Tolnamegyei Közlöny, 1883 (11. évfolyam, 1-54. szám)
1883-09-23 / 39. szám
lárda“ tagjai. Ünnepélyes bevonulás a kath. iskolaépü letbe, bol egy ünnepi dal eléneklése után a tanitóegy- leti elnök alkalmi beszéd mellett átnyujta az egyleti ta gok arczképeit magában foglaló diszalbumot a jubiláns nak ; ezután pedig közebéd az „Arany oroszlán“ czimü szálló disztermébon. Este 8 órakor ugyan ott a „Pécsi dalárda“ kővetkező músorozattal hangversenyt tart: 1. „Szerettelek.“ Engeszer Mátyástól. 2. „Stündchen.„ Abttól. 3. „Népdalok.“ Huber Eárolytól. 4. a) „Nächt licher Gruss.“ Storch A. M.-töl. b) „Glaube, Hoffnung und Liebe.“ Wallner F. F.-töl. Zongora kiséret mellett énekli Hoffer Károly ur. 5. „Édes lánykám.“ Huber Iíá- rolytól. 6. „Waldesgruss.“ Abttól. 7. „Te vagy, te vagy barna kis lány.“ Dopplertől. 8. „Ébresztő.“ Erkel Sán dortól. A hangverseny után táncz. — Beléptidíj szemé- lyenkint 1 frt. — A hangverseny tiszta jövedelme a ta- nitóegylet határozata szerint jótékony czélra fordittatik. Jegyek előre válthatók Schneider János urnái, kinél szintén a közebédre szóló jegyek bezárólag e hó 21-éig kaphatók. — A „szegzárd-központi tanitóegylet“ ez ün nepélyen Kovács Dávid és Mayer Antal egyleti tagokkal képviselteti magát. — A pécsi kereskedelmi és iparkamara 1883. évi szeptember hó 24-én (hétfőn) délután 4 órakor saját helyiségében (Anna-utcza 4. sz. a. I. em.) közgyű lést tart, melyhek tárgyai a következők : 1. Elnöki előterjesztések. 2. A kamarai iroda havi jelentése. 3. A földmivelési-, ipar- és kerekedeleraügyi m. kir. minisz térium leirata a magyar-szlavón határon fenálló belépő állomásoknál gyakorlatban volt díjszedés beszüntetése tárgyában. 4. Ugyanazon minisztériumnak a gyárakban és iparüzletekben alkalmazott dolgozó személyzet hely zetének javítása érdekében a kamarák és törvényhatósá gokhoz intézett leirata. 5. A m. kir. technológiai ipar- muzeum megkeresvénye kiválóbb iparczikkeknek a neve zett múzeumban való ingyenes kiállithatása tárgyában. 6. 95 paksi iparos folyamodása Duna-Szent-György köz ség országos vásár iránt való kérelmének elutasító vé leményezése iránt. 7. Kindl József kamarai tag beadvá nya az 1883. évi VII. t. czikk 31 §-ban kitüntetett ha táridő be nem tartása folytán a pénzintézetektől szedett késedelmi kamatok s illetve c határidőnek meghosszab bítása végett a pénzügyi m. kir. minisztériumhoz inté zendő/felterjesztés iránt. 8. Mautner József szegzárdi kereskedő beadványa egy italmérési jogesetben a pénz ügyi m. kir. ministerium véleményének kikérése iránt. — Ditróinénknak jutalomjátéka alkalmával buda pesti tisztelői által adott gyönyörű koszorú a napokban az Erdődi-félc ezukrászda kirakatában közszemlére lesz kitéve. Felhívjuk reá az érdeklődők figyelmét. — A Budapesten e hó első .felében tartott szün idei orvosi kurzusra Magyarország különböző helyeiről 118-an vettek részt. Tolnamegyéből hatan: dr. Hangéi Ignácz és dr. Lévai Ignácz Szegzárdról, dr. Györki Lajos Kölesdról, dr. Grosch Pál Gyönkről, dr. Láng Frigyes Zombáról és dr. Somogyi Zsigmond Paksról. — Meghívó, A „szegzárd-központi tanitóegylet“ csütörtökön, szeptember 27-én délután 4 órakor, a