Tolnamegyei Közlöny, 1883 (11. évfolyam, 1-54. szám)
1883-09-16 / 38. szám
XL évfolyam 38. szám Szegzárd, 1883. szeptember 16 Megjelen: hctenkint egyszer, vasárnap. Kiadóhivatal: Széchenyi-utczs 172-ik szám, hova az előfizetések, hirdetmé nyek és felszólamlások kül dendők. Egyes példányok ugyanitt kaphatók TOLMMffl KÖZLŐM Közigazgatási, társadalmi, tanügyi és közgazdasági hetilap Tolnamegye törvényhatóságának, az országos selyemtenyésztési ministeri meghatalmazottnak, a tolnamegyei gazdasági egyesület s a szegzárd-központi tanitó-egyletnek, és „Tolnamegye községi és körjegyzőinek egylete“ hivatalos értesítője. Előfizetési árak: Egészévre............6 frt — kr. Fé lévre ............3 „ — „ Neg yedévre . . . . | , 50 , Egyes szám ára 12 kr. Szerkesztő lakása: Szegzárdon Fejős-ház, hova a lap szellemi részét illető közle mények intézendők. Nyilttér: 4 hasábos petittor 15 kr. Hirdetések jutányosán számíttatnak. A községi közigazgatás menetéről. Minden jogállamban, a közélet mezején lévő intézmények cselekvéskörét, bizonyos formákba öntött szabályok és törvények határozzák meg. Irányt jelölve a kitűzött czél elérése, valamint a megszabott feladatok sikeresebb megoldása czél- jából. A juridicum terén, a bírói karnak minden intézkedése és lépése, tételes törvényekre van fektetve. Levéltárakat megtöltő rendeletek és tör vények szabályozzák a pénzügyet. Az ügyvédi kar, % jog izmos szálaiba kapaszkodik, s véde kezését szentesített törvényeken nyugtatva, a perrendtartással igazgatja. Rendőrségünk, a bün tetőtörvény s rendeleteknél fogva lép fel, a bűn és egyéb kihágások meggátlása vagy felderíté sére ; mig viszont a polgárságot, ugyanazon tör vény védi meg, a rendőri önkény, — és annak hatalmaskodó túlkapásai ellenében. A kereskedelem valamint pénzintézetek és egyéb vállalatoknál, a 2X2 = 4 jön előtérbe mint megdönthetetlen sarkigazság, és vastag fo- liánsokba tünteti, fel a: „ S o 11 és Haben“-nél a mérleg állását. Mindezek dáczára, a személyesnévmások összetévesztése folytán, ezen sarkelvet igen gyak ran igyekeznek megdönteni. De utoléri őket a „Nemezis“, — és nem késik a rend ezen fel- forgátői ellen fellépni; — fejők felett suhogtatva a bosszúálló pallost és kérlelhetlenül a szégyen karjaiba taszítja őket Szóval, mindennemű intézmény helyes ve zetésénél, kell hogy bizonyos szabályok létezze nek. Melyek épugy mint a növényzet szálai és gyökerei — mélyen a test belsejébe kapasz kodva, tápanyagot és erőt nyújtanak a szilárd ság és megizmosodásra nézve. Egyedül a községi administratió döczögö szekerét lehetne e helyütt is kivételként felem líteni, mély némelyek szerint egyrészről széles alapokra fektetett municipális rendszerünk, más részről pedig, hézagos községi törvényeinkben nyeri magyarázatát. Úgynevezett közigazgatási rendtartásunk •— még ez ideig nem létezik. — Pár százezerre menő miniéteri rendelet képezi, az igazgatás egyedüli vezérfonalát, melyeknél, a legtöbb eset ben az illetékes vezető személyiségek eszélyes és ügyes gyakorlati képessógöktől van az ered- . mény sikere függővé téve. Mert olyan éles el méjű egyén nem képzelhető, a ki ezek mind- ■ egyikét emlékébe vésve, a felszínre jött esetekre reá rámázva helyesen alkalmazni képes lenne. Habár alig létezik pálya, melynél több sokolda lúság igényeltetnék, mint épen a községi köz- igazgatás rögös mezején. Lévén az állami és községi közigazgatás főelveül felállítva: „a jó ság, gyorsaság é s o le só s ág“. Holott igen jól tudjuk: hogy „a gyorsaság nem boszorkánys ág“. Ha emlékező tehetségem nem csal, Jókai Mór szellemdus Írónkkal pár évtized előtt, Ko máromba léte alkalmával történt — ezen szójá tékot megvilágító — egy kis humoros esemény. Nezetesen: J. M. a csikorgó téli hónapokban kézbesítés végett általvett levelet, pár hóig tör tént magával hordozás után, egy forró júliusi napon adta által az alföldön lakó czimzettnek. Képzelhető annak meglepetése, amidőn a levélből olvassa, hogy milyen kemény idő jár Komárom ban; ugyannyira: hogy a Dunavizo is már telje sen szilárdá befagyott. Más alkalommal, Szabó Bálint tart. katoná tól, másolatban kiadott könyvéért illetéktelenül 4 osztr. ért. krral vételeztek be többet, melyet a kar tonai parancsnokság, kézbesítés czéljából általtétt a fővárosi tanácshoz. De történetesen nevezett Bá lint vitéznek nem állott természetében soká egy helyen időzni; és igy lakását időközben Hevesbe, a dinnye hazájába, tette át. E szerint a 4 kros- nak is kelletett őt az alispán!, szolgabirói és községi elöljáróságok utján követnie. Mig végre több hónapon, vármegyén, szolgabirói hivatal és községi elöljáróságok utján tett utazás után, egy községben dicsóségteljesen utolérve lett (hol is munkát nyert) és 4 krosát kézhez adták. Mun kaadója azonban, a kézbesítésnél megjelenése alkalmával elveszített időért, béréből levonást eszközölt. Egy fővárosi tisztviselőnek hozzávetőleges számítása szerint, az említett 4 krosnak köz- igazgatási utazására elfecsérlett idő, munka, pa pír és tenta fejében közel 100 frtnyi érték for- dittatott el. Addig mig az igazságszolgáltatás, a közigaz gatással együttesen lett elintézve, azt hangoz tatták, hogy az ügyirat ki nem bocsáttatott a ládáitokból, mig az ügyfeleknek a hajuk és fo gaik ki nem hullottak. A jelen rendszernél meg '.„henczidától, bonczidáig“ hurczolják a jogait érvényesíteni óhajtó polgárokat. Ha valaki figyelmesen szemlélte a közügyek ^csigáiépósekben“ haladó menetét, úgy kétségkívül tudomással bir arról, hogy a baj eredő forrása, nem a gépezet egyéni szerveiben, mint inkább az igazgató rendszerben rejlik. Jó lehet mindenki elismeri, hogy az állam alapját a községek képezik; mindazáltal, mégis az épü letet fentartó talpazat helyett, a lényeget veszé lyeztető formát és alakot javítgatják. Az ország községjegyzöi kara, 2 évi gya korlat, 8 osztály és érettségi vizsga sikeres ki állását kérelmezte a kormány és a törvényhozó testülettől a község jegyzői vizsgáknál alapul vétetni; — mely azonban, 6 osztály és két évi gyakorlat beigazolása árán vált gyönge testté — a minősítési törvényben. Mindazáltal megköveteltetik, hogy a községi jegyző még a harangöntéséhez is alapos ismere tekkel biijon. Eltekintve attól, hogy mily phy- sikai erőt kell kifejtenie a vállain nyugvó mun kaanyaggal megbirkózásra nézve. Habár a közigazgatás terén a gyökeres re formok csakis időkérdését képezik, még sem flehet „P a t ó P á l“-féle. tétlenséggel bevárni, mig a sültgalamb szánkba röpül. Egyengetni kell az utat, minden rendelke zésre álló törvényes eszközzel addig is, mig a kormány kezeibe nem veszi ez ügyet. Főkép, az erre hivatott község egy zői egyletek működésé hez fűződnek szép remények, miután egyesek, 1 erejöket szétforgácsoltán, oly hatással nem al kalmazhatják, mintha egyletté alakulva, együt tesen működnek közre — közjó elérésére. Hisz be van bizonyítva: hogy „több szem töb bet lát; több fő több vólemény- nyel bir“. Kisebb jutalmak serkentése mellett, egyes általános jellegű fogósabb közigazgatási kérdé sek megoldására nézve pályázat lenne kitű zendő. rr- i -i «■r*. ii.v ■ ===■■■■■ttt Felette kívánatos volna, Tolnavármegye viszonyait felölelő, olyan községi szabályrende let elkészítése, melyben megfeleltetnék egész határozottsággal a községi tisztviselők működési köre. A törvények és erre vonatkozó szabály rendeletek és ministeri döntvények idézésével meghatároztatok rövid kivonatban, hogy mely időben, hogy és