Tolnamegyei Közlöny, 1883 (11. évfolyam, 1-54. szám)
1883-10-21 / 43. szám
ta. Nekünk néptanítóknak kötelességünk a reánk bízott növendékeket úgy tanítani és nevelni, hogy az isko lából kikerülve, mint honpolgárok és honleányok maj dan megfelelhessenek életfeladatuknak. Ezt tettük is, és te8Z8zük is; csakhogy a kitűzött czélt — azt hiszem — egészen el nem érhettük. És kérdem, miért nem ? — Azért, mert a tanterv annyit ró a népiskolára, any- nyit kíván a népiskolai tanulótól, hogy az ismereteket csak a tanulók egy része — a jobb tehetségüek — sa játítják el. Az a légió tantárgy azt eredményezi a nép iskolában, hogy az idő elforgácsoltatik a sok minden féle tanulással s e miatt a növendékek néha a leglé nyegesebb dolgokból nem nyerhetnek kelló kiképzést. És az a kérdés merül fel, hogy hol rejlik a hiba? — Talán a tanítókban? kik önzetlenül egész erejökből oda működnek, hogy feladatuknak minden tekintetben megfelelhessennk. Vagy a tanulókban? Ezekben az oko kat ne keressük, hanem keressük a fennálló iskolai rend szerünkben, illetőleg a tantervben és ott meg is ta láljuk. Már hiszen általánossá kezd lenni az a meggyő ződés, hogy a kiszabott tananyag ' meghaladja a mér-' téket, meghaladja a gyermek értelmi fejlettségét. És ez igaz! — Ezen kellene tehát segíteni. De hogyan? — Úgy, hogyha a népiskolai tanulótól nem kívánunk töb bet, minthogy tudjon jól olvasni, írni és számolni, Erre azonban azt mondhatjuk, hát hol maradnak a reáliák, meg a közhasznú ismeretek. Ezeket szerény nézetem szerint a beszéd- és érte'emgyakorlással olvasva, írva, beszélve, és beszélgetve kellene megtanítani. Ismerem a helyzetet és tudom, hogy sok városi iskolában például a nyelvtanból, földrajzból, történetből stb többet taní tanak, mint a polgári iskola I—II. osztályában vagy a gymnasiumban. Idealizmus rejlik tehát tanrendszerünkben s az osztályok versenyében is, mi a gyermekek kárára, nem pedig előnyére válik. Szakítanunk kell a rendszerrel, úgy, a mint lehetséges, — addig is, mig a tanterv re formálva, a tananyag pedig redukálva lesz. Enyhitsük tehát a törvényt a tanulókra nézve úgy, a mint jobb belátásunk kívánja. (A tanító sokat tehet az iskolában, mert ő az iskola lelke.) Hogy van mód erre, azt már jeles paedagogusok is hangsúlyozták nem egyszer; csak érteni, tudni kell a mértéket használni és hiszem is, hogy a szakavatott s ügybuzgó tanító meg fogja oldani a gordiusi csomót. fejtegetésem folyamán kimutattam, miszerint a túlterhelés mostani rendszerünk méhében van, melyből következik ama szomorú tény, hogy a szivképzésre nem fordítható kellő gond és idő; holott az észt a szívvel öszhangzatba kell hozni; tehát nem szabad az egyiket a másik rovására előtérbe hozni, mert ez később a gyer meken megboszulja magát. A szívnek tökéletes kimive- lése adja meg az embernek valódi értékét s ez teszi őt istenhez mindinkább hasöníóvár Emeljük fel tanulónk eszét és szivét istenhez, mint a tökély mintaképéhez; ékesítsük fel a lélek erényeivel; fejlesszük, ápoljuk keb lében a vallásos érzületet, mely virága, dísze az ember nek. Csepegtessük már korán a gyermek romlatlan szi- vóbe a jó erkölcsöket és gondosan távolitsunk el min den roszat, mi őt megmételyezhetné. A tanítónak valódi lelki orvosnak kell lenni, ki minden bajra megtalálja a hatékony gyógyszert. Vallás-erkölcsös alapra fektetett igazságérzetet támasszunk a növendékben; továbbá be csületességet és sok más lelki virágot ültessünk a lélek kertjébe. Munkássági ösztön, takarékosság, mind oly szép tulajdonságok, melyekre ki kell terjeszteni figyel münket. Az akaratot szilárdítsuk, jellemét