szeg zárdi polgári iskola tanácstermében választmányi ülést tart, melyre a választmány t. ez. tagjai tisztelettel meghivatnak. Tárgya leend a választmányi ülésnek az őszi tisztújító ^közgyűlés helye- és idejének meghatáro zása, továbbá a programm és egyéb folyó ügyek meg állapítása. Szegzárdon, 1883. évi szeptember hó 20-án. Abaffy József s. k. egyleti alelnök. — A budapest-pécsi vasút számára kisajátított te rületekről elkészített összeírás, térkép és egyedi kimu tatás hitelesítésére a helyszínén a következő napök tű zettek ki: Seregélyes, Szolga-Egyháza, Sárosd közsé gekre, Nagy-Hantos és Szent-Agota pusztákra nézve folyó évi október 20-ika a sárosdi indóháznál. Töbör- csök, Sárbogárd, Sár-Szent-Miklós községekre, Körtvé- lyes pusztára néqve október 20-ika. a sárbogárdi indó háznál. Epres pusztára, Felső-Epres, Simontornya, Né- medi községekre nézve október 22-ike a simontornyai indóháznál. Görbő-Belecska, Hidegkút, Gyönk, Szárazd községekre nézve október 23-ika a hidegkúti indóház nál. Hőgyész, Duzs községekre nézve október 24-ike a szakály-hőgyészi indóháznál. Gsibrák és Widdin közsé gekre nézve pedig szinte október 24-ike a kurd-csibráki indóháznál. — Szegzárdon egy pár rakonczátlan antiszemita beverte Mautner József pálinka-gyáros ablakát, — pár nappal később pedig Tauszig Lipót kereskedőét. Ezóta éjjelenként erős rendőri őrjáratok czirkálnak mindenfelé. — Névmagyarosítás, Elsässer Alajos felső-iregbi illetőségű ugyanottani lakos, vezetéknevét anyja Elsäs ser Józsefoé született Szilli Erzsébet után : Szili i-re magyarosította betlgyministcri engedélylyel. — Legeslegfelsőbb Ítélet Pöttös József szegzárdi legény két évvel ezelőtt egyik este a Bartina utczában késsel Lerich József czipészt, ki gyanútlanul tért haza bevásárolt áruczikkeivel, leszúrta, s kit a kir. Curia, mint legfőbb itélőszék ezen teltéért főbüntetésként 8 évi fegyház elszenvedésére ítélt, a szegzárdi fogházban pár napi betegeskedés után e hét elején meghalt. — Jámbor asszonyok kijelentették, hogy ez az igazi módosithallan és változhatlan, de igazságos ítélet. — Alápszabály megerősítés. Tolnamegye törvény hatósága területén alakult „paksi molnár- és halász ipar társulat“ alapszabályai, — az „ozorai ipar- és kereske delmi kör“ alapszabályai, a magyar kir. belügyministe- rium áttal a bemutatási záradékkal elláttattak. — Kegyelet. Dr. Vali Béla budapesti tanár és Lévay Imre a „Veszprém“ szerkesztője felhívást tettek közzé az említett lapban a magyar közönséghez, Badá- kovics József ügyvéd, irói néven „Vas Gereben“ szüle tésének legközelebb bekövetkező 60-ik évfordulója al kalmából, szülőházának Bel-Fürgcden, mely Tolnamegye .északi részén fekszik, emléktáblával leendő ellátása és bécsi sírjára állítandó emlékoszlopra való gyűjtés tár gyában. Vas Gereben, megyénk szülötte, ki különösen az ötvenes években számos kitűnő korszerű elbeszélései vel, humorisztikus iránya s tárgyú leírásaival, azonkívül több regényeivel kartársai között kitűnt — megérdemli, hogy úgy szülőházának emléktáblával való megjölése érdekében, mint bécsi sírjára állítandó emlékszoborra adakozzunk. A gyűjtéseket „Veszprém“ szerkesztője