sze rint ez év október hó 1-én esedékessé válván, erre már befizetések történtek. A bélyeg és jogilleték-, a szőlődézsma és a marad vány földváltság, s az egyéb kincstári követelések hát ralékainak befolyása az egyenes adókhoz képest szintén nem jelezhető kielégítőnek, remélhető azonban, hogy részint a tekintetes közigazgatási bizottság által, részint az általa tett behajtási intézkedések folytán most, a mi dőn a szüret, s borfejtés után, a borok értékesítése be állott, e hóban kedvezőbb eredmény fog mutatkozni. Szálka, s Grábócz községek elöljárói a Decs köz sége által oda behajtásra kimutatott kincstári követelé sek behajtását, minden ez iránt tett számos intézkedé sek daczára elmulasztván, kérnie kell a közigazgatási bizottságot, miszerint emlitett községek elöljárói elleni az 1876. évi XV. t. ez. 62. §-a értelmében a felelősséget kimondani, az arról széllé végzést azoknak a m. kir. pénzügyminÍ8terium intézkedéséhez képest két nap alatt a völgységi járási szolgabiró ur utján kézbesittetni és a kézbesítésről szóló vevényeket közvetlenül hozzám be küldetni méltóztatnék. A megye tiszti orvosa által benyújtott havi jelentés jelentékenyebb részei a kővetkezők: A köze gészségi állapot, tekintve a számosabb betegedéseket, kedvezőtlenebb az előző hóban jelzettnél. Uralkodó be tegségként a-hurutos bántalmak figyeltettek meg, leg- fökép a légző utak menetén; nemkülönben hasonló szö- tődménynyel párosulni'szokott kiütés — a kanyaró. —