nemesitsük, hogy mindent meggyőződésből, önzetlenül cselekedjék; tanít» suk önuralomra hogy féktelen hajlamain uralkodni tud jon már a kis tanuló is és legyőzhesse erős vallási ér zéke mindazon roszra vezető vágyakat, melyek lelkében támadnak. Különösén a hazugságot, mely oly hamar be fészkeli magát a gyermekbe, ne hagyjuk elhatalmas kodni, mert sok és számtalan példa bizonyítja, hogy a kezdetben hazug gyermek később még a legnagyobb bűnök elkövetésétől sem rettent vissza. Fáj | vérzik az igaz nevelő szive, ha meggon dolja ; miszerint az erkölcstelenség napjainkban annyira el van terjedve, hogy nem ritkán már a serdülő ifjak szivét is megtámadja az erkölcstelenség férge. — Hal lani lehet a panaszokat, hogy az újabb nemzedék sok kal elfajultabb, mint a régi volt. — És e panaszok jo gosultak is. De hát kérdem — hol a hiba? — Ott van a modem társadalmi nevelés félszegségeiben, ez ugyanis megfosztja a gyermeket a vallás-erkölcsös neveléstől, mely nélkül kietlen, sivár pusztává válik a szív. Helyesen mondja Baumeister: „Valamely népnek műveltsége nem függ az isme reteknek mennél nagyobb mennyiségében való felmuta tásától H az oktatás az általános műveltségnek csak egy részét teszi. Az ismereteknek nagy halmaza, sőt a tudományos képzettségnek magas foka sem tesz még bennünket erkölcsileg jókká és boldogokká. Ehhez sok kal több kívántatik puszta oktatásnál. Az iskolának min denek előtt az ember erkölcsi nevelését kell szeme előtt tartani; annak az érzelmet kell nemesíteni, az akaratot megerősítenie, a tetterőt megedzenie, egy szóval, az em bert a vallás-erkölcsös képzetek elveszthettem tökélyével ellátni és arra törekednie, hogy a képzetek érzületévé váljanak.“ Ebből tehát fényesen kiviláglik, miszerint az iskola feladata nem csupán a szellemi tehetségeket ki művelni, idomítani, hanem egyszersmind a szivet is képezni; mert különben nem remélhetjük az ifjúság er kölcsi emelkedését. Már pedig az egyéni, családi és ál lami boldogságnak egyedül az erkölcsiség alapja és tá masza. Azért építsünk oltárt a növendék lelkében a val- lás-erkölcsiség fenséges eszméinek befogadására! A mondottak után befejezem tételem fejtegetését s végül hangsúlyozom azt, hogy a túlterhelés leginkább a tanítási órák nagy számában és a reáliákban támasz tott túlságos követelésekben van és igy a mostani is kolai rendszer mellett nem juthat kellő gond, idő és figyelem a szivképzésre. A szivképzés nélküli ószkép- zés káros következményei pedig a napjainkban tapasz talható káros szellem elterjedése, mely rósz szellem fel dúlja a családok és az egész ország boldogságát. Ezt csak úgy lehet ellensúlyozni, ha minden eljárásunkat nevelői tapintat jellemzi, ha iskolánkat vallásosság tölti be s ha oda törekszünk, miszerint tanításunknak össze kötő rózsalánczát a szivképzés képezze. Horváth Ignácz tanító. Különfélék. — Lesz távirda. Thiringer Zsigmond szegzárdi távirda főnök úrtól kaptuk a következő helyreigazító so rokat, melyeknek örömmel adunk helyet f Tisztelt szer kesztő ur! Becses lapjának legutóbbi számában hozott vezérczikk azon pontjára, hogy a szegzárd-rétszilasi vasút mentén még a távirda sem lesz kiépítve; van szerencsém becses tudomására hozni, miszerint a vas úti közlekedés már rég idő óta távirda nélkül nem is képzelhető, s hogy a távirda ha nem is egészben, de részben már a vasút építés ideje alatt kiépítve szokott lenni; a miért is a szegzárd-rétszilasi vasút mentén a távirda vonal kiépítése már a múlt hó 26-án megkez dődött s e hó végéig be is fog fejeztetni. A vasúti ál lomások, — melyeknek egy része egyúttal