eszközli. — Színészei Hubai Gusztáv 26 tagból álló szín- társulatát Duna-Földváron kezdetben melegen pártolták, de az ottani zsidóellenes mozgalmak elijesztették a szín házba járó közönséget nagy részben, úgy hogy a napi költségek felo som jön be sokszor. A társulat, mely különben jól van szervezve, törekvő, nagyobb páitolást érdemelne; köztük van az Aranyossi pár is. — Az országos földadó-bizottság végleg megál lapította a tiszlajövcdclem fokozati tételeit, minden egyes művelési ágra vonatkozólag külön — a legmagasabb tarifa-tételeket — becslőjnrásonkint és községenkint. A legmagasabb-jövedelem első sorban a- kertek után — különösen Budapest és Fiume környékén — másod sor ban pedig a szőlők után és pedig Buszton és Szegzár don. A szőlők után legmagasabb tételekkel fordulnak elő a rétek, ezek után következnek a vadasok és csak ezután következnek a szántóföldek, melyeknek legmagasabb jö vedelmi tétele holdankint 18 frt, ezután a legelők és ' végre az erdők. A szántóföldek legmagasabb jö vedelmi tétele 18 frt, a legkisebb 14 frt. A kerteké a legmagasabb 54 frt, legkisebb 24 írt 50 kr. A r é- teké a legmagasabb 21 frt, legkisebb 18 frt. A sző- 1 ő k legmagasabb jövedelmi tételei 45 frttal a szegzárdi, 45 frttal a rnszti, 42 frttal a móri, 40 frttal a villányi, 40 frttal a budai, a vaáli és szent-endrei 36 frttal, a nagy-czenki 34 frttal, a vcrőczei 33 frttal, a pozsonyi 32 frt 50 krral, a verseezi s esztergomi 32 frttal stb. A tokaji járásban (illetve Mádon) csak 21 frt az I. osz tályú legmagasabb tétel. A legelők legmagasabb tételei 11 frt, a legkisebb 7 frt 25 kr. A nádasok legmagasabb tételei 20 frt, legkisebb 12 frt 50 kr. A szegzárdi becslőjárásban 13 frt 50 kr. Az erdők leg magasabb jövedelmi tételei 5 frt 75 kr, a legkisebb 3 forint. — Uj tűzoltó szer. Schenbeck A. müncheni gyá ros múlt kedden mutatta be a budapesti tűzoltóság előtt uj tüzoltószerét. A szer feltalálója egy forgácscsal meg tömött zsákot petróleummal leöntött, meggyujtotta s azt puszta kézzel, miután kezét vízben felolvasztott szerével bekente, eloltotta. E mutatvány a jelenvoltak osztatlan tetszésével találkozott és szakértők nyilatkozata szerént belső, tehát szoba, bútor stb. égésénél e szer fontos szolgálatot tehet. Ezek után egy mintegy 8 méter hosz- szü, I1/» méter széles, 2méter magas, kátránynyal bőven telitett s petróleummal megöntözött máglyát gyúj tott meg. A máglya teljesen égett, midőn a tüzet 40 liter szerével kevert vízzel a feltaláló 15 másodpercz alatt eloltotta. E máglyával teljesen egyenlő szintén meggyujtatott s a fővárosi tűzoltóság egy mozdony-fecs- kendezőjével 30 másodpercz alatt elohatott. Ez oltásra 150 liter viz használtatott fel. A szer tehát nemcsak belső tüzekhez, hanem kisebb városoknál, a hol viz- szüke van, igen ajánlható. A szer kezelése egyszerű s Follmann Alajos tűzoltósági alelnök, Kempelen Béla fő városi tűzoltó főparancsnokkal, mint központi választ mányi taggal egyetértőleg ezen szer beszerzését az összes hazai egyleteknek ajánlani s azok kal a kezelési módot közölni fogja. (E—s.) — A főváros erkölcsi romlását eléggé jellemzi az az eset, hogy két gyermek, egy 11, a