mit kell voltakép cselekedniök. Hogyan kell gyűlést vezetni, pénztárt vizsgálni, árva- és gyámügyekben eljárni, rendőri ügyek ben a bűn- vagy kihágás megfékezésére, mikor és mely időben kell fellépni, valamely hasznos intézményt létesíteni, a községi törzs vagyon fokozása, illetve kezelésére irányt jelölni, köz gyűlések tárgyát megállapítani, közgyűlések tár gyát képező ügyeket a gyűlés megtartása előtt, tanácsülésen (ámbár ez utóbbit még nagyon ke vés nagyközségben hallottam, hogy léteznék) hasznos eszmecsere tárgyává tenni, és abból kifolyólag a közgyűlésnek, melynek nincs al kalma az előadón kívül egyes ügyeket beható tanulmánya tárgyává tenni, kész javaslatot elő terjeszteni. Mely által eléretik a czél, hogy be csületsértési vagy rágalmazási esetek nem fog nak tárgyaltatni képviseleti gyűlések alkalmával. Nagyon csekélységnek tűnik fel magában véve mindez, de hogy ha tekintetbe vesszük, hogy ezáltal egy olyan vezérfonalat vesz kézhez a községi elöljáróság, mely ha nem is teljesen biztos és határozott fogalmat nyújt a községi elöljáróknak feladataik megoldásához, de annyi tény, hogy kevesebb szabálytalanságok és jog sérelmek idéztetnek elő, mint a mennyi máskü lönben rendszerint előfordulni szokott. Mert olyan községi szabályrendeletből, ahol az alant idézethez hasonlólag van megszabva a községi elöljáróság kötelme, nem sokkal gyara pítja ismereteit: u. m. „X. elöljárónak kötelmei telje sítésénél a fennálló törvényekés felsőbb rendeletek szolgálnak zsinórmértékül“. Mely más szóval annyit tesz: „nesze semmi fogd meg jól.“ Szóval bizonyos meghatározott egyöntetűséget és rendet kell a községi önkormányzatra nézve létesíteni. Mert ennélkül a gépezet igen gyakran kizökkenik ten- TÁRCZA. A hazaáruló. — Elbeszélés. — (Folytatás.) Az öreg Kurucz megpiszkálta csibukja tűzét. — Eddig van ? — Eddig van pátert Többet nem tndok. — Hát már most azt kérdem tőled édes grófom, bizonyos vagy-e mind azokban, a miket most elmondtál? — Bizonyos, — egészen bizonyos! Hisz az imént mondám, hogy oly igazán beszélek, mint maga a szentirás. — Jól van! Elhiszem. Te mondád. Szavaidban ké telkednem nem szabad. Megsértenélek vele. Csak azt mondd még nekem öreg baj társ, hogy mi ok kény szeri tett téged ezeknek elmondására ..épen akkor, a mikor a te Brenner Laurád haldoklik és engem gyóntatni hiv. — Egyszerű dolog. Jó ideje, hogy nem találkoz tunk. Most, hogy hozzád jövök: olvasod előttem szom szédnőm levelét. Nem állbatom meg, hogy erről az asz- szonyról el ne mondjam mind azt a mit — erős hitem szerént — tudok róla. — Legalább tudd meg, hogy ki az, a kit te a Megváltó Jézus halálának emlékjegyeiben részesítesz. Hogy ha hallasz a vógvonagló ajkakról va lami mesét: azt el ne hidd, s egy kalandornő — mert Brenner Laura Istenemre az! — meg ne zavarja ősz fejedet. -— Különben : „Sapienti pauca 1“ — Isten veled páterem ! A viszontlátásig I Kadarkntby gróf eltávozott. Néhány perez múlva főnököm is útban volt Erdő- Liget felé. Én szobámba zárkózva vártam visszajövetelét. Nem tudtam aludni. Előttem állott annak az asszonynak a képe! Annak a szép asszonynak a képe, a kit Karcsaváry gróf szobránál láttam, a kit szobámba hoztam karjaimon, a kit haza kísértem s a ki igy szólt hozzám: Hisz ön nekem fiam lehetne! — Ilyen aDgyalarcz nem lehet az ördög lárvája .............Ilyen szemekben melyek a kéklő ég bolt tündér menyországát ragyogják le reánk, nem le hetnek a pokol kékes lángjai .... Bár mit is mond Kadarkathy — ez nem lehet kalandornő. Nem nem ... Ez a nő nem lehetett femne entretenu, nem kaméliáé hölgy ... Ez a nő szent mint az angyal .... tiszta mint a napsugár .... Az én ifjú szivem nem tud meg birkózni az obsezén gondolatokkal. Azok