távirda ál lomás is lesz, — egyelőre csak az épités s vasutüzletre vonatkozó táviratokat dolgoknak fel; később a vasút megnyitása után azonban állami és magán táviratok fel- ' vételére s leadására is fel lesznek hatalmazva. — Nagy hátrálék. A szegzárdi rom. kath. hit felekezeti pénztárnál ez évi szeptember 30-ig, az iskola adó az elmúlt évekről 14226 forint 28 kr. Bizony szép összeg 1 — Hússzemle. Hirschfeld Mór szegzárdi mészá rosnál az illető közegek hússzemlét eszközöltek, s ott mintegy 2 kilogramm húst élvezhetetlennek találtak, s Ezután három órakor visszakocsizott ebédelni, vagy ha dolgai igen sürgősek valának, még akkor is tovább dolgozott. Ezen rövid sétáit rendesen egyik barátja nyílt és könnyű kocsijában tette meg. 0 neki ugyan magá nak is volt hintája s lovai, azonban kocsija oly nehéz volt s lovai oly közönségesek, hogy azok segélyével a debreczeni sáron nehezen tudott volna keresztül ver gődni s könnyen megeshetett volna, hogy Magyarország lángeszű kormányzója, büszkesége, egy szép napon ott reked a feneketlen pocsolyába. Egyszerű ebédje után titkáraival megint dolgozó szobájába vonult; előterme megint megtelt s igy ment ez tovább, egész éjfélig. Néha azomban egy kis vál tozás is állott be. Majd ministeri konferencziák voltak, majd hadi tanácskozások, majd idegeneket s tábornoko kat kellett ebédre hívnia, majd a képviselők ülésein vagy katonai szemlén kellett megjelennie. Az utóbbi majdnem mindennap megesett, mert az újra alakított honvédzászlóaljak a földből látszottak teremni s ezek egyetlen-egyje sem ment el a nélkül Tebreczenbol, hogy Kossuth előbb szemlét ne tartott volna fölötte s beszédet ne intézett volna hozzá. A városház előtti tér e czélra mindig tisztán volt tartra, ott léptettek el sorban a honvédek, ott üdvözölte őket[Kossuth s ott tartott hozzájuk rövid szónoklatot, mely nek végeztével rendesen mennydörgő éljenek harsogtak. Az utrakész zászlóaljak tisztjei s néhány altiszt és közlegény az nap estéjén a kormányzó asztalához voltak meghiva, hol néhány áldomás mondatott az uj zászlóalj, a haza, a szabadság, a hadsereg jólétéért. E lakomákon a kormányzó rendesen jelen volt s a dol gozó szobájából nyilló szép és nagy terem csaknem ki zárólag ezek számára volt szentelve. (Folytatása követk.) midőn az őrök azt a városházához akarták behozni, a mészáros felesége el akarta a corpus delictit tüntetni, hamar odadobta a kutyáknak, melyek azt csakhamar fölfalták | igy meghiúsították annak elkobzását. Az il lető ellen megtették a följelentést. — Borvásárlók. Alig hogy egy pár helyen bevé gezték a borszürést, már is szállingóznak a borvásárlók. Még csak a könnyebb fajtájú borok keltek el 8 frttól 12 'frtig hectoliterként. — Heti piaczunk. A legutóbbi szombati heti vá sáraink igen látogatottak, amennyiben íöldnépünk ösz- szes terméseit piaczra hozták, s itt meglehetős jó áron el is adták. Szaporodnak egyúttal a ponyvairodalom ter mékei is, nevozetesen Spanga Pál viselt dolgai stb. s népünk siet is megvenni az ilyen termékeket, a helyett, hogy más szivnemesitő termékekben találná föl élveze tét, pl. az „Olcsó Könyvtárakéban, melyek különösen a nép számára írattak, | aránylag sokkal olcsóbbak, mint a föntemlitett férezmű s ahhoz hasonlók. — Nagy lólopás. Eszék mellett fekvő Tenje köz ségből Novakovics Ilia nevű gazdag polgártól ismeret len tettesek nyolez lovat és két darab csikót loptak el. Állítólag megyénk felé vették utjokat a gaz tolvajok, azért, megyeszerte körözik őket. — Körözés. Horvát Ferencz gyula-jovánczai lakos községéből ismeretlen helyre távozott el, most minden felé