másik 12 éves, az ó-budai templom perselyeit fölfeszitették s az azok ban levő összeget elrabolták. De a sekrestyés által raj- takapattak, ki őket nyomban letartóztatta. Ezen bűncse lekmény hajdanta az egyházból való kirekesztést vont maga után, ma már a fenvitő törvényszék Ítél fölöttük. — Tanítói áliomás. Kis-Székely tolnamegyei köz ségben a r. k. segéd kántori állomásra — rövid határ idővel — pályázat nyittatott. — Kinevezés. A budapesti magyar kir. postaigaz gatóság Szentesy József várdoinbi jegyzőt, várdombi postamesterré nevezte ki. — Rablás. Kézsmárki Györgynek az őcsényi he gyen levő tanyáját, a múlt napokban ismeretlen tettesek kirabolták s azután földulták. Laptulajdonos és felelős szerkesztő: B o d a V i I Bclmunkatárs: Dr. Steiner Lajos. Hivatalos hirdetések. mos. 6030.-1883. Árverési hirdetmény. A szegzárdi kir. törvényszék, mint telekkönyvi ható ság ré széről közhírré tétetik, hogy Bosnyák Dániel szegzárdi lakos végre- hajtatónuk Jankovits Zakó grábóczi lakos végrohajtást szenvedő ellen 100 fit iránt indított végrehajtási ügyében a decsi 681. sz. telekjegyzőkönyvben A. f 8127. brszámu pineze fele 20 frt, a f 8561. hrszámu szőlő fele 873 frt kikiáltási ar mellett az 1883. évi november 20. napján délelőtt 10 órakor Decs közi ég házánál megtartandó árverésen oladatni fog. Venni szándékozók figyelmeztetnek, hogy az árverezni kívá nók az- árverés megkezdése előtt a fentebbi kikiáltásiár 10°/o-át _bánatpénz_fejéhen letenni, _s vevő _a vételárt ,3 egyenlő részletben 6 # kamatokkal ezen kir. törvényszék letéti pénztáránál lefizetni köteles és végre, • hogy a megállapított árverési feltételek a hivatalos órák alatt alulírott telekkönyvi hatóságnál s Grábócz község elöl járóságánál megtekinthetők. Kelt a szegzárdi kir. törvényszéknek 1883. évi szeptember hó 12-én tartott telekkönyvi üléséből. Gruber Ede, Palugyay Gusztáv, jegyző. elnök. 6002. 7596-1883. Árverési hirdetmény. A szegzárdi kir. törvényszék, mint telekkönyvi hatóság ré széről közhírré tétetik, hogy Pirnitzer József és fiai szegzárdi la- I kos végrehajtatnak Jani Tóth Fcrcncz p.-hangosi lakos végre- hajtást szenvedő ellen 53 frt 47 kr iránt indított végrehajtási ügyé ben a szegzárdi 1554 sz. telekjegyzőkönyvben A. f 9218. hrszámu szőlő fele 160 frt kikiáltási ár mellett az 1883. évi november 21. napján délelőtt 9 órakor a kir. törvényszék pertárába megtartandó árverésen el adatni fog. Venni szándékozók figyelmeztetnek, hogy az árverezni kí vánók árverés megkezdése előtt a fenti kikiáltási ár 10°/o-át bánat pénz fejében letenni s a vevő a vételárt 3 egyenlő részletben 6% kamatokkal, ezen törvényszék letéti pénztáránál lefizetni köte les és végre, hogy a megállapított árverési feltételek a hivatalos órák alatt alulírott telekkönyvi hatóságnál és Szegzárd község elöl járóságánál megtekinthetők. Kelt Szegzárdon, a kir. törvényszék, mint telekkönyvi ható ságnak 1883. évi szeptember hó 12-én tartott üléséből. Gruber Ede. Palugyay Gusztáv, jegyző. elnök. Azért legelső és elengedhetlen követelmény a fa iskola tárgyában kiadott megyei szabályrendeletnek mi nél szigorúbb betartása és a községeknek az abban fog lalt