csak a papíron élnek. Egy-egy önmagával meghasonlott szív fantazma góriái .... Azok a kitartott nők, meg a latin-negyed grisettjei, meg a többiek csak arra valók, hogy regénybe öntve pénzt hozzanak az írónak és a kiadónak. — A nő nagyszerű forgalom. Ha a férfi a teremtés koronája: e koronában a nő a gyémánt.. a gyémánt mindig gyé mánt marad! .... Ilyen gondolatok közt virradtam meg. A nap már fenn volt, midőn főnököm megérkezett. Komoran szállt le kocsijáról. Engem maga után intett. Követtem szobájába. Ott letett iró asztalára egy kicsiny ezüst pántok kal ellátott ébenfa szekrénykét ............. Ez t az ébenfa szekrénykét betette íróasztalának egyik fiókjába. — A fiókot aztán bezárta .... — Uram öcsém! Brenner Laura 6 nagysága ma reggel négy órakor elnyugodott. Temetjük holnapután négy órakor délután. — A holt test ide fog szállíttatni I Karcsaváry sírboltba, Karcsaváry Dénes mellé. — A végrendelet, mely erről szól kezeim között van. — In tézkedjék, hogy a harangok agy lutheránus mint katho- likns testvéreinknél megszólaljanak. — A boldogult meg hagyta, hogy minden czeretnonia mellőztessék. Én mon- ] dók imát Erdő-Ligeten; — uram öcsém itt Karcsaváron — & végül én beszentelve a halottat lebocsátom örök nyugalomra csendes helyére. ■ Úgy elszorult a szivem. * Tehát az a szép asszony is a férgek martaléka lesz. Az a szép szempár többé senkire sem mosolyog; azoknak a holló fürtöknek lágy hullámzása nem delejez többé senkit .... A holló fürtök csak nőnek, nőnek ott lenn a sírban .... a fénylő szemek világa ijesztő üreggé változik át .... a gyöngy fogsor nem moso lyog, hanem rémesen vigyorog .... s a habtermet, melynek öleléséért földi léted mindenét koczkáztatni kész valál, ijesztő csontvázzá változik át ... . Úgy van. De hát a lélek ? . . . . Hisz az sugárzott a szemek bűvös tükréből; an nak deleje rezgett végig a fürtök hullámain; s a hab termet észvesztő mozdulatainak a lélek csapongása adott irányt . . . . .... A szellem, a lélek az ur . . . . . .; . . Az anyag csak rabszolga .... .... A rabszolga elporlikr de az ur megmarad. Hl * -Fi, * Brenner Laurát eltemettük .... Letettük gróf Karcsaváry Dénes sírja mellé .... Ott állt a siremlék. „ Brenner La ara. Élt 45 évet. .... Egyéb semmi .... A temetés után pár hét múlva megjelenik nálunk egy osztrák generális. Hideg, kimért hangon szólt az öreg Kuruezhoz. — Én Liliensteini Maike János Theobáld Krisz tián Alfréd lilienbnrgi lovag cs. k. tábornok vagyok. Báró Brenner Laura férje. — Nőm kevéssel halála előtt irt nekem. Bizonyos pénzösszegről van a szó, melyet Tisztelendőséged nekem Laura halála után azonnal ki- fizetend. Az asszony 50.000 forintot említett. Kurucz elővette az ébenfa szekrényt. Kiolvasott belőle 50.000 forintot. — Tessék tábornok ur ! A lovag zsebre rakta. — Tisztelendő ur 1 biztos tudomásom van arról, hogy ebben a szekrényben még bizonyos irományok is vannak. — Tudja mit 1 . . ! ! A lovag visszatette az asztalra a kapott 50.000 fo rintot, | aztán odavágott még 50.000 forintot. — Ez kerek 100.000 forint. Adja ön ezért nekem ama bizonyos irományokat. Kurucz sötét szemei haragosan villámlottak. Összetolta az asztalon levő 100.000 forintot. — Lovag ur! Ez a pénz az öné. — Bakja zsebre hamarjában, mert ha még sokáig késik, cselédeim mel dobatom ki önt. Liliensteini János lovag arczán szia színre - játszott .... — Uram 1 azokért az irományokért adok én ön nek . . ,— — Még tovább is ? Kurucz szemei baljóslatú villámokat lövettek .... — Tábornok ur! Én önt kifizettem! — Amaz irományokhoz önnek semmi köze. Tá vozzék ön, vagy külömben .... — Kurucz a csengetyű-zsinórhoz nyúlt .... A lovag — irtóztató szitkok közt — eltávozott. (Folytatása következik.);