körözik, j — Lopás. Német Mihály gemenczi gulyástól egy lovat loptak el legutóbb, de azt a csendőrök Szekula Samu keczeli lakosnál megtalálták, s igy a káros visz- szakapta ellopottt jószágát. — Neki ment a gőzhajó. Múlt hétfőn éjjel a Bu dapestről Orsovára induló gőzhajó, Paks fölött neki ment egy dunai malomnak, mely nem volt kivilágítva, oly erővel, hogy még vagy 14 malmot rántott maga után. A gőzös kapitánya rögtön megállította a hajót s maga nyújtotta az első segélyt a szerencsétlen molnároknak. Pakson kikötvén, rögtön jegyzőkönyvet vettek föl a sze rencsétlenségről s a hajó utasaival is aláíratták azt, mely ből kitűnt, hogy nem a kapitány volt az oka, hanem az illető molnár, ki a szabályok ellenére, nem világította meg malmát. A hajó ezáltal mintegy 6 órai késedelmet szenvedett. — Présház égés. Balog József szegzárdi lakosnak a „Tótvölgyben“ levő présházát a múlt napokban föl- gyujtották, odaégett az egész termése s minden készlete. — Leköszönt községi pénztárnok. Szántó István Báta község pénztárnoka, benyujtá lemondását viselt pénztári állomásáról az ottani képviselő-testületnek. — Eltolonczozott csavargó. Landauer Géza szeg zárdi illetőségű szabólegény, ki sokat hányt-vetett csa vargásában legutóbb Esztergomba került, s ott mint rovott egyéniség magára vonta a rendőrség figyelmét, hazatolonczoztatott illetősége helyére.- - vt — A múlt számunkban említettük, hogy Báttaszé- ken egy bajai korcsmáros hirtelen meghalt. A megej tett orvos rendőri vizsgálat kiderítette, hogy az illető neve Orosz Antal, a kin az erőszak nyomai látszottak, s valószínűleg gyilkos merénylet áldozata lön. Az ösz- szes vizsgálati iratok a szegzárdi kir. törvényszékhez áttétettek. — Fényes esküvő. Múlt kedden tartá Biróy Béla bonyhádi kir. járásbirósági albiró esküvőjét Pap Sári kisaszszonynyal, Pap Lajos szegzárdi királyi ügyész kedves leányával a helybeli református templomban. A hosszú és pompás fogatokban diszes násznép foglalt helyet ízléses toilettben. A lovak piros török kendőkkel voltak fellobogózva s úgy vonultak ki ez esküvő helyére, hol Borzsák Endre helybeli reform, lelkész végezte szép funkezióját remek beszéd kíséretében. A fényes lakoda lom a helybeli nagyvendéglő dísztermében tartatott meg, ősi szokás szerént, víg hangulatban, kitűnő mulatság s vig zene hangjainál. — Kitüntetés. Az amszterdami nemzetközi kiállí táson báró Augusz Imre, kiállított szegzárdi vörös bo ráért, elismerő oklevéllel tüntettetett ki. — Báttai vásár. A Terézia-napi országos vásár Báttán, daczára az esős időnek látogatott volt. Itt tör tént meg, hogy megyei állatorvosunk, ki kötelességét mindig híven teljesíti, egy takonykórban levő lovat ta lált, azt mindjárt ott a helyszinén leszuratta s igy ele jét vette minden további bajnak. — Hires verekedő. Az agárdi elöljáróság valami Barsi György odavaló lakost, ki verekedéséről s szurká- lásáról ismeretes ember, legutóbb súlyos testi sértést követett el, bekisértette a szegzárdi kir. ügyészséghez. — Fényűzés az ételekben az ó-korban. Mint mai nap tudományos czélokból nyitnak az akadémiák pályá zatokat, úgy iparkodtak a görögök és perzsák 500 év vel Krisztus előtt nagy jutalmak igérése mellett uj éte lek készítésére ösztönözni a szakácsokat. Dárius napon kint 15 ezer ember társaságában ebédelt; egy ily ebéd azután 400 talentumba, azaz 1 millió 200 ezer forintba került. Ha Xerxes utazása közben valamely városban kétszer talált ebédelni, azon városban az évben bizo nyosan éhség uralkodott. Egy alattvalója: Pithius oly gazdag vala, hogy Xerxes összes seregeit 780 ezer em bert megvendégelt. Nagy