utasítások minél pontosabb teljesítésére való kérlel- hetlen szorítása. Tág tér nyílik itt a tevékenységre mind a közigazgatási hatóságoknak, mind a társadalom értel miségének ; s ha mindkettő „kezet-kézbe“ közreműködik ez ügyben, a kívánt siker el nem maradhat. Miután a községi faiskolák siralmas állapotukból való kirántása és czéljoknak megfelelő tétele kizárólag a jó helyi faisk. kezelők kezébe van letéve, az értekezlet abbeli véleményének adott kifejezést, mikép a községi faiskolák szellemi vezetése teljesen a helyb. néptanítóra, vagy azok valamelyikére bízandó, abban a járási fel ügyelő Útmutatása és ellenőrzése mellett önállóan, men ten minden községi elöljáróság éretlen beava'kozásától, rendelkezhessék és intézkedhessék; a község pedig egy állandó munkás, — kertész, bojtár— egyesség szerinti díjazás melletti alkalmazására utasítandó. Ezen állandó munkást a kertészeti teendők teljesítésére szükséges esz közökkel, n. m. ásó, kapa, gereblye, olló, fűrész stb. a község köteles ellátni. A járási faisk. felügyelőnek kötelessége időszaki látogatásai alkalmával a járatlan faisk. kezelőket oktatni, nekik útmutatásokat adni, a községi elöljárókat az ész lelt hiányok pótlására utasítani és a szerzett tapasztala tairól és tett intézkedéseiről a fő felügyelőséget Szeg zárdon tüzetesen értesíteni. A megyei felügyelőnek tiszte pedig az egyes já- rási felügyelőköt eljárásukban ellenőrizni és a netáni szabályokba ütköző eljárást medrébe igazítani. Határoztatott továbbá, hogy az uradalmi községek hatóságilag felszólittassanak, mikép közös faiskola hiá nyában saját magán faiskolájokban oly gazdasági fákat is ne„veljenek, mint p. szederfákat, hogy annak időjében, midőn törvényileg vagy pedig törvényhacóságilag meg lesz hagyva, hogy minő fákkal szegélyeztessenek be a közutak, oly helyzetben legyenek, ebbeli kötelezettségök- nek megfelelni. A községi' jegyzők illetékes hatóságuk utján fel fognak hivatni^ a járási felügyelő által alkalmasnak ta lált faiskola területnek a polgári község nevére való át- telekkönyvezése tárgyában a kellő intézkedéseket meg tenni . Egy hozandó faiskolai törvényjavaslat tárgyában összehívandó országdB euqnette-nek pedig jelen értekez letünk megállapodásai'jegyzőkönyvileg szives figyelembe vétel végett fel fognak terjesztetni és nagyságos elnök ur által, ki a bizottságnak szintén tagja leend, hatható san támogattatni. Ezekben kívántam a nagyérdemű olvasó közönsé get konferentiánk lefolyásáról tisztelettel értesíteni. Apar. Bitter Péter, nópt, és völgység-járási faisk. felügyelő. Különfélék. — A „Tátravidéki Híradó“ írja: A helybeli tüz- károsultak javára Palugyay Gusztáv szegzárdi kir. tör vényszéki elnök ur 271 frt 40 krt gyűjtött s oz össze get a napokban küldte át megyénk főispánjának. — Őszinte hálával tartozunk a nemeskeblü elnök urnák, ki városunk sorsát távollóto daczára oly benső érdeklődés sel s részvéttel kisóri. — Lonkay Antal, lovag a fen tebbi czélra 6 frt 00 krt adományozott: — Az eddig hirlapilag még nem nyugtázott kegyadományok a jegy zék rendszeres összeállítása után külön fognak nyugtáz tatni. — A „Bonyhádvidóki tanitóegylet“ folyó 1883. évi szeptember hó 23-án ünnepli Hofer István bony hádi rom. kath. kántortanitónak, mint a nevezett egy let .alapítójának, -huszonötéves tanítói jubi leumát. — Az ünnepély sorrendje következő : az ünnepély napján' délelőtt 11 órakor a Perczel Móricz- féle háznál fogadtatnak és üdvözöltetnek a „Pécsi da- Ezt Istennel majd csak alkormányzóm, A némettel bánbatnék-e, nem tudom!