Sándor sokat tartott a jó borra; borozgatás alkalmával a legderekabb ivók számára dij- jak voltak kitűzve. Közönségesen harmincz, negyven em ber veszett oda ily ivásversenynél. — Pályázat. Méltóságos báró Bésán János ur puszta-apáthi tanítói állomás, a tanító besoroztatása ál tal üresedésbe jött, ez állomásra egy nőtlen képezdét végzett s zongorázni tudó tanító alkalmazást nyerhet; évi fizetése 170 frt teljes ellátás, füttés, világítás, mosás stb. Ez állomás folyó évi november 1-én elfoglalható, a zongora tanítás külön dijaztatik. Értekezni lehet Garay Antal számtartóval szóval vagy levélben. U. p. Tolna. — Tűzvész emberhalálall. Mint Mohácsról tudó sítanak bennünket, e hó 16-án egy ház gyulladt ki és és pedig oly rohamosan kezdett égni, hogy egy öreg embert félholtan húztak ki. Egy 22 éves Májer Pál nevezetű rézöntő ment be az égő házba, hogy meg mentse a benlévő öreget, de a szoba plafondja rá sza kadt, és csak megsült koromfekete testét bírták már a tűz lokalizálása után kivonni a fiatal embernek — még az öreget — bár élve'— sikerült ugyan megmenteni az életnek, de borzasztó égési sebeket kapott. És ez mind fények nappal történt. — Magyar kir. csendőrök. Jövő hő 1-én már csendőrök jönnek városunkba egy tiszt, és hat csendőr. A tiszt lakása a Selyemgyár utczában levő Stann-féle házban lesz. A csendőrök laktanyája pedig a Budai ut czában: Ferner Mihály lakatos mester házában. — Elhalasztott közgyűlés. „A tolnamegyei köz ségi- és körjegyzők egyletéinek felyó hó 16-ára hirde tett közgyűlése, közbe jött akadályoknál fogva, bizony talan időre elhalasztatott. — A király Szegeden. 0 felsége a király e hó 14. 15. és 16-án tehát három napon át Szegedet láto gatta meg. Mióta az árvíz Szegedet sújtotta, azóta nem volt ott s most látni akará az újonnan épült Szegedet. Bendkivüli pompával fogadták O Felségét, igazi ma gyar nemzeties ünnepélylyel, milyet Európa egy állama se produkált, oly nagy fénynyel, igazi szeretettel fogadta Szeged koronás királyunkat. KÖZGAZDASÁG. Magyar bortermelők országos szövetkezete. Megérkezvén a szüret ideje, figyelmeztetjük a t. bortermelőket arra, hogy az idei termésből eredő boro kat bárminő mennyiségben értékesíthetjük a külföldre, igen kedvező árakon. Közvetitésünkért az eladó által megállapított mi nimális ár után 50/°-ot, az általunk esetleg elért eladási ár töblete után 10°/0-ot, veszünk. — A szállítási költsé get tagjainknak előlegezzük. Kérünk mustrákat (két drb. egyliteres üveget) az eladandó borkészlet mennyiséget és a minimális ár közlését. A borokat, ha kívántatik, hordóval együtt adhat juk el; ez esetben azok minimális árát is kérjük közölni. Tisztelettel A magyar bortermelők országos szövetkezete. Budapest, Rudolfrakpart 7. sz. IRODALOM. * Irodalmi újdonságok. Megjelentek és Krámmer Vilmos könyv,- zenemű- és írószerek kereskedésében Szag- zárdon kaphatók: „Paedagogiai Encyclopaedia,“ különös tekintettel a népoktatás állapotára. A nevelés-tudomány szótára, melyben az általános és részletes psedagogia, didaktika és methodika, a statisztika, lélek-, erkölcs- és gondolkodástan, valamint a művelődés és paedagogiai történelem főbb részletei betűrendbe foglalvák. Segéd könyv tanítók, nevelők, szülők, és iskolai elöljárók számára. Több tanférfíu közreműködésével szerkesztette Verédy Károly. A mű 20 füzetben jelenik meg, egyhavi időközökben; egy-egy három íves füzet ára 30 kr. — „Az állattan elemei.“ A reáliskolák első és második és a polgári iskol. II. oszt. számára; kidol gozta Dr. Both Samu; ára 1 frt. — „Bendszeres fran- czia nyelvtan a reálisk. fels. oszt. számára és magán- használatra ; szerkesztette Theisz Gyula; ára 2 frt. 80 kr. — Palóczy Lipót, Franczianyelv- és olvasókönyv, H. rész, a legújabb tanterv szerint, a reálisk. Hl. és IV. oszt. számára; ára 1 frt 80 kr. — „A latin nyelv szó tára,“ a kútfőkből a legjobb és legújabb szótáriroda lomra támaszkodva, VII—Vin. füzet, összeállította Dr. Finály Henrik; ára 1 frt. 60 kr. — Beksics Gusztáv, Magyaroso dús és magyarosítás, különös tekintettel városainkra; ára 60 kr. — „Az apasági ke reset.“ Levél Bivet képviselő úrhoz, irta Dumas Sándor, fordította Szokolay Kornél; ára 50 kr. — Gsiky Ger gely, A jóslat, vígjáték 5 felvonásban, H. kiadás disz köt. ; ára 2 frt. — Kalocsa Bóza, Az illem könyve, a művelt ízlés és tapintatos modor az élet különböző vi szonyaiban, a családi és társadalmi életben követendő illemszabályok kézikönyve; ára fűzve 4 frt 80 kr. disz- kötésben 6 frt. — „Koldus és Királyfi,“ elbeszélés minden korbeli fiatalok számára, irta Mark Twain, fordította Fái I. Béla; ára fűzve 2 frt 40 kr. kötve 2 frt 80 kr. — „Sylvia vőlegénye,“ franczia regény, irta Gréville Henrik, fordította Br. O—y.; ára 1 frt. — „Szív és tudomány,“ regény két kötet, irta Wilkie Collins, fordította Huszár Imre; ára 2 frt 50 kr. — Kemény Zsigmond, Zord idő, történeti regény 8 köt. II. kiadás; ára 3 frt. — „Diák ismeretek tára,“ terjeszti Bukováy Absentius, ős jogoncz; éra 1 frt. — „Tolnavármegyei naptár,“ szerkesztette Kenézy Csatár; ára 40 kr. Szerkesztői üzenet. G. A. Puszta-Apáthi. A különfélék rovatában és igy díjtala nul közöltöm. Kutnynnszky József árnak, Tolna-Szántén. Köszönettel vet tem és a jövő számban közlöm. Völgység!; K.-Vejke. Sajnálatomra a gyűlési értesítések ki szorították ; de a következő számban okvetlen. Laptulajdonos és felelős szerkesztő: Boda Vilmos. Belmunkalárs: Dr. Steiner Lajos. kik először látogatták meg, rendesen igy nyilatkozott: „Kérem, minél rövidebben szóllani, de azért mitsem fe ledni.“ Erre ő figyelmesen hallgatta a beszélőt s az asz talon előtte levő papírra néha-néha jegyzésképpen irt valamit. Bár Kossuth nem igen/ szokta a beszélőket megszakítani, őt annál inkább zavarták titkárai, kik föl- alá jártak, rúajd valamit kérdeztek, majd jelentéssel ál lottak elő, majd meg irományt nyújtottak át aláírás vé gett, mit Kossuth alájegyzes előtt mindig előbb átfutott. Ezt a legsürgősebb, teendők közt sem mulasz tana el. E közben folytonosan hallgatott a szállóra, ki nek beszédét folytatni kelletett. Ezen elfogadó órák egyszersmind munka órái is Valának s csak akkor zárkózott be rövid időre, ha va lami igen fontos dolgot akart végezni. Az audientiák késő éjig is tartottak s előterme nem ritkán éjfélkor is épen úgy vala telve, mint délelőtt, ugyanynyira, hogy bámulni kellett, miként bírja nem épen erős szervezete ezen testi-lelki erőmegfeszitést a nélkül, hogy összeros- kadna. Kossuth Debreczenben éppen nem nézett ki rosszabbul, mint azelőtt g orvosa azt állitotta, hogy nem is panaszkodik semmi bajról. „A roppant erőfeszítés tartja öt fenn — mondé az orvos — s teste csak ak kor fogja a mértéktelen fáradalmak utóhatását meg érezni, ha ezen gigási lélek tevéketlenségre lesz kény szerítve. Ezt maga Kossuth is tudja, mondja is.“ De mindaddig, mig a hon ügyeiben kellett fáradnia, Kossuth nem volt beteg, sőt most öreg napjaiban sem. Délután két és három éra közt pihent rendesen, azaz ilyenkor kocsizott ki nejével és gyermekeivel a debreczeni erdőbe. Itt valamely magányosabb helyet szemelt ki, hol aztán gyermekeivel a fűben játszadozott I I tiszta tavaszi léget élvezve, boldognak látszott. V