“ De a lengyelekkel már ekkor is jobban rokonszenvez tek, azért Ulászlónak frigyesévé lesz az oroszok ellen. Halics fejedelme pedig félelmében önkényt aláveti magát a nagy királynak. De mig László az oroszok ellen jár, itt hon földrengés és nagy döghalál pusztítja a népet; ettől a nagy király ismét csoda által megmenti népét, mert nyilá val egy füvet fedez föl, mely a népet meggyógyítja s me lyet a hájás nép és az utódok „Szt. László füvé“-nek nevez. Ismét Lászlónak gyönyörű nyilatkozatával talál kozunk, midőn az érseknek, ki inti, hogy n'e menjen a dögvászes nép közé: „Elmegyek — határozottan szól a király — Nemzetével egy az élet és halál A királynak.! nem igaz királyi vér, Ki népével halni nem bir s népéért!“ Végül az éneket befejezi a szép népmonda László király ugrásáról a szádelői hegyrepedésnél, melynek túlsó oldalán László lova patkójának nyoma máig is lát szik a sziklán. — Hogy ez az ének sincs hiányában a szebbnél-szebb tájkép stb. leírásában, fölösleges említe nünk ; nem különben László valódi szónoki becsesei biró beszédeiben. A 12-ik ének a kereszteshadjárat ama mozzanatá val kezdődik, midőn Europa számos fejedelmei és fő papjai Piaczenzában a szent zsinaton Lászlót választják fővezérül. László Bodrogon fogadja a követséget, hol a husvét ünnepét ülé; a fényes kitüntetést elfogadja, s a pápához viszont követet küld; e követ Kajetan, akit Hor- vát István nyomán mint a gróf Károlyiak ősét énekel meg. De ember tervez, Isten végez. Ugyanis Bartha öcscsónek nászünnepére megy Nyitrára, hová már bete gen érkezik s pár nap maira kiadja nemes, hősi szent lelkét. Vonzón, meghatóan és röviden írja le e nagy hős végperczeit, melyet ép azért -egész terjedelmében közlünk: „A dicső hős, a ki harcz és vész között Mint oroszlán vitt, mint tigris küzködött, Termetével (akképen volt alkotott) . A halállal megküzdhetni látszatott.“ Mint a tőbül vágott tölgy ott feküvék, Izmos és szép, do nincs rajt’ már semmi ék; A nemes fej, mely napként fenjár vala, Mint dérütött virág lehajola. Erejében perczről perezre fogy a test, Szün a vér keringeni s hidegülni kezd; Pillanat .... s a kit csodált nyugat, kelet, László pár sóhajtással — kiszenvedett! A nép Zobor hegy emelésével örökíti meg emlé két, a mely merész kép ugyan, de menti magát a költő a jegyzetben, a menyiben ezt méltóbbnak tartja a nagy király emlékéhez, mint Zobor szláv vezérből származ tatni, kit itt felakasztatott. Most a Nyitrán egybegyült arak tanácskoznak, vájjon tanácsos lesz-e a holt testet, a király kívánsága szerint, ekként melegben (júliusban) Nagy-Váradra szál lítani? és azt végzik, hogy csak Fehérvárra viszik egyelőre; de ntközben egy kis déli pihenés alatt a ha lottas kocsi kitér a nagyváradi otra, miből azt következ ük az urak, hogy Isten ngy akarja, s Lászlót csakugyan egészen Nagy-Váradig elkísérik. A nagy-váradiak fényes küldöttséggel mennek elébe a gyászkiséretnek, és László testét a Boldog Asszony templomába viszik. Beszcntelik s ekkor Charitás, az apácza tör elő a néptömegből, ki koporsó mellett leborul. íme mily szépen vezette keresz tül a költő e nőt a szent király egész életén, az egész költeményen át! S bár a legszenvedólyesebbon szerette Lászlót mégis mindvégig úgy látjuk, mint a tiszta fe hér galambot, mennyei tisztasággal, tündöklő erények kel! Garay fenkölt lelke e képben örökité meg erkölcsi életét! Csak egy szerelmi jelenetben tünteti fel, s azon túl folyton vagy valamely szerencsétlen eseménynél, vagy valamely vallási ténykedésnél, mint a „sírok ró zsáját“ s mégis mindvégig vonzalommal vagyunk iránta, óhajtunk képével találkozni; pedig érzékhajhászó, in gerlő jelenetekben egyszer sem látjuk (mint sok más költőnél), de ép lelki tisztasága, szenvedései és nemes önmegadása az, mi Garay költészetére a hervadhatatlan babért feltűzi 11 Castelar azt mondja: „Semmi sem oly kielégíthetetlen, mint a tiszta szerelem. És semmi sem elégithető ki oly könnyen, mint az érzéki szerelem. A kéjnek mindig nyomában jár az undor. A jóság- és tisztaságban bírja egyedül biztosíté kát az örök szerelem. A szív örvénye nem telik meg, csak a végtelenséggel." Nagyon nagy igaz ság rejlik e szavakban, s az utóbbi sorok teljesen ille nek Garayra. Az ő tiszta lelkülete, szerénysége, erköl csi érzése vonul végig minden költeményén, lyrai .da lain, sőt szerelmi dalaiban is a valódi platói szerelem uralkodik. Olvassak el családjáról irt költeményeit, V8gy a kedveseihez írtakat, sehol egy érzékcsiklandó kép, sehol egy frivol gondolat. Az ő lelkiílete olyan, mint egy tiszta galamb, mely fenrepdes, de a sáros, aljas földet soha sem érinti! Kifejezik ezt egyik kis költeményének eme remek szavai: „Veszendő mindig a földi kincs.“ Ezért a legnagyobb tisztelettel és kegyelettel hajiunk meg üdvözült lelke előtt! Charitasnak itt is oly gyönyörű képét és jellem zését adja, mint a 8-iIi énekben, és valódi legendás len dületben adja ihletett beszédét a nő ajkára, melyben megjósolja, hogy Lászlót is egy század múlva a szen tek sorában fogják tisztelni, a koporsóm,! összefogy, mint egy kifáradt hattyú és „Sokat szenvedett lelkét visszalehelé A nagy Isten ölelő karjai közé.“ Szép a költőtől, hogy a milyen tiszta, nemes éle tet adott neki, ép oly szép és magasztos halált is tu lajdonit neki, s búcsúzik el tőle. III. Béla alatt csakugyan megtörténik László ca- uonisáltatása. Emléke íenmaradt az utódokon át. Az apák fiaikat Lászlónak keresztelték, sok helység, falu, puszta vette tőle nevét; s alig volt és van templom a hazában, hol László képe, szobra ne állana. Végre eme szerény, kegyeletes sorokkal végzi be e hosszú, remek elbeszélő költeményét: „Ezeniyolczszáz ötvenkettőt irt kezem, A midőn mindezeket följegyezem : Vajha kétszer annyi év után is még Nemzetemnél, mint ma, ünnepeltessék. És akadjon nagy nevére érdemes, “ Erdemesb, mint én valók, uj ÓDekes, Ki dalával, bét országra vigye szét A magyarok nagy s Lászlónak szent nevét.“ (